2011. évi CXCVI. törvény

a nemzeti vagyonról[1]

Veszélyhelyzeti normák

Az Országgyűlés a nemzeti vagyonnak a közérdek és a közösségi szükségletek céljára történő hasznosítása, a természeti erőforrások megóvása, a nemzeti értékek megőrzése és védelme, a jövő nemzedékek szükségleteinek biztosítása és a fenntartható vagyongazdálkodás megteremtése szándékával, a nemzeti vagyonnal való átlátható és felelős gazdálkodás követelményeinek hosszú távú meghatározása, a nemzeti vagyon átruházása szabályainak, valamint a célszerű és eredményes nemzeti vagyongazdálkodás kereteinek megállapítása érdekében az Alaptörvény végrehajtására, az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján a következő törvényt alkotja:[6]

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1) E törvény szabályozza az állam és a helyi önkormányzatok tulajdonában álló vagyon (a továbbiakban: nemzeti vagyon) megőrzésének, védelmének és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a követelményeit, az állam és a helyi önkormányzatok kizárólagos tulajdonának körét, a nemzeti vagyon feletti rendelkezési jog alapvető korlátait és feltételeit, valamint az állam és a helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységeit.

(2) Nemzeti vagyonba tartozik:

a) az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolgok,

b) az a) pont hatálya alá nem tartozó, az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában lévő dolog,

c) az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában lévő pénzügyi eszközök, továbbá az államot vagy a helyi önkormányzatot megillető társasági részesedések,

d) az államot vagy a helyi önkormányzatot megillető bármely vagyoni értékkel rendelkező jogosultság, amelyet jogszabály vagyoni értékű jogként nevesít,

e) Magyarország határa által körbezárt terület feletti légtér,

f) az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló törvény szerinti kibocsátási egység és légiközlekedési kibocsátási egység, valamint az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló törvény szerinti kiotói egység,

g)[7] állami vagy helyi önkormányzati fenntartású közgyűjtemény (muzeális intézmény, levéltár, közgyűjteményként működő kép- és hangarchívum, valamint könyvtár) saját gyűjteményében nyilvántartott kulturális javak körébe tartozó dolog, kivéve, ha a dolog más tulajdonában áll,

h) a régészeti lelet,

i) a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvény szerinti nemzeti adatvagyon.

(3)[8] A (2) bekezdés szerinti nemzeti vagyon kezelésének és védelmének - állami építési beruházások során irányadó - szabályait külön törvény állapítja meg.

2. § E törvény hatálya nem terjed ki az alábbi, nemzeti vagyonba tartozó vagyonelemekre:

a) az államháztartás körébe tartozó szervek és személyek pénzvagyonára,

b) a követelésekre és a fizetési kötelezettségekre,

c) a társadalombiztosítás és az elkülönített állami pénzalapok pénzvagyonára, valamint

d) az 1. § (2) bekezdés i) pontja szerinti nemzeti adatvagyonra a 16. § (4) bekezdésében foglaltakra figyelemmel.

3. § (1) E törvény alkalmazásában

1. átlátható szervezet:

a)[9] az állam, a költségvetési szerv, a köztestület, a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás, az egyházi jogi személy, az olyan gazdálkodó szervezet, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat külön-külön vagy együtt 100%-os részesedéssel rendelkezik, a nemzetközi szervezet, a külföldi állam, a külföldi helyhatóság, a külföldi állami vagy helyhatósági szerv és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam szabályozott piacára bevezetett nyilvánosan működő részvénytársaság,

b) az olyan belföldi vagy külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, amely megfelel a következő feltételeknek:

ba)[10] tulajdonosi szerkezete, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerint meghatározott tényleges tulajdonosa megismerhető,

bb) az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamában vagy olyan államban rendelkezik adóilletőséggel, amellyel Magyarországnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye van,

bc) nem minősül a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint meghatározott ellenőrzött külföldi társaságnak,

bd) a gazdálkodó szervezetben közvetlenül vagy közvetetten több mint 25%-os tulajdonnal, befolyással vagy szavazati joggal bíró jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet tekintetében a ba), bb) és bc) alpont szerinti feltételek fennállnak;

c) az a civil szervezet és a vízitársulat, amely megfelel a következő feltételeknek:

ca) vezető tisztségviselői megismerhetők,

cb) a civil szervezet és a vízitársulat, valamint ezek vezető tisztségviselői nem átlátható szervezetben nem rendelkeznek 25%-ot meghaladó részesedéssel,

cc) székhelye az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamában vagy olyan államban van, amellyel Magyarországnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye van;

2. dolog: minden birtokba vehető dolog és a dolog módjára hasznosítható természeti erők;

2a.[11] építményi jog: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) ÖTÖDIK KÖNYV XXXII/A. Fejezete szerinti építményi jog.

3.[12] forgalomképtelen nemzeti vagyon: az a nemzeti vagyon, amely az e törvényben meghatározott kivétellel nem idegeníthető el -, vagyonkezelői jog, kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog, építményi jog, jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével - nem terhelhető meg, biztosítékul nem adható, azon osztott tulajdon nem létesíthető;

3a.[13] gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet;

4.[14] hasznosítás: a tulajdonosi joggyakorló vagy a nemzeti vagyon használója által a nemzeti vagyon birtoklásának, használatának, hasznok szedése jogának bármely - a tulajdonjog átruházását nem eredményező - jogcímen történő átengedése, ide nem értve a vagyonkezelésbe adást, valamint a haszonélvezeti jog alapítását;

5. kincstári vagyon: a kizárólagos állami tulajdonba tartozó vagyon, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba tartozó, továbbá a korlátozottan forgalomképes állami vagyon;

6. korlátozottan forgalomképes vagyon: az 1. § (2) bekezdés a) pontja hatálya alá és nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba nem tartozó azon nemzeti vagyon, amelyről törvényben, illetve - a helyi önkormányzat tulajdonában álló vagyon esetében - törvényben vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni;

7.[15] kivezetésre szánt állami vagyon: az állami vagyonnak az a része, amely nem tartozik sem a kincstári vagyon, sem az üzleti vagyon körébe, és amely a vagyon jellegére, állapotára, jogi helyzetére vagy egyéb körülményekre tekintettel nem alkalmas a nemzeti vagyon - 7. § (1) bekezdésében meghatározott - alapvető rendeltetését szolgáló vagyongazdálkodási feladatok ellátására vagy e feladatok ellátására történő igénybevétele nem észszerű;

8. közvetett tulajdon, illetve közvetett befolyás: a tőkepiacról szóló törvényben meghatározott fogalom;

9. meghatározó befolyás: az a kapcsolat, amelynek révén természetes személy, vagy jogi személy egy jogi személynek tagja vagy részvényese, és[16]

a) jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására és visszahívására, vagy

b) a jogi személy más tagjaival vagy részvényeseivel kötött megállapodás alapján egyedül rendelkezik a szavazatok több mint ötven százalékával;

10.[17] működtetés: a nemzeti vagyon birtoklásából, használatából, hasznai szedéséből, a nemzeti vagyon fenntartásából és üzemeltetéséből álló tevékenységek együttese, amely - jogszabály vagy szerződés alapján - a nemzeti vagyon felújítására, fejlesztésére, a birtoklásának, használatának, hasznai szedése jogának továbbengedésére is kiterjedhet;

11. nemzeti vagyon használója: azon természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely állami vagyon tekintetében törvény vagy szerződés alapján, a helyi önkormányzat vagyona tekintetében törvény, a helyi önkormányzat rendelete vagy szerződés alapján bármely jogcímen nemzeti vagyont birtokol, használ, szedi annak hasznait, kivéve a tulajdonosi joggyakorló;

12. nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon: az 1. § (2) bekezdés a) pontja hatálya alá nem tartozó azon nemzeti vagyon, amelynek állami tulajdonban, illetve a helyi önkormányzat tulajdonában történő megőrzése hosszú távon indokolt;

13. országos közút: az elsődlegesen gépjármű-közlekedésre szolgáló, szilárd burkolattal ellátott, hierarchikusan (gyorsforgalmi út, főút, mellékút) felépülő rendszert alkotó, egységes közútkezelési elvek alapján kezelt, a települések helyi közúti hálózatai között, továbbá a helyi közúti hálózaton át el nem érhető vasúti, vízi- és légiközlekedési logisztikai csatlakozási pontokhoz közlekedési kapcsolatot teremtő közút;

14. osztott tulajdon: olyan tulajdon, amely esetében az épület tulajdonjoga az építkezőt és nem a föld tulajdonosát illeti meg;

15. rádióspektrum: a rádióhullámok frekvenciatartománya;

16.[18] többségi befolyás: az a kapcsolat, amelynek révén természetes személy vagy jogi személy egy jogi személyben a szavazatok több mint 50%-ával vagy meghatározó befolyással rendelkezik;

17. tulajdonosi joggyakorló: aki a nemzeti vagyon felett az államot vagy a helyi önkormányzatot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének gyakorlására jogosult;

18.[19] üzleti vagyon: a nemzeti vagyon azon része, amely nem tartozik az állami vagyon esetén a kincstári vagyonba vagy a kivezetésre szánt állami vagyonba, az önkormányzati vagyon esetén a törzsvagyonba;

19. vagyonkezelő:

a) az állam tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében:

aa) költségvetési szerv,

ab)[20] helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, valamint ezek társulásai,

ac)[21] az ab) alpontban felsoroltak fenntartása vagy irányítása alá tartozó intézmény,

ad) köztestület,

ae) az állam, az aa)-ac) alpontban meghatározott személyek együtt vagy külön-külön 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet,

af) az ae) alpont szerinti gazdálkodó szervezet 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet,

ag)[22] országos törzshálózati vasúti pályát működtető többségi állami tulajdonú gazdasági társaság,

ah)[23] a törvény által kijelölt egyedileg meghatározott jogi személy.

b) a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében:

ba)[24] állam, helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, helyi vagy nemzetiségi önkormányzati társulás, valamint ezek fenntartása vagy irányítása alá tartozó intézmény,

bb)[25] költségvetési szerv,

bc) köztestület,

bd)[26] a ba) alpontban meghatározott személyek együtt vagy külön-külön 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet,

be) a bd) alpont szerinti gazdálkodó szervezet 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet.

c)[27] az egyházi jogi személy, valamint a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány és az általa fenntartott felsőoktatási intézmény a tevékenysége ellátásához szükséges nemzeti vagyon tekintetében.

d)[28] a nemzeti vagyonba tartozó víziközmű-létesítmények tekintetében az állam 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet és a helyi önkormányzat közös - együttesen 100%-os - tulajdonában álló gazdálkodó szervezet.

20.[29] összetett vízilétesítmény: olyan vízilétesítmény, mely más létesítményeket, vizeket is magába foglal; az összetett vízilétesítmény része a létesítmények, vizek között lévő földterület is.

(2)[30] Az (1) bekezdés 1. pont b) és c) alpontjában foglalt feltételeknek való megfelelésről a szerződő félnek cégszerűen aláírt módon nyilatkoznia kell. A valótlan tartalmú nyilatkozat alapján kötött szerződés semmis.

(3) Az (1) bekezdés 9. pontja szerinti meghatározó befolyás akkor is fennáll, ha a befolyással rendelkező számára az (1) bekezdés 9. pont a) vagy b) alpontja szerinti jogosultságok közvetett módon biztosítottak. A befolyással rendelkezőnek egy jogi személyben közvetetten fennálló meghatározó befolyása megállapítása során a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személyt (a továbbiakban: köztes vállalkozás) megillető szavazatokat meg kell szorozni a befolyással rendelkezőnek a köztes vállalkozásban fennálló szavazatával. Ha a köztes vállalkozásban fennálló szavazatok mértéke az 50%-ot meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni.

(4)[31] E törvény alkalmazásában 100%-os állami vagy önkormányzati tulajdonban álló gazdálkodó szervezetnek, illetve ezen gazdálkodó szervezet 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezetnek minősül az a gazdasági társaság is, amelyben az állam, a helyi önkormányzat vagy ezek 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet mellett kizárólag maga a gazdasági társaság rendelkezik - a Ptk., az üzletrészeknek a társaság által történő megszerzésére, valamint a Ptk. saját részvények megszerzésével kapcsolatos korlátozásra vonatkozó szabályozása szerinti - üzletrésszel vagy részvénnyel.

