32008L0095[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 2008/95/EK irányelve ( 2008. október 22. ) a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (kodifikált változat)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2008/95/EK IRÁNYELVE

(2008. október 22.)

a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről

(kodifikált változat)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 95. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (2),

mivel:

(1) A védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1988. december 21-i 89/104/EGK tanácsi irányelvet (3) tartalmában módosították (4). Az áttekinthetőség és az ésszerűség érdekében ezt az irányelvet kodifikálni kell.

(2) A tagállamokban alkalmazandó védjegyjogszabályok a 89/104/EGK irányelv hatálybalépése előtt olyan eltéréseket mutattak, amelyek akadályozhatták az áruk szabad mozgását és a szolgáltatásnyújtás szabadságát, valamint torzíthatták a közös piacon belüli versenyt. Ezért - a belső piac megfelelő működésének biztosítása érdekében - szükségessé vált a tagállami jogszabályok közelítése.

(3) Nem hagyhatók figyelmen kívül azok a megoldások és előnyök, amelyeket a közösségi védjegyrendszer nyújthat a védjegyoltalmat igénylő vállalkozásoknak.

(4) Nem tűnik szükségesnek a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok teljes körű közelítése. Elegendő, ha a közelítés a nemzeti jogszabályok azon rendelkezéseire korlátozódik, amelyek a legközvetlenebb hatást gyakorolják a belső piac működésére.

(5) Az irányelv nem fosztja meg a tagállamokat attól a jogtól, hogy továbbra is oltalomban részesítsék azokat a védjegyeket, amelyek oltalmát használat révén szerezték meg, e védjegyeket azonban csak a lajstromozás útján megszerzett védjegyekhez való viszonyuk tekintetében veszi figyelembe.

(6) A tagállamok továbbra is szabadon határozhatják meg a lajstromozás útján megszerzett védjegyek lajstromozásával és törlésével, valamint oltalmuk megszűnésének megállapításával kapcsolatos eljárásjogi rendelkezéseket. Meghatározhatják például a védjegy lajstromozására vagy törlésére irányuló eljárás alaki szabályait, dönthetnek arról, hogy a lajstromozási, illetve a törlési eljárásban érvényesíthetők-e korábbi jogok, valamint arról, hogy a korábbi jogokat, amennyiben azok érvényesítését a lajstromozási eljárásban lehetővé teszik, felszólalás alapján vagy hivatalból vizsgálják-e. A tagállamok továbbra is szabadon határozhatják meg a védjegyoltalom megszűnése megállapításának, illetve a védjegy törlésének jogkövetkezményeit.

(7) Ez az irányelv nem zárja ki a védjegyjogon kívüli, így a tisztességtelen versenyre, a polgári jogi felelősségre vagy a fogyasztóvédelemre vonatkozó tagállami jogszabályi rendelkezések védjegyekre történő alkalmazását.

(8) A jogszabályok közelítésével elérni kívánt célkitűzések megvalósítása megkívánja, hogy a lajstromozott védjegyek megszerzésének és a védjegyoltalom fenntartásának feltételei valamennyi tagállamban alapvetően azonosak legyenek. Ennek érdekében szükség van azoknak a védjegyoltalomban részesíthető megjelöléseknek a példálózó felsorolására, amelyek alkalmasak arra, hogy valamely vállalkozás áruit vagy szolgáltatásait más vállalkozások áruitól vagy szolgáltatásaitól megkülönböztessék. Kimerítően fel kell sorolni a védjegy lajstromozását kizáró, illetve annak törlésére alapot adó - például a megkülönböztető képesség hiányával vagy a védjegy korábbi jogokkal való ütközésével kapcsolatos - okokat, még akkor is, ha a tagállamok egyes okok fenntartásáról, illetve azoknak jogszabályban történő bevezetéséről szabadon dönthetnek. A tagállamok továbbra is fenntarthatnak, illetve jogszabályaikba bevezethetnek olyan lajstromozást kizáró, illetve törlési okokat, amelyek a védjegyoltalom megszerzésének vagy fenntartásának a jogközelítésről szóló rendelkezésekkel nem érintett - például a védjegyoltalomra való jogosultságra, a védjegyoltalom megújítására vagy a díjak megfizetésére vonatkozó, vagy az eljárásjogi rendelkezések megsértésével összefüggő - feltételeihez kapcsolódnak.

