BH 2002.4.141 Az időszaki lap alapítójának helytállási kötelezettsége a lap kiadója által vállalt kötelezettségekért [1986. évi II. tv. 7. § (2) bek., 8. § (2) bek., Ptk. 350. § (1) bek., 479. § (3) bek.].

A felperes az I. r. alperessel kötött vállalkozási szerződés alapján végezte az Irányár című hetilap nyomdai munkálatait. A lap alapítója a II. r. alperes, aki megbízta az I. r. alperest a lap kiadásával. 1996 júniusától az I. r. alperes a felperes számláit csak részben vagy egyáltalán nem egyenlítette ki, ezért a felperes a szerződést felmondta, és módosított kereseti kérelmében 3 385 574 forint és kamata megfizetésére egyetemlegesen kérte kötelezni az alpereseket. A II. r. alperessel szembeni keresetet a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény (a továbbiakban: sajtótörvény) 7. §-a (2) bekezdésének d) pontjára alapította, miszerint az időszaki lap alapítója a lap működéséért vagyoni felelősséggel tartozik. A II. r. alperes marasztalását arra az esetre kérte, ha az I. r. alperes vagyonára vezetett végrehajtás eredménytelen lenne.

Az elsőfokú bíróság a felperes módosított kereseti kérelmének az I. r. alperessel szemben helyt adott, a II. r. alperessel szemben azonban elutasította. Álláspontja szerint a lap alapítója teljes körű vagyoni felelősséggel abban az esetben tartozik, amennyiben ő a lap kiadója is.

Ezt támasztja alá a sajtótörvény 8. §-ának (2) bekezdése, amely szerint az időszaki lapot kiadó szervezet kötelessége biztosítani a szükséges személyi és tárgyi feltételeket.

A másodfokú bíróság a felperes és az I. r. alperes fellebbezése folytán meghozott jogerős ítéletében a II. r. alperest egyetemlegesen kötelezte az elsőfokú bíróság ítéletében megállapított marasztalási összeg megfizetésére azzal, hogy a II. r. alperessel szemben végrehajtás csak akkor vezethető, ha az I. r. alperessel szembeni végrehajtás részben vagy egészben eredménytelen lenne. A bíróság rámutatott arra, hogy a sajtótörvény 8. §-ának (2) bekezdése szerint a lap alapítójának megbízása szerint köteles a kiadó biztosítani a kiadás személyi és tárgyi feltételeit, így az alperesek között megbízási jogviszony állt fenn. A Ptk. 479. §-ának (3) bekezdésére mint háttérrendelkezésre utalva megállapította, hogy a megbízó köteles a megbízottat harmadik személlyel szemben vállalt kötelezettségei alól mentesíteni. A II. r. alperes vagyoni felelősségét pedig egyértelműen megalapozza a sajtótörvény 7. §-a (2) bekezdésének d) pontja.

A II. r. alperes a jogerős ítélet elleni felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság helytelenül alkalmazta a Ptk. 479. §-át. A felhívott jogszabályhely a megbízott és megbízó belső jogviszonyát rendezi a megbízási szerződés szabályszerű teljesítése esetére; a jelen esetben azonban a megbízott nem szabályszerűen teljesített. Az I. r. alperes tevékenységét saját nevében, a megbízó - alapító - tájékoztatása nélkül, megbízási díj hiányában, elszámolási kötelezettség teljesítése nélkül végezte. A jogsértésből eredő károk viselésére tehát kizárólag ő köteles. Az elsőfokú bíróság helyesen alkalmazta a Ptk. generális rendelkezéseivel szemben a sajtótörvény mint speciális jogszabály 8. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat.

A felperes ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult. Többek között rámutatott arra, hogy a lap kiadására vonatkozó megbízás nem mentesíti az alapítót a lap működéséért fennálló - a sajtótörvény 7. §-a (2) bekezdése d) pontjában foglalt - vagyoni felelősség alól.