II. FEJEZET

A NEMZETI VAGYON FOGALOMKÖRÉBE TARTOZÓ EGYES VAGYONTÍPUSOK

1. Az állami vagyon

4. § (1) Az állam kizárólagos tulajdonába tartozik

a) a Szent Korona és a hozzá tartozó jelvények,

b) az Országház,

c) a föld méhének kincsei természetes előfordulási helyükön,

d) a felszín alatti vizek, a felszín alatti vizek természetes víztartó képződményei, a folyóvíz és természetes tavak elhagyott medre és a folyóvízben, természetes tavakban újonnan keletkezett sziget, valamint az 1. mellékletben meghatározott folyóvizek, holtágak, mellékágak, természetes tavak és ezek medre,

e) az 1. mellékletben meghatározott csatornák, tározók, árvízvédelmi fővédvonalak és egyéb vízi létesítmények, valamint az állami tulajdonban álló vízi közművek,

f)[32] az országos közutak és azok műtárgyai, ide nem értve a közút tartozékát képező, az ingatlan-nyilvántartásban várakozóhelyként, pihenőhelyként feltüntetett önálló ingatlant, valamint a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti útcsatlakozást,

g)[33] állami tulajdonban álló terek, közparkok, közkertek,

h) az 1. mellékletben meghatározott országos törzshálózati vasúti pályák és azok tartozékai,

i) az állami tulajdonban lévő nemzetközi kereskedelmi repülőtér, a hozzá tartozó légiforgalmi távközlő, rádiónavigációs és fénytechnikai berendezésekkel és eszközökkel, továbbá a légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítményekkel együtt,

j) a barlang,

k) a rádióspektrum, valamint az elektronikus hírközlő hálózat működéséhez, az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásához vagy az elektronikus hírközlőhálózatok és szolgáltatások együttműködéséhez szükséges, az információ vagy a jelzés célba juttatására szolgáló, annak címzettjét meghatározó betűkből, számokból vagy jelekből álló karaktersorozat.

l)[34] a földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény szerinti biztonsági földgáztároló,

m)[35] az állam tulajdonában álló, a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény szerinti balatoni közstrandok.

(1a)[36] Az állam kizárólagos tulajdonába tartozik - tekintettel az Országház rendeltetésszerű működtetéséhez szükséges műszaki kapcsolatára -

a) a természetben a Budapest V. kerület Balassi Bálint utca 1-5. szám alatt található Tisza Lajos Irodaház,

b) az id. Antall József rakpart állami tulajdonban álló szakasza.

(2)[37] Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősül a 2. mellékletben meghatározott, valamint külön törvényben vagy kormányrendeletben ekként meghatározott állami tulajdonban álló vagyonelem.

(3)[38]

(4)[39] Korlátozottan forgalomképes nemzeti vagyonnak minősül a 2. melléklet I. pontja szerinti nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon körébe nem tartozó, többségi állami tulajdonban álló, a közbeszerzésekről szóló törvényben meghatározott közszolgáltatási tevékenységet ellátó gazdasági társaságban fennálló, állami tulajdonban lévő társasági részesedés.

(5)[40] A (4) bekezdés szerinti nemzeti vagyon - a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - kizárólag helyi önkormányzat vagy önkormányzati társulás részére idegeníthető el. A korlátozott forgalomképesség a (4) bekezdés szerinti nemzeti vagyon tekintetében addig áll fenn, amíg a gazdasági társaság közszolgáltatási tevékenységet lát el.

(6)[41] A (4) bekezdés szerinti gazdasági társaságban fennálló állami tulajdonban álló társasági részesedés vagy annak egy része az állam, helyi önkormányzat vagy önkormányzati társulás együtt vagy külön-külön 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság részére nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként rendelkezésre bocsátható, vagy - ezen társaság részére - más jogcímen történő átruházás útján elidegeníthető.

(7)[42] A (6) bekezdés szerinti társasági részesedés tulajdonjogát megszerző gazdasági társaságban fennálló társasági részesedés - mindaddig, amíg a (6) bekezdés szerinti társasági részesedés az azt megszerző gazdasági társaság tulajdonában áll - kizárólag az állam, helyi önkormányzat vagy önkormányzati társulás részére idegeníthető el.

2. Az önkormányzati vagyon

5. § (1) A helyi önkormányzat vagyona törzsvagyon vagy üzleti vagyon lehet.

(2) A helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon külön része a törzsvagyon, amely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja, és amelyet

a) e törvény kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonnak minősít,

b) törvény vagy a helyi önkormányzat rendelete nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősít (az a) és b) pont a továbbiakban együtt: forgalomképtelen törzsvagyon),

c) törvény vagy a helyi önkormányzat rendelete korlátozottan forgalomképes vagyonelemként állapít meg.

(2a)[43] Helyi önkormányzat rendelete lakáscélú épületet forgalomképtelen törzsvagyonnak nem minősíthet, a korábbi ilyen minősítés pedig e rendelkezés hatályba lépésével megszűnik.

(3) A helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyonba tartoznak

a) a helyi közutak és műtárgyaik,

b)[44] a helyi önkormányzat tulajdonában álló terek, közparkok, közkertek,

c) a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzetközi kereskedelmi repülőtér, a hozzá tartozó légiforgalmi távközlő, rádiónavigációs és fénytechnikai berendezésekkel és eszközökkel, továbbá a légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítményekkel együtt, valamint

d)[45] a helyi önkormányzat tulajdonában álló - külön törvény rendelkezése alapján részére átadott -vizek, közcélú vízi létesítmények, ide nem értve a vízi közműveket,

e)[46] a helyi önkormányzat tulajdonában álló, a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény szerinti balatoni közstrandok.

(4) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősül a 2. mellékletben meghatározott, valamint törvényben vagy a helyi önkormányzat rendeletében ekként meghatározott a helyi önkormányzat tulajdonában álló vagyonelem.

(5)[47] A helyi önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát képezi

a) a helyi önkormányzat tulajdonában álló közmű,

b) a helyi önkormányzat tulajdonában álló, a helyi önkormányzat képviselő-testülete és szervei, továbbá a helyi önkormányzat által fenntartott, közfeladatot ellátó intézmény, költségvetési szerv elhelyezését, valamint azok feladatának ellátását szolgáló épület, épületrész,

c) a helyi önkormányzat többségi tulajdonában álló, közszolgáltatási tevékenységet vagy parkolási szolgáltatást ellátó gazdasági társaságban fennálló, helyi önkormányzati tulajdonban lévő társasági részesedés, továbbá

d) a Balatoni Hajózási Zrt.-ben fennálló, a helyi önkormányzat tulajdonában álló társasági részesedés.

(6)[48] A korlátozottan forgalomképes törzsvagyoni minősítés az (5) bekezdés a)-c) pontja szerinti nemzeti vagyon tekintetében addig áll fenn, amíg az adott vagyontárgy közvetlenül önkormányzati feladat és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja.

(7)[49] Az (5) bekezdés szerinti korlátozottan forgalomképes vagyon önkormányzati hitelfelvétel és kötvénykibocsátás esetén annak fedezetéül nem szolgálhat, és kizárólag az állam, másik helyi önkormányzat vagy önkormányzati társulás részére idegeníthető el.

(8)[50] Az (5) bekezdés c)-d) pontja szerinti gazdasági társaságban fennálló önkormányzati tulajdonban álló társasági részesedés vagy annak egy része a (7) bekezdésben foglaltakon kívül az állam, helyi önkormányzat vagy önkormányzati társulás együtt vagy külön-külön 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság részére nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként rendelkezésre bocsátható, vagy - ezen társaság részére - más jogcímen történő átruházás útján elidegeníthető.

(9)[51] A (7) bekezdésben meghatározott feltételek szerint korlátozottan forgalomképes az azon gazdasági társaságban fennálló részesedés is, amely a (8) bekezdés alapján társasági részesedés tulajdonjogát megszerezte.

3. A nemzeti vagyon megőrzése és védelme

6. § (1)[52] Az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon - a (2)-(3c), (3e) és (3g)-(3h) bekezdésben és a 14. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel - nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog, kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog, építményi jog, jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével nem terhelhető meg, biztosítékul nem adható, azon osztott tulajdon nem létesíthető. Ezen tilalom az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyonba tartozó javak teljes terjedelme tekintetében fennáll.

(2) A természetes előfordulási helyükről kitermelt, kinyert, a 4. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott vagyon feletti tulajdonjog ágazati törvényben meghatározott módon szerezhető meg. A föld alatti gáztárolóban, mint természetes előfordulási helyén lévő szénhidrogén tulajdonjoga - ágazati törvényben meghatározottak szerint - a kitermelést megelőzően is megszerezhető.

(3) A 4. § (1) bekezdés d) és e) pontjában valamint az 5. § (3) bekezdés d) pontjában meghatározott vizekben élő halakra, más hasznos víziállatra és növényekre az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni.

(3a)[53] Az állam és a helyi önkormányzat közös tulajdonában álló, az 1. mellékletben meghatározott csatornák, tározók, árvízvédelmi fővédvonalak, egyéb vízi létesítmények és vízi közművek, valamint terek, közparkok, közkertek és a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény szerinti balatoni közstrandok tulajdonközössége - közös tulajdon megszüntetés jogcímén - megszüntethető. A közös tulajdon megszüntetésére kizárólag az egyik tulajdonostárs tulajdoni hányadának ingyenesen, nyilvántartási értéken a másik tulajdonostárs részére történő átruházásával kerülhet sor, feltéve, ha a tulajdon átruházása a közfeladat ellátását nem veszélyezteti.

(3b)[54] Az állami tulajdonban álló országos közutak és műtárgyai, valamint az állami tulajdonban álló terek, közparkok, közkertek és a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény szerinti balatoni közstrandok tulajdonjogát az állam a helyi önkormányzat javára visszterhesen vagy ingyenesen átruházhatja, ha a tulajdon átruházása a közfeladat ellátását nem veszélyezteti.

(3c)[55] A helyi önkormányzati tulajdonban álló helyi közutak és műtárgyai, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló terek, közparkok, közkertek és a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény szerinti balatoni közstrandok tulajdonjogát a helyi önkormányzat az állam, illetve más helyi önkormányzat javára visszterhesen vagy ingyenesen átruházhatja, ha a tulajdon átruházása a közfeladat ellátását nem veszélyezteti.

(3d)[56] A (3b) és (3c) bekezdés szerint ingyenesen átruházott eszközöket az új tulajdonosnak az átvett könyv szerinti értéken kell nyilvántartásba vennie.

(3e)[57] A kizárólagos állami tulajdonban álló terek, közparkok, közkertek és a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény szerinti balatoni közstrandok tekintetében a helyi önkormányzat javára, a kizárólagos helyi önkormányzati tulajdonban álló terek, közparkok, közkertek és a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény szerinti balatoni közstrandok tekintetében az állam javára osztott tulajdon létesíthető, akár úgy is, hogy az épület a helyi önkormányzat, illetve az állam mellett az állam, illetve a helyi önkormányzat tulajdonában is áll. Állam és helyi önkormányzat osztatlan közös tulajdonában álló terek, közparkok, közkertek és a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény szerinti balatoni közstrandok tekintetében mind az állam, mind az érintett helyi önkormányzat javára létesíthető osztott tulajdon.

(3f)[58] A (3e) bekezdés alapján létrejött osztott tulajdon esetén az épület vonatkozásában az (1) bekezdésben foglalt korlátozó rendelkezéseket alkalmazni kell.

(3g)[59] A helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzetközi kereskedelmi repülőtér - a hozzá tartozó légiforgalmi távközlő, rádiónavigációs és fénytechnikai berendezésekkel és eszközökkel, továbbá a légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítményekkel együtt - tulajdonjogát a helyi önkormányzat az állam javára visszterhesen vagy ingyenesen átruházhatja, ha a tulajdon átruházása a közfeladat ellátását nem veszélyezteti.

(3h)[60] A Kormány kiemelt nemzetgazdasági érdekből egyedi határozatban dönthet a 4. § (1) bekezdés h) pontja szerinti vagyon tekintetében földhasználati jog alapításáról, illetve osztott tulajdon létesítéséről.

(4)[61] A 2. mellékletben megjelölt nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon e törvény erejénél fogva, a 14. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel, elidegenítési és - vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével - terhelési tilalom alatt áll, biztosítékul nem adható, azon osztott tulajdon nem létesíthető.

(5)[62] Törvényben, kormányrendeletben vagy - a helyi önkormányzati vagyon tekintetében - a helyi önkormányzat rendeletében nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként meghatározott vagyonelem az erről rendelkező jogszabály erejénél fogva, a 14. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel, elidegenítési és - vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével - terhelési tilalom alatt áll, biztosítékul nem adható, azon osztott tulajdon nem létesíthető.

(6) Az 1. § (2) bekezdés a) pontja hatálya alá és nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba nem tartozó vagyonelem, amely felett a rendelkezési jog gyakorlását jogszabály feltételhez köti - állami vagyon tekintetében kincstári vagyonként, a helyi önkormányzat vagyona tekintetében törzsvagyonként - korlátozottan forgalomképes nemzeti vagyonnak minősül.