(9) A Közösségben lajstromozott és oltalom alatt álló védjegyek, és ezáltal a közöttük felmerülő ütközések számának csökkentése érdekében elengedhetetlen a lajstromozott védjegyek tényleges használatának megkövetelése, illetve használat hiánya esetén az oltalom megszűnésének megállapítása. Szükséges előírni, hogy a védjegy nem törölhető egy ténylegesen nem használt korábbi védjegy alapján, meghagyva a lehetőséget a tagállamok számára, hogy ezt az elvet a védjegyek lajstromozása tekintetében is alkalmazzák, illetve előírják, hogy a védjegybitorlási perben nem lehet a védjegyoltalom alapján fellépni, ha a perben a védjegyoltalom megszűnésének megállapítására alapított kifogás eredményeként megállapítható a védjegyoltalom megszűnése. Az ezekre az esetekre irányadó eljárásjogi szabályokat a tagállamok állapíthatják meg.

(10) Az áruk szabad mozgásának és a szolgáltatásnyújtás szabadságának elősegítése érdekében alapvető annak biztosítása, hogy a lajstromozott védjegyek valamennyi tagállam jogrendszerében azonos oltalmat élvezzenek. Ez nem akadályozza a tagállamokat abban, hogy - választásuk szerint - a jó hírnevet élvező védjegyeket fokozott védelemben részesítsék.

(11) A lajstromozott védjegy által nyújtott oltalom - amelynek rendeltetése különösen annak biztosítása, hogy a védjegyet hordozó áru vagy a védjegy alatt nyújtott szolgáltatás a védjegyjogosulttól származik - a védjegy és a megjelölés, valamint az érintett áruk vagy szolgáltatások azonossága esetén feltétlen. Az oltalom a megjelölés és a védjegy, valamint az érintett áruk vagy szolgáltatások hasonlósága esetére is kiterjed. A hasonlóság fogalmának az összetéveszthetőséggel kapcsolatos értelmezése nélkülözhetetlen. Az összetéveszthetőség, amelynek értékelése számos tényezőtől - különösen a védjegy piaci ismertségétől, attól a képzettársítástól, amelyet a használt vagy a védjegyként lajstromozott megjelölés előidéz, valamint a védjegy és a megjelölés közötti, valamint a velük megjelölt áruk vagy szolgáltatások közötti hasonlóság mértékétől - függ, az oltalom szempontjából különös feltételt képez. Az összetéveszthetőség megállapításának módja - különösen a bizonyítási teher - olyan nemzeti eljárási szabályok hatálya alá tartozik, amelyeket ez az irányelv nem érint.

(12) A jogbiztonság érdekében, valamint a korábbi védjegy jogosultjának méltányos érdekeire is figyelemmel fontos arról gondoskodni, hogy ez utóbbi ne kérhesse egy sajátjánál későbbi védjegy törlését, illetve annak használatát ne kifogásolhassa, ha e használatról tudomása volt, és azt hosszabb időn át eltűrte, kivéve, ha a későbbi védjegyet rosszhiszeműen jelentették be lajstromozásra.

(13) A Közösség mindegyik tagállamára kötelező érvényű az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Egyezmény. Ezen irányelv rendelkezéseinek teljes mértékben meg kell felelniük az ebben az Egyezményben foglaltaknak. A tagállamoknak az Egyezményből eredő kötelezettségeit ez az irányelv nem érinti. Ha ennek helye van, a Szerződés 307. cikkének második bekezdése alkalmazandó.

