Az igazságügyi szakértői kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvény módosításáról szóló T/844. számú törvényjavaslat indokolása
INDOKOLÁS
Általános indokolás
A civil társadalom intézményesülése érdekében jogfejlődésünkben 1994-95-ben megindult a gazdasági, illetve a szakmai kamarák létrehozása. E szervek köztestületként - a civil szféra önkormányzati jellegét erősítve - a törvény által meghatározott közfeladatokat is ellátnak.
Az igazságügyi szakértők már az igazságügyi szakértői kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Iszktv.) hatálybalépése előtt több egyesületet hoztak létre. Az Iszktv. célja az volt, hogy a hatályba lépése előtt megindult szerveződéseket összefogja és lehetőséget teremtsen a számos szakterületen működő, szakmailag heterogén igazságügyi szakértői kar egységes fellépésére. Ennek a törekvésnek adott megfelelő keretet a kamarai forma, mely az igazságszolgáltatás fejlesztéseként, az akkoriban létrehozott többi szakmai kamara (közjegyzői kamara, bírósági végrehajtói kamara) sorában került megalakításra. Az igazságügyi szakértői kamarának a többi kamarával közös jellemzője, hogy nyilvántartott tagsággal rendelkezik és feladatait önigazgatás útján teljesíti.
Az Iszktv. 1996. február 1-jén lépett hatályba, ezt követően 1996. április-június hónapban alakultak meg a területi kamarák. A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara 1996. szeptember 28-án tartotta alakuló küldöttgyűlését, majd elfogadta Alapszabályát, melyet az igazságügy-miniszter 1997. szeptember 17-én hagyott jóvá.
Mind a területi kamarák, mind a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara tevékenysége a megalakulásukat követő időszakban egyrészről a működés megszervezésére irányult, másfelől pedig az igazságügyi szakértői kar érdekképviseletével volt kapcsolatos. A szervezési feladatok körében ki kell emelni az Etikai Kódex, az Etikai Kódex Eljárásának Szabályzata és a Gazdálkodási Szabályzat megalkotását, a kamarán belüli szervek, valamint a kamarai szakbizottságok megalakítását. A kamara kezdeti lépéseket tett a külföldi szervezetekkel, szakkollégiumokkal és szakmai felülvéleményező testületekkel való kapcsolatépítésben. A kamara számos jogszabály-tervezetet észrevételezett, határozottan fellépett az igazságügyi szakértők díjszabására vonatkozó, valamint az egyéb érdekképviseleti kérdésekben. Az elmúlt három évben folytatott szakmai és tudományos munka hozzájárult a szakértői tevékenység színvonalának emeléséhez.
Az Iszktv. 5. § -ának (2) bekezdése alapján jelenleg nyolc területi kamara működik (a Budapesti, a Debreceni, a Győri, a Kecskeméti, a Miskolci, a Pécsi, a Szegedi és a Veszprémi Igazságügyi Szakértői Kamara) körülbelül 300-450 fős taglétszámmal. Ez alól kivételt képez a Budapesti Igazságügyi Szakértői Kamara, melynek illetékességi területéhez körülbelül 1800 szakértő tartozik. A szakértők országos létszáma meghaladja a 4400 főt.
A szakértői kar szakmai szempontból és jogállása alapján is tagolt. Egy részük az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó igazságügyi szakértői intézetek, illetve a Belügyminisztérium alkalmazottja, más részük az orvostudományi egyetemek igazságügyi orvostani intézeteiben dolgozik. A szakértők további része - és arányaiban ez a legtöbb - nem tartozik egyetlen intézmény kötelékébe sem. Ezek a szakértők vagy főállásuk mellett kiegészítésképpen végeznek szakértői munkát, vagy pedig önálló piaci szereplőként, esetenként vállalkozóként élnek e tevékenységből. Miután ez utóbbi réteg egyre növekszik, az igazságügyi szakértői kamara jogosítványainak erősítése feltétlenül szükséges.
A törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) a kamarai működés gyakorlati tapasztalatai alapján megfelelő választ kíván adni a felmerült problémák megoldására a jogszabályi feltételek megteremtésével. Rendelkezéseinek egy része ezért a kamarák szerveződésével, működésével kapcsolatos könnyítéseket tartalmaz, többek között azt, hogy a Budapesti Igazságügyi Szakértői Kamara esetében - nagy létszámára tekintettel - kötelezővé teszi a küldöttgyűlés létrehozását, míg a többi területi kamara esetében is lehetőséget biztosít erre, ha alapszabályukban így döntenek.