(7)[63]

(8)[64] Az olyan - pályázat vagy bérleti licit alapján megkötött - szerződés, amelynek nemzeti vagyon a tárgya, pályázat esetén a pályázati kiírástól és a nyertes pályázattól, bérleti licit esetén a hirdetménytől eltérő tartalommal nem módosítható, kivéve a szerződés időtartama jogszabályban meghatározott meghosszabbításának esetét.

(9)[65] Nemzeti vagyonba tartozó ingatlanok esetében a hulladékról szóló törvény szerinti elhagyott hulladék felszámolásának kötelezettsége az ingatlan tulajdonosát terheli azzal, hogy az elhagyott hulladék elszállításáról a 11. §-ban meghatározott személyeknek kell gondoskodnia.

III. FEJEZET

A NEMZETI VAGYONNAL VALÓ FELELŐS GAZDÁLKODÁS

4. A vagyongazdálkodás alapelvei

7. § (1)[66] A nemzeti vagyon alapvető rendeltetése a közfeladat ellátásának biztosítása, ideértve a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátását és e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítását. A nemzeti vagyonnal felelős módon, rendeltetésszerűen kell gazdálkodni.

(2)[67] A nemzeti vagyongazdálkodás feladata a nemzeti vagyon megőrzése, értékének és állagának védelme, rendeltetésének megfelelő, az állam, az önkormányzat mindenkori teherbíró képességéhez igazodó, elsődlegesen a közfeladatok ellátásához és a mindenkori társadalmi szükségletek kielégítéséhez szükséges, egységes elveken alapuló, átlátható, hatékony és költségtakarékos működtetése, értéknövelő használata, hasznosítása, gyarapítása, továbbá az állam vagy a helyi önkormányzat feladatának ellátása szempontjából feleslegessé váló vagyontárgyak elidegenítése, azzal, hogy a nemzeti vagyon megőrzése érdekében végzett bontás vagy átalakítás nem minősül az állag védelmi kötelezettség megszegésének. A kiemelt kulturális örökségvédelmi és természetvédelmi szempontok - kulturális és természeti értékek jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében történő - érvényesítésének nem akadálya a vagyon értékváltozása.

(3)[68] A kivezetésre szánt állami vagyon tekintetében a nemzeti vagyongazdálkodás feladata a vagyonelemek költségtakarékos, gyors és hatékony elidegenítése, kivezetése a nemzeti vagyon köréből.

7/A. §[69] (1) Az állam tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében tulajdonosi joggyakorló kizárólag

a) miniszter,

b) központi költségvetési szerv,

c)[70] az állam 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet

d)[71] az állam és a c) pontban meghatározott szervezet együttesen 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság vagy

e)[72] az a)-d) pontban nem nevesített, a Kormány egyedi határozatában meghatározott személy

lehet.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés c)-d) pontjában meghatározott tulajdonosi szerkezet megváltozik, e törvény erejénél fogva megszűnik a tulajdonosi joggyakorló jogosultsága. A tulajdonosi joggyakorlás megszűnésének időpontja az a nap, amelyen az (1) bekezdés c)-d) pontjában meghatározottaktól eltérő tulajdonosi szerkezetet eredményező tulajdonosváltozás bekövetkezik. E naptól kezdődően a tulajdonosi jogokat az állami vagyonról szóló törvényben meghatározott tulajdonosi joggyakorló gyakorolja.

(3) A 2. mellékletben felsorolt állami tulajdonban álló nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő gazdasági társasági részesedések felett a tulajdonosi jogok gyakorlására kizárólag

a)[73] miniszter,

b) központi költségvetési szerv vagy

c) az állam 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet

jogosult.

8. § (1) Az állam és a helyi önkormányzat nem alapíthat olyan gazdasági társaságot, és öröklés vagy törvény rendelkezése alapján, valamint a követelés fejében szerzett részesedés kivételével nem szerezhet részesedést olyan gazdasági társaságban amely, vagy amelynek valamely - nem természetes személy - tagja nem átlátható. Nem átlátható szervezetben öröklés címén, törvényi rendelkezés alapján vagy követelés fejében szerzett részesedés esetén az állam vagy a helyi önkormányzat köteles haladéktalanul intézkedni részesedése megszüntetése érdekében.

(2) Amennyiben az állam vagy a helyi önkormányzat által alapított vagy részesedésével működő gazdasági társaság, vagy annak valamely tagja az állam vagy a helyi önkormányzat általi alapítást vagy részesedésszerzést követően válik nem átláthatóvá, az állami vagy a helyi önkormányzati tulajdonos kezdeményezi a társasági szerződés felülvizsgálatát és a gazdasági társaság tulajdonosi szerkezetének e törvény átlátható szervezetre vonatkozó előírásainak megfelelő átalakítását.

(3) Az a gazdasági társaság, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat legalább e törvény szerinti többségi befolyással rendelkezik, csak átlátható gazdasági társaságot alapíthat és öröklés, vagy törvény rendelkezése alapján, valamint a követelés fejében szerzett részesedés kivételével csak olyan gazdasági társaságban szerezhet részesedést, amely, valamint amelynek nem természetes személy tagja átlátható. Nem átlátható szervezetben öröklés címén, törvényi rendelkezés alapján vagy követelés fejében szerzett részesedés esetén az állam vagy a helyi önkormányzat legalább e törvény szerinti többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság köteles haladéktalanul intézkedni részesedése megszüntetése érdekében.

(4) Amennyiben nem átlátható szervezet abban a gazdasági társaságban, amelyet olyan gazdasági társaság alapított, vagy amelyben olyan gazdasági társaság szerzett részesedést, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat e törvény szerinti többségi befolyással rendelkezik, részesedést szerez, az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaság kezdeményezi a társasági szerződés felülvizsgálatát és a gazdasági társaság e törvény átlátható szervezetre vonatkozó előírásainak megfelelő átalakítását.

(5) Amennyiben az a gazdasági társaság, amelyet olyan gazdasági társaság alapított, vagy amelyben olyan gazdasági társaság szerzett részesedést, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat e törvény szerinti többségi befolyással rendelkezik, az alapítását vagy részesedésszerzést követően válik nem átláthatóvá, azon társaság, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat többségi befolyással rendelkezik, kezdeményezi a társasági szerződés felülvizsgálatát és a gazdasági társaság tulajdonosi szerkezetének e törvény átlátható szervezetre vonatkozó előírásainak megfelelő átalakítását.

(5a)[74] Az átláthatóság vizsgálata nem terjed ki a részesedésszerzéssel vagy alapítással érintett Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam szabályozott piacára bevezetett nyilvánosan működő részvénytársaság nem természetes személy tagjára, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam szabályozott piacára bevezetett, átruházható értékpapírral kapcsolatos jogügyletben félként érintett személyekre.

(6)[75] A 100%-os állami vagy önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság azon közfeladat végzésére, amelynek ellátására alapították - az állami vagyonról szóló törvény szerinti tulajdonosi joggyakorló társaságok, valamint a (8) bekezdés szerinti eset kivételével - gazdasági társaságot nem alapíthat.

(7)[76] Gazdasági társaságban fennálló állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő társasági részesedés nem lehet vagyonkezelés tárgya. A társasági részesedés tulajdonosi joggyakorlója nevében és helyett más személy megbízáson alapuló meghatalmazással járhat el a tulajdonosi jogok egészének vagy meghatározott részének gyakorlása során. Meghatalmazás kizárólag a 3. § (1) bekezdés 19. pontjában meghatározott személyek részére adható.

(8)[77] Az a nonprofit gazdasági társaság, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat külön-külön vagy együttesen legalább az e törvény szerinti többségi befolyással rendelkezik - a hulladékgazdálkodási tevékenységet végző nonprofit gazdasági társaságot és a főtevékenységként kutatás-fejlesztési tevékenységet végző közhasznú nonprofit gazdasági társaságot ide nem értve -, csak többségi állami vagy önkormányzati tulajdonú nonprofit gazdasági társaságban szerezhet részesedést, és csak olyan nonprofit gazdasági társaságot alapíthat, amelyben többségi tulajdoni részesedéssel rendelkezik.

(9) A (8) bekezdés szerint alapított gazdasági társaság további társaságot nem alapíthat, és gazdasági társaságban nem szerezhet részesedést.

(10)[78] Ahhoz a tőkeemeléshez, amely az állam vagy az önkormányzat tulajdoni részarányának csökkenését eredményezi olyan gazdasági társaságban, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat külön-külön vagy együttesen több mint 50%-os tulajdoni részaránnyal rendelkezik, a tulajdonosi joggyakorló előzetes hozzájárulásán kívül

a) 2 milliárd forint feletti saját tőkével rendelkező gazdasági társaság esetén az állami részesedés tekintetében a Kormány, az önkormányzati részesedés tekintetében pedig a helyi önkormányzat képviselő-testületének minősített többségű,

b) a 2. melléklet szerinti nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű gazdasági társaság esetén az állami részesedés tekintetében a Kormány, az önkormányzati részesedés tekintetében pedig a helyi önkormányzat képviselő-testületének minősített többségű,

c) 500 millió és 2 milliárd forint közötti saját tőkével rendelkező gazdasági társaság - ide nem értve a b) pont szerinti gazdasági társaságokat - esetén az állami részesedés tekintetében az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter, az önkormányzati részesedés tekintetében pedig a helyi önkormányzat képviselő-testületének egyszerű többségű

jóváhagyó határozata szükséges.

(11)[79] Amennyiben az állam és a helyi önkormányzat együttesen rendelkezik 50%-ot meghaladó tulajdoni részaránnyal, akkor az állam és az önkormányzat tulajdoni hányadának együttes összegét kell figyelembe venni a részarány-csökkenés vonatkozásában.

(12)[80] A (10) bekezdés alkalmazásában saját tőke alatt a tőkeemelést megelőző évre vonatkozóan elfogadott éves beszámolóban kimutatott saját tőke összegét kell érteni.

(13)[81] A (10) bekezdésben foglalt rendelkezést nem kell alkalmazni abban az esetben, ha az állam vagy a helyi önkormányzat külön-külön vagy együttesen 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság részesedésszerzésével valósul meg a tőkeemelés. A részesedésszerző gazdasági társaságban fennálló társasági részesedésre e törvény erejénél fogva - az állam és a helyi önkormányzat által történő tulajdonszerzést kivéve - 5 évig elidegenítési és terhelési, valamint a gazdasági társaság tagjain kívüli harmadik személy általi tőkeemelési tilalom áll fenn.

(14)[82] Azon gazdasági társaság esetén, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat külön-külön vagy együttesen e törvény szerinti többségi befolyással rendelkezik, a következő döntések - a (14a) bekezdésben meghatározott kivétellel - kizárólag a társaság legfőbb szervének hatáskörébe tartozhatnak:[83]

a) gazdálkodó szervezet alapítása vagy megszüntetése,

b) gazdálkodó szervezetben részesedés megszerzése vagy átruházása.

(14a)[84] A (14) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni az olyan fejlesztési célú tőkefinanszírozáshoz kapcsolódó döntések esetén, amikor a fejlesztési célú tőkefinanszírozást végrehajtó gazdasági társaság részesedése a gazdálkodó szervezetben nem éri el az 50%-os szavazati mértéket, továbbá az olyan 100%-os állami tulajdonú gazdasági társaságok esetén, amelyek gazdálkodó szervezetekben fennálló részesedések kezelésével kapcsolatos feladatokat üzletszerűen látnak el.

(15)[85] Azon gazdasági társaság, amelyben az állam vagy helyi önkormányzat külön-külön vagy együttesen e törvény szerinti többségi befolyással rendelkezik - ide nem értve a kockázati tőkebefektetéssel üzletszerűen foglalkozó állami vagy önkormányzati többségi befolyással rendelkező gazdasági társaságokat, valamint azon gazdasági társaságokat, amelyekben a részesedésszerzés fejlesztési célú tőkefinanszírozás útján valósul meg -, az állami vagy a helyi önkormányzati tulajdonoson kívül más tulajdonosnak szavazatelsőbbséget vagy más olyan különleges jogot nem biztosíthat, amely a tulajdoni arányoktól eltérő mértékű szavazati jogot eredményez. Az ezzel ellentétes létesítő okiratban lévő vagy más szerződési kikötés semmis.

9. § (1) A helyi önkormányzat a vagyongazdálkodásának az Alaptörvényben, valamint a 7. § (2) bekezdésében meghatározott rendeltetése biztosításának céljából közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet köteles készíteni.

(2) A helyi önkormányzat vállalkozási tevékenysége a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti. A helyi önkormányzat csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.

10. § (1) A nemzeti vagyont, annak értékét és változásait a tulajdonosi joggyakorló nyilvántartja. Az érték nyilvántartásától el lehet tekinteni, ha az adott vagyontárgy értéke természeténél, jellegénél fogva nem állapítható meg. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a vagyon elsődleges rendeltetése szerinti közfeladat megjelölését is. A nyilvántartási adatok - a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti minősített adat kivételével - nyilvánosak.