(14) Ez az irányelv nem érinti az I. melléklet B. részében említett 89/104/EGK irányelvnek a nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidővel kapcsolatos tagállami kötelezettségeket,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Hatály

Ezt az irányelvet minden olyan áruvédjegyre és szolgáltatási védjegyre alkalmazni kell, amely a tagállamok valamelyikében védjegyként, együttes védjegyként, hitelesítési jegyként vagy tanúsító védjegyként lajstromozás vagy védjegybejelentés, a Benelux Szellemi Tulajdonvédelmi Hivatalnál lajstromozás vagy védjegybejelentés, illetve a tagállamok bármelyikére kiterjedő hatályú nemzetközi lajstromozás tárgyát képezi.

2. cikk

A védjegyoltalomban részesíthető megjelölés

Védjegyoltalomban részesülhet minden grafikailag ábrázolható megjelölés, így különösen szó - beleértve a személyneveket -, ábra, kép, alakzat, betű, szám, továbbá az áru vagy a csomagolás formája, ha e megjelölés alkalmas arra, hogy valamely vállalkozás áruit vagy szolgáltatásait megkülönböztessen más vállalkozások áruitól vagy szolgáltatásaitól.

3. cikk

Kizáró, illetve törlési okok

(1) A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, illetve a védjegy törlésének van helye, ha a megjelölés

a) nem képezheti védjegy részét;

b) nem alkalmas a megkülönböztetésre;

c) kizárólag olyan jelekből vagy adatokból áll, amelyeket a forgalomban az áru vagy a szolgáltatás fajtája, minősége, mennyisége, rendeltetése, értéke, földrajzi származása, előállítási vagy teljesítési ideje, illetve egyéb jellemzője feltüntetésére használhatnak;

d) kizárólag olyan jelekből vagy adatokból áll, amelyeket az általános nyelvhasználatban, illetve a tisztességes üzleti gyakorlatban állandóan és szokásosan alkalmaznak;

e) kizárólag olyan formából áll, amely

i. az áru jellegéből következik; vagy

ii. a célzott műszaki hatás eléréséhez szükséges; vagy

iii. az árunak jelentős értéket kölcsönöz;

f) a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközik;

g) alkalmas a fogyasztók megtévesztésére különösen az áru, illetve a szolgáltatás fajtája, minősége vagy földrajzi származása tekintetében;

h) lajstromozásához az illetékes szerv nem járult hozzá, és az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Egyezmény (a továbbiakban: Párizsi Egyezmény) 6b. cikke alapján nem részesülhet védjegyoltalomban, illetve törlésének lenne helye.

(2) Bármelyik tagállam előírhatja, hogy a megjelölés nem részesülhet oltalomban, illetve a védjegy törlésének van helye az alábbi esetekben és mértékig:

a) a megjelölés használata az adott tagállam vagy a Közösség védjegyjogon kívüli jogszabályi rendelkezései alapján megtiltható;

b) a megjelölés erőteljesen szimbolikus értékű elemet - különösen vallási jelképet - tartalmaz;

c) a megjelölés a Párizsi Egyezmény 6b. cikkében nem említett olyan kitüntetést, jelvényt vagy címert tartalmaz, amelyhez közérdek fűződik, kivéve, ha lajstromozásához az illetékes szerv a tagállami jogszabályoknak megfelelően hozzájárult;

d) a megjelölést rosszhiszeműen jelentették be lajstromozásra.

(3) Az (1) bekezdés b), c) és d) pontjai alapján a megjelölés nincs kizárva a védjegyoltalomból, illetve a védjegy nem törölhető, ha a megjelölés használata révén a bejelentés bejelentési napját megelőzően megszerezte a megkülönböztető képességet. Ezen túlmenően bármelyik tagállam előírhatja, hogy ezt a szabályt akkor is alkalmazni kell, ha a megjelölés a megkülönböztető képességet a bejelentés bejelentési napját vagy a lajstromozás napját követően szerezte meg.

(4) Bármely tagállam előírhatja, hogy - az (1), (2) és (3) bekezdéstől eltérően - az olyan védjegyek tekintetében, amelyek bejelentési napja megelőzi a 89/104/EGK irányelvnek való megfeleléshez szükséges rendelkezések hatálybalépésének napját, az adott tagállamban az ez utóbbi napnál korábban hatályos rendelkezések szerinti kizáró, illetve törlési okokat kell alkalmazni.

