2011. évi CXCVI. törvény

a nemzeti vagyonról[1]

Egyes veszélyhelyzeti III./járványügyi normák:

84/2022. (III. 5.) Korm. rendelet (különösen: 4. §)

2021. évi XCIX. törvény (különösen: 152. § (3), (5) bekezdés)

78/2021. (II. 19.) Korm. rendelet (különösen: 2. §)

Egyes veszélyhelyzeti II./járványügyi normák:

692/2020. (XII. 29.) Korm. rendelet (különösen: 1. §, 2. §)

609/2020. (XII. 18.) Korm. rendelet (különösen: 1. §)

2020. évi LVIII. törvény (különösen: 32. § (2) bekezdés)

Az Országgyűlés a nemzeti vagyonnak a közérdek és a közösségi szükségletek céljára történő hasznosítása, a természeti erőforrások megóvása, a nemzeti értékek megőrzése és védelme, a jövő nemzedékek szükségleteinek biztosítása és a fenntartható vagyongazdálkodás megteremtése szándékával, a nemzeti vagyonnal való átlátható és felelős gazdálkodás követelményeinek hosszú távú meghatározása, a nemzeti vagyon átruházása szabályainak, valamint a célszerű és eredményes nemzeti vagyongazdálkodás kereteinek megállapítása érdekében az Alaptörvény végrehajtására, az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján a következő törvényt alkotja:[2]

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1) E törvény szabályozza az állam és a helyi önkormányzatok tulajdonában álló vagyon (a továbbiakban: nemzeti vagyon) megőrzésének, védelmének és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a követelményeit, az állam és a helyi önkormányzatok kizárólagos tulajdonának körét, a nemzeti vagyon feletti rendelkezési jog alapvető korlátait és feltételeit, valamint az állam és a helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységeit.

(2) Nemzeti vagyonba tartozik:

a) az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolgok,

b) az a) pont hatálya alá nem tartozó, az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában lévő dolog,

c) az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában lévő pénzügyi eszközök, továbbá az államot vagy a helyi önkormányzatot megillető társasági részesedések,

d) az államot vagy a helyi önkormányzatot megillető bármely vagyoni értékkel rendelkező jogosultság, amelyet jogszabály vagyoni értékű jogként nevesít,

e) Magyarország határa által körbezárt terület feletti légtér,

f) az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló törvény szerinti kibocsátási egység és légiközlekedési kibocsátási egység, valamint az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló törvény szerinti kiotói egység,

g)[3] állami vagy helyi önkormányzati fenntartású közgyűjtemény (muzeális intézmény, levéltár, közgyűjteményként működő kép- és hangarchívum, valamint könyvtár) saját gyűjteményében nyilvántartott kulturális javak körébe tartozó dolog, kivéve, ha a dolog más tulajdonában áll,

h) a régészeti lelet,

i) a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvény szerinti nemzeti adatvagyon.

2. § E törvény hatálya nem terjed ki az alábbi, nemzeti vagyonba tartozó vagyonelemekre:

a) az államháztartás körébe tartozó szervek és személyek pénzvagyonára,

b) a követelésekre és a fizetési kötelezettségekre,

c) a társadalombiztosítás és az elkülönített állami pénzalapok pénzvagyonára, valamint

d) az 1. § (2) bekezdés i) pontja szerinti nemzeti adatvagyonra a 16. § (4) bekezdésében foglaltakra figyelemmel.

3. § (1) E törvény alkalmazásában

1. átlátható szervezet:

a)[4] az állam, a költségvetési szerv, a köztestület, a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás, az egyházi jogi személy, az olyan gazdálkodó szervezet, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat külön-külön vagy együtt 100%-os részesedéssel rendelkezik, a nemzetközi szervezet, a külföldi állam, a külföldi helyhatóság, a külföldi állami vagy helyhatósági szerv és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam szabályozott piacára bevezetett nyilvánosan működő részvénytársaság,

b) az olyan belföldi vagy külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, amely megfelel a következő feltételeknek:

ba)[5] tulajdonosi szerkezete, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerint meghatározott tényleges tulajdonosa megismerhető,

bb) az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamában vagy olyan államban rendelkezik adóilletőséggel, amellyel Magyarországnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye van,

bc) nem minősül a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint meghatározott ellenőrzött külföldi társaságnak,

bd) a gazdálkodó szervezetben közvetlenül vagy közvetetten több mint 25%-os tulajdonnal, befolyással vagy szavazati joggal bíró jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet tekintetében a ba), bb) és bc) alpont szerinti feltételek fennállnak;

c) az a civil szervezet és a vízitársulat, amely megfelel a következő feltételeknek:

ca) vezető tisztségviselői megismerhetők,

cb) a civil szervezet és a vízitársulat, valamint ezek vezető tisztségviselői nem átlátható szervezetben nem rendelkeznek 25%-ot meghaladó részesedéssel,

cc) székhelye az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamában vagy olyan államban van, amellyel Magyarországnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye van;

2. dolog: minden birtokba vehető dolog és a dolog módjára hasznosítható természeti erők;

3.[6] forgalomképtelen nemzeti vagyon: az a nemzeti vagyon, amely az e törvényben meghatározott kivétellel nem idegeníthető el -, vagyonkezelői jog, kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog, jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog vagy ugyanezen okokból alapított szolgalom, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével - nem terhelhető meg, biztosítékul nem adható, azon osztott tulajdon nem létesíthető;

3a.[7] gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet;

4.[8] hasznosítás: a tulajdonosi joggyakorló vagy a nemzeti vagyon használója által a nemzeti vagyon birtoklásának, használatának, hasznok szedése jogának bármely - a tulajdonjog átruházását nem eredményező - jogcímen történő átengedése, ide nem értve a vagyonkezelésbe adást, valamint a haszonélvezeti jog alapítását;

5. kincstári vagyon: a kizárólagos állami tulajdonba tartozó vagyon, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba tartozó, továbbá a korlátozottan forgalomképes állami vagyon;

6. korlátozottan forgalomképes vagyon: az 1. § (2) bekezdés a) pontja hatálya alá és nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba nem tartozó azon nemzeti vagyon, amelyről törvényben, illetve - a helyi önkormányzat tulajdonában álló vagyon esetében - törvényben vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni;

7.[9] kivezetésre szánt állami vagyon: az állami vagyonnak az a része, amely nem tartozik sem a kincstári vagyon, sem az üzleti vagyon körébe, és amely a vagyon jellegére, állapotára, jogi helyzetére vagy egyéb körülményekre tekintettel nem alkalmas a nemzeti vagyon - 7. § (1) bekezdésében meghatározott - alapvető rendeltetését szolgáló vagyongazdálkodási feladatok ellátására vagy e feladatok ellátására történő igénybevétele nem észszerű;

8. közvetett tulajdon, illetve közvetett befolyás: a tőkepiacról szóló törvényben meghatározott fogalom;

9. meghatározó befolyás: az a kapcsolat, amelynek révén természetes személy, vagy jogi személy egy jogi személynek tagja vagy részvényese, és[10]

a) jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására és visszahívására, vagy

b) a jogi személy más tagjaival vagy részvényeseivel kötött megállapodás alapján egyedül rendelkezik a szavazatok több mint ötven százalékával;

10.[11] működtetés: a nemzeti vagyon birtoklásából, használatából, hasznai szedéséből, a nemzeti vagyon fenntartásából és üzemeltetéséből álló tevékenységek együttese, amely - jogszabály vagy szerződés alapján - a nemzeti vagyon felújítására, fejlesztésére, a birtoklásának, használatának, hasznai szedése jogának továbbengedésére is kiterjedhet;

11. nemzeti vagyon használója: azon természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely állami vagyon tekintetében törvény vagy szerződés alapján, a helyi önkormányzat vagyona tekintetében törvény, a helyi önkormányzat rendelete vagy szerződés alapján bármely jogcímen nemzeti vagyont birtokol, használ, szedi annak hasznait, kivéve a tulajdonosi joggyakorló;

12. nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon: az 1. § (2) bekezdés a) pontja hatálya alá nem tartozó azon nemzeti vagyon, amelynek állami tulajdonban, illetve a helyi önkormányzat tulajdonában történő megőrzése hosszú távon indokolt;

13. országos közút: az elsődlegesen gépjármű-közlekedésre szolgáló, szilárd burkolattal ellátott, hierarchikusan (gyorsforgalmi út, főút, mellékút) felépülő rendszert alkotó, egységes közútkezelési elvek alapján kezelt, a települések helyi közúti hálózatai között, továbbá a helyi közúti hálózaton át el nem érhető vasúti, vízi- és légiközlekedési logisztikai csatlakozási pontokhoz közlekedési kapcsolatot teremtő közút;

14. osztott tulajdon: olyan tulajdon, amely esetében az épület tulajdonjoga az építkezőt és nem a föld tulajdonosát illeti meg;

15. rádióspektrum: a rádióhullámok frekvenciatartománya;

16.[12] többségi befolyás: az a kapcsolat, amelynek révén természetes személy vagy jogi személy egy jogi személyben a szavazatok több mint 50%-ával vagy meghatározó befolyással rendelkezik;

17. tulajdonosi joggyakorló: aki a nemzeti vagyon felett az államot vagy a helyi önkormányzatot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének gyakorlására jogosult;