(2) A tulajdonosi joggyakorló rendszeresen ellenőrzi a nemzeti vagyon használójának a nemzeti vagyonnal való gazdálkodását, megállapításairól értesíti a nemzeti vagyon használóját, továbbá, amennyiben megállapításai az Állami Számvevőszék hatáskörét érintik, az Állami Számvevőszéket is.

5. A nemzeti vagyon kezelése, hasznosítása

11. § (1)[86] A vagyonkezelői jog az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel vagyonkezelési szerződéssel jön létre. A nemzeti vagyon tekintetében vagyonkezelési szerződés az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel, továbbá a 12. §-ban foglaltak szerinti korlátozásokkal, kizárólag a 3. § (1) bekezdés 19. pont a) alpont aa)-ag) alpontjában, valamint b) és c) alpontjában felsorolt személyekkel köthető, és a vagyonkezelői jog kizárólag általuk gyakorolható.

(2)[87] A nemzeti vagyon tekintetében haszonélvezeti jogot alapító szerződés a 12. §-ban foglaltak szerinti korlátozásokkal, kizárólag a 3. § (1) bekezdés 19. pont a) alpont aa)-ag) alpontjában, valamint b) és c) alpontjában felsorolt személyekkel köthető és a haszonélvezeti jog kizárólag általuk gyakorolható.

(3) A vagyonkezelési szerződés, valamint a haszonélvezeti jogot alapító szerződés versenyeztetés nélkül köthető.

(4) A vagyonkezelési vagy haszonélvezeti jogot alapító szerződés e törvény erejénél fogva megszűnik, ha a vagyonkezelő vagy a haszonélvező a 3. § (1) bekezdés 19. pont a) alpont ae) vagy af) alpontjában, illetve b) alpont bd) vagy be) alpontjában meghatározott tulajdonosi szerkezete megváltozik. A vagyonkezelési vagy haszonélvezeti jogot alapító szerződés megszűnésének időpontja az a nap, amelyen a 3. § (1) bekezdés 19. pont a) alpont ae) vagy af) alpontjában, vagy b) alpont bd) vagy be) alpontjában meghatározottaktól eltérő tulajdonosi szerkezetet eredményező tulajdonosváltozás bekövetkezik.

(5)[88] A vagyonkezelői jog kivételesen törvényben történő kijelöléssel, a törvényben megjelölt - a 3. § (1) bekezdés 19. pontjában felsoroltak körébe tartozó - személyekkel, vagy a törvényben egyedileg meghatározott jogi személlyel jön létre. Az állam és a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon, a 2. mellékletben meghatározott nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon, valamint az állam és a helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenysége tekintetében a 3. § (1) bekezdés 19. pont a) alpont aa)-ag) alpontjában, valamint b) és c) alpontjában felsorolt személyeken kívül kijelölés nem alkalmazható.

(6)[89] Központi költségvetési szerv - ingatlan kivételével - a működéséhez szükséges, az államháztartás számviteléről szóló kormányrendelet szerinti immateriális jószág, tárgyi eszköz (különösen műszaki berendezés, gép, felszerelés, készlet), valamint egyéb ingóság tulajdonjogának visszterhes vagy ingyenes megszerzése érdekében adásvételi, megbízási, vállalkozási, felhasználási, vagy egyéb, a tulajdonjog megszerzését eredményező szerződést köthet. Ezen vagyonelem e törvény erejénél fogva az állam tulajdonába és vagyonkezelési szerződés megkötése nélkül a központi költségvetési szerv vagyonkezelésébe és a fennálló vagyonkezelési szerződésének hatálya alá kerül azzal, hogy a központi költségvetési szerv köteles - a vagyonnyilvántartási szabályoknak megfelelő - írásbeli nyilatkozattal bejelenteni a tulajdonosi joggyakorló felé a fennálló vagyonkezelési szerződésének hatálya alá került új vagyonelemet.

(6a)[90] A vagyonkezelőt e törvény erejénél fogva változatlan feltételekkel megilleti a vagyonkezelői jog mindazon vagyonelemre, amely a vagyonkezelésében lévő vagyonból bármely módon - így különösen kitermelés, bontás, megosztás útján - újonnan jön létre, feltéve hogy az újonnan létrejövő vagyonelem és a vagyonkezelő vagyonkezelésében lévő vagyonelem tulajdonosa megegyezik. A felek eltérő megállapodásának hiányában a vagyonkezelői jog e törvény erejénél fogva kiterjed arra a vagyonelemre is - ideértve a tartozékot és az alkotórészt is -, amely a vagyonkezelői jogviszony fennállása alatt válik a vagyon részévé.

(6b)[91] Központi költségvetési szervként működő könyvtár, levéltár, muzeális intézmény, kép- és hangarchívum (a továbbiakban együtt: közgyűjtemény) a működéséhez szükséges kulturális jószág tulajdonjogának megszerzésére - ingatlan kivételével - szerződést köthet. Ezen vagyonelem e törvény erejénél fogva az állam tulajdonába és vagyonkezelési szerződés megkötése nélkül a közgyűjtemény vagyonkezelésébe és a fennálló vagyonkezelési szerződése hatálya alá kerül azzal, hogy a közgyűjtemény köteles - a vagyonnyilvántartási szabályoknak megfelelő - írásbeli nyilatkozattal bejelenteni a tulajdonosi joggyakorló felé a fennálló vagyonkezelési szerződése hatálya alá került új vagyonelemet.

(7)[92] Törvény alapján kijelöléssel létrejött vagyonkezelői jog - ha a törvény másként nem rendelkezik - az adott törvényben meghatározott feltételek teljesülésének, ennek hiányában a törvény hatálybalépésének napján keletkezik. A kijelölés során rendelkezni kell arról, hogy a vagyonkezelői jog létesítése ingyenesen vagy visszterhesen történik. A vagyonkezelésre vonatkozó részletes szabályokat a tulajdonosi joggyakorlóval megkötött vagyonkezelési szerződés tartalmazza. A Ptk. jogszabály által megállapított szerződéskötési kötelezettségre irányadó szabályozásának rendelkezése a szerződés létrehozása tekintetében nem alkalmazható. A vagyonkezelési szerződés megkötésének időpontjáig a vagyonkezelői jog az ingatlan-nyilvántartásban nem jegyezhető be, és a vagyonkezelői jogot a kijelölt személy nem gyakorolhatja.

(7a)[93] Ha a vagyonkezelő törvényi kijelölése nem egyedileg, hanem az érintett vagyoni kör megjelölésével határozza meg a kijelölt személy vagyonkezelésébe kerülő nemzeti vagyont, az a vagyonkezelő, aki az érintett vagyoni körre vonatkozóan már rendelkezik vagyonkezelési szerződéssel, köteles írásbeli nyilatkozattal bejelenteni a tulajdonosi joggyakorló felé a fennálló vagyonkezelési szerződése hatálya alá került, a nemzeti vagyon körébe tartozó új vagyonelemet. A vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére - újabb szerződés megkötése nélkül - a vagyonkezelő egyoldalú nyilatkozatát tartalmazó kérelme alapján kerülhet sor.

(8)[94] A vagyonkezelőt - ha jogszabály vagy a vagyonkezelési szerződés másként nem rendelkezik - megilletik a tulajdonos jogai, és terhelik a tulajdonos kötelezettségei - ideértve a számvitelről szóló törvény szerinti könyvvezetési és beszámoló-készítési kötelezettséget is - azzal, hogy

a)[95] a vagyont nem idegenítheti el, valamint - jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével - nem terhelheti meg,

b) a vagyont biztosítékul nem adhatja,

c) a vagyonon osztott tulajdont nem létesíthet,

d) a vagyonkezelői jogot harmadik személyre a (9) bekezdésben foglalt kivétellel nem ruházhatja át és nem terhelheti meg, valamint

e)[96] polgári jogi igényt megalapító, polgári jogi igényt eldöntő tulajdonosi hozzájárulást a vagyonkezelésében lévő nemzeti vagyonra vonatkozóan hatósági és bírósági eljárásban sem adhat, kivéve a jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati joghoz, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjoghoz történő hozzájárulást.

(9)[97] A központi költségvetési szervek a vagyonkezelői jogukat - az ingatlanokra vonatkozó vagyonkezelői joguk kivételével - egymás között szerződéssel átruházhatják. Az átruházással érintett vagyonelem az átvevő központi költségvetési szerv vagyonkezelési szerződésének hatálya alá kerül azzal, hogy az átvevő központi költségvetési szerv köteles - a vagyonnyilvántartási szabályoknak megfelelő - írásbeli nyilatkozattal bejelenteni a tulajdonosi joggyakorló felé a fennálló vagyonkezelési szerződése hatálya alá került új vagyonelemet.

(10)[98] A nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés csak természetes személlyel vagy átlátható szervezettel köthető. A hasznosításra irányuló szerződés - a 11/A. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel - határozatlan vagy legfeljebb 15 éves határozott időre köthető, amely időszak egy alkalommal legfeljebb 5 évvel meghosszabbítható abban az esetben, ha a hasznosításra jogosult valamennyi kötelezettségét szerződésszerűen, késedelem nélkül teljesítette. E bekezdés szerinti korlátozás nem vonatkozik az állammal, költségvetési szervvel, önkormányzattal vagy önkormányzati társulással kötött szerződésre.

(10a)[99] A Kormány kiemelt nemzetgazdasági érdekből nyilvános határozatban dönthet az állami vagyon hasznosítására irányuló szerződés legfeljebb 30 éves határozott időre történő megkötéséről, amennyiben az állami vagyont érintő beruházás megtérülési ideje ezt kifejezetten indokolja.

(11) Nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés kizárólag olyan természetes személlyel vagy átlátható szervezettel köthető, amely az átengedett nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződésben vállalja, hogy

a) a hasznosításra vonatkozó szerződésben előírt beszámolási, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségeket teljesíti,

b) az átengedett nemzeti vagyont a szerződési előírásoknak és a tulajdonosi rendelkezéseknek, valamint a meghatározott hasznosítási célnak megfelelően használja,

c) a hasznosításban - a hasznosítóval közvetlen vagy közvetett módon jogviszonyban álló harmadik félként - kizárólag természetes személyek vagy átlátható szervezetek vesznek részt.

(12) A nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződést a hasznosításba adó kártalanítás nélkül és azonnali hatállyal felmondhatja, ha a nemzeti vagyon hasznosításában részt vevő bármely - a hasznosítóval közvetlen vagy közvetett módon jogviszonyban álló harmadik fél - szervezet a nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés megkötését követően beállott körülmény folytán már nem minősül átlátható szervezetnek. A 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti átlátható szervezet tulajdonosi szerkezetében a 3. § (1) bekezdés 1. pontjától eltérő változást a nemzeti vagyon hasznosítására a hasznosítóval közvetlenül megkötött szerződésben a hasznosításba adót megillető, valamint a (11) bekezdés c) pontjában meghatározott személyekkel kötött szerződésekben a hasznosításba adóval közvetlen jogviszonyban álló személyt megillető rendkívüli felmondási okként rögzíteni kell.

(13)[100] Nemzeti vagyon ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása, a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátása, valamint e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítása céljából az ahhoz szükséges mértékben hasznosítható, valamint adható vagyonkezelésbe.

(14)[101] Nemzeti vagyonba tartozó állami tulajdonú ingatlant használó központi költségvetési szerv - a (15) bekezdésben meghatározott eseteket kivéve - a rábízott állami tulajdonú ingatlant vagy ingatlanrészt nem hasznosíthatja, az ingatlanra vagy annak bármely részére vonatkozóan a használatot bármely címen átengedő szerződést nem köthet, továbbá a rábízott állami tulajdonú ingatlanon beruházást, felújítási tevékenységet nem végezhet, és nem végeztethet.

(15)[102] A (14) bekezdésben foglalt tilalom nem vonatkozik arra az esetre, ha:

a) törvény vagy kormányrendelet az érintett központi költségvetési szerv kötelező alapfeladataként nevesíti a (14) bekezdésben megjelölt tevékenységeket;

b) az ingatlan az Országgyűlés Hivatala vagyonkezelésében van, vagy a (14) bekezdésben meghatározott tevékenység összefügg az Országgyűlés Hivatala vagyonkezelésében lévő ingatlan fejlesztését szolgáló beruházással;

c) az állami tulajdonú ingatlant használó központi költségvetési szerv számára a (14) bekezdésben megjelölt tevékenység végzését az arra jogosult központi költségvetési szervvel vagy az állami vagyonról szóló törvény szerinti tulajdonosi joggyakorló szervvel kötött szerződése lehetővé teszi; vagy

d) központi költségvetési szerv Magyarország függetlenségének, területi épségének, nemzetközi szerződésekben rögzített határainak, lakosságának és anyagi javainak védelme mint kötelező alapfeladat ellátásához törvény által rendelkezésre bocsátott ingatlant érintően végzi a (14) bekezdésben megjelölt tevékenységeket.