4. cikk

Korábbi jogokkal való ütközéssel kapcsolatos további kizáró, illetve törlési okok

(1) A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, illetve a védjegy törlésének van helye, ha

a) a megjelölés egy korábbi védjeggyel azonos, és az árujegyzékben szereplő áruk, illetve szolgáltatások azonosak a korábbi védjegy árujegyzékében szereplő árukkal, illetve szolgáltatásokkal;

b) a megjelölést a korábbi védjeggyel való azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt a fogyasztók a korábbi védjeggyel összetéveszthetik; az összetéveszthetőség magában foglalja azt az esetet is, ha a fogyasztók a megjelölést gondolati képzettársítás (asszociáció) útján kapcsolhatják a korábbi védjegyhez.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában "korábbi védjegy"

a) a következőkben felsorolt minden olyan védjegy, amelynek bejelentési napja korábbi, mint a védjegy lajstromozására irányuló bejelentés megtételének napja, figyelembe véve - ha ennek helye van - az igényelt elsőbbségek napját:

i. közösségi védjegy;

ii. valamely tagállamban, illetve - Belgium, Luxemburg és Hollandia esetében - a Benelux Szellemi Tulajdonvédelmi Hivatalnál lajstromozott védjegy;

iii. nemzetközi megállapodás alapján a tagállamra kiterjedő hatállyal lajstromozott védjegy;

b) olyan közösségi védjegy, amely tekintetében a közösségi védjegyről szóló, 1993. december 20-i 40/94/EK tanácsi rendeletnek (5) megfelelően az a) pont ii. vagy iii. alpontjában említett védjegy szenioritását érvényesen igényelték, akkor is, ha ez utóbbi védjegy oltalma lemondás vagy az oltalmi idő megújítás nélküli lejárta miatt megszűnt;

c) az a) vagy b) pontban említett védjegy lajstromozására irányuló bejelentés, feltéve, hogy annak alapján a védjegyet lajstromozzák;

d) olyan védjegy, amely a Párizsi Egyezmény 6a. cikke értelmében a védjegy lajstromozására irányuló bejelentés megtételének napjánál, illetve - elsőbbség igénylése esetén - az igényelt elsőbbség napjánál korábban vált a tagállamban közismertté.

(3) A megjelölés akkor sem részesülhet védjegyoltalomban, illetve a védjegy törlésének akkor is helye van, ha a megjelölés a (2) bekezdés szerinti korábbi közösségi védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló, és az érintett áruk, illetve szolgáltatások nem hasonlóak, feltéve, hogy a korábbi közösségi védjegy a Közösségben jó hírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a korábbi közösségi védjegy megkülönböztető képességét vagy jó hírnevét.

(4) Továbbá bármely tagállam előírhatja, hogy a megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, illetve a védjegy törlésének van helye, ha a megjelölés

a) a (2) bekezdés szerinti korábbi nemzeti védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló, és az árujegyzékében szereplő áruk, illetve szolgáltatások nem hasonlóak a korábbi védjegy árujegyzékében szereplő árukkal, illetve szolgáltatásokkal, feltéve, hogy a korábbi védjegy az érintett tagállamban jó hírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a korábbi védjegy megkülönböztető képességét vagy jó hírnevét;

b) a védjegy lajstromozására irányuló bejelentés megtételének napját, illetve - elsőbbség igénylése esetén - az elsőbbség napját megelőzően valamely nem lajstromozott védjegyhez vagy a gazdasági tevékenység körében használt egyéb megjelöléshez fűződő olyan jogokat szereztek, amelyek alapján a jogosult megtilthatja a későbbi védjegy használatát;

c) használata a (2) bekezdésben és e bekezdés b) pontjában nem említett - különösen a következő - korábbi jogok alapján megtiltható:

i. névhez fűződő jog;

ii. képmáshoz fűződő jog;

iii. szerzői jog;

iv. iparjogvédelmi jog;

d) egy korábbi együttes védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló, ha a bejelentés megtételének napján a korábbi együttes védjegy oltalmának lejárat miatti megszűnése óta három év még nem telt el;

