A Kiskunhalasi Járásbíróság P.20744/2007/19. számú határozata öröklési szerződés megszüntetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 164. §, 220. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 315. §, 589. §, 655. §, 656. §, 657. §] Bíró: Tamás Adrienne

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Város1i Városi Bíróság - a Felperes ügyvéd címe által képviselt felperes neve felperes címe szám alatti lakos felperesnek a alperes neve alperes címe szám alatti lakos alperes ellen, öröklési szerződés megszüntetése iránti perében a bíróság meghozta a következő

Í T É L E T E T

A bíróság a peres felek között 1999. június 29. napján Város1on létrejött öröklési szerződést életjáradéki szerződéssé változtatja és kötelezi a bíróság alperest, hogy 2008. október 1. napjától kezdődően havi 20.000 Ft (azaz Húszezer forint) összegű életjáradékot fizessen meg felperes részére minden hónap 15. napjáig bezárólag.

Kötelezi a bíróság felperest, hogy külön felhívásra a Magyar Állam javára fizessen meg 7.200 Ft (azaz Hétezer-kettőszáz forint) Ft, és kötelezi a bíróság alperest, hogy külön felhívásra a Magyar Állam javára fizessen meg 7.200 Ft (azaz Hétezer-kettőszáz forint) eljárási illetéket.

Kötelezi a bíróság alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg felperes részére 12.000 Ft (azaz Tizenkettőezer forint) perköltséget.

Ezt meghaladóan a bíróság felperes keresetét elutasítja.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt a Város1i Városi Bíróságon 3 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye a Megye1i Bírósághoz.

A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmükben a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását kérhetik. A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, ha csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, ha csak az ítélet indokolása ellen irányul. Ezekben az esetekben a fellebbező fél a fellebbezésében tárgyalás tartását kérheti.

A megyei bíróság az ilyen típusú fellebbezésekről érdemben tárgyaláson kívül dönt, azonban bármelyik fél kérheti tárgyalás tartását, de a fellebbező fél csak a fellebbezésében.

I N D O K O L Á S

A bíróság, felperes keresete alperes ellenkérelme, peres felek személyes előadása, a csatolt okiratok, a kihallgatott Tanú1, Tanú2, Tanú3, Tanú4 és Tanú5 tanú vallomása, valamint a Város1i Városi Bíróság 5. P. 20.149/2007, 5. P. 20.321/2006. és 1. P. 20.741/2006. számú peres ügy iratai alapján az alábbi tényállást állapította meg:

Felperes házastársa 2001. december 18. napján hunyt el. Haláláig felperes és házastársa a Város1 belterület 6579 helyrajzi szám alatt nyilvántartott, természetben Ingatlan1 szám alatti ingatlanban lakott, házastársának édesanyjával, Tanú2néval együtt. Az ingatlan 566/1308-ad tulajdoni illetőségben képezi felperes tulajdonát. Az ingatlan egy ikerház, melynek felében élt a felperes házastársával és annak édesanyjával, míg a másik lakrészben alperes szülei. Alperes édesapja és felperes házastársa voltak testvérek. Felperesékhez felperes és felperes házastársának tudtával került id. Tanú2né, aki 2005. januárjában történő elköltözéséig ellátta a háztartást, még lánya halálát követően is.

Peres felek között 1999. június 29. napján felperes kérésére jött létre öröklési szerződés, mely szerint az alperes, mint eltartó vállalta, hogy a felperest, mint örökhagyót annak rászorultságától kezdődően haláláig eltartja. A tartási kötelezettség körében köteles örökhagyó részére napi háromszori, ebből egy alkalommal meleg étkezést biztosítani, lakásának , ruházatának tisztántartásáról, gyógyíttatásáról, gyógykezeléséről gondoskodni, halála esetén illő módon eltemettetni. A szerződéskötés időpontjában a felek kijelentették, hogy a felperes tartásra nem szorul. A szerződés 4. pontja szerint rendelkeztek úgy a felek, hogy a fent leírt szolgáltatások fejében felperes halála esetén a tulajdonában lévő, a kiskunhalasi tulajdoni lapon 6579 helyrajzi szám alatt nyilvántartott, természetben Város1, Ingatlan1 szám alatti lakóház, udvar megjelölésű ingatlan 1-ed tulajdoni illetőségét alperes, mint eltartó örökli. A felek a szerződésben azt is rögzítették, hogy amennyiben a felperes tartásra szorul, az eltartó részére tartási kötelezettsége teljesítése érdekében mindenkori nyugellátásának 1/3-ad részét rendelkezésre bocsátja, nyugellátása fennmaradó részével, a felperes szabadon rendelkezik.