(16)[103] Törvényben, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében törvényben vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott értékhatár feletti nemzeti vagyont hasznosítani - ha törvény kivételt nem tesz - csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

(17)[104] Mellőzhető a versenyeztetés abban az esetben, ha a hasznosítás

a) államháztartási körbe tartozó szervezet,

b)[105] jogszabályban előírt állami vagy önkormányzati feladatot ellátó gazdálkodó szervezet, továbbá jogszabályban előírt állami vagy önkormányzati feladatot ellátó egyházi jogi személy,

c)[106] államháztartási körbe tartozó szervezet vagyonkezelésében lévő

ca) az állam tulajdonában álló lakások tekintetében a vagyonkezelő szervezettel vagy központi költségvetési szervvel,

cb) a helyi önkormányzat tulajdonában álló lakások tekintetében a vagyonkezelő szervezettel

foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személyek, vagy

d)[107] a közfeladatot ellátó, az állam közvetlen vagy közvetett tulajdonában álló gazdasági társaság vagyonkezelésében lévő, az állam tulajdonában álló lakások tekintetében a vagyonkezelővel vagy a vagyonkezelő tulajdonában álló gazdasági társasággal foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személyek

javára történik.

(18)[108] A (16) bekezdésben foglalt rendelkezést nem kell alkalmazni, amennyiben természetes személy vagy 100%-ban magántulajdonban álló gazdálkodó szervezet a nemzeti vagyon használója, és a használatában álló nemzeti vagyont hasznosítja.

11/A. §[109] (1) A kivezetésre szánt állami vagyon vagyonkezelésbe nem adható, azon haszonélvezeti jog nem alapítható, továbbá e vagyon ingyenesen nem hasznosítható.

(2) A 11. § (10) bekezdésétől eltérően a kivezetésre szánt állami vagyon tekintetében hasznosításra irányuló szerződés határozatlan vagy legfeljebb 1 éves határozott időre köthető, amely időszak egy alkalommal legfeljebb 1 évvel meghosszabbító abban az esetben, ha a hasznosításra jogosult valamennyi kötelezettségét szerződésszerűen, késedelem nélkül teljesítette és a hasznosítással érintett vagyonelem elidegenítése 1 éven belül nem lehetséges. A határozatlan időre kötött hasznosítási szerződésben legfeljebb 6 hónapos felmondási idő köthető ki.

11/B. §[110] A 11. § (10) bekezdésétől eltérően állami vagyon hasznosítására irányuló szerződés 25 éves határozott időre is köthető, ha a hasznosításra jogosult vállalja az érintett állami vagyon gyarapítását szolgáló beruházás megvalósítását, és az állami vagyont érintő beruházás megtérülési ideje ezt kifejezetten indokolja. A 25 éves határozott időtartam egy alkalommal legfeljebb 5 évvel meghosszabbítható abban az esetben, ha a hasznosításra jogosult valamennyi kötelezettségét szerződésszerűen, késedelem nélkül teljesítette.

11/C. §[111] (1) Nemzeti vagyon tekintetében a Ptk. építményi jogra vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Nemzeti vagyon tekintetében építményi jog határozott időre, de legfeljebb 35 évre alapítható, amelynek során e törvénynek a nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az építményi jog alapítására kizárólag visszterhesen, az építményi jog forgalmi értékének megfizetésével kerülhet sor.

(3) Az építményi jog alapításáról szóló szerződésben a felek megállapodnak az ingatlanon vagy annak felszíne alatt a jogosult által létesíthető épület fizikai jellemzőiről és a hasznosítás feltételeiről, továbbá a jogosult által az építményi jog fennállása alatt az építményi jog gyakorlásának ellenértékeként történő díjfizetés feltételeiről.

(4) Az építményi jog alapján létesített épület tekintetében az építményi jog fennállása alatt a tulajdonos kötelezettségei az építményi jog jogosultját terhelik, ideértve az építményi joggal érintett ingatlannal vagy ingatlanrésszel, az építményi jog alapításakor azon már fennálló épülettel, valamint az építményi jog alapján létesített épülettel kapcsolatos kárveszélyt is.

(5) A nemzeti vagyon tekintetében alapított építményi jog átruházására és megterhelésére a tulajdonosi joggyakorló előzetes jóváhagyásával kerülhet sor.

(6) Az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében alapított építményi jog gyakorlása során létesített, az ingatlannal tartósan egyesített építmény az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonába kerül, amelyre tekintettel az építményi jog megszűnésekor a felek egymással elszámolnak.

6. Az állam és a helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységei

12. § (1) Az állam kizárólagos gazdasági tevékenységei a következők:

a) a csővezetékes termékszállítás és -tárolás,

b) a bányászati kutatás és kitermelés, valamint az ezekkel összefüggő bányászati melléktevékenység,

c) a hasadó és sugárzó anyagok előállítása és forgalmazása,

d)[112] a csatornák, az állami tulajdonban álló víziközművek, valamint a regionális közműrendszerek létrehozása és működtetése,

e)[113] a szerencsejátékok szervezésére és működtetésére irányuló tevékenység, távszerencsejáték szervezése kivételével,

f) az országos törzshálózati vasúti pályán történő személyszállítás és árufuvarozás,

g) a menetrend szerinti helyközi közúti személyszállítás,

h) az állami tulajdonba tartozó nemzetközi kereskedelmi repülőtér létrehozása és működtetése - a földi kiszolgálási tevékenység kivételével - a hozzá tartozó légiforgalmi távközlő, rádiónavigációs és fénytechnikai berendezésekkel és eszközökkel, továbbá a légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítményekkel együtt,

i)[114] az országos közutak és műtárgyaik, állam kizárólagos tulajdonát képező, országos jelentőségű vasútvonal, valamint azt magába foglaló pályahálózat létrehozása és működtetése,

j)[115] állami tulajdont képező terek, közparkok és közkertek felszíne alatt építmény létrehozása és működtetése,

k)[116] a földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény szerinti biztonsági földgáztároló létrehozása és annak működtetése.

l)[117] dohánytermékek kiskereskedelme, illetve a dohánykiskereskedelem-ellátási tevékenység,

m)[118] az egységes elektronikus értékesítésű közszolgáltatások egységes rendszerének működtetése,

n)[119] a hulladékról szóló törvény szerinti állami hulladékgazdálkodási közfeladat,

o)[120] az a)-n) pontban nem szereplő, az állam kizárólagos tulajdonába tartozó dolog létrehozása és működtetése.

p)[121] a külön törvény szerinti állami építési beruházás.

(2) A helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységei a következők:

a) a helyi közutak és műtárgyaik létrehozása és működtetése,

b) a helyi önkormányzat tulajdonába tartozó nemzetközi kereskedelmi repülőtér létrehozása és működtetése - a földi kiszolgálási tevékenység kivételével - a hozzá tartozó légiforgalmi távközlő, rádiónavigációs és fénytechnikai berendezésekkel és eszközökkel, továbbá a légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítményekkel együtt,

c)[122] a menetrend szerinti helyi személyszállítási szolgáltatás és a menetrend szerinti helyi különcélú személyszállítási szolgáltatás,

d) a törzsvagyon részét képező helyi közművek létrehozása és működtetése,

e)[123] a törzsvagyon részét képező terek, közparkok felszíne alatt építmény létrehozása és működtetése,

f) a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló - külön törvény rendelkezése alapján részére átadott - vizek, közcélú vízi létesítmények működtetése.

g)[124] az önkormányzat törzsvagyonának részét képező és használatában lévő vasúti pályák fejlesztése, működtetése.

(3)[125] Az állam és a helyi önkormányzat a kizárólagos gazdasági tevékenysége gyakorlásának időleges jogát, a (4)-(12) bekezdésben meghatározottak kivételével kizárólag koncesszió útján, külön törvényben szabályozott módon engedheti át. A kizárólagos gazdasági tevékenységek közül az (1) bekezdés d), és h)-k) pontja esetén az állam, a (2) bekezdés a)-b), d)-g) pontja esetén a helyi önkormányzat a nemzeti vagyon létrehozását és működtetését vagy kizárólag annak működtetését engedheti át e törvény rendelkezései szerint. A koncesszióról szóló törvény szerinti koncessziós szerződés határozott időtartamra köthető, amelynek leghosszabb ideje harmincöt év. Az ágazati törvény megengedheti külön pályázat kiírása nélkül a koncessziós törvény szerinti koncessziós szerződés egy alkalommal - eredeti időtartamának legfeljebb felével - történő meghosszabbítását abban az esetben, ha a koncesszióba vevő és a koncessziós társaság valamennyi kötelezettségét szerződésszerűen, késedelem nélkül teljesítette. A közbeszerzésekről szóló törvény szerinti építési, illetve szolgáltatási koncesszió a nemzeti vagyon tekintetében határozott időre, legfeljebb 35 évre adható.

(3a)[126] Az országos és helyi közutakkal és műtárgyaikkal kapcsolatos kizárólagos gazdasági tevékenység átengedésével összefüggő jogviszonyban, a kizárólagos gazdasági tevékenység gyakorlására jogosult személyt vagy szervezetet a tevékenység végzése céljából részére átadott, valamint a jogviszony alapján általa létrehozott, az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonába kerülő vagyontárgyon (e § alkalmazásában a továbbiakban: átengedett nemzeti vagyon) a törvény erejénél fogva működtetési jog illeti meg (a továbbiakban: kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog).

(3b)[127] A kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog létrejöttének időpontja a vagyontárgy kizárólagos gazdasági tevékenység gyakorlására jogosult részére történő átadásának napja. A kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog létrejöttének napjával az átengedett nemzeti vagyonon fennálló vagyonkezelői jog e törvény erejénél fogva megszűnik.

(3c)[128] Az átadásról jegyzőkönyvet kell készíteni (átadás-átvételi jegyzőkönyv), amely tartalmazza:

a) az átadó és az átvevő azonosító adatait,

b) az átadás jogcímeként a jogszabályhely feltüntetésével azt, hogy az átadás az e törvény alapján a jogosultat megillető kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog alapján történik,

c) az átengedett nemzeti vagyon azonosító adatait,

d) a kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog szerződés szerinti időtartamát.

(3d)[129] A kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog gyakorlása során az arra jogosult nem terjeszkedhet túl a kizárólagos gazdasági tevékenység átengedése alapjául szolgáló szerződésen. Az állami tulajdonosi joggyakorlóval szemben a kizárólagos gazdasági tevékenységet ellátó személyt vagy szervezetet az átengedett nemzeti vagyonra vonatkozóan beszámolási, nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

(3e)[130] Ingó vagyontárgy esetén a kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jogot a vagyontárgyra vonatkozó jog fennállását tanúsító közhiteles nyilvántartásba is be kell jegyezni.

(3f)[131] A kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog megszűnik a kizárólagos gazdasági tevékenység átengedésével összefüggő jogviszony megszűnésével.

(3g)[132] A kizárólagos gazdasági tevékenység gyakorlására jogosult a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezetnél a kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog és az e joggal érintett átengedett nemzeti vagyon nem része a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény szerinti, a csődeljárás és felszámolási eljárás körébe tartozó vagyonnak.

(4) Az állam kizárólagos tulajdonában álló Szent Korona és a hozzá tartozó jelvények használata másnak nem engedhető át. A Szent Korona és a hozzá tartozó jelvények őrzésére, szállítására, tárolására kizárólag az állam és költségvetési szerv jogosult külön jogszabályban rögzített feltételek szerint.

(5) A 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti dolgok birtoklása, használata, hasznai szedésének joga kitermelésük nélkül, természetes előfordulási helyükön - a 6. § (2) bekezdésében meghatározott kivétellel - másnak nem engedhető át.

(6)[133] Az országos törzshálózati vasúti pályát és tartozékát magában foglaló pályahálózat vagy olyan vasúti pályahálózat működtetését, amelynek országos törzshálózati vasúti pálya vagy annak tartozéka a része, kizárólag az állam vagy az a gazdasági társaság végezheti, amelynek egyedüli tagja vagy részvényese az állam, vagy amely az állam közvetlen vagy közvetett többségi tulajdonában áll. E szabály alól kivételt képez, ha az állam és a helyi önkormányzat a kizárólagos gazdasági tevékenysége gyakorlásának időleges jogát törvényben szabályozott módon, koncesszió útján engedi át.

(7) A kizárólagos állami tulajdonban vagy a helyi önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonában álló vizek, csatornák, tározók tulajdonosaként az államot vagy a helyi önkormányzatot megillető halászati jog nem minősül az (1) és (2) bekezdés szerinti kizárólagos tevékenységnek.