e) egy korábbi hitelesítési jeggyel vagy tanúsító védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló, ha a bejelentés megtételének napján a hitelesítési jegy vagy a tanúsító védjegy oltalmának lejárat miatti megszűnése óta a tagállam által meghatározott időtartam még nem telt el;

f) azonos vagy hasonló áruk, illetve szolgáltatások tekintetében lajstromozott korábbi védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló, ha a bejelentés megtételének napján a korábbi védjegy oltalmi idejének megújítás nélküli lejárta óta két év még nem telt el, kivéve, ha a korábbi védjegy jogosultja a lajstromozáshoz hozzájárult, vagy a védjegyet nem használta;

g) összetéveszthető egy olyan védjeggyel, amelyet a bejelentés bejelentési napján külföldön használtak, és amelynek használatát külföldön továbbra is folytatják, feltéve, hogy a megjelölést rosszhiszeműen jelentették be lajstromozásra.

(5) A tagállamok előírhatják, hogy megfelelő körülmények esetén a megjelölés nincs kizárva a védjegyoltalomból, illetve a védjegyet nem kell törölni, ha lajstromozásához a korábbi védjegy vagy jog jogosultja hozzájárult.

(6) Bármely tagállam előírhatja, hogy - az 1-5. cikkekben foglaltaktól eltérően - az olyan védjegyek tekintetében, amelyek bejelentési napja megelőzi a 89/104/EGK irányelvnek való megfeleléshez szükséges rendelkezések hatálybalépésének napját, az adott tagállamban az ez utóbbi napnál korábban hatályos rendelkezések szerinti kizáró, illetve törlési okokat kell alkalmazni.

5. cikk

A védjegyoltalom tartalma

(1) A védjegyoltalom a jogosult számára kizárólagos jogokat biztosít. A kizárólagos jogok alapján a jogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ

a) a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplő árukkal, illetve szolgáltatásokkal;

b) olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; az összetéveszthetőség magában foglalja azt az esetet is, ha a fogyasztók a megjelölést gondolati képzettársítás (asszociáció) útján kapcsolhatják a védjegyhez.

(2) Bármely tagállam előírhatja továbbá, hogy a jogosult bárkivel szemben felléphet, aki hozzájárulása nélkül gazdasági tevékenység körében a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést használ az árujegyzékben szereplő árukhoz, illetve szolgáltatásokhoz nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve, hogy a védjegy a tagállamban jó hírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy jó hírnevét.

(3) Az (1) és a (2) bekezdésben szabályozott feltételek megvalósulása esetén tilos különösen

a) a megjelölés elhelyezése az árun vagy csomagolásán;

b) a megjelölést hordozó áru eladásra való felkínálása, forgalomba hozatala, valamint forgalomba hozatal céljából történő raktáron tartása, illetve szolgáltatás kínálása vagy annak nyújtása a megjelölés alatt;

c) a megjelölést hordozó áruk behozatala vagy kivitele;

d) a megjelölés használata az üzleti iratokon vagy a reklámozásban.

(4) Ha valamelyik tagállam jogszabályai szerint a megjelölés használata az (1) bekezdés b) pontjában és a (2) bekezdésben szabályozott feltételek megvalósulása esetén a 89/104/EGK irányelvnek való megfeleléshez szükséges rendelkezések érintett tagállambeli hatálybalépése előtt nem volt megtiltható, a jogosult a kizárólagos használati jog alapján nem léphet fel a megjelölés további használata ellen.

(5) Az (1)-(4) bekezdésekben foglaltak nem érintik a tagállamok olyan jogszabályi rendelkezéseit, amelyek alapján a jogosult felléphet az olyan megjelölés használata ellen, amelyet nem áruk vagy szolgáltatások megkülönböztetése céljából használnak, feltéve hogy az ilyen megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy jó hírnevét.