A Javaslat a szakértő felkészültségének javítása érdekében kötelezővé teszi, hogy a tag részt vegyen a kamara által szervezett jogi és szakmai képzésekben, növeli a kamara jogosítványait, valamint szigorítja a kizárás szabályait. A Javaslat bevezeti, hogy a kamarai tagdíj meg nem fizetése esetén a tagsági jogviszony megszűnik, pontosítja továbbá az etikai eljárás szabályait. Mindezek reményeink szerint egyrészt a kamara hatékonyabb működését eredményezik, másrészt pedig a szakértői kar szakmai és erkölcsi színvonalának emelését vonják maguk után. A Javaslat szabályai közvetlenül az igazságügyi szakértői kamarák tagjait érintik, ám az általuk készített igazságügyi szakértői vélemények miatt az igazságszolgáltatással kapcsolatba kerülő állampolgárokra is közvetett hatással vannak. A szakértői intézményrendszer magasabb színvonalon történő működésével az állampolgárok igazságszolgáltatásba vetett bizalma erősödhet.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A kamara jogosítványainak bővítését jelenti az Iszktv. 1. §-a (2) bekezdésének kiegészítése, miszerint a kamara ellenőrizheti a szakértő szakmai tevékenységét, ennek során bekérheti a szakértő nyilvántartását. A Javaslat célja szerint ez a rendelkezés lehetővé teszi a szakértők szakmai felügyeletének jobb ellátását és pl. a Javaslat 3. §-ának (2) bekezdésében megfogalmazott szabály ellenőrzését.
A 2. §-hoz
Az Iszktv. 2. §-ának (1) bekezdése szerint azt a szakértőt, akit az igazságügy-miniszter a névjegyzékbe felvett - a (2) bekezdésben szabályozott kivétellel - , az Igazságügyi Minisztérium értesítése alapján fel kell venni a szakértő lakóhelye szerint illetékes területi kamarába. A gyakorlatban problémát jelent az, hogy a szakértőnek kell-e kinevezését követően jelentkeznie a kamaránál, vagy az illetékes kamarának kell kapcsolatba lépnie a szakértővel a minisztérium értesítése alapján. Ezért egészíti ki a Javaslat a szabályozást azzal, hogy a szakértő, miután az igazságügy-miniszter a névjegyzékbe felvette, az erről való értesítést követő 15 napon belül köteles jelentkezni a lakóhelye szerint illetékes kamaránál.
A Javaslat 2. §-ának (2) bekezdése az Iszktv. 2. §-át egy újabb bekezdéssel egészíti ki. A jelenlegi szabályozás szerint a kamarából való kizáráshoz, mint etikai büntetéshez nem fűződik olyan jogkövetkezmény, hogy meghatározott ideig a kizárt tag e büntetés hatálya alatt áll. Ezért a Javaslat kimondja, hogy a kizárt tag a kizárást kimondó határozat jogerőre emelkedésétől számított öt évig a kizárás hatálya alatt áll, megnövelve így a kizárás etikai büntetés súlyát.
A 3. §-hoz
Az Iszktv. 3. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a kamara a szakértő névjegyzékből való törlését kezdeményezi, ha a szakértő neki felróható okból 1 évig szakértői tevékenységet nem folytat. E szabály a Javaslat szerint kiegészülne azzal, hogy az utolsó bírósági, illetve hatósági kirendelés napjától számított egy évig nem folytat a szakértő tevékenységet bírósági, illetve hatósági kirendelésre. Ebben az esetben ugyanis a szakértő nem védekezhet azzal, hogy bár bírósági, hatósági kirendeléseket nem vállal, de - a piacon jól eladható - magánszakvéleményeket készít.
A 4. §-hoz
Az Iszktv. hatályos rendelkezése szerint a kamarai tagdíj meg nem fizetése etikai vétségnek minősül. A kamarák a gyakorlati tapasztalatok alapján jelezték, hogy az emiatt lefolytatott etikai eljárás nehézkes, sok költséggel jár. Ezért a Javaslat szerint a kamarai tagdíj meg nem fizetése a törvény erejénél fogva megszünteti a kamarai tagságot. A konstrukció szerint a területi elnökség határoz ebben a kérdésben, a határozat ellen a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnökségéhez lehet fellebbezni, és a Javaslat e vonatkozásban megnyitja a határozat ellen a bírói utat is.
Az a szakértő, akinek ilyen okból szűnik meg a kamarai tagsága, a megszűnést megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított egy évig ennek hatálya alatt áll, tehát a kamarába csak ezen időszak letelte után kérheti újra a felvételét. Miután ez az új szabályozás a korábbi megoldáshoz képest szigorítást jelent, ezért lehetőséget biztosít a Javaslat a szakértőnek arra, hogy amennyiben önhibáján kívül nem tett eleget tagdíjfizetési kötelezettségének, akkor - a tagdíj befizetésének igazolásával egyidejűleg - mulasztását kimentheti. Ebben az esetben a területi elnökség az igazolási kérelmet saját hatáskörében bírálja el. Amennyiben a szakértő indokait elfogadva az igazolási kérelmet megalapozottnak találja, az eredeti - a tagsági viszony megszűnését megállapító - határozatát hatályon kívül helyezi. Abban az esetben viszont, ha azt nem fogadja el, a kérelmet a fellebbezés szabályai szerint köteles a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnökségéhez továbbítani.
Az 5-6. §-hoz
Új rendelkezést tartalmaz a Javaslat a kamarai tagság szünetelése kapcsán. A gyakorlatban célszerű engedélyezni, hogy az olyan igazságügyi szakértők, akik valamilyen okból - pl. huzamos külföldi tartózkodás, hosszantartó betegség miatt - nem végeznek szakértői munkát, kamarai tagságukat szüneteltethessék. A szünetelést a kamara engedélyezi, ennek szabályairól a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Alapszabálya rendelkezik. Amennyiben a kamara a szünetelést nem engedélyezi, a határozat ellen a szakértő bírósághoz fordulhat.
Az Iszktv. 4. §-a nevesíti a kamara tagjának jogait és kötelezettségeit. A javasolt módosítás szerint a kötelezettségek kiegészülnek azzal, miszerint a kamara tagjának kötelessége, hogy részt vegyen a kamara által szervezett - és a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Alapszabályában előírt - jogi és szakmai képzésekben, elősegítve így a szakértői kar szakmai színvonalának további emelkedését.
A 7. §-hoz
A Javaslat 7. § (2) bekezdése és 13. §-a rendelkezik arról, hogy a területi kamara és a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara jogosult az állami címer használatára. A törvény megalkotásakor a jogalkotásban az állami címer használatával kapcsolatban szűkítésre irányuló tendenciák jelentkeztek, ezért a kamara nem kapta meg ezt a jogot. Az azóta eltelt időben változások következtek be jogalkotásunkban, és több kamara rendelkezik e jogosítvánnyal, ezért indokolt a területi és a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara számára is ennek lehetővé tétele.
A 8. §-hoz
Az új intézményként bevezetésre kerülő területi küldöttgyűlés szabályozása indokolja a területi kamara közgyűlése feladatkörének kibővítését azzal, hogy szükség esetén a területi küldöttgyűlésbe küldötteket választ.
A Javaslat az Iszktv. 7. §-a (4) bekezdésének új megfogalmazásából elhagyja azt a szabályt, miszerint a területi kamara alapszabályának elfogadásához és módosításához a tagok több, mint felének szavazata szükséges. Így lehetővé válik, hogy a közgyűlésen megjelent tagok több, mint felének szavazatával az alapszabály elfogadásra kerülhessen.
A 9. §-hoz
Ha a kamara taglétszáma olyan nagy, hogy a közgyűlés összehívása aránytalan nehézségeket okozna, akkor a területi kamara alapszabálya kimondhatja, hogy a közgyűlést területi küldöttgyűlés helyettesítse. Ha a területi kamara taglétszáma az 1000 főt meghaladja, a Javaslat értelmében kötelező a küldöttgyűlés létrehozása.
A területi elnökség szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal, valamint a területi küldöttek legalább egyharmadának indítványára összehívja a területi küldöttgyűlést.
A területi küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagok több, mint a fele jelen van, határozatainak érvényességéhez a megjelent területi küldöttek többségének szavazata kell.
Amennyiben az összehívott területi küldöttgyűlésen a küldöttek fele nem jelent meg, akkor a legalább 8 nappal későbbre, azonos napirenddel összehívott újabb küldöttgyűlés már a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.
A 10. §-hoz
A Javaslat 4. és 5. §-ában bevezetett új szabályok indokolják a területi elnökség feladatainak kibővítését.
A 11. §-hoz
A szünetelés iránti kérelem elbírálására vonatkozóan tartalmaz rendelkezéseket a 11. §, és a bírósági eljárásban a közigazgatási perekre irányadó szabályok alkalmazását írja elő. A kereset benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs, de természetesen a bíróság a végrehajtást a Pp. 332. § (3) bekezdése szerint felfüggesztheti.
A 12-14. §-hoz
A Javaslat a kamarai működés mindennapi tapasztalataiból merít. Ilyen felszínre került probléma volt - szintén a Budapesti Igazságügyi Szakértői Kamaránál - hogy a törvény által meghatározott 6 tagú etikai bizottság - a ráháruló nagy munkateher miatt - feladatát ellátni nem tudja. A Javaslatnak az a rendelkezése, hogy az alapszabály az etikai bizottság létszámát a törvényben megállapítottól eltérően is megállapíthatja azért előnyös, mert így az egyes területi kamarák a taglétszámukhoz igazodóan tudják meghatározni azt az etikai bizottsági létszámot, amely a működőképességhez szükséges.
A 15-16. §-hoz
A Javaslatban megfogalmazott új szabályok miatt szükséges az elnökség feladatainak bővítése.
A Javaslat a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara küldöttgyűlése által megválasztott szakbizottságok szabályozását pontosítja.
A 17. §-hoz
A kamarai tagság felfüggesztése új etikai büntetés kiszabását teszi lehetővé a kamara számára. A felfüggesztés időtartamának 1 évben történő maximálása kizárja annak lehetőségét, hogy a felfüggesztés etikai büntetés a kamarából való kizárással legyen azonos. A felfüggesztés joghatásai ugyanazok mint a szünetelésnek, igazságügyi szakértői tevékenységet ez alatt az idő alatt a kamarai tag természetesen nem végezhet.
A 18-19. §-hoz
Részben technikai, részben pedig munkaszervezési érdekből került megfogalmazásra a Javaslat 18. és 19. §-a. Az etikai eljárások során felmerült, hogy az illetékes területi kamara etikai bizottságának minden tagja elfogultságot jelentett be az eljárás során, ebben az esetben nem volt szabály arra, hogy melyik területi kamara járjon el. Ezt a hiányt pótolja a Javaslat akkor, amikor kimondja, hogy ilyen esetekben a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara egy másik területi kamarát jelöl ki az eljárás lefolytatására.
Az igazságügyi szakértői névjegyzékbe az igazságügy-miniszter veszi fel a jelölteket, az igazságügyi szakértők névjegyzékét az Igazságügyi Minisztérium vezeti. Indokolt, hogy amikor etikai eljárás indul valamely szakértővel szemben, erről az Igazságügyi Minisztérium értesüljön.
A 20. §-hoz
Az etikai bizottságoknak talán már az előbbiekben említett létszámhiányából adódóan is az volt a tapasztalata, hogy az etikai eljárások meglehetősen elhúzódnak. Ezért az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvényhez hasonlóan a Javaslat a vizsgálóbiztos eljárását illetően kimondja, hogy a vizsgálatot három hónapon belül be kell fejezni, indokolt esetben egy ízben további három hónappal az etikai bizottság elnöke ezt a határidőt meghosszabbíthatja.
A 21. §-hoz
A 19. §-hoz fűzött indoklásban kifejtett okokból szükséges, hogy az etikai bizottság a jogerős határozatát ne csak a területi elnökséghez, hanem az Igazságügyi Minisztériumnak is megküldje.
A 22. §-hoz
A törvény a kihirdetését követő második hónap első napján lép hatályba, azért, hogy szabályainak alkalmazásához elegendő idő álljon az érintettek rendelkezésére.
A bírósági reform kapcsán az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény rendelkezései alapján az Igazságügyi Minisztérium szakértői intézeteiben működő szakértők közalkalmazotti jogviszonya, igazságügyi szolgálati jogviszonnyá alakult. Ezért módosul az Iszktv. 2. §-ának (2) bekezdésében lévő szövegezés.
A 23. §-hoz
A Javaslat 9. §-a szerint amennyiben a területi kamara taglétszáma az 1000 főt meghaladja, a közgyűlést területi küldöttgyűlés helyettesíti. Jelenleg egyetlen ilyen területi kamara van, a budapesti. A Budapesti Igazságügyi Szakértői Kamara első küldöttgyűlésének létrehozására tartalmaz e § átmeneti szabályokat. A területi elnökség a törvény hatálybalépését követő egy hónapon belül köteles közgyűlést összehívni, amely a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.
A területi küldöttgyűlés a megválasztásától számított 3 hónapon belül köteles elfogadni a Budapesti Igazságügyi Szakértői Kamara alapszabályát, mindaddig amíg erre nem kerül sor, a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Alapszabályában foglaltaknak megfelelően kell működnie.