(8)[134] Az (1) bekezdés a)-g) pontjában és a (2) bekezdés c), d) pontjában meghatározott tevékenységi körök mint gyűjtőfogalmak keretein belüli azon tevékenységcsoportok, amelyek az e törvény hatálybalépésekor hatályban lévő egyes ágazati törvénybeli rendelkezések szerint koncessziós pályázat kiírása vagy koncessziós szerződés megkötése nélkül is folytathatók, e törvény hatálybalépését követően is koncessziós pályázat kiírása vagy koncessziós szerződés megkötése nélkül folytathatók. E törvény hatálybalépését követően az (1) bekezdés a)-d), f), g) pontjában, és a (2) bekezdés c), d) pontjában meghatározott tevékenységi körök mint gyűjtőfogalmak keretein belül egyes további tevékenységtípusok folytatatását koncessziós pályázat kiírása vagy koncessziós szerződés nélkül kizárólag e törvény teheti lehetővé. Nem szükséges továbbá koncessziós pályázat kiírása vagy koncessziós szerződés kötése közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktus által eltérően szabályozott tevékenységek körében.

(8a)[135] Az (1) bekezdés g) és h) pontjában meghatározott kizárólagos gazdasági tevékenység gyakorlásának joga koncessziós pályázat kiírása vagy koncessziós szerződés nélkül, ágazati törvényben meghatározott módon másnak átengedhető.

(9) Az állam a kizárólagos tulajdonában, valamint a helyi önkormányzat a törzsvagyonában lévő víziközmű-létesítmények létrehozásáról és működtetéséről koncessziós szerződés megkötése nélkül a következő módokon is gondoskodhat:

a) olyan gazdálkodó szervezetet hoz létre, amelyben kizárólagos részesedéssel rendelkezik - ide nem értve a munkavállalói résztulajdont,

b) az állam és az önkormányzat együttesen olyan gazdálkodó szervezetet hoz létre, amelyben kizárólagos közös részesedéssel rendelkezik - ide nem értve a munkavállalói résztulajdont.

(10)[136] Az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott tevékenység gyakorlásának joga koncessziós szerződés megkötése nélkül kizárólag a (12) bekezdésben felsorolt személyeknek, szerveknek, valamint

a) az állam és a helyi önkormányzat, önkormányzati társulás,

b) az állam vagy a helyi önkormányzat, önkormányzati társulás

közvetlen vagy közvetett többségi tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet részére engedhető át és kizárólag általuk gyakorolható.

(11)[137] Az (1) bekezdés k) pontjában és a (2) bekezdés f)-g) pontjában meghatározott kizárólagos gazdasági tevékenység gyakorlásának joga - a (4) és (5) bekezdésben meghatározott korlátozásokra figyelemmel - törvényben szabályozott módon másnak átengedhető.

(11a)[138] Az (1) bekezdés l) pontjában meghatározott kizárólagos gazdasági tevékenység gyakorlásának joga külön ágazati törvényben szabályozott módon másnak átengedhető.

(11b)[139] Az (1) bekezdés n) pontjában meghatározott kizárólagos gazdasági tevékenység vagy egyes résztevékenységei gyakorlásának joga ágazati törvényben szabályozott módon másnak átengedhető.

(12) A (4)-(6) bekezdésben foglalt korlátozások figyelembevételével, valamint a (7)-(11) bekezdésben meghatározottakon kívül az állam és a helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenysége gyakorlásának időleges joga koncessziós szerződés megkötése nélkül kizárólag

a) az állam,

b) a helyi önkormányzat vagy az önkormányzati társulás,

c) költségvetési szerv,

d) önkormányzat intézmény,

e) az a)-d) pont szerinti személyek együtt vagy külön-külön 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet, vagy

f) az e) pontban megjelölt gazdálkodó szervezet 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet

részére átengedhető és kizárólag általuk gyakorolható.

(13) Koncessziós szerződés természetes személlyel vagy átlátható szervezettel köthető.

(14) A kizárólagos gazdasági tevékenység gyakorlására - a (12) bekezdés alapján - fennálló jogosultság e törvény erejénél fogva megszűnik, ha a jog gyakorlójának (12) bekezdés e) vagy f) pontjában meghatározott tulajdonosi szerkezete megváltozik. A kizárólagos gazdasági tevékenység gyakorlására vonatkozó jog megszűnésének időpontja az a nap, amelyen a (12) bekezdés e) vagy f) pontjában meghatározottaktól eltérő tulajdonosi szerkezetet eredményező tulajdonosváltozás bekövetkezik.

7. A nemzeti vagyon tulajdonjogának átruházása

13. § (1) Törvényben, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében törvényben vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott értékhatár feletti nemzeti vagyon tulajdonjogát átruházni - ha törvény kivételt nem tesz - csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

(2) Nemzeti vagyon tulajdonjogát átruházni természetes személy vagy átlátható szervezet részére lehet.

(3)[140] A nemzeti vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel lehet. A nemzeti vagyonba tartozó leselejtezett tárgyi eszközt - amennyiben az a közfeladat ellátásához nem szükséges - a tulajdonosi joggyakorló ingyenesen átruházhatja, ebben az esetben a (4) bekezdés b) pontját nem kell alkalmazni.

(4)[141] Nemzeti vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházása esetén a tulajdonjogot megszerző félnek - az állam kivételével - eleget kell tennie a következő feltételeknek:

a) a nemzeti vagyoni körből ingyenesen tulajdonba adott ingatlant a tulajdonjog megszerzésétől számított 15 évig nem idegenítheti el, és a juttatás céljának megfelelően köteles hasznosítani, valamint állagát megóvni azzal, hogy

aa) az ingatlan használatba adása az ingatlan tulajdonjogát ingyenesen átruházó fél részére nem minősül a juttatás céljának megfelelő hasznosítási kötelezettség megszegésének, továbbá

ab) a juttatási cél megvalósítása érdekében végzett bontás vagy átalakítás nem minősül az állagmegóvási kötelezettség megszegésének;

b) az átruházott vagyon hasznosításáról évente beszámol a vagyont átadó szervezet felé.

(5)[142] Az ingyenesen tulajdonba adott ingatlanon e törvény erejénél fogva 15 évig elidegenítési tilalom áll fenn. Az elidegenítési tilalomnak az átruházó javára szóló ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzését a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a vagyont átruházó szerv kérelmezi.

(6) Az (5) bekezdés szerinti elidegenítési tilalmat a (4) bekezdés a) pontja szerinti határidő leteltét követően a tulajdonos kérelmére törölni kell az ingatlan-nyilvántartásból.

(7)[143] Amennyiben megállapítást nyer, hogy a (4) bekezdés szerinti tulajdonjogot megszerző fél a célhoz kötött hasznosításra vonatkozó törvényi előírásnak részben vagy egészben nem tesz eleget, köteles a vagyont átadó szervezet felszólítására, az abban meghatározott határidőig a jogsértő állapotot megszüntetni. A jogsértő állapot megszüntetésére szabott határidő elmulasztása esetén a tulajdonjogot megszerző fél köteles az átadási megállapodásban rögzített forgalmi értéknek a kötelezettség megsértésének napjától számított mindenkori jegybanki alapkamattal növelt összegét a vagyont átadó szervezet felszólítására, az abban meghatározott határidőig nemteljesítési kötbérként megfizetni.

(8)[144] A vagyont átadó szervezet a jogsértő állapot határidőre történő megszüntetésének elmulasztása esetén a (7) bekezdés szerinti nemteljesítési kötbér követelése helyett az ingyenes tulajdonjog átruházást eredményező szerződéstől elállhat.

(9)[145] A (4)-(5) bekezdésben foglalt rendelkezést nem kell alkalmazni

a) az állam által ingyenesen megszerzett ingatlanok,

b) a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvényben meghatározottak szerint ingyenesen átruházott lakóingatlanok,

c)[146] a magyar építészetről szóló törvényben meghatározott kiszolgáló út létesítése, bővítése során feleslegessé vált, ingyenesen visszaadásra kerülő közterületi ingatlanrész

d)[147] a kivezetésre szánt állami vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházása

esetében.

(10)[148] Az ingyenesen átadott ingatlan tekintetében az (5) bekezdés szerint fennálló elidegenítési tilalom azon személlyel szemben nem áll fenn, aki az ingatlant az ingatlan tulajdonosára ingyenesen átruházta.

(11)[149] A tulajdonjogot megszerző fél az elidegenítési tilalom hatálya alatt - a (11a) és a (12) bekezdésben foglaltak kivételével - kizárólag a (3) bekezdés szerint ingyenesen átruházott nemzeti vagyon felett az átruházás időpontjában tulajdonosi jogokat gyakorló személy (a továbbiakban e § alkalmazásában: tulajdonosi joggyakorló) előzetes hozzájárulásával terhelheti meg a (3) bekezdés szerint ingyenesen átruházott vagyont. A tulajdonosi joggyakorló a tulajdonjogot megszerző fél kezdeményezésére, egyedi döntésével hozzájárulhat az átruházott vagyon fejlesztését, korszerűsítését, felújítását szolgáló hitelfelvétel vagy állami, valamint európai uniós támogatás érdekében történő megterheléséhez, továbbá ezen teherrel biztosított igény kielégítése érdekében történő elidegenítéséhez. A tulajdonjogot megszerző fél gondoskodik arról, hogy az átruházott vagyon megterheléséhez szükséges előzetes hozzájárulás a vagyon megterhelését eredményező megállapodás megkötésének vagy a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában rendelkezésre álljon.

(11a)[150] Nem szükséges a tulajdonosi joggyakorló előzetes hozzájárulása a (3) bekezdés szerint ingyenesen átruházott nemzeti vagyon tekintetében földhasználati jog, építményi jog, jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára történő használati jog vagy telki szolgalom alapításához és ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez.

(12)[151] A sportcélú ingatlanok vonatkozásában a (11) bekezdés szerinti egyedi döntést a sportigazgatási szerv hozza meg.

(12a)[152] A (11) és a (12) bekezdés szerint kiadott előzetes hozzájárulás a (3) bekezdés szerint ingyenesen átruházott vagyon elidegenítési tilalom hatálya alatt történő megterhelésének vagy biztosítékul adásának bejegyzésére irányuló ingatlan-nyilvántartási kérelem kötelező mellékletét képezi.

(13)[153] A nemzeti vagyon vonatkozásában osztott tulajdon létesítésére az állami illetve az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok szerinti értékesítési eljárási szabályokat kell alkalmazni a Ptk. szerinti, a földtulajdonos és az építkező között kötött megállapodás létrehozása, valamint a hozzá kapcsolódó földhasználati jog alapítása tekintetében. A földhasználati jogért a föld forgalmi értékéhez viszonyított arányos ellenértéket kell fizetni.

(14)[154] Ha a helyi önkormányzat a tulajdonában álló vagyont az állam javára jogszabályban meghatározott közfeladat ellátásának elősegítése érdekében ingyenesen ruházza át, az új tulajdonos nevében eljáró tulajdonosi joggyakorló a vagyonelemeket az átvett könyv szerinti értéken veszi nyilvántartásba.

14. §[155] (1) Amennyiben törvény a helyi önkormányzat feladatát más helyi önkormányzat feladataként vagy állami feladatként, illetve állami feladatot helyi önkormányzat feladataként állapít meg, a feladat ellátását közvetlenül szolgáló és ahhoz szükséges helyi önkormányzati, illetve állami vagyonnak a feladatot átvevő részére történő tulajdonba adása nyilvántartási értéken való átvezetéssel, ingyenesen történik. Ez a rendelkezés arra az esetre is vonatkozik, ha az állam vagy az önkormányzat a közfeladat részét képező feladatot ad át, és ennek a feladatnak az ellátását közvetlenül szolgáló és ahhoz szükséges vagyonelem tulajdonjoga kerül ingyenesen átruházásra.

(2) Helyi önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan értékesítése esetén - a (3)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - az államot minden más jogosultat megelőző elővásárlási jog illeti meg. Ezen jogosultság az államot osztott tulajdon esetén az épület tulajdonosának a földre, illetve a föld tulajdonosának az épületre fennálló elővásárlási jogát megelőzően illeti meg.

(3) A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvény szerinti volt állami (tanácsi) és önkormányzati bérlakások esetében az állam elővásárlási joga a lakásban élő

a) bérlő;

b) bérlőtárs;

c) társbérlő;

d) az a)-c) pontban felsoroltak hozzájárulásával, azok egyenes ági rokona, valamint örökbe fogadott gyermeke

elővásárlási jogát követi, kivéve a kulturális örökség védelméről szóló törvényben megjelölt hatóság által gyakorolt elővásárlási jogot, amely megelőzi az a)-d) pont szerinti személyek elővásárlási jogát.

(4) A (2) bekezdés rendelkezését nem kell alkalmazni a 13. § (1) bekezdése szerint meghatározott értékhatár 20%-át el nem érő értékű ingatlan értékesítése esetén.

(5) Az elővásárlási jog gyakorolására külön törvényben meghatározott szerv - amennyiben törvény a nyilatkozattételi határidőre vonatkozóan eltérően nem rendelkezik - az átruházás valamennyi lényeges elemét tartalmazó ajánlat vagy az elővásárlási jog jogosultjával szemben még hatályba nem lépett a nemzeti vagyon értékesítésére irányuló szerződés részére történő megküldéstől számított 35 napon belül nyilatkozik, hogy kíván-e élni elővásárlási jogával az állam nevében. A 35 napos határidőt az ajánlat vagy a szerződés személyes átadása esetén az átadás igazolt napjától, postai küldemény esetén a küldemény feladásának igazolt napjától kell számítani. A határidő elmulasztása jogvesztő.

14/A. §[156] (1)[157] Ha az állam törvényi felhatalmazás alapján az állami közfeladat ellátását az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó, vagy államháztartáson kívüli személy, vagy szervezet részére adja át, és a közfeladat ellátása, illetve a közfeladat ellátásának elősegítése céljából állami vagyon tulajdonjogát - törvény felhatalmazásán alapuló jognyilatkozattal, szerződéssel vagy jogi személy létesítő okiratával (a továbbiakban együtt: alapokirat) - ingyenesen átruházza, akkor az ezt magában foglaló alapokiratot kizárólag az abban erre feljogosított személyek módosíthatják a Ptk. általános szabályai és az alapokiratban foglaltak szerint.

(2) Az (1) bekezdés alapján állami vagyon ingyenesen átlátható szervezetnek minősülő

a) egyházi jogi személy,

b) nemzetiségi önkormányzat,

c) helyi önkormányzat,

d) közérdekű vagyonkezelő alapítvány,

e) közhasznú jogállással rendelkező egyesület, alapítvány

javára ruházható át.

(3) Az (1) bekezdés szerinti közfeladathoz kapcsolódóan közép- vagy hosszú távú, költségvetési éven túli év kiadási előirányzat terhére kötelezettség törvényi felhatalmazás alapján vállalható.

14/B. §[158] A kivezetésre szánt állami vagyon tulajdonjogának átruházása, továbbá a központi költségvetési szerv vagyonkezelésében álló, a részére megbízási, vállalkozási vagy felhasználási jogviszony keretében előállított 11. § (6) bekezdése szerinti ingóság állami vagyonról szóló törvény szerinti értékesítése vagy ingyenes átruházása esetén - a 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti szervezetek mellett - átlátható szervezetnek minősül az a gazdasági társaság is, amelynek közvetlen vagy közvetett tulajdonosai kizárólag természetes személyek, amennyiben e személyek megismerhetőek. Ezekben az esetekben a 3. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozat mellőzhető.

15. § A jelen törvény rendelkezéseibe ütköző szerződés, más jogügylet vagy rendelkezés semmis.

15/A. §[159]

IV. FEJEZET

A KÜLÖN TÖRVÉNYEKBEN SZABÁLYOZOTT VAGYONI ELEMEK

16. § (1) Az e törvényben meghatározott elvek mentén

a) az állam tulajdonában álló vagyon feletti tulajdonosi joggyakorlás módját, valamint e vagyonnal való gazdálkodás szabályait az állami vagyonról szóló törvény,

b) a közszolgáltatási médiavagyon feletti tulajdonosi joggyakorlás módját, valamint e vagyonnal való gazdálkodás szabályait a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény,

c) az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás részletes szabályait a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény,

d) az állam és a helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységei és a tevékenység végzéséhez szükséges vagyon hasznosításának átengedését a koncesszióról szóló törvény,

e) az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MFB Zrt.), valamint azon gazdálkodó szervezetek feletti tulajdonosi joggyakorlás módját, amelyek felett az állam nevében az MFB Zrt. gyakorol tulajdonosi jogokat a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló törvény,

f) a Magyar Nemzeti Bank feletti tulajdonosi joggyakorlás módját a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény,

g) az Államadósság Kezelő Központ Zrt. feletti tulajdonosi joggyakorlás módját a Magyarország pénzügyi stabilitásáról szóló törvény,

h) a légiforgalmi irányító szolgálatot ellátó és a légiforgalmi szakszemélyzet képzését végző szervezet feletti tulajdonosi joggyakorlás módját a légiközlekedésről szóló törvény,

i) a Vasúti Pályakapacitás-elosztó Szervezet feletti tulajdonosi joggyakorlás módját a vasúti közlekedésről szóló törvény,

j) a felsőoktatási intézmények sajátos vagyongazdálkodási szabályait a felsőoktatásról szóló törvény,

k) a társadalombiztosítási alapokhoz tartozó vagyonnal való gazdálkodásra az állami vagyonról szóló törvény,

l) az önkormányzati lakások, valamint nem lakáscélú helyiségek bérbeadására és elidegenítésére, továbbá az állami lakások és nem lakáscélú helyiségek bérbeadására vonatkozó részletes szabályokat a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvény,

m) az állami tulajdonban lévő erdő hasznosítására, vagyonkezelésére és nyilvántartására vonatkozó szabályokat az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény,

n) az állami és önkormányzati tulajdonban álló kulturális örökség elemei felett a tulajdonosi joggyakorlás módját, valamint az e vagyoni körrel való gazdálkodás szabályait

na) a kulturális örökség védelméről,

nb) a muzeális intézményekről,

nc) a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről,

nd) a köziratokról, közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről,

ne) az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló törvény,

o) az állami tulajdonban lévő vizek hasznosítására és nyilvántartására vonatkozó szabályokat a vízgazdálkodásról szóló törvény,

p) a közutak kezelésével, fejlesztésével, fenntartásával, működtetésével kapcsolatos feladatokat a közúti közlekedésről szóló törvény

q)[160] a Magyar Export-Import Bank Zrt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. feletti tulajdonosi joggyakorlás módját a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló törvény

r)[161]

állapítja meg.

(2) A nemzetiségi önkormányzatok vagyonáról és vagyongazdálkodásának részletes szabályairól a nemzetiségek jogairól szóló törvény rendelkezik.

(3) Az állami tulajdonban lévő termőföldvagyon hasznosítására, vagyonkezelésére és nyilvántartására, a Nemzeti Földalap feletti tulajdonosi jogok gyakorlására vonatkozó szabályokat a Nemzeti Földalapról szóló törvény állapítja meg.

(4) A nemzeti adatvagyonra vonatkozó előírásokat a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvény állapítja meg.

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

17. § (1)[162] E törvény hatálybalépését megelőzően jogszerűen és jóhiszeműen szerzett jogokat és kötelezettségeket e törvény rendelkezései nem érintik. Az e törvény hatálybalépése előtt létrejött szerződések időtartamának e törvény hatálybalépését követően történő meghosszabbítása új jogviszony létesítésének minősül, kivéve a 6. § (8) bekezdésében, a 11. § (10) bekezdésében, valamint a 12. § (3) bekezdésében meghatározott eseteket.

(1a)[163] Az e törvény hatálybalépése előtt létrejött vagyonkezelési szerződések - amennyiben a szerződés szerinti vagyonkezelő nem a 3. § (1) bekezdés 19. pontjában meghatározott jogi személy - a felek közös megegyezésével, új vagyonelemmel való bővítés nélkül - ide nem értve a 11. § (6a) bekezdésében foglalt eseteket - a hatályos jogszabályoknak megfelelő tartalommal módosíthatóak.

(2) Az e törvényben meghatározott nemzeti vagyon körébe tartozó vagyonnak minősül az e törvény hatálybalépését követően az állam vagy az önkormányzat tulajdonába kerülő vagyon. Az 1. mellékletben nem szereplő, e törvény hatálybalépését követően létrejövő vagy bármilyen más jogcímen az állam tulajdonába kerülő folyóvizek és természetes tavak, a medrükkel együtt, valamint országos törzshálózati vasúti pálya e törvény erejénél fogva az állam kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyonnak minősül.

(3)[164] Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában, Magyarország határa által körbezárt területen lévő nemzeti vagyonra vonatkozó polgári jogi szerződésben a nemzeti vagyonnal rendelkezni jogosult irányadóként kizárólag a magyar nyelv és a magyar jog alkalmazását, jogvita esetére kizárólag a magyar bíróság joghatóságát kötheti ki. A magyar bíróság joghatóságának kizárólagossága nem érinti a választottbíróság kikötésének jogát.

(4)[165] A (3) bekezdés nem alkalmazható a nemzeti vagyont érintő, a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvényben meghatározott következő pénzügyi eszközökre vonatkozó nemzetközi pénz- és tőkepiaci ügyletekre:

a) az átruházható értékpapír,

b) a pénzpiaci eszköz,

c) a kollektív befektetési forma által kibocsátott értékpapír,

d) az értékpapírhoz, devizához, kamatlábhoz vagy hozamhoz kapcsolódó opció, határidős ügylet, csereügylet, határidős kamatláb-megállapodás, valamint bármely más származtatott ügylet, eszköz, pénzügyi index vagy intézkedés, amely fizikai leszállítással teljesíthető vagy pénzben kiegyenlíthető.

(5)[166] Ha a (4) bekezdés szerinti ügylethez kapcsolódóan két- vagy többoldalú polgári jogi szerződés kerül megkötésére, e szerződést magyar nyelven is alá kell írni.

18. § (1) A helyi önkormányzat a rendelete alapján forgalomképtelennek minősülő vagyonából - az e törvény hatálybalépésétől számított 60 napon belül - rendeletben köteles megjelölni azokat a tulajdonában álló vagyonelemeket, amelyeket az 5. § (4) bekezdés szerinti nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként forgalomképtelen törzsvagyonnak minősít.

(2) Aki nemzeti vagyonnak az e törvény hatálybalépését megelőzően kötött, e törvény hatálybalépésekor fennálló szerződés alapján a használója, 2012. december 31-éig köteles feltárni a 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerint a tulajdonosi szerkezetét.

(3)[167] A (2) bekezdésben meghatározott kötelezettség elmulasztása esetén a tulajdonosi joggyakorló a szerződést kártalanítás nélkül és azonnali hatállyal felmondja.

(4) Amennyiben az állam vagy a helyi önkormányzat olyan gazdálkodó szervezetben rendelkezik társasági részesedéssel, amely társaság vagy valamely tagja nem felel meg e törvény átlátható szervezetre vonatkozó előírásainak, a társasági szerződést 2012. december 31-éig felülvizsgálja és kezdeményezi a gazdálkodó szervezet tulajdonosi szerkezetének e törvény átlátható szervezetre vonatkozó előírásainak megfelelő átalakítását.

(5) Nem ütköznek az osztott tulajdon létesítésének tilalmába az e törvény hatálybalépését megelőzően - a szerződéskötéskor hatályos jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően - megkötött, tartós jellegű felépítményekre vonatkozó, osztott tulajdon létesítésére irányuló rendelkezést tartalmazó szerződések. Az ilyen szerződések vonatkozásában az osztott tulajdon az egyébként irányadó jogszabályi feltételek figyelembevételével jegyezhető be az ingatlan-nyilvántartásba.

(6) A szerződés megkötésére és tartalmára a pályázati kiírás vagy a Kormány határozatának közzétételekor hatályos jogszabályok irányadóak, amennyiben

a) a pályázat eredményhirdetése e törvény hatálybalépése előtt megtörtént, vagy

b) az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 24. § (2) bekezdés e) pontja alapján hozott kormányhatározatot e törvény hatálybalépése előtt a Magyar Közlönyben közzétették.

(7)[168] 2012. július 1. napját megelőzően állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő társasági részesedések tekintetében a tulajdonosi joggyakorlás tárgyában létrejött szerződéseket 2012. december 31-ig a 8. § (7) bekezdésében foglaltaknak megfelelően módosítani kell.

(8)[169] Amennyiben a 2012. július 1. napját megelőzően megkötött szerződés vagyonkezelője nem a 3. § (1) bekezdés 19. pontjában meghatározott személy vagy szerv, úgy a (7) bekezdés rendelkezését a már megkötött szerződésre nem kell alkalmazni.

(9)[170] Amennyiben a 2012. július 1. napját megelőzően megkötött vagyonkezelési vagy haszonélvezeti jogot alapító szerződés nem a 3. § (1) bekezdés 19. pontja szerinti személlyel vagy szervvel jött létre, és a szerződés megkötését követően beállott körülmény folytán a vagyonkezelő vagy a haszonélvező 2012. december 31. napján nem minősül átlátható szervezetnek, a tulajdonosi joggyakorló a szerződést kártalanítás nélkül és azonnali hatállyal felmondja.

(10)[171] A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Módtv.) rendelkezései a hatálybalépését megelőzően jogszerűen és jóhiszeműen szerzett jogokat és kötelezettségeket nem érintik.

(11)[172] A Módtv. által megállapított 5. § (7) bekezdését a Módtv. hatálybalépésekor folyamatban lévő hitelfelvételi és kötvénykibocsátási ügyekben nem kell alkalmazni.

(12)[173] A Módtv. által megállapított 5. § (5)-(7) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a helyi önkormányzat képviselő-testülete köteles 2012. október 31-ig módosítani rendeletét.

(13)[174] A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosításáról szóló 2015. évi CCXVI. törvény rendelkezései a hatálybalépését megelőzően jogszerűen és jóhiszeműen szerzett jogokat és kötelezettségeket nem érintik.

18/A. §[175] A 4. § (1) bekezdés l) pontja és 12. § (1) bekezdés k) pontja szerinti rendelkezést a földgáz biztonsági készletezéssel összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXVIII. törvény hatálybalépését követően létrehozott vagy a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvénynek a földgáz biztonsági készletezéssel összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXVIII. törvénnyel megállapított 124/A. §-a szerint megvásárolt biztonsági földgáztárolókra kell alkalmazni.

18/B. §[176] E törvénynek a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított 17. § (3) bekezdését alkalmazni kell a Módtv2. hatálybalépését megelőzően megkötött nemzetközi szerződésekre és az azok alapján megkötött megállapodásokra is.

18/C. §[177] E törvénynek a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Módtv3.) 1. §-ával módosított 2. mellékletét a Módtv3. hatálybalépésekor folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

18/D. §[178] E törvénynek a felsőoktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2020. évi CXLVIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv4.) megállapított 14/A. §-át a közfeladat-ellátás és a vagyonjuttatás feltételeinek, illetve az alapokiratnak a módosítása, valamint a közép- vagy hosszú távú finanszírozás tekintetében alkalmazni kell a Módtv4. hatálybalépése napját megelőzően a Módtv4. 14/A. § (1) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelően megvalósult ingyenes vagyonjuttatás esetében is.

18/E. §[179] E törvénynek az egyes energetikai és hulladékgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi II. törvénnyel megállapított 12. § (1) bekezdés n) és o) pontját, valamint (11b) bekezdését - a koncessziós szerződés megkötésére irányuló pályázati eljárás előkészítésével és lefolytatásával, a koncessziós szerződés megkötésével vagy megszűnésével, továbbá a koncesszori feladatellátásra való felkészüléssel összefüggő jogviszonyok kivételével - 2023. július 1-jétől kell alkalmazni.

19. § E törvény

a)[180] I. Fejezete, 4. §-a, 6-8. §-a, 10-11/C. §-a, 12. § (1) és (3)-(15) bekezdése, 13. §-a, 14/B. §-a, 17. § (2) bekezdése, 18. §-a, 18/A. §-a és 18/C. §-a, valamint 1. és 2. melléklete az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján,

b) 5. §-a, 9. §-a és 12. § (2) bekezdése az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján,

c)[181] 14. §-a, 15. §-a és 17. § (1)-(1a) bekezdése az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése, valamint az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján

d)[182] 14/A. §-a és 18/D. §-a az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján

sarkalatosnak minősül.

20. § (1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2011. december 31-én lép hatályba.

(2) Az 1-10. §, a 11. § (1)-(14) bekezdése, a 12-19. §, a 21-24. §, a 25. § (1) és (3)-(8) bekezdése, a 26. §, a 27. §, a 30. §, a 31. §, valamint az 1. és 2. melléklet 2012. január 1-jén lép hatályba.

(3)[183] A 11. § (15) bekezdése, valamint a 25. § (2) és (9) bekezdése 2013. január 1-jén lép hatályba.

(4)[184] A 11. § (16) bekezdése 2012. március 2-án lép hatályba.

21. §[185]

22. §[186]

23. §[187]

24. §[188]

25. § (1)[189]

(2)[190]

(3)[191]

(4)[192]

(5)[193]

(6)[194]

(7)[195]

(8)[196]

(9)[197]

26. §[198]

27. §[199]

28. § (1)[200]

(2)[201]

(3)[202]

(4)[203]

(5)[204]

29. § (1)[205]

(2)[206]

(3)[207]

(4)[208]

30. §[209]

31. §[210]

32. §[211]

33. §[212]

Dr. Schmitt Pál s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. melléklet a 2011. évi CXCVI. törvényhez

Az állam kizárólagos tulajdonában levő dolgok

A)

Folyók, patakok, holtágak, mellékágak és azok medre, valamint vízilétesítmények jegyzéke

I. Az állam kizárólagos tulajdonában lévő folyók, patakok, holtágak, mellékágak és azok medre

1. Az államhatárt alkotó vagy metsző folyók

valamint

2. az 1. pontban felsorolt folyók árapasztó medrei.

3. Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény által nem említett holtágak és mellékágak

4. Az államhatárt alkotó vagy metsző vízfolyások, valamint a 20 m3 másodpercenkénti torkolati vízszállítást meghaladó vízfolyások

* szakaszonkénti összes hossz

II. Az állam kizárólagos tulajdonában lévő vízilétesítmények

1. Az államhatárt alkotó vagy metsző csatornák

* szakaszonkénti összes hossz

valamint

a) Duna-Tisza-csatorna

b) Kiskunsági-főcsatorna

2. Az 1 millió m3 tározó térfogatot meghaladó állandó jellegű belvíztározók, azok töltő-ürítő csatornáival együtt

3. a) Az elsőrendű árvízvédelmi művek, amelyek kettőnél több település belterületét vagy legalább 1 km2/km fajlagos kiterjedésű ártéri öblözetet védenek

3. b) A másodrendű árvízvédelmi művek

ba) Az elsőrendű árvízvédelmi mű használhatatlanná válása esetén, annak mentesített területén kettőnél több település belterületének ideiglenes védelmére alkalmasak

bb) Az államhatár mentén húzódó, a külföldről betörő vizek ellen védő lokalizációs töltések

bc) Az árvízi tározó töltő-ürítő és határoló vízi létesítményei

4. A folyók, valamint az előző pontokban meghatározott csatornák szabályozó művei, hajó- vagy egyéb zsilipei, árvízkapui, folyók duzzasztott terei[214]

5. Regionális vízi közműből a közművagyon

5. a) Vízellátás

5. b) Szennyvízelvezetés, -tisztítás

6. A belvízöblözetek és a belvízrendszerek főcsatornáinak közös működtetését segítő összekötő vagy megcsapoló belvízcsatornák, és a 2 m3/s torkolati vízszállító-képességet meghaladó belvízcsatornák, valamint az azok működéséhez szükséges műtárgyak

* szakaszonkénti összes hossz

7. Az államhatárt alkotó vagy metsző, valamint a 20 m3 másodpercenkénti torkolati vízszállítást meghaladó vízfolyások, 1 millió m3 árvízi tározó térfogatot meghaladó tározói, valamint azok árapasztó medrei

8. Összetett vízilétesítmények[215]

III. Természetes tavak

1. a Balaton (a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszerrel együtt),

2. a Velencei-tó,

3. a Fertő-tó és

4. a Hévízi-tó.

B)

Az állam kizárólagos tulajdonában álló országos törzshálózati vasúti pályák

1. A transz-európai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő vasúti pályák

1 Budapest (Keleti pu.) - Hegyeshalom - országhatár

1d Hegyeshalom - Rajka - országhatár

3 Komárom - Komárom országhatár

10 Győr (Rendező) - Celldömölk

15 Szombathely - Sopron - (Ágfalva) országhatár

17 (2) Zalaszentiván - Nagykanizsa

20 Székesfehérvár - Szombathely

21 Szombathely - Szentgotthárd - országhatár

25 Boba - Zalaegerszeg - Őriszentpéter - országhatár

30 Budapest (Déli pu.) - Székesfehérvár - Nagykanizsa - Murakeresztúr - országhatár

31 Érdi elágazás - Tárnok

40 Budapest (Kelenföld) - Pécs

41 Dombóvár - Gyékényes - országhatár

44 Székesfehérvár - Pusztaszabolcs

60 (1) Murakeresztúr - Gyékényes

65 (1) Pécs - Villány

66 Villány - Magyarbóly - országhatár

70 Budapest (Nyugati pu.) - Szob - országhatár

80 (1) Budapest (Keleti pu.) - Hatvan - Miskolc - Mezőzombor

90 Felsőzsolca - Hidasnémeti - országhatár

100 Budapest (Nyugati pu.) - Cegléd - Szolnok - Záhony - országhatár

100c Mezőzombor - Nyíregyháza

101 Püspökladány - Biharkeresztes - országhatár

120a Budapest (Rákos) - Újszász - Szolnok

120 Szajol - Lőkösháza - országhatár

136 Szeged (Rendező) - Röszke - országhatár

140 Cegléd - Szeged

150 Budapest (Ferencváros) - Kelebia - országhatár

235 Soroksár - Soroksár-Terminál

284 Záhony normál nyomtávú hálózat

400 Záhony széles nyomtávú hálózat

Budapesti körvasút vonalai közül:

200 Kőbánya felső - Rákosrendező

202 Budapest-Angyalföldi elágazás - Rákospalota-Újpest

203 Rákos - Rákosi elágazás

205 Budapest-Ferencváros - Kőbánya felső

206 Budapest-Ferencváros - Kőbánya-Kispest

212 Kőbánya teher - Kőbánya felső

217 Kőbánya felsői kiágazás - Rákos

219 Rákosrendező - Városligeti elágazás.

2. Nem a transz-európai vasúti árufuvarozási hálózat részét képező országos törzshálózati vasúti pályák:

2 Budapest (Rákosrendező) - Esztergom

4 Esztergom-Kertváros - Almásfüzitő

5 Székesfehérvár - Komárom (Rendező)

11 Győr - Veszprém[216]

12 (2) Tatabánya - Oroszlány

16 Hegyeshalom - Porpác

17 (1) Szombathely - Zalaszentiván

26 Balatonszentgyörgy - Tapolca - Ukk

29 (2) Szabadbattyán - Tapolca

42 Pusztaszabolcs - Dunaújváros - Paks

43 Mezőfalva - Rétszilas

45 Sárbogárd - Börgönd

46 Rétszilas - Bátaszék

71 Budapest (Rákospalota-Újpest) - Vácrátót - Vác

74 Nógrádszakál - országhatár

77 Aszód - Vácrátót

78 (2) Nógrádszakál - Ipolytarnóc - országhatár

80 (2) Mezőzombor - Sátoraljaújhely - országhatár

81 Hatvan - Somoskőújfalu - országhatár

82 Hatvan - Újszász

86 Vámosgyörk - Újszász

87 Füzesabony - Putnok[217]

89 Nyékládháza - Tiszapalkonya-Erőmű

92 (1) Miskolc (Tiszai) - Bánréve - országhatár

92 (2) Bánréve - Ózd

94 Sajóecseg - Tornanádaska - Hídvégardó - országhatár

103 Karcag - Tiszafüred

105 Debrecen - Nyírábrány - országhatár

108 Debrecen - Füzesabony

110 Apafa - Mátészalka

115 Mátészalka - Tiborszállás - Ágerdőmajor - országhatár

135 Szeged - Békéscsaba - Kötegyán - országhatár

142 Budapest (Kőbánya-Kispest) - Lajosmizse - Kecskemét

154 Bátaszék - Baja - Kiskunhalas

155 Kiskunhalas - Kiskunfélegyháza

318 Nagyirtás - Nagybörzsöny[218]

Budapesti körvasút vonalai közül:

201 Budapest-Angyalföldi elágazás - Budapest-Angyalföld

207[219]

208[220]

210 Rákosrendező - Vasúttörténeti park

211 Kispesti elágazás - Pestszentimre felső elágazás

216 Kőbánya felső elágazás - Kőbánya-Hízlaló

220 Rákosrendező - Istvántelki főműhely

-[221]

2. melléklet a 2011. évi CXCVI. törvényhez

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon köre

I. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonban tartandó állami tulajdonban álló társasági részesedés[222]

II. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonban tartandó vagyonelemek[224]

a) A 100%-ban az állam tulajdonában álló

aa) védelmi és közjóléti elsődleges rendeltetésű erdő,

ab) a gazdasági elsődleges rendeltetésű természetes erdő, természetszerű erdő és származék erdő természetességi állapotú 5 hektárnál nagyobb, természetben összefüggő erdő.

b) A 100%-os állami tulajdonban lévő olyan génmegőrző gyűjtemény, amely a hazai növényi génbank-hálózat, illetve a hazai állati génbank-hálózat részét képezi.

c) Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló törvényben meghatározott levéltári anyag.

d) A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 2. melléklete szerinti kiemelt nemzeti emlékhelyen található:[225]

da) II. Rákóczi Ferenc emlékmű,

db) Kossuth-emlékmű,

dc) A Dunánál - József Attila portrészobor,

dd) Tisza István emlékmű,

de) gróf Andrássy Gyula emlékmű,

df) Nemzeti Vértanúk emlékműve,

dg) Összetartozás Emlékhelye.

III. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő, műemléki védelem alatt álló építmények és építményegyüttesek*[226]

1. BUDAPEST[227]