6. cikk

A védjegyoltalom korlátai

(1) A védjegyoltalom alapján a jogosult nem tilthat el mást attól, hogy gazdasági tevékenység körében - az üzleti tisztesség követelményeivel összhangban - használja

a) saját nevét vagy címét;

b) az áru vagy a szolgáltatás fajtájára, minőségére, mennyiségére, rendeltetésére, értékére, földrajzi eredetére, előállítási, illetve teljesítési idejére vagy egyéb jellemzőjére vonatkozó jelzést;

c) a védjegyet, ha az - különösen tartozékok vagy alkatrészek esetében - szükséges az áru vagy a szolgáltatás rendeltetésének jelzésére.

(2) A védjegyoltalom alapján a jogosult nem tilthat el mást attól sem, hogy gazdasági tevékenység körében helyi jelentőségű korábbi jogát gyakorolja, ha e jogot az érintett tagállam jogszabályai elismerik, az adott terület határain belül.

7. cikk

A védjegyoltalom kimerülése

(1) A védjegyoltalom alapján a jogosult nem tilthatja meg a védjegy használatát olyan árukkal kapcsolatban, amelyeket ezzel a védjeggyel ő hozott forgalomba, vagy amelyeket kifejezett hozzájárulásával hoztak forgalomba a Közösségben.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha a jogosultnak jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy az áruk további forgalmazását ellenezze, különösen, ha az áru állagát, állapotát - a forgalomba hozatalt követően - megváltoztatták, illetve károsították.

8. cikk

Használati engedély

(1) A védjegy használatára engedély adható a tagállam egésze vagy egy része, illetve az árujegyzékben szereplő áruk, illetve szolgáltatások egésze vagy egy része tekintetében. A használati engedély kizárólagos vagy nem kizárólagos lehet.

(2) A védjegyoltalom jogosultja a védjegyoltalomból eredő jogaira hivatkozással felléphet az engedélyessel szemben, ha az megsérti a használati szerződésnek

a) a szerződés időtartamára;

b) a használat tárgyát képező védjegy lajstromozott alakjára;

c) a használati engedéllyel érintett áruk vagy szolgáltatások körére;

d) a védjegyhasználat területi hatályára; illetve

e) az engedélyes által gyártott áruk vagy nyújtott szolgáltatások minőségére vonatkozó bármely feltételét.

9. cikk

Belenyugvás

(1) Ha a 4. cikk (2) bekezdése szerinti korábbi védjegy jogosultja a tagállamban öt egymást követő éven át eltűrte az abban a tagállamban lajstromozott későbbi védjegy használatát, noha tudomása volt e használatról, a továbbiakban korábbi védjegyére hivatkozva nem kérheti e későbbi védjegy törlését, továbbá nem léphet fel a későbbi védjegy használata ellen olyan áruk, illetve szolgáltatások tekintetében, amelyekkel kapcsolatban a későbbi védjegyet használták, kivéve, ha a későbbi védjegyet rosszhiszeműen jelentették be lajstromozásra.

(2) Bármely tagállam előírhatja, hogy az (1) bekezdést megfelelően alkalmazni kell a 4. cikk (4) bekezdésének a) pontjában említett korábbi védjegy, illetve a 4. cikk (4) bekezdésének b) vagy c) pontjában említett korábbi jog jogosultjára.

(3) Az (1) és a (2) bekezdésben említett esetekben a későbbi védjegy jogosultja akkor sem léphet fel a korábbi védjegy használatával, illetve jog gyakorlásával szemben, ha a későbbi védjegy használata a korábbi jog alapján már nem kifogásolható.

10. cikk

A védjegy használata

(1) Ha a jogosult a lajstromozástól számított öt éven belül nem kezdte meg a tagállamban a védjegy tényleges használatát az árujegyzékben szereplő árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, vagy ha az ilyen használatot öt éven át megszakítás nélkül elmulasztotta, a védjegy oltalmára alkalmazni kell az ebben az irányelvben előírt jogkövetkezményeket, kivéve, ha a jogosult a használat elmaradását kellőképpen igazolja.

Az első albekezdés alkalmazásában használatnak minősülnek a következők is:

a) a védjegy olyan alakban történő használata, amely a lajstromozott alaktól csak a megkülönböztető képességet nem érintő elemekben tér el;

b) a védjegy elhelyezése az adott tagállamban lévő árun vagy annak csomagolásán kizárólag az onnan történő kivitel céljából.