Az öröklési szerződést a felperes néhai házastársa, Felperes felesége is, mint a szerződéssel nem érintett ingatlan társtulajdonosa, aláírta és kijelentette, hogy a szerződés létrejöttéhez feltétlen hozzájárulását adja. Ezen túlmenően az örökhagyó kijelentette az öröklési szerződésben, hogy tudomásul veszi, hogy ingatlanvagyonáról a szerződés aláírását követően sem élő, sem halála esetére nem rendelkezhet, az ingatlan illetőségre, az eltartó alperes javára elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre.

A szerződés alapján az elidegenítési és terhelési tilalmat a Város1i Körzeti egyéb érdekelt 1 2004. július 26. napján kelt, 41279 számú határozatával, míg a felperes javára a holtig tartó haszonélvezeti jogot, 2004. július 26. napjáén kelt 41279 számú határozatával jegyezte be. Néhai Felpres felesége halála esetére, a perrel érintett, Város1, Ingatlan1 szám alatti ingatlanban meglévő 1-ed tulajdoni illetőségét illetően úgy rendelkezett, hogy azt felperes és annak testvére, a perben félként résztvevő Tanú1 örököljék, így az ingatlanban öröklés címén alperes és testvére 283-283/1308 tulajdoni illetőséggel rendelkeztek öröklés címén.

Felperes és alperesi család 2003-ban keresték meg Város1 Város Önkormányzatát, aki tulajdonosa 1/1 tulajdoni arányban Város1 6580 helyrajzi szám alatti, közterület megjelölésű, 194 m2 területű ingatlannak, hogy azt részükre értékesítse. Város1 Város Képviselőtestülete 2003. szeptember 25-én meghozott, 229/2003. Kth. Határozatot hozta a hivatalosan felperes által benyújtott ingatlan vásárlási kérelemre, a fenti ingatlanra vonatkozóan és a területet felperes Tanú2 Város1, Ingatlan2 szám alatti lakosok részére, értékbecsült áron értékesítésre jelölte ki, azzal hogy az értékesítéssel kapcsolatos költségeket vevők viselik. Ezt követően 2004. július 3. napján Város1 Város Önkormányzata, mint eladó, valamint Tanú2, Tanú6, alperes neve, Tanú1, mint vevők, valamint felperes neve, mint társtulajdonosok között adásvételi szerződés jött létre, ennek értelmében Tanú2 és házastársa, Tanú2né a tulajdonát képező Város1, Ingatlan2 szám alatti ingatlanhoz, a 6580 helyrajzi szám alatti, ingatlanból a megosztási vázrajz szerint 106 m2 terület kerül hozzácsatolásra, melynek így összességében 792 négyzetméterre változott a területe, a tulajdonjogot 1-ed, 1-ed arányban szerezték meg, míg a maradék 88 m2 terület a perrel érintett, Város1, Ingatlan1 szám alatti ingatlanhoz került csatolásra oly ódon, hogy azt alperes valamint Tanú1 1-ed; 1-ed arányban azzal, hogy azon haszonélvezeti jogtól mentesen szerzett tulajdonjogot. A változást követően az ingatlan-nyilvántartás szerint a tulajdoni arányok akként alakultak, hogy a felperes tulajdoni hányada 566, alperes és Tanú1 tulajdoni hányada egyaránt 371-371/1308-ad lett, melyből 88-88/1308 tulajdoni illetőség haszonélvezeti jogtól mentes, míg 283-283/1308-ad tulajdoni hányadot mindkettőjük esetében felperes holtig tartó haszonélvezeti joga terhelte. A felek az ingatlan vételárát is értékbecslés alapján határozták meg, 194.000 Ft-ban, ebből 106.000 Ft-ot Tanú2 és házastársa, míg 88.000 Ft-ot alperes és Tanú1 fizetett meg.