BH 2021.12.352 A Kúria Önkormányzati Tanácsa fenntartja azt a gyakorlatát, amely szerint a közterület hasznosításával kapcsolatos jogviszonyokban a helyi önkormányzat nem szokványos magánjogi szerződő félként, hanem a közhatalom birtokosaként vesz részt, mert egyben szabályozója is az önmagát érintő viszonynak. A szerződés másik alanyának garanciális jogait csak közjogi eszközökkel lehet biztosítani, ezért a közterület-használattal összefüggő ügyek önkormányzati hatósági ügynek minősülnek. A helyi önkormányzat alkalmazhat polgári jogi viszonyelemeket is, de csak a közigazgatási jogviszonyba ágyazottan. A szabályozás nem keverheti pusztán célszerűségi alapon a köz- és a magánjogi jogviszonyok elemeit [1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 2. § 13. pont, 54. § (5) bekezdés, 2011. évi CXCVI. törvény (Nvtv.) 5. §].

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

[1] A Keszthelyi Járásbíróság előtt 4G.20.272/2021. számon folyamatban lévő per alperese egy 150 m2-es területet bérelt Balatongyörök Község Önkormányzatának (a továbbiakban: érintett önkormányzat) tulajdonában lévő Balatongyörök 1124/4 hrsz.-ú strandfürdő területéből. Az alperes bérleti szerződése 2013. december 31. napjával megszűnt, de a területet nem adta a felperes birtokába, és e kötelezettségének azt követően sem tett eleget, hogy erre jogerős ítélet kötelezte.

[2] Az érintett önkormányzat a Keszthelyi Járásbíróság előtt keresettel élt az alperessel szemben, amelyben 1 500 000 forint használati díj és ennek 2020. január 1. napjától a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Az érintett önkormányzat jogi érvelése szerint Balatongyörök Község Önkormányzata Képviselő-testületének a közterületek használatáról szóló 8/2017. (V. 23.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Ör.) 1. számú melléklete értelmében vendéglátóipari előkert, kerthelyiség, terasz kialakítására, illetve felépítmény által elfoglalt önkormányzati terület díja a strand területén 5000 forint/m2/év. Ennek alapján az alperes a 2019. január 1. napja és 2020. december 31. napja közötti időszakra összesen 1 500 000 forint használati díj megfizetésére volt köteles, de fizetési kötelezettségének nem tett eleget.

Az indítvány és az önkormányzat védirata

[3] A Keszthelyi Járásbíróság a 4.G.20.272/2021/3. számú végzésében indítványozta a Kúria Önkormányzati Tanácsának (a továbbiakban: Önkormányzati Tanács) eljárását. Az indítványozó álláspontja szerint - a Kúria joggyakorlatára is figyelemmel - a közterület-használattal összefüggő ügyek önkormányzati hatósági ügynek minősülnek, az Ör. azonban a szerződéses kapcsolat szabályozására épült és nem közigazgatási hatósági eljárást modellezett, vagyis az önkormányzat a közterület-használati jogviszonyban nem közhatalomként, hanem polgári jogi jogalanyként határozta meg magát. Továbbá az Ör. nem rendelkezett a közigazgatási jogorvoslathoz való jogról, továbbá a közterület-használati díj polgári jog szabályai szerinti behajtásának lehetőségét biztosította, amellyel megfosztotta a közterület igénybe vevőjét a jogorvoslathoz fűződő alkotmányos alapjogától. Az indítványozó álláspontja szerint az Ör. 3. § (1) bekezdése, 4. § (1) bekezdése, 5. § (1) bekezdés g) pontja és (2) bekezdése, 13. § (1) bekezdése, 15. § (1), (2), (3) és (5) bekezdése, 17. § 1., 2. és 3. pontja, valamint 1. számú mellékletének 6. pontja (helyesen: 1. számú melléklet I. pontjának 6. alpontja) sértette a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 4. §-át, 13. § (1) bekezdés 2. pontját, 41. § (1) és (2) bekezdését, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 7. §-át, valamint az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdését.

[4] Az Önkormányzati Tanács a Kp. 140. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó 42. § (1) bekezdése alapján az érintett önkormányzatot felhívta az indítványra vonatkozó nyilatkozata megtételére.

[5] Az érintett önkormányzat védiratában kiemelte, hogy a Keszthelyi Járásbíróság előtt folyamatban lévő perben kizárólag a használati díj mértéke tekintetében hivatkozott az Ör. 1. számú mellékletére, amely a strandon a bérleti díjat 5000 forint/m2/év összegben jelölte meg. Tehát nem közterület-használati jogviszony keretében meghatározott bérleti-használati díj megfizetése iránt indított peres eljárást, hanem amiatt, mert az alperes a bérlemény területét a bérleti jogviszony megszűnését követően jogalap nélkül használta és emiatt használati díj fizetésére köteles.

[6] A strand területe nem közterület, korábban sem volt az, hanem az önkormányzat üzleti vagyonát képezi. Az Ör. jogszabályellenesen nevesítette a strand területét közterületnek, mivel az az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 2. § 13. pontja és 54. § (5) bekezdése alapján nem minősült közterületnek.

[7] Az érintett önkormányzat hivatkozott arra is, hogy a Zala Megyei Kormányhivatal törvényességi felhívása alapján a képviselő-testület hatályon kívül helyezte az Ör.-t és megalkotta a közterületek használatáról szóló 7/2021. (III. 25.) számú új rendeletét (a továbbiakban: Ör2.). Az Ör2. orvosolta a korábbi hibáit: egyrészt a közterület-használat polgári jogviszonyként történő minősítését, másrészt azt, hogy az Ör. a községi strand területét hibásan közterületnek nevesítette. Az alperessel kötött bérleti szerződés egy polgári jogi jogügylet volt, mely jogviszony 2013. évben megszűnt.

[8] Az érintett önkormányzat szerint az indítványozó bíróság előtt folyamatban lévő perben az Ör. indítványban megjelölt rendelkezéseit - az 1. sz. melléklet I. pont 6. alpontja kivételével - nem kell alkalmazni, mivel nem közterület használatával kapcsolatos jogviszony a per tárgya, ezért ebben a részében a már hatályon kívül helyezett rendelet más jogszabályba ütközésének megállapítása szükségtelen. Az 1. sz. melléklet I. pontjának 6. alpontja azonban alkalmazható a perben a jogalap nélküli használat után járó díj mértékének megállapítása során, mint olyan támpont, amely alapján a használati díj mértékét meg lehet határozni.

Az Önkormányzati Tanácsa döntésének indokolása

[9] Az indítvány megalapozott.

[10] Az Ör. vitatott rendelkezései a következők:

[11] "3. §

(1) Közterületet az 1. § (3) bekezdésében foglalt közterületi funkcióktól eltérően csak az önkormányzattal kötött közterület bérleti szerződés alapján lehet használni és csak olyan tevékenységekre, amelyekre e rendelet felhatalmazást ad."

"4. §

(1) A közterületet rendeltetésétől eltérően használni közterület bérleti szerződés (a továbbiakban: bérleti szerződés) alapján, közterület-használati díj megfizetése ellenében lehet. A közterületi díjak mértékét a Rendelet 1. számú melléklete tartalmazza."

"5. §

(1) Közterület bérleti szerződés szükséges:

[…]

g) vendéglátó-ipari előkert, kerthelyiség, terasz kialakítására,

[…]"

(2) Közterület bérleti szerződés alapján a használatba vevő használati díj megfizetése mellett jogosult a közterület-használati engedélyben megjelölt közterületet az abban megjelölt célra, módon és időtartamban, a rendeltetésétől eltérő célra használni.