(2) A védjegynek a jogosult engedélyével történő használatát, valamint az együttes védjegy, a hitelesítési jegy vagy a tanúsító védjegy használatára jogosultak általi használatot a jogosult részéről történő használatnak kell tekinteni.

(3) Az olyan védjegyek tekintetében, amelyeket a 89/104/EGK irányelvnek való megfeleléshez szükséges rendelkezések érintett tagállambeli hatálybalépését megelőzően lajstromoztak, a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:

a) ha a szóban forgó napnál korábban hatályos rendelkezés a védjegyhasználat meghatározott időtartamú, megszakítás nélküli elmulasztásához jogkövetkezményeket fűzött, az (1) bekezdés első albekezdésében említett ötéves időtartamot attól a naptól kell számítani, amelyen a védjegyhasználat elmulasztása ténylegesen megkezdődött;

b) ha a szóban forgó napnál korábban nem volt hatályban a használatra vonatkozó rendelkezés, az (1) bekezdés első albekezdésében említett ötéves időtartamot legkorábban ettől a naptól kell számítani.

11. cikk

A védjegyhasználat elmulasztásának jogkövetkezménye bírósági és közigazgatási eljárásban

(1) A védjegy nem törölhető, ha olyan korábbi védjeggyel ütközik, amelynek használata - az esettől függően - nem felel meg a 10. cikk (1) és (2) bekezdésében vagy a 10. cikk (3) bekezdésében foglalt előírásoknak.

(2) Bármely tagállam előírhatja, hogy a védjegybejelentés ne legyen elutasítható, ha a megjelölés olyan korábbi védjeggyel ütközik, amelynek használata - az esettől függően - nem felel meg a 10. cikk (1) és (2) bekezdésében vagy a 10. cikk (3) bekezdésében foglalt előírásoknak.

(3) A 12. cikk alkalmazásának sérelme nélkül, ha a védjegybitorlási perben a védjegyoltalom megszűnésének megállapítása iránt viszontkeresetet nyújtanak be, bármely tagállam előírhatja, hogy a védjegybitorlási perben nem lehet a védjegyoltalom alapján fellépni, amennyiben a kérelem alapján a védjegyoltalom 12. cikk (1) bekezdése szerinti megszűnése megállapítható.

(4) Ha a korábbi védjegyet csak az árujegyzékben szereplő áruk, illetve szolgáltatások egy részével kapcsolatban használták, az (1), (2) és (3) bekezdés alkalmazásában úgy kell tekinteni, mintha a védjegyet csak a szóban forgó árukra vagy szolgáltatásokra lajstromozták volna.

12. cikk

Megszűnési okok

(1) A védjegyoltalom megszűnését kell megállapítani, ha a jogosult az árujegyzékben szereplő árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban a védjegy tényleges használatát az adott tagállamban megszakítás nélkül öt éven át elmulasztja, kivéve, ha a jogosult a használat elmaradását kellőképpen igazolja.

A védjegyoltalom megszűnése azonban nem állapítható meg, ha az ötéves időtartam elteltét követően, de a megszűnés megállapítására irányuló kérelem benyújtását megelőzően megkezdik, illetve folytatják a tényleges védjegyhasználatot.

E rendelkezés nem alkalmazható, ha a jogosult a tényleges védjegyhasználatot a kérelem benyújtását megelőző - a használat elmulasztásának megszakítás nélküli, ötéves időtartama lejártakor kezdődő - három hónapban csupán azt követően kezdi meg, illetve folytatja, hogy értesül arról, hogy a használat hiánya miatt a megszűnés megállapítását fogják kérni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak sérelme nélkül a védjegyoltalom megszűnését kell megállapítani, ha a lajstromozás napját követően

a) a védjegyjogosult cselekménye vagy mulasztása következtében a megjelölés a forgalomban azoknak az áruknak, illetve szolgáltatásoknak a szokásos nevévé vált, amelyekre lajstromozták;

b) a védjegy - a jogosult vagy az ő engedélyével más által folytatott védjegyhasználat következtében - az árujegyzékben szereplő árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban megtévesztővé vált, különösen az áruk vagy a szolgáltatások jellegét, minőségét vagy földrajzi származását illetően.

