A Kúria Köf.5018/2015/3. számú precedensképes határozata telekadó mértéke tárgyában. [Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) XV. cikk] Bírók: Balogh Zsolt, Kozma György, Marosi Ildikó

A határozat elvi tartalma:

A telekadó-kötelezettség alapja csak az adóztatott vagyon lehet, egyéb adókötelezettséghez (megfizetett helyi iparűzési adó éves összege) nem köthető.

Kapcsolódó határozatok:

Zalaegerszegi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27055/2014., *Kúria Köf.5018/2015/3.*

***********

A KÚRIA

Önkormányzati Tanácsának

h a t á r o z a t a

Az ügy száma: Köf.5018/2015/3.

A tanács tagja: dr. Kozma György a tanács elnöke; dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó előadó bíró; dr. Balogh Zsolt bíró

Az indítványozó: Zalaegerszegi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

( Zalaegerszeg, Várkör 2.))

Az érintett önkormányzat: Zalaszentiván Község Önkormányzata

(Zalaszentiván, Hunyadi u. 2/A.)

Az ügy tárgya: telekadó mértéke

Rendelkező rész

A Kúria Önkormányzati Tanácsa

- a Zalaszentiván Község Önkormányzat Képviselő-testületének telekadóról szóló 14/2012.(XII.01.) rendelete 3. § (3) bekezdése, a (4) bekezdés első mondata, valamint második mondatának "... és (3)" mondatrésze törvényellenes, ezért e rendelkezéseket megsemmisíti;

- megállapítja, hogy a Zalaszentiván Község Önkormányzat Képviselő-testületének telekadóról szóló rendelete 3. § (4) bekezdés második mondata az alábbi szöveggel marad hatályban: "A telekre szóló jogerős építésügyi hatósági építési engedély érvényességi idején belül a fizetendő telekadó a (2) bekezdés alapján számított adó 5 %-a.";

- megállapítja, hogy a Zalaszentiván Község Önkormányzat Képviselő-testületének telekadóról szóló 14/2012.(XII.01.) rendelete 3. § (3) bekezdése, a (4) bekezdés első mondata a Zalaegerszegi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt folyamatban lévő 3.K.27.055/2014. számú perében nem alkalmazható;

- elrendeli határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét;

- elrendeli, hogy a határozat közzétételére - a Magyar Közlönyben való közzétételt követő nyolc napon belül - az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon kerüljön sor.

A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

1. Az elsőfokú adóhatóság, Zalaszentiván Közös Önkormányzati Hivatala 2013. október 15-én kelt határozataiban két magánszeméllyel (a továbbiakban: felperesek) szemben vetett ki telekadót a Zalaszentiván 051/1-9. helyrajzi szám alatti telkek után. A másodfokú hatóság által helybenhagyott határozatok jogalapját a Zalaszentiván Község Önkormányzata Képviselő-testülete telekadóról szóló 14/2012. (XII. 01.) rendelete (a továbbiakban: Ör.) képezte.

2. A felperesek keresete folytán eljáró indítványozó bíróság előtt a határozatok felülvizsgálata kapcsán vita tárgyát képezte a telkek értéke, ezért az indítványozó a felperesek bizonyítási indítványának eleget téve igazságügyi szakértőt rendelt ki a perben. Az igazságügyi szakértő szakvéleményét az ingatlanok adókivetés évében becsült, a bányászati tevékenységet követően elrendelt rekultiváció és az eredeti művelési ágnak megfelelő forgalmi értékek alapján nyújtotta be.

3. A szakvélemény a telkek esetében 22 Ft/nm fajlagos értéket állapított meg 2013-as évben, amely az egyes telkek esetében 20-24 Ft/nm korrigált fajlagos értéket eredményezett. A szakértő a korrigált fajlagos nm érték alapján számította ki az egyes telkek értékét. A felperesek vitatták a szakvéleményben foglaltakat, azonban az indítványozó perbíróság a szakvéleményt annak szóbeli kiegészítésével indítványa alapjául elfogadta.

Az indítvány és az érintett önkormányzat állásfoglalása

4. Az indítványozó bíróság az igazságügyi szakértő szakvéleményében megállapított forgalmi értékekre tekintettel, valamint figyelemmel a felperesek hat telek esetében fennálló közös tulajdonára is, az Ör. szerinti adómértéket a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Helyi adó tv.) 6. § c) pontjába ütközően törvénysértőnek minősítette. Álláspontja értelmében az adómérték meghatározásakor az önkormányzat nem volt figyelemmel a felpereseknek az adótárgy értékéhez igazodó teljesítőképességére. Vitatta azt, hogy a külterületi telkek kapcsán alkalmazott magasabb adómérték megfelelne a belterületi ingatlanok magasabb értékéhez kötődő általános élettapasztalatoknak. Utalt arra is, hogy az adómérték indokolatlanul, az adómaximum közelében került rögzítésre. Értelmezésében az iparűzési adó mértékéhez kötött adómérték nem tükrözi az adózók teherbíró képességét, a teherbíró-képességben megnyilvánuló különbségeket.