18.[13] üzleti vagyon: a nemzeti vagyon azon része, amely nem tartozik az állami vagyon esetén a kincstári vagyonba vagy a kivezetésre szánt állami vagyonba, az önkormányzati vagyon esetén a törzsvagyonba;

19. vagyonkezelő:

a) az állam tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében:

aa) költségvetési szerv,

ab)[14] helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, valamint ezek társulásai,

ac)[15] az ab) alpontban felsoroltak fenntartása vagy irányítása alá tartozó intézmény,

ad) köztestület,

ae) az állam, az aa)-ac) alpontban meghatározott személyek együtt vagy külön-külön 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet,

af) az ae) alpont szerinti gazdálkodó szervezet 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet,

ag)[16] országos törzshálózati vasúti pályát működtető többségi állami tulajdonú gazdasági társaság,

ah)[17] a törvény által kijelölt egyedileg meghatározott jogi személy.

b) a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében:

ba)[18] állam, helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, helyi vagy nemzetiségi önkormányzati társulás, valamint ezek fenntartása vagy irányítása alá tartozó intézmény,

bb)[19] költségvetési szerv,

bc) köztestület,

bd)[20] a ba) alpontban meghatározott személyek együtt vagy külön-külön 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet,

be) a bd) alpont szerinti gazdálkodó szervezet 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet.

c)[21] az egyházi jogi személy, valamint a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány és az általa fenntartott felsőoktatási intézmény a tevékenysége ellátásához szükséges nemzeti vagyon tekintetében.

20.[22] összetett vízilétesítmény: olyan vízilétesítmény, mely más létesítményeket, vizeket is magába foglal; az összetett vízilétesítmény része a létesítmények, vizek között lévő földterület is.

(2)[23] Az (1) bekezdés 1. pont b) és c) alpontjában foglalt feltételeknek való megfelelésről a szerződő félnek cégszerűen aláírt módon nyilatkoznia kell. A valótlan tartalmú nyilatkozat alapján kötött szerződés semmis.

(3) Az (1) bekezdés 9. pontja szerinti meghatározó befolyás akkor is fennáll, ha a befolyással rendelkező számára az (1) bekezdés 9. pont a) vagy b) alpontja szerinti jogosultságok közvetett módon biztosítottak. A befolyással rendelkezőnek egy jogi személyben közvetetten fennálló meghatározó befolyása megállapítása során a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személyt (a továbbiakban: köztes vállalkozás) megillető szavazatokat meg kell szorozni a befolyással rendelkezőnek a köztes vállalkozásban fennálló szavazatával. Ha a köztes vállalkozásban fennálló szavazatok mértéke az 50%-ot meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni.

(4)[24] E törvény alkalmazásában 100%-os állami vagy önkormányzati tulajdonban álló gazdálkodó szervezetnek, illetve ezen gazdálkodó szervezet 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezetnek minősül az a gazdasági társaság is, amelyben az állam, a helyi önkormányzat vagy ezek 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet mellett kizárólag maga a gazdasági társaság rendelkezik - a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), az üzletrészeknek a társaság által történő megszerzésére, valamint a Ptk. saját részvények megszerzésével kapcsolatos korlátozásra vonatkozó szabályozása szerinti - üzletrésszel vagy részvénnyel.

II. FEJEZET

A NEMZETI VAGYON FOGALOMKÖRÉBE TARTOZÓ EGYES VAGYONTÍPUSOK

1. Az állami vagyon

4. § (1) Az állam kizárólagos tulajdonába tartozik

a) a Szent Korona és a hozzá tartozó jelvények,

b) az Országház,

c) a föld méhének kincsei természetes előfordulási helyükön,

d) a felszín alatti vizek, a felszín alatti vizek természetes víztartó képződményei, a folyóvíz és természetes tavak elhagyott medre és a folyóvízben, természetes tavakban újonnan keletkezett sziget, valamint az 1. mellékletben meghatározott folyóvizek, holtágak, mellékágak, természetes tavak és ezek medre,

e) az 1. mellékletben meghatározott csatornák, tározók, árvízvédelmi fővédvonalak és egyéb vízi létesítmények, valamint az állami tulajdonban álló vízi közművek,

f)[25] az országos közutak és azok műtárgyai, ide nem értve a közút tartozékát képező, az ingatlan-nyilvántartásban várakozóhelyként, pihenőhelyként feltüntetett önálló ingatlant, valamint a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti útcsatlakozást,

g)[26] állami tulajdonban álló terek, parkok, közkertek,

h) az 1. mellékletben meghatározott országos törzshálózati vasúti pályák és azok tartozékai,

i) az állami tulajdonban lévő nemzetközi kereskedelmi repülőtér, a hozzá tartozó légiforgalmi távközlő, rádiónavigációs és fénytechnikai berendezésekkel és eszközökkel, továbbá a légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítményekkel együtt,

j) a barlang,

k) a rádióspektrum, valamint az elektronikus hírközlő hálózat működéséhez, az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásához vagy az elektronikus hírközlőhálózatok és szolgáltatások együttműködéséhez szükséges, az információ vagy a jelzés célba juttatására szolgáló, annak címzettjét meghatározó betűkből, számokból vagy jelekből álló karaktersorozat.

l)[27] a földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény szerinti biztonsági földgáztároló.

(1a)[28] Az állam kizárólagos tulajdonába tartozik - tekintettel az Országház rendeltetésszerű működtetéséhez szükséges műszaki kapcsolatára -

a) a természetben a Budapest V. kerület Balassi Bálint utca 1-5. szám alatt található Tisza Lajos Irodaház,

b) az id. Antall József rakpart állami tulajdonban álló szakasza.

(2)[29] Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősül a 2. mellékletben meghatározott, valamint külön törvényben vagy kormányrendeletben ekként meghatározott állami tulajdonban álló vagyonelem.

(3)[30]

(4)[31] Korlátozottan forgalomképes nemzeti vagyonnak minősül a 2. melléklet I. pontja szerinti nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon körébe nem tartozó, többségi állami tulajdonban álló, a közbeszerzésekről szóló törvényben meghatározott közszolgáltatási tevékenységet ellátó gazdasági társaságban fennálló, állami tulajdonban lévő társasági részesedés.

(5)[32] A (4) bekezdés szerinti nemzeti vagyon - a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - kizárólag helyi önkormányzat vagy önkormányzati társulás részére idegeníthető el. A korlátozott forgalomképesség a (4) bekezdés szerinti nemzeti vagyon tekintetében addig áll fenn, amíg a gazdasági társaság közszolgáltatási tevékenységet lát el.

(6)[33] A (4) bekezdés szerinti gazdasági társaságban fennálló állami tulajdonban álló társasági részesedés vagy annak egy része az állam, helyi önkormányzat vagy önkormányzati társulás együtt vagy külön-külön 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság részére nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként rendelkezésre bocsátható, vagy - ezen társaság részére - más jogcímen történő átruházás útján elidegeníthető.

(7)[34] A (6) bekezdés szerinti társasági részesedés tulajdonjogát megszerző gazdasági társaságban fennálló társasági részesedés - mindaddig, amíg a (6) bekezdés szerinti társasági részesedés az azt megszerző gazdasági társaság tulajdonában áll - kizárólag az állam, helyi önkormányzat vagy önkormányzati társulás részére idegeníthető el.

2. Az önkormányzati vagyon

5. § (1) A helyi önkormányzat vagyona törzsvagyon vagy üzleti vagyon lehet.

(2) A helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon külön része a törzsvagyon, amely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja, és amelyet

a) e törvény kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonnak minősít,

b) törvény vagy a helyi önkormányzat rendelete nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősít (az a) és b) pont a továbbiakban együtt: forgalomképtelen törzsvagyon),

c) törvény vagy a helyi önkormányzat rendelete korlátozottan forgalomképes vagyonelemként állapít meg.

(2a)[35] Helyi önkormányzat rendelete lakáscélú épületet forgalomképtelen törzsvagyonnak nem minősíthet, a korábbi ilyen minősítés pedig e rendelkezés hatályba lépésével megszűnik.

(3) A helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyonba tartoznak

a) a helyi közutak és műtárgyaik,

b)[36] a helyi önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok, közkertek,

c) a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzetközi kereskedelmi repülőtér, a hozzá tartozó légiforgalmi távközlő, rádiónavigációs és fénytechnikai berendezésekkel és eszközökkel, továbbá a légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítményekkel együtt, valamint

d) a helyi önkormányzat tulajdonában álló - külön törvény rendelkezése alapján részére átadott -vizek, közcélú vízi létesítmények, ide nem értve a vízi közműveket.

(4) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősül a 2. mellékletben meghatározott, valamint törvényben vagy a helyi önkormányzat rendeletében ekként meghatározott a helyi önkormányzat tulajdonában álló vagyonelem.

(5)[37] A helyi önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát képezi

a) a helyi önkormányzat tulajdonában álló közmű,

b) a helyi önkormányzat tulajdonában álló, a helyi önkormányzat képviselő-testülete és szervei, továbbá a helyi önkormányzat által fenntartott, közfeladatot ellátó intézmény, költségvetési szerv elhelyezését, valamint azok feladatának ellátását szolgáló épület, épületrész,

c) a helyi önkormányzat többségi tulajdonában álló, közszolgáltatási tevékenységet vagy parkolási szolgáltatást ellátó gazdasági társaságban fennálló, helyi önkormányzati tulajdonban lévő társasági részesedés, továbbá

d) a Balatoni Hajózási Zrt.-ben fennálló, a helyi önkormányzat tulajdonában álló társasági részesedés.

(6)[38] A korlátozottan forgalomképes törzsvagyoni minősítés az (5) bekezdés a)-c) pontja szerinti nemzeti vagyon tekintetében addig áll fenn, amíg az adott vagyontárgy közvetlenül önkormányzati feladat és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja.

(7)[39] Az (5) bekezdés szerinti korlátozottan forgalomképes vagyon önkormányzati hitelfelvétel és kötvénykibocsátás esetén annak fedezetéül nem szolgálhat, és kizárólag az állam, másik helyi önkormányzat vagy önkormányzati társulás részére idegeníthető el.

(8)[40] Az (5) bekezdés c)-d) pontja szerinti gazdasági társaságban fennálló önkormányzati tulajdonban álló társasági részesedés vagy annak egy része a (7) bekezdésben foglaltakon kívül az állam, helyi önkormányzat vagy önkormányzati társulás együtt vagy külön-külön 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság részére nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként rendelkezésre bocsátható, vagy - ezen társaság részére - más jogcímen történő átruházás útján elidegeníthető.

(9)[41] A (7) bekezdésben meghatározott feltételek szerint korlátozottan forgalomképes az azon gazdasági társaságban fennálló részesedés is, amely a (8) bekezdés alapján társasági részesedés tulajdonjogát megszerezte.

3. A nemzeti vagyon megőrzése és védelme

6. § (1)[42] Az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon - a (2)-(3c) és (3e) bekezdésben és a 14. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel - nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog, kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog, jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog, vagy ugyanezen okokból alapított szolgalom, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével nem terhelhető meg, biztosítékul nem adható, azon osztott tulajdon nem létesíthető. Ezen tilalom az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyonba tartozó javak teljes terjedelme tekintetében fennáll.

(2) A természetes előfordulási helyükről kitermelt, kinyert, a 4. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott vagyon feletti tulajdonjog ágazati törvényben meghatározott módon szerezhető meg. A föld alatti gáztárolóban, mint természetes előfordulási helyén lévő szénhidrogén tulajdonjoga - ágazati törvényben meghatározottak szerint - a kitermelést megelőzően is megszerezhető.

(3) A 4. § (1) bekezdés d) és e) pontjában valamint az 5. § (3) bekezdés d) pontjában meghatározott vizekben élő halakra, más hasznos víziállatra és növényekre az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni.

(3a)[43] Az állam és a helyi önkormányzat közös tulajdonában álló, az 1. mellékletben meghatározott csatornák, tározók, árvízvédelmi fővédvonalak, egyéb vízi létesítmények és vízi közművek, valamint terek, parkok és közkertek tulajdonközössége - közös tulajdon megszüntetés jogcímén - megszüntethető. A közös tulajdon megszüntetésére kizárólag az egyik tulajdonostárs tulajdoni hányadának ingyenesen, nyilvántartási értéken a másik tulajdonostárs részére történő átruházásával kerülhet sor, feltéve, ha a tulajdon átruházása a közfeladat ellátását nem veszélyezteti.

(3b)[44] Az állami tulajdonban álló országos közutak és műtárgyai, valamint az állami tulajdonban álló terek, parkok és közkertek tulajdonjogát az állam a helyi önkormányzat javára visszterhesen vagy ingyenesen átruházhatja, ha a tulajdon átruházása a közfeladat ellátását nem veszélyezteti.

(3c)[45] A helyi önkormányzati tulajdonban álló helyi közutak és műtárgyai, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok és közkertek tulajdonjogát a helyi önkormányzat az állam, illetve más helyi önkormányzat javára visszterhesen vagy ingyenesen átruházhatja, ha a tulajdon átruházása a közfeladat ellátását nem veszélyezteti.

(3d)[46] A (3b) és (3c) bekezdés szerint ingyenesen átruházott eszközöket az új tulajdonosnak az átvett könyv szerinti értéken kell nyilvántartásba vennie.

(3e)[47] A kizárólagos állami tulajdonban álló terek, parkok és közkertek tekintetében a helyi önkormányzat javára, a kizárólagos helyi önkormányzati tulajdonban álló terek, parkok és közkertek tekintetében az állam javára osztott tulajdon létesíthető, akár úgy is, hogy az épület a helyi önkormányzat, illetve az állam mellett az állam, illetve a helyi önkormányzat tulajdonában is áll. Állam és helyi önkormányzat osztatlan közös tulajdonában álló terek, parkok és közkertek tekintetében mind az állam, mind az érintett helyi önkormányzat javára létesíthető osztott tulajdon.

(3f)[48] A (3e) bekezdés alapján létrejött osztott tulajdon esetén az épület vonatkozásában az (1) bekezdésben foglalt korlátozó rendelkezéseket alkalmazni kell.

(4)[49] A 2. mellékletben megjelölt nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon e törvény erejénél fogva, a (7) bekezdésben, valamint a 14. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel, elidegenítési és - vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog, vagy ugyanezen okokból alapított szolgalom, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével - terhelési tilalom alatt áll, biztosítékul nem adható, azon osztott tulajdon nem létesíthető.

(5)[50] Törvényben, kormányrendeletben vagy - a helyi önkormányzati vagyon tekintetében - a helyi önkormányzat rendeletében nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként meghatározott vagyonelem az erről rendelkező jogszabály erejénél fogva, a 14. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel, elidegenítési és - vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog, vagy ugyanezen okokból alapított szolgalom, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével - terhelési tilalom alatt áll, biztosítékul nem adható, azon osztott tulajdon nem létesíthető.

(6) Az 1. § (2) bekezdés a) pontja hatálya alá és nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba nem tartozó vagyonelem, amely felett a rendelkezési jog gyakorlását jogszabály feltételhez köti - állami vagyon tekintetében kincstári vagyonként, a helyi önkormányzat vagyona tekintetében törzsvagyonként - korlátozottan forgalomképes nemzeti vagyonnak minősül.

(7)[51]

(8)[52] Az olyan - pályázat alapján megkötött - szerződés, amelynek nemzeti vagyon a tárgya, a pályázati kiírástól, illetve a nyertes pályázattól eltérő tartalommal nem módosítható, kivéve a szerződés időtartama jogszabályban meghatározott meghosszabbításának esetét.

(9)[53] Nemzeti vagyonba tartozó ingatlanok esetében a hulladékról szóló törvény szerinti elhagyott hulladék felszámolásának kötelezettsége az ingatlan tulajdonosát terheli azzal, hogy az elhagyott hulladék elszállításáról a 11. §-ban meghatározott személyeknek kell gondoskodnia.

III. FEJEZET

A NEMZETI VAGYONNAL VALÓ FELELŐS GAZDÁLKODÁS

4. A vagyongazdálkodás alapelvei

7. § (1)[54] A nemzeti vagyon alapvető rendeltetése a közfeladat ellátásának biztosítása, ideértve a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátását és e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítását. A nemzeti vagyonnal felelős módon, rendeltetésszerűen kell gazdálkodni.

(2)[55] A nemzeti vagyongazdálkodás feladata a nemzeti vagyon megőrzése, értékének és állagának védelme, rendeltetésének megfelelő, az állam, az önkormányzat mindenkori teherbíró képességéhez igazodó, elsődlegesen a közfeladatok ellátásához és a mindenkori társadalmi szükségletek kielégítéséhez szükséges, egységes elveken alapuló, átlátható, hatékony és költségtakarékos működtetése, értéknövelő használata, hasznosítása, gyarapítása, továbbá az állam vagy a helyi önkormányzat feladatának ellátása szempontjából feleslegessé váló vagyontárgyak elidegenítése, azzal, hogy a nemzeti vagyon megőrzése érdekében végzett bontás vagy átalakítás nem minősül az állag védelmi kötelezettség megszegésének. A kiemelt kulturális örökségvédelmi és természetvédelmi szempontok - kulturális és természeti értékek jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében történő - érvényesítésének nem akadálya a vagyon értékváltozása.

(3)[56] A kivezetésre szánt állami vagyon tekintetében a nemzeti vagyongazdálkodás feladata a vagyonelemek költségtakarékos, gyors és hatékony elidegenítése, kivezetése a nemzeti vagyon köréből.

7/A. §[57] (1) Az állam tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében tulajdonosi joggyakorló kizárólag

a) miniszter,

b) központi költségvetési szerv,

c)[58] az állam 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet

d)[59] az állam és a c) pontban meghatározott szervezet együttesen 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság vagy

e)[60] az a)-d) pontban nem nevesített, a Kormány egyedi határozatában meghatározott személy

lehet.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés c)-d) pontjában meghatározott tulajdonosi szerkezet megváltozik, e törvény erejénél fogva megszűnik a tulajdonosi joggyakorló jogosultsága. A tulajdonosi joggyakorlás megszűnésének időpontja az a nap, amelyen az (1) bekezdés c)-d) pontjában meghatározottaktól eltérő tulajdonosi szerkezetet eredményező tulajdonosváltozás bekövetkezik. E naptól kezdődően a tulajdonosi jogokat az állami vagyonról szóló törvényben meghatározott tulajdonosi joggyakorló gyakorolja.

(3) A 2. mellékletben felsorolt állami tulajdonban álló nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő gazdasági társasági részesedések felett a tulajdonosi jogok gyakorlására kizárólag

a)[61] miniszter,

b) központi költségvetési szerv vagy

c) az állam 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet

jogosult.

8. § (1) Az állam és a helyi önkormányzat nem alapíthat olyan gazdasági társaságot, és öröklés vagy törvény rendelkezése alapján, valamint a követelés fejében szerzett részesedés kivételével nem szerezhet részesedést olyan gazdasági társaságban amely, vagy amelynek valamely - nem természetes személy - tagja nem átlátható. Nem átlátható szervezetben öröklés címén, törvényi rendelkezés alapján vagy követelés fejében szerzett részesedés esetén az állam vagy a helyi önkormányzat köteles haladéktalanul intézkedni részesedése megszüntetése érdekében.

(2) Amennyiben az állam vagy a helyi önkormányzat által alapított vagy részesedésével működő gazdasági társaság, vagy annak valamely tagja az állam vagy a helyi önkormányzat általi alapítást vagy részesedésszerzést követően válik nem átláthatóvá, az állami vagy a helyi önkormányzati tulajdonos kezdeményezi a társasági szerződés felülvizsgálatát és a gazdasági társaság tulajdonosi szerkezetének e törvény átlátható szervezetre vonatkozó előírásainak megfelelő átalakítását.

(3) Az a gazdasági társaság, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat legalább e törvény szerinti többségi befolyással rendelkezik, csak átlátható gazdasági társaságot alapíthat és öröklés, vagy törvény rendelkezése alapján, valamint a követelés fejében szerzett részesedés kivételével csak olyan gazdasági társaságban szerezhet részesedést, amely, valamint amelynek nem természetes személy tagja átlátható. Nem átlátható szervezetben öröklés címén, törvényi rendelkezés alapján vagy követelés fejében szerzett részesedés esetén az állam vagy a helyi önkormányzat legalább e törvény szerinti többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság köteles haladéktalanul intézkedni részesedése megszüntetése érdekében.

(4) Amennyiben nem átlátható szervezet abban a gazdasági társaságban, amelyet olyan gazdasági társaság alapított, vagy amelyben olyan gazdasági társaság szerzett részesedést, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat e törvény szerinti többségi befolyással rendelkezik, részesedést szerez, az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaság kezdeményezi a társasági szerződés felülvizsgálatát és a gazdasági társaság e törvény átlátható szervezetre vonatkozó előírásainak megfelelő átalakítását.

(5) Amennyiben az a gazdasági társaság, amelyet olyan gazdasági társaság alapított, vagy amelyben olyan gazdasági társaság szerzett részesedést, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat e törvény szerinti többségi befolyással rendelkezik, az alapítását vagy részesedésszerzést követően válik nem átláthatóvá, azon társaság, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat többségi befolyással rendelkezik, kezdeményezi a társasági szerződés felülvizsgálatát és a gazdasági társaság tulajdonosi szerkezetének e törvény átlátható szervezetre vonatkozó előírásainak megfelelő átalakítását.

(5a)[62] Az átláthatóság vizsgálata nem terjed ki a részesedésszerzéssel vagy alapítással érintett Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam szabályozott piacára bevezetett nyilvánosan működő részvénytársaság nem természetes személy tagjára, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam szabályozott piacára bevezetett, átruházható értékpapírral kapcsolatos jogügyletben félként érintett személyekre.

(6)[63] A 100%-os állami vagy önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság azon közfeladat végzésére, amelynek ellátására alapították - az állami vagyonról szóló törvény szerinti tulajdonosi joggyakorló társaságok, valamint a (8) bekezdés szerinti eset kivételével - gazdasági társaságot nem alapíthat.

(7)[64] Gazdasági társaságban fennálló állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő társasági részesedés nem lehet vagyonkezelés tárgya. A társasági részesedés tulajdonosi joggyakorlója nevében és helyett más személy megbízáson alapuló meghatalmazással járhat el a tulajdonosi jogok egészének vagy meghatározott részének gyakorlása során. Meghatalmazás kizárólag a 3. § (1) bekezdés 19. pontjában meghatározott személyek részére adható.

(8)[65] Az a nonprofit gazdasági társaság, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat külön-külön vagy együttesen legalább az e törvény szerinti többségi befolyással rendelkezik - a hulladékgazdálkodási tevékenységet végző nonprofit gazdasági társaságot és a főtevékenységként kutatás-fejlesztési tevékenységet végző közhasznú nonprofit gazdasági társaságot ide nem értve -, csak többségi állami vagy önkormányzati tulajdonú nonprofit gazdasági társaságban szerezhet részesedést, és csak olyan nonprofit gazdasági társaságot alapíthat, amelyben többségi tulajdoni részesedéssel rendelkezik.

(9) A (8) bekezdés szerint alapított gazdasági társaság további társaságot nem alapíthat, és gazdasági társaságban nem szerezhet részesedést.

(10)[66] Ahhoz a tőkeemeléshez, amely az állam vagy az önkormányzat tulajdoni részarányának csökkenését eredményezi olyan gazdasági társaságban, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat külön-külön vagy együttesen több mint 50%-os tulajdoni részaránnyal rendelkezik, a tulajdonosi joggyakorló előzetes hozzájárulásán kívül

a) 2 milliárd forint feletti saját tőkével rendelkező gazdasági társaság esetén az állami részesedés tekintetében a Kormány, az önkormányzati részesedés tekintetében pedig a helyi önkormányzat képviselő-testületének minősített többségű,

b) a 2. melléklet szerinti nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű gazdasági társaság esetén az állami részesedés tekintetében a Kormány, az önkormányzati részesedés tekintetében pedig a helyi önkormányzat képviselő-testületének minősített többségű,

c) 500 millió és 2 milliárd forint közötti saját tőkével rendelkező gazdasági társaság - ide nem értve a b) pont szerinti gazdasági társaságokat - esetén az állami részesedés tekintetében az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter, az önkormányzati részesedés tekintetében pedig a helyi önkormányzat képviselő-testületének egyszerű többségű

jóváhagyó határozata szükséges.

(11)[67] Amennyiben az állam és a helyi önkormányzat együttesen rendelkezik 50%-ot meghaladó tulajdoni részaránnyal, akkor az állam és az önkormányzat tulajdoni hányadának együttes összegét kell figyelembe venni a részarány-csökkenés vonatkozásában.

(12)[68] A (10) bekezdés alkalmazásában saját tőke alatt a tőkeemelést megelőző évre vonatkozóan elfogadott éves beszámolóban kimutatott saját tőke összegét kell érteni.

(13)[69] A (10) bekezdésben foglalt rendelkezést nem kell alkalmazni abban az esetben, ha az állam vagy a helyi önkormányzat külön-külön vagy együttesen 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság részesedésszerzésével valósul meg a tőkeemelés. A részesedésszerző gazdasági társaságban fennálló társasági részesedésre e törvény erejénél fogva - az állam és a helyi önkormányzat által történő tulajdonszerzést kivéve - 5 évig elidegenítési és terhelési, valamint a gazdasági társaság tagjain kívüli harmadik személy általi tőkeemelési tilalom áll fenn.

(14)[70] Azon gazdasági társaság esetén, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat külön-külön vagy együttesen e törvény szerinti többségi befolyással rendelkezik, a következő döntések - a (14a) bekezdésben meghatározott kivétellel - kizárólag a társaság legfőbb szervének hatáskörébe tartozhatnak:[71]

a) gazdálkodó szervezet alapítása vagy megszüntetése,

b) gazdálkodó szervezetben részesedés megszerzése vagy átruházása.

(14a)[72] A (14) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni az olyan fejlesztési célú tőkefinanszírozáshoz kapcsolódó döntések esetén, amikor a fejlesztési célú tőkefinanszírozást végrehajtó gazdasági társaság részesedése a gazdálkodó szervezetben nem éri el az 50%-os szavazati mértéket, továbbá az olyan 100%-os állami tulajdonú gazdasági társaságok esetén, amelyek gazdálkodó szervezetekben fennálló részesedések kezelésével kapcsolatos feladatokat üzletszerűen látnak el.

(15)[73] Azon gazdasági társaság, amelyben az állam vagy helyi önkormányzat külön-külön vagy együttesen e törvény szerinti többségi befolyással rendelkezik - ide nem értve a kockázati tőkebefektetéssel üzletszerűen foglalkozó állami vagy önkormányzati többségi befolyással rendelkező gazdasági társaságokat, valamint azon gazdasági társaságokat, amelyekben a részesedésszerzés fejlesztési célú tőkefinanszírozás útján valósul meg -, az állami vagy a helyi önkormányzati tulajdonoson kívül más tulajdonosnak szavazatelsőbbséget vagy más olyan különleges jogot nem biztosíthat, amely a tulajdoni arányoktól eltérő mértékű szavazati jogot eredményez. Az ezzel ellentétes létesítő okiratban lévő vagy más szerződés kikötés semmis.

9. § (1) A helyi önkormányzat a vagyongazdálkodásának az Alaptörvényben, valamint a 7. § (2) bekezdésében meghatározott rendeltetése biztosításának céljából közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet köteles készíteni.

(2) A helyi önkormányzat vállalkozási tevékenysége a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti. A helyi önkormányzat csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.

10. § (1) A nemzeti vagyont, annak értékét és változásait a tulajdonosi joggyakorló nyilvántartja. Az érték nyilvántartásától el lehet tekinteni, ha az adott vagyontárgy értéke természeténél, jellegénél fogva nem állapítható meg. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a vagyon elsődleges rendeltetése szerinti közfeladat megjelölését is. A nyilvántartási adatok - a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti minősített adat kivételével - nyilvánosak.

(2) A tulajdonosi joggyakorló rendszeresen ellenőrzi a nemzeti vagyon használójának a nemzeti vagyonnal való gazdálkodását, megállapításairól értesíti a nemzeti vagyon használóját, továbbá, amennyiben megállapításai az Állami Számvevőszék hatáskörét érintik, az Állami Számvevőszéket is.

5. A nemzeti vagyon kezelése, hasznosítása

11. § (1)[74] A vagyonkezelői jog az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel vagyonkezelési szerződéssel jön létre. A nemzeti vagyon tekintetében vagyonkezelési szerződés az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel, továbbá a 12. §-ban foglaltak szerinti korlátozásokkal, kizárólag a 3. § (1) bekezdés 19. pont a) alpont aa)-ag) alpontjában, valamint b) és c) alpontjában felsorolt személyekkel köthető, és a vagyonkezelői jog kizárólag általuk gyakorolható.

(2)[75] A nemzeti vagyon tekintetében haszonélvezeti jogot alapító szerződés a 12. §-ban foglaltak szerinti korlátozásokkal, kizárólag a 3. § (1) bekezdés 19. pont a) alpont aa)-ag) alpontjában, valamint b) és c) alpontjában felsorolt személyekkel köthető és a haszonélvezeti jog kizárólag általuk gyakorolható.

(3) A vagyonkezelési szerződés, valamint a haszonélvezeti jogot alapító szerződés versenyeztetés nélkül köthető.

(4) A vagyonkezelési vagy haszonélvezeti jogot alapító szerződés e törvény erejénél fogva megszűnik, ha a vagyonkezelő vagy a haszonélvező a 3. § (1) bekezdés 19. pont a) alpont ae) vagy af) alpontjában, illetve b) alpont bd) vagy be) alpontjában meghatározott tulajdonosi szerkezete megváltozik. A vagyonkezelési vagy haszonélvezeti jogot alapító szerződés megszűnésének időpontja az a nap, amelyen a 3. § (1) bekezdés 19. pont a) alpont ae) vagy af) alpontjában, vagy b) alpont bd) vagy be) alpontjában meghatározottaktól eltérő tulajdonosi szerkezetet eredményező tulajdonosváltozás bekövetkezik.

(5)[76] A vagyonkezelői jog kivételesen törvényben történő kijelöléssel, a törvényben megjelölt - a 3. § (1) bekezdés 19. pontjában felsoroltak körébe tartozó - személyekkel, vagy a törvényben egyedileg meghatározott jogi személlyel jön létre. Az állam és a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon, a 2. mellékletben meghatározott nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon, valamint az állam és a helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenysége tekintetében a 3. § (1) bekezdés 19. pont a) alpont aa)-ag) alpontjában, valamint b) és c) alpontjában felsorolt személyeken kívül kijelölés nem alkalmazható.

(6)[77] Központi költségvetési szerv a működéséhez szükséges, az államháztartás számviteléről szóló kormányrendelet szerinti immateriális jószág, tárgyi eszköz (különösen műszaki berendezés, gép, felszerelés, készlet) valamint egyéb ingóság megvásárlására - ingatlan kivételével - adásvételi, előállítására megbízási, vállalkozási vagy felhasználási szerződést köthet. Ezen vagyonelem e törvény erejénél fogva az állam tulajdonába és vagyonkezelési szerződés megkötése nélkül a központi költségvetési szerv vagyonkezelésébe és a fennálló vagyonkezelési szerződése hatálya alá kerül azzal, hogy a központi költségvetési szerv köteles - a vagyon-nyilvántartási szabályoknak megfelelő - írásbeli nyilatkozattal bejelenteni a tulajdonosi joggyakorló felé a fennálló vagyonkezelési szerződése hatálya alá került új vagyonelemet.

(6a)[78] A vagyonkezelőt e törvény erejénél fogva változatlan feltételekkel megilleti a vagyonkezelői jog mindazon vagyonelemre, amely a vagyonkezelésében lévő vagyonból bármely módon - így különösen kitermelés, bontás, megosztás útján - újonnan jön létre, feltéve hogy az újonnan létrejövő vagyonelem és a vagyonkezelő vagyonkezelésében lévő vagyonelem tulajdonosa megegyezik. A felek eltérő megállapodásának hiányában a vagyonkezelői jog e törvény erejénél fogva kiterjed arra a vagyonelemre is - ideértve a tartozékot és az alkotórészt is -, amely a vagyonkezelői jogviszony fennállása alatt válik a vagyon részévé.

(6b)[79] Központi költségvetési szervként működő könyvtár, levéltár, muzeális intézmény, kép- és hangarchívum (a továbbiakban együtt: közgyűjtemény) a működéséhez szükséges kulturális jószág tulajdonjogának megszerzésére - ingatlan kivételével - szerződést köthet. Ezen vagyonelem e törvény erejénél fogva az állam tulajdonába és vagyonkezelési szerződés megkötése nélkül a közgyűjtemény vagyonkezelésébe és a fennálló vagyonkezelési szerződése hatálya alá kerül azzal, hogy a közgyűjtemény köteles - a vagyonnyilvántartási szabályoknak megfelelő - írásbeli nyilatkozattal bejelenteni a tulajdonosi joggyakorló felé a fennálló vagyonkezelési szerződése hatálya alá került új vagyonelemet.

(7)[80] Törvény alapján kijelöléssel létrejött vagyonkezelői jog - ha a törvény másként nem rendelkezik - az adott törvényben meghatározott feltételek teljesülésének, ennek hiányában a törvény hatálybalépésének napján keletkezik. A kijelölés során rendelkezni kell arról, hogy a vagyonkezelői jog létesítése ingyenesen vagy visszterhesen történik. A vagyonkezelésre vonatkozó részletes szabályokat a tulajdonosi joggyakorlóval megkötött vagyonkezelési szerződés tartalmazza. A Ptk. jogszabály által megállapított szerződéskötési kötelezettségre irányadó szabályozásának rendelkezése a szerződés létrehozása tekintetében nem alkalmazható. A vagyonkezelési szerződés megkötésének időpontjáig a vagyonkezelői jog az ingatlan-nyilvántartásban nem jegyezhető be, és a vagyonkezelői jogot a kijelölt személy nem gyakorolhatja.

(7a)[81] Ha a vagyonkezelő törvényi kijelölése nem egyedileg, hanem az érintett vagyoni kör megjelölésével határozza meg a kijelölt személy vagyonkezelésébe kerülő nemzeti vagyont, az a vagyonkezelő, aki az érintett vagyoni körre vonatkozóan már rendelkezik vagyonkezelési szerződéssel, köteles írásbeli nyilatkozattal bejelenteni a tulajdonosi joggyakorló felé a fennálló vagyonkezelési szerződése hatálya alá került, a nemzeti vagyon körébe tartozó új vagyonelemet. A vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére - újabb szerződés megkötése nélkül - a vagyonkezelő egyoldalú nyilatkozatát tartalmazó kérelme alapján kerülhet sor.

(8)[82] A vagyonkezelőt - ha jogszabály vagy a vagyonkezelési szerződés másként nem rendelkezik - megilletik a tulajdonos jogai, és terhelik a tulajdonos kötelezettségei - ideértve a számvitelről szóló törvény szerinti könyvvezetési és beszámoló-készítési kötelezettséget is - azzal, hogy

a) a vagyont nem idegenítheti el, valamint - jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog vagy ugyanezen okokból alapított szolgalom, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével - nem terhelheti meg,

b) a vagyont biztosítékul nem adhatja,

c) a vagyonon osztott tulajdont nem létesíthet,

d) a vagyonkezelői jogot harmadik személyre a (9) bekezdésben foglalt kivétellel nem ruházhatja át és nem terhelheti meg, valamint

e) polgári jogi igényt megalapító, polgári jogi igényt eldöntő tulajdonosi hozzájárulást a vagyonkezelésében lévő nemzeti vagyonra vonatkozóan hatósági és bírósági eljárásban sem adhat, kivéve a jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati joghoz, vezetékjoghoz vagy ugyanezen okokból alapított szolgalomhoz, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjoghoz történő hozzájárulást.

(9)[83] A központi költségvetési szervek a vagyonkezelői jogukat - az ingatlanokra vonatkozó vagyonkezelői joguk kivételével - egymás között szerződéssel átruházhatják. Az átruházással érintett vagyonelem az átvevő központi költségvetési szerv vagyonkezelési szerződésének hatálya alá kerül azzal, hogy az átvevő központi költségvetési szerv köteles - a vagyonnyilvántartási szabályoknak megfelelő - írásbeli nyilatkozattal bejelenteni a tulajdonosi joggyakorló felé a fennálló vagyonkezelési szerződése hatálya alá került új vagyonelemet.

(10)[84] A nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés csak természetes személlyel vagy átlátható szervezettel köthető. A hasznosításra irányuló szerződés - a 11/A. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel - határozatlan vagy legfeljebb 15 éves határozott időre köthető, amely időszak egy alkalommal legfeljebb 5 évvel meghosszabbítható abban az esetben, ha a hasznosításra jogosult valamennyi kötelezettségét szerződésszerűen, késedelem nélkül teljesítette. E bekezdés szerinti korlátozás nem vonatkozik az állammal, költségvetési szervvel, önkormányzattal vagy önkormányzati társulással kötött szerződésre.

(10a)[85] A Kormány kiemelt nemzetgazdasági érdekből nyilvános határozatban dönthet az állami vagyon hasznosítására irányuló szerződés legfeljebb 30 éves határozott időre történő megkötéséről, amennyiben az állami vagyont érintő beruházás megtérülési ideje ezt kifejezetten indokolja.

(11) Nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés kizárólag olyan természetes személlyel vagy átlátható szervezettel köthető, amely az átengedett nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződésben vállalja, hogy

a) a hasznosításra vonatkozó szerződésben előírt beszámolási, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségeket teljesíti,

b) az átengedett nemzeti vagyont a szerződési előírásoknak és a tulajdonosi rendelkezéseknek, valamint a meghatározott hasznosítási célnak megfelelően használja,

c) a hasznosításban - a hasznosítóval közvetlen vagy közvetett módon jogviszonyban álló harmadik félként - kizárólag természetes személyek vagy átlátható szervezetek vesznek részt.

(12) A nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződést a hasznosításba adó kártalanítás nélkül és azonnali hatállyal felmondhatja, ha a nemzeti vagyon hasznosításában részt vevő bármely - a hasznosítóval közvetlen vagy közvetett módon jogviszonyban álló harmadik fél - szervezet a nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés megkötését követően beállott körülmény folytán már nem minősül átlátható szervezetnek. A 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti átlátható szervezet tulajdonosi szerkezetében a 3. § (1) bekezdés 1. pontjától eltérő változást a nemzeti vagyon hasznosítására a hasznosítóval közvetlenül megkötött szerződésben a hasznosításba adót megillető, valamint a (11) bekezdés c) pontjában meghatározott személyekkel kötött szerződésekben a hasznosításba adóval közvetlen jogviszonyban álló személyt megillető rendkívüli felmondási okként rögzíteni kell.

(13)[86] Nemzeti vagyon ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása, a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátása, valamint e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítása céljából az ahhoz szükséges mértékben hasznosítható, valamint adható vagyonkezelésbe.

(14)[87] Nemzeti vagyonba tartozó állami tulajdonú ingatlant használó központi költségvetési szerv - a (15) bekezdésben meghatározott eseteket kivéve - a rábízott állami tulajdonú ingatlant vagy ingatlanrészt nem hasznosíthatja, az ingatlanra vagy annak bármely részére vonatkozóan a használatot bármely címen átengedő szerződést nem köthet, továbbá a rábízott állami tulajdonú ingatlanon beruházást, felújítási tevékenységet nem végezhet, és nem végeztethet.

(15)[88] A (14) bekezdésben foglalt tilalom nem vonatkozik arra az esetre, ha:

a) törvény vagy kormányrendelet az érintett központi költségvetési szerv kötelező alapfeladataként nevesíti a (14) bekezdésben megjelölt tevékenységeket;

b) az ingatlan az Országgyűlés Hivatala vagyonkezelésében van, vagy a (14) bekezdésben meghatározott tevékenység összefügg az Országgyűlés Hivatala vagyonkezelésében lévő ingatlan fejlesztését szolgáló beruházással;

c) az állami tulajdonú ingatlant használó központi költségvetési szerv számára a (14) bekezdésben megjelölt tevékenység végzését az arra jogosult központi költségvetési szervvel vagy az állami vagyonról szóló törvény szerinti tulajdonosi joggyakorló szervvel kötött szerződése lehetővé teszi; vagy

d) központi költségvetési szerv Magyarország függetlenségének, területi épségének, nemzetközi szerződésekben rögzített határainak, lakosságának és anyagi javainak védelme mint kötelező alapfeladat ellátásához törvény által rendelkezésre bocsátott ingatlant érintően végzi a (14) bekezdésben megjelölt tevékenységeket.

(16)[89] Törvényben, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében törvényben vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott értékhatár feletti nemzeti vagyont hasznosítani - ha törvény kivételt nem tesz - csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

(17)[90] Mellőzhető a versenyeztetés abban az esetben, ha a hasznosítás

a) államháztartási körbe tartozó szervezet,

b)[91] jogszabályban előírt állami vagy önkormányzati feladatot ellátó gazdálkodó szervezet, továbbá jogszabályban előírt állami vagy önkormányzati feladatot ellátó egyházi jogi személy,

c)[92] államháztartási körbe tartozó szervezet vagyonkezelésében lévő, az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában álló lakások tekintetében a vagyonkezelő szervezettel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személyek, vagy

d)[93] a közfeladatot ellátó, az állam közvetlen vagy közvetett tulajdonában álló gazdasági társaság vagyonkezelésében lévő, az állam tulajdonában álló lakások tekintetében a vagyonkezelővel vagy a vagyonkezelő tulajdonában álló gazdasági társasággal foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személyek

javára történik.

(18)[94] A (16) bekezdésben foglalt rendelkezést nem kell alkalmazni, amennyiben természetes személy vagy 100%-ban magántulajdonban álló gazdálkodó szervezet a nemzeti vagyon használója, és a használatában álló nemzeti vagyont hasznosítja.

11/A. §[95] (1) A kivezetésre szánt állami vagyon vagyonkezelésbe nem adható, azon haszonélvezeti jog nem alapítható, továbbá e vagyon ingyenesen nem hasznosítható.

(2) A 11. § (10) bekezdésétől eltérően a kivezetésre szánt állami vagyon tekintetében hasznosításra irányuló szerződés határozatlan vagy legfeljebb 1 éves határozott időre köthető, amely időszak egy alkalommal legfeljebb 1 évvel meghosszabbító abban az esetben, ha a hasznosításra jogosult valamennyi kötelezettségét szerződésszerűen, késedelem nélkül teljesítette és a hasznosítással érintett vagyonelem elidegenítése 1 éven belül nem lehetséges. A határozatlan időre kötött hasznosítási szerződésben legfeljebb 6 hónapos felmondási idő köthető ki.

6. Az állam és a helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységei

12. § (1) Az állam kizárólagos gazdasági tevékenységei a következők:

a) a csővezetékes termékszállítás és -tárolás,

b) a bányászati kutatás és kitermelés, valamint az ezekkel összefüggő bányászati melléktevékenység,

c) a hasadó és sugárzó anyagok előállítása és forgalmazása,

d)[96] a csatornák, az állami tulajdonban álló víziközművek, valamint a regionális közműrendszerek létrehozása és működtetése,

e) a szerencsejátékok szervezésére és működtetésére irányuló tevékenység,

f) az országos törzshálózati vasúti pályán történő személyszállítás és árufuvarozás,

g) a menetrend szerinti helyközi közúti személyszállítás,

h) az állami tulajdonba tartozó nemzetközi kereskedelmi repülőtér létrehozása és működtetése - a földi kiszolgálási tevékenység kivételével - a hozzá tartozó légiforgalmi távközlő, rádiónavigációs és fénytechnikai berendezésekkel és eszközökkel, továbbá a légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítményekkel együtt,

i)[97] az országos közutak és műtárgyaik, állam kizárólagos tulajdonát képező, országos jelentőségű vasútvonal, valamint azt magába foglaló pályahálózat létrehozása és működtetése,

j) állami tulajdont képező terek, parkok felszíne alatt építmény létrehozása és működtetése,

k)[98] a földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény szerinti biztonsági földgáztároló létrehozása és annak működtetése.

l)[99] dohánytermékek kiskereskedelme, illetve a dohánykiskereskedelem-ellátási tevékenység,

m)[100] az egységes elektronikus értékesítésű közszolgáltatások egységes rendszerének működtetése,

n)[101] a hulladékról szóló törvény szerinti állami hulladékgazdálkodási közfeladat,

o)[102] az a)-n) pontban nem szereplő, az állam kizárólagos tulajdonába tartozó dolog létrehozása és működtetése.

(2) A helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységei a következők:

a) a helyi közutak és műtárgyaik létrehozása és működtetése,

b) a helyi önkormányzat tulajdonába tartozó nemzetközi kereskedelmi repülőtér létrehozása és működtetése - a földi kiszolgálási tevékenység kivételével - a hozzá tartozó légiforgalmi távközlő, rádiónavigációs és fénytechnikai berendezésekkel és eszközökkel, továbbá a légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítményekkel együtt,

c)[103] a menetrend szerinti helyi személyszállítási szolgáltatás és a menetrend szerinti helyi különcélú személyszállítási szolgáltatás,

d) a törzsvagyon részét képező helyi közművek létrehozása és működtetése,

e) a törzsvagyon részét képező terek, parkok felszíne alatt építmény létrehozása és működtetése,

f) a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló - külön törvény rendelkezése alapján részére átadott - vizek, közcélú vízi létesítmények működtetése.

g)[104] az önkormányzat törzsvagyonának részét képező és használatában lévő vasúti pályák fejlesztése, működtetése.

(3)[105] Az állam és a helyi önkormányzat a kizárólagos gazdasági tevékenysége gyakorlásának időleges jogát, a (4)-(12) bekezdésben meghatározottak kivételével kizárólag koncesszió útján, külön törvényben szabályozott módon engedheti át. A kizárólagos gazdasági tevékenységek közül az (1) bekezdés d), és h)-k) pontja esetén az állam, a (2) bekezdés a)-b), d)-g) pontja esetén a helyi önkormányzat a nemzeti vagyon létrehozását és működtetését vagy kizárólag annak működtetését engedheti át e törvény rendelkezései szerint. A koncesszióról szóló törvény szerinti koncessziós szerződés határozott időtartamra köthető, amelynek leghosszabb ideje harmincöt év. Az ágazati törvény megengedheti külön pályázat kiírása nélkül a koncessziós törvény szerinti koncessziós szerződés egy alkalommal - eredeti időtartamának legfeljebb felével - történő meghosszabbítását abban az esetben, ha a koncesszióba vevő és a koncessziós társaság valamennyi kötelezettségét szerződésszerűen, késedelem nélkül teljesítette. A közbeszerzésekről szóló törvény szerinti építési, illetve szolgáltatási koncesszió a nemzeti vagyon tekintetében határozott időre, legfeljebb 35 évre adható.

(3a)[106] Az országos és helyi közutakkal és műtárgyaikkal kapcsolatos kizárólagos gazdasági tevékenység átengedésével összefüggő jogviszonyban, a kizárólagos gazdasági tevékenység gyakorlására jogosult személyt vagy szervezetet a tevékenység végzése céljából részére átadott, valamint a jogviszony alapján általa létrehozott, az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonába kerülő vagyontárgyon (e § alkalmazásában a továbbiakban: átengedett nemzeti vagyon) a törvény erejénél fogva működtetési jog illeti meg (a továbbiakban: kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog).

(3b)[107] A kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog létrejöttének időpontja a vagyontárgy kizárólagos gazdasági tevékenység gyakorlására jogosult részére történő átadásának napja. A kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog létrejöttének napjával az átengedett nemzeti vagyonon fennálló vagyonkezelői jog e törvény erejénél fogva megszűnik.

(3c)[108] Az átadásról jegyzőkönyvet kell készíteni (átadás-átvételi jegyzőkönyv), amely tartalmazza:

a) az átadó és az átvevő azonosító adatait,

b) az átadás jogcímeként a jogszabályhely feltüntetésével azt, hogy az átadás az e törvény alapján a jogosultat megillető kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog alapján történik,

c) az átengedett nemzeti vagyon azonosító adatait,

d) a kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog szerződés szerinti időtartamát.

(3d)[109] A kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog gyakorlása során az arra jogosult nem terjeszkedhet túl a kizárólagos gazdasági tevékenység átengedése alapjául szolgáló szerződésen. Az állami tulajdonosi joggyakorlóval szemben a kizárólagos gazdasági tevékenységet ellátó személyt vagy szervezetet az átengedett nemzeti vagyonra vonatkozóan beszámolási, nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

(3e)[110] Ingó vagyontárgy esetén a kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jogot a vagyontárgyra vonatkozó jog fennállását tanúsító közhiteles nyilvántartásba is be kell jegyezni.

(3f)[111] A kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog megszűnik a kizárólagos gazdasági tevékenység átengedésével összefüggő jogviszony megszűnésével.

(3g)[112] A kizárólagos gazdasági tevékenység gyakorlására jogosult a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezetnél a kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog és az e joggal érintett átengedett nemzeti vagyon nem része a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény szerinti, a csődeljárás és felszámolási eljárás körébe tartozó vagyonnak.

(4) Az állam kizárólagos tulajdonában álló Szent Korona és a hozzá tartozó jelvények használata másnak nem engedhető át. A Szent Korona és a hozzá tartozó jelvények őrzésére, szállítására, tárolására kizárólag az állam és költségvetési szerv jogosult külön jogszabályban rögzített feltételek szerint.

(5) A 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti dolgok birtoklása, használata, hasznai szedésének joga kitermelésük nélkül, természetes előfordulási helyükön - a 6. § (2) bekezdésében meghatározott kivétellel - másnak nem engedhető át.

(6)[113] Az országos törzshálózati vasúti pályát és tartozékát magában foglaló pályahálózat vagy olyan vasúti pályahálózat működtetését, amelynek országos törzshálózati vasúti pálya vagy annak tartozéka a része, kizárólag az állam vagy az a gazdasági társaság végezheti, amelynek egyedüli tagja vagy részvényese az állam, vagy amely az állam közvetlen vagy közvetett többségi tulajdonában áll. E szabály alól kivételt képez, ha az állam és a helyi önkormányzat a kizárólagos gazdasági tevékenysége gyakorlásának időleges jogát törvényben szabályozott módon, koncesszió útján engedi át.

(7) A kizárólagos állami tulajdonban vagy a helyi önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonában álló vizek, csatornák, tározók tulajdonosaként az államot vagy a helyi önkormányzatot megillető halászati jog nem minősül az (1) és (2) bekezdés szerinti kizárólagos tevékenységnek.

(8)[114] Az (1) bekezdés a)-g) pontjában és a (2) bekezdés c), d) pontjában meghatározott tevékenységi körök mint gyűjtőfogalmak keretein belüli azon tevékenységcsoportok, amelyek az e törvény hatálybalépésekor hatályban lévő egyes ágazati törvénybeli rendelkezések szerint koncessziós pályázat kiírása vagy koncessziós szerződés megkötése nélkül is folytathatók, e törvény hatálybalépését követően is koncessziós pályázat kiírása vagy koncessziós szerződés megkötése nélkül folytathatók. E törvény hatálybalépését követően az (1) bekezdés a)-d), f), g) pontjában, és a (2) bekezdés c), d) pontjában meghatározott tevékenységi körök mint gyűjtőfogalmak keretein belül egyes további tevékenységtípusok folytatatását koncessziós pályázat kiírása vagy koncessziós szerződés nélkül kizárólag e törvény teheti lehetővé. Nem szükséges továbbá koncessziós pályázat kiírása vagy koncessziós szerződés kötése közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktus által eltérően szabályozott tevékenységek körében.

(8a)[115] Az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott kizárólagos gazdasági tevékenység gyakorlásának joga koncessziós pályázat kiírása vagy koncessziós szerződés nélkül, ágazati törvényben meghatározott módon másnak átengedhető.

(9) Az állam a kizárólagos tulajdonában, valamint a helyi önkormányzat a törzsvagyonában lévő víziközmű-létesítmények létrehozásáról és működtetéséről koncessziós szerződés megkötése nélkül a következő módokon is gondoskodhat:

a) olyan gazdálkodó szervezetet hoz létre, amelyben kizárólagos részesedéssel rendelkezik - ide nem értve a munkavállalói résztulajdont,

b) az állam és az önkormányzat együttesen olyan gazdálkodó szervezetet hoz létre, amelyben kizárólagos közös részesedéssel rendelkezik - ide nem értve a munkavállalói résztulajdont.

(10)[116] Az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott tevékenység gyakorlásának joga koncessziós szerződés megkötése nélkül kizárólag a (12) bekezdésben felsorolt személyeknek, szerveknek, valamint

a) az állam és a helyi önkormányzat, önkormányzati társulás,

b) az állam vagy a helyi önkormányzat, önkormányzati társulás

közvetlen vagy közvetett többségi tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet részére engedhető át és kizárólag általuk gyakorolható.

(11)[117] Az (1) bekezdés k) pontjában és a (2) bekezdés f)-g) pontjában meghatározott kizárólagos gazdasági tevékenység gyakorlásának joga - a (4) és (5) bekezdésben meghatározott korlátozásokra figyelemmel - törvényben szabályozott módon másnak átengedhető.

(11a)[118] Az (1) bekezdés l) pontjában meghatározott kizárólagos gazdasági tevékenység gyakorlásának joga külön ágazati törvényben szabályozott módon másnak átengedhető.

(11b)[119] Az (1) bekezdés n) pontjában meghatározott kizárólagos gazdasági tevékenység vagy egyes résztevékenységei gyakorlásának joga ágazati törvényben szabályozott módon másnak átengedhető.

(12) A (4)-(6) bekezdésben foglalt korlátozások figyelembevételével, valamint a (7)-(11) bekezdésben meghatározottakon kívül az állam és a helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenysége gyakorlásának időleges joga koncessziós szerződés megkötése nélkül kizárólag

a) az állam,

b) a helyi önkormányzat vagy az önkormányzati társulás,

c) költségvetési szerv,

d) önkormányzat intézmény,

e) az a)-d) pont szerinti személyek együtt vagy külön-külön 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet, vagy

f) az e) pontban megjelölt gazdálkodó szervezet 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet

részére átengedhető és kizárólag általuk gyakorolható.

(13) Koncessziós szerződés természetes személlyel vagy átlátható szervezettel köthető.

(14) A kizárólagos gazdasági tevékenység gyakorlására - a (12) bekezdés alapján - fennálló jogosultság e törvény erejénél fogva megszűnik, ha a jog gyakorlójának (12) bekezdés e) vagy f) pontjában meghatározott tulajdonosi szerkezete megváltozik. A kizárólagos gazdasági tevékenység gyakorlására vonatkozó jog megszűnésének időpontja az a nap, amelyen a (12) bekezdés e) vagy f) pontjában meghatározottaktól eltérő tulajdonosi szerkezetet eredményező tulajdonosváltozás bekövetkezik.

7. A nemzeti vagyon tulajdonjogának átruházása

13. § (1) Törvényben, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében törvényben vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott értékhatár feletti nemzeti vagyon tulajdonjogát átruházni - ha törvény kivételt nem tesz - csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

(2) Nemzeti vagyon tulajdonjogát átruházni természetes személy vagy átlátható szervezet részére lehet.

(3)[120] A nemzeti vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel lehet. A nemzeti vagyonba tartozó leselejtezett tárgyi eszközt - amennyiben az a közfeladat ellátásához nem szükséges - a tulajdonosi joggyakorló ingyenesen átruházhatja, ebben az esetben a (4) bekezdés b) pontját nem kell alkalmazni.

(4) Nemzeti vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházása esetén a tulajdonjogot megszerző félnek - az állam kivételével - eleget kell tennie a következő feltételeknek:

a)[121] a nemzeti vagyoni körből ingyenesen tulajdonba adott ingatlant a tulajdonjog megszerzésétől számított 15 évig nem idegenítheti el, és a juttatás céljának megfelelően köteles hasznosítani, valamint állagát megóvni azzal, hogy a juttatási cél megvalósítása érdekében végzett bontás vagy átalakítás nem minősül az állagmegóvási kötelezettség megszegésének;

b) az átruházott vagyon hasznosításáról évente beszámol a vagyont átadó szervezet felé.

(5)[122] Az ingyenesen tulajdonba adott ingatlanon e törvény erejénél fogva 15 évig elidegenítési tilalom áll fenn. Az elidegenítési tilalomnak az átruházó javára szóló ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzését a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a vagyont átruházó szerv kérelmezi.

(6) Az (5) bekezdés szerinti elidegenítési tilalmat a (4) bekezdés a) pontja szerinti határidő leteltét követően a tulajdonos kérelmére törölni kell az ingatlan-nyilvántartásból.

(7)[123] Amennyiben megállapítást nyer, hogy a (4) bekezdés szerinti tulajdonjogot megszerző fél a célhoz kötött hasznosításra vonatkozó törvényi előírásnak részben vagy egészben nem tesz eleget, köteles a vagyont átadó szervezet felszólítására, az abban meghatározott határidőig a jogsértő állapotot megszüntetni. A jogsértő állapot megszüntetésére szabott határidő elmulasztása esetén a tulajdonjogot megszerző fél köteles az átadási megállapodásban rögzített forgalmi értéknek a kötelezettség megsértésének napjától számított mindenkori jegybanki alapkamattal növelt összegét a vagyont átadó szervezet felszólítására, az abban meghatározott határidőig nemteljesítési kötbérként megfizetni.

(8)[124] A vagyont átadó szervezet a jogsértő állapot határidőre történő megszüntetésének elmulasztása esetén a (7) bekezdés szerinti nemteljesítési kötbér követelése helyett az ingyenes tulajdonjog átruházást eredményező szerződéstől elállhat.

(9)[125] A (4)-(5) bekezdésben foglalt rendelkezést nem kell alkalmazni

a) az állam által ingyenesen megszerzett ingatlanok,

b) a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvényben meghatározottak szerint ingyenesen átruházott lakóingatlanok,

c) az épített környezet átalakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározott kiszolgáló út létesítése, bővítése során feleslegessé vált, ingyenesen visszaadásra kerülő közterületi ingatlanrész

d)[126] a kivezetésre szánt állami vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházása

esetében.

(10)[127] Az ingyenesen átadott ingatlan tekintetében az (5) bekezdés szerint fennálló elidegenítési tilalom azon személlyel szemben nem áll fenn, aki az ingatlant az ingatlan tulajdonosára ingyenesen átruházta.

(11)[128] A (3) bekezdés szerint ingyenesen átruházott nemzeti vagyon felett az átruházás időpontjában tulajdonosi jogokat gyakorló személy az átruházást követően, az elidegenítési tilalom hatálya alatt - a tulajdonjogot megszerző fél kezdeményezésére - egyedi döntéssel hozzájárulhat az átruházott vagyon fejlesztését, korszerűsítését, felújítását szolgáló hitelfelvétel vagy állami, valamint európai uniós támogatás érdekében történő megterheléséhez, továbbá ezen teherrel biztosított igény kielégítése érdekében történő elidegenítéséhez.

(12)[129] A sportcélú ingatlanok vonatkozásában a (11) bekezdés szerinti egyedi döntést a sportigazgatási szerv hozza meg.

(13)[130] A nemzeti vagyon vonatkozásában osztott tulajdon létesítésére az állami illetve az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok szerinti értékesítési eljárási szabályokat kell alkalmazni a Ptk. szerinti, a földtulajdonos és az építkező között kötött megállapodás létrehozása, valamint a hozzá kapcsolódó földhasználati jog alapítása tekintetében. A földhasználati jogért a föld forgalmi értékéhez viszonyított arányos ellenértéket kell fizetni.

14. §[131] (1) Amennyiben törvény a helyi önkormányzat feladatát más helyi önkormányzat feladataként vagy állami feladatként, illetve állami feladatot helyi önkormányzat feladataként állapít meg, a feladat ellátását közvetlenül szolgáló és ahhoz szükséges helyi önkormányzati, illetve állami vagyonnak a feladatot átvevő részére történő tulajdonba adása nyilvántartási értéken való átvezetéssel, ingyenesen történik. Ez a rendelkezés arra az esetre is vonatkozik, ha az állam vagy az önkormányzat a közfeladat részét képező feladatot ad át, és ennek a feladatnak az ellátását közvetlenül szolgáló és ahhoz szükséges vagyonelem tulajdonjoga kerül ingyenesen átruházásra.

(2) Helyi önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan értékesítése esetén - a (3)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - az államot minden más jogosultat megelőző elővásárlási jog illeti meg. Ezen jogosultság az államot osztott tulajdon esetén az épület tulajdonosának a földre, illetve a föld tulajdonosának az épületre fennálló elővásárlási jogát megelőzően illeti meg.

(3) A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvény szerinti volt állami (tanácsi) és önkormányzati bérlakások esetében az állam elővásárlási joga a lakásban élő

a) bérlő;

b) bérlőtárs;

c) társbérlő;

d) az a)-c) pontban felsoroltak hozzájárulásával, azok egyenes ági rokona, valamint örökbe fogadott gyermeke

elővásárlási jogát követi, kivéve a kulturális örökség védelméről szóló törvényben megjelölt hatóság által gyakorolt elővásárlási jogot, amely megelőzi az a)-d) pont szerinti személyek elővásárlási jogát.

(4) A (2) bekezdés rendelkezését nem kell alkalmazni a 13. § (1) bekezdése szerint meghatározott értékhatár 20%-át el nem érő értékű ingatlan értékesítése esetén.

(5) Az elővásárlási jog gyakorolására külön törvényben meghatározott szerv - amennyiben törvény a nyilatkozattételi határidőre vonatkozóan eltérően nem rendelkezik - az átruházás valamennyi lényeges elemét tartalmazó ajánlat vagy az elővásárlási jog jogosultjával szemben még hatályba nem lépett a nemzeti vagyon értékesítésére irányuló szerződés részére történő megküldéstől számított 35 napon belül nyilatkozik, hogy kíván-e élni elővásárlási jogával az állam nevében. A 35 napos határidőt az ajánlat vagy a szerződés személyes átadása esetén az átadás igazolt napjától, postai küldemény esetén a küldemény feladásának igazolt napjától kell számítani. A határidő elmulasztása jogvesztő.

14/A. §[132] (1)[133] Ha az állam törvényi felhatalmazás alapján az állami közfeladat ellátását az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó, vagy államháztartáson kívüli személy, vagy szervezet részére adja át, és a közfeladat ellátása, illetve a közfeladat ellátásának elősegítése céljából állami vagyon tulajdonjogát - törvény felhatalmazásán alapuló jognyilatkozattal, szerződéssel vagy jogi személy létesítő okiratával (a továbbiakban együtt: alapokirat) - ingyenesen átruházza, akkor az ezt magában foglaló alapokiratot kizárólag az abban erre feljogosított személyek módosíthatják a Ptk. általános szabályai és az alapokiratban foglaltak szerint.

(2) Az (1) bekezdés alapján állami vagyon ingyenesen átlátható szervezetnek minősülő

a) egyházi jogi személy,

b) nemzetiségi önkormányzat,

c) helyi önkormányzat,

d) közérdekű vagyonkezelő alapítvány,

e) közhasznú jogállással rendelkező egyesület, alapítvány

javára ruházható át.

(3) Az (1) bekezdés szerinti közfeladathoz kapcsolódóan közép- vagy hosszú távú