13. cikk

Az áruk vagy a szolgáltatások egy része tekintetében fennálló kizáró, törlési vagy megszűnési okok

Ha a védjegybejelentés elutasításának, a védjegy törlésének vagy a védjegyoltalom megszűnése megállapításának oka csak az árujegyzékben szereplő áruk, illetve szolgáltatások egy része tekintetében áll fenn, a védjegybejelentés elutasításának, a védjegy törlésének vagy a védjegyoltalom megszűnése megállapításának csak a szóban forgó áruk, illetve szolgáltatások tekintetében van helye.

14. cikk

Törlés vagy megszűnés utólagos megállapítása

Ha egy közösségi védjegy tekintetében olyan korábbi védjegy szenioritását igénylik, amelynek oltalma lemondás vagy az oltalmi idő megújítás nélküli lejárta miatt megszűnt, a korábbi védjegy utólagos törlésének vagy a megszűnés utólagos megállapításának van helye.

15. cikk

Az együttes védjegyre, a hitelesítési jegyre és a tanúsító védjegyre vonatkozó különös rendelkezések

(1) A 4. cikkben foglaltak sérelme nélkül azok a tagállamok, amelyek jogszabályai együttes védjegy, hitelesítési jegy vagy tanúsító védjegy lajstromozását teszik lehetővé, előírhatják, hogy a megjelölés együttes védjegyként, hitelesítési jegyként vagy tanúsító védjegyként nem részesülhet oltalomban, illetve az együttes védjegy, a hitelesítési jegy vagy a tanúsító védjegy törlésének vagy a megszűnés megállapításának a 3. és a 12. cikkben meghatározottakon túl egyéb - a szóban forgó megjelölés rendeltetéséből következő - okokból is helye van.

(2) A tagállamok - a 3. cikk (1) bekezdésének c) pontjától eltérően - előírhatják, hogy egy megjelölés vagy jelzés együttes védjegyként, hitelesítési jegyként vagy tanúsító védjegyként oltalomban részesülhet akkor is, ha a forgalomban kizárólag az áru vagy a szolgáltatás földrajzi származásának feltüntetésére szolgál. Ebben az esetben a jogosult nem tilthat el mást attól, hogy a megjelölést vagy a jelzést gazdasági tevékenység körében - az üzleti tisztesség követelményeivel összhangban - használja; a védjegyoltalom alapján a jogosult nem léphet fel különösen a földrajzi név használatára jogosult személlyel szemben.

16. cikk

Közlési kötelezettség

A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az irányelv által szabályozott területen fogadtak el.

17. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az I. melléklet A. részében meghatározott határozattal módosított 89/104/EGK irányelv hatályát veszti az I. melléklet B. részében meghatározott irányelvnek a nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidővel kapcsolatos tagállami kötelezettségek sérelme nélkül.

A hatályon kívül helyezett irányelvre való hivatkozásokat az ezen irányelvre való hivatkozásként kell értelmezni, a II. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban.

18. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

19. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Strasbourgban, 2008. október 22-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

H.-G. PÖTTERING

a Tanács részéről

az elnök

J.-P. JOUYET

(1) HL C 161., 2007.7.13., 44. o.

(2) Az Európai Parlament 2007. június 19-i véleménye (HL C 146. E, 2008.6.12., 76. o.) és a Tanács 2008. szeptember 25-i határozata.

(3) HL L 40., 1989.2.11., 1. o.

(4) Lásd az I. melléklet A. részét.

(5) HL L 11., 1994.1.14., 1. o.

I. MELLÉKLET

A. RÉSZ

A hatályon kívül helyezett irányelv és annak módosítása

(lásd a 17. cikket)

B. RÉSZ

A nemzeti jogba való átültetésre előírt határidők listája

(lásd a 17. cikket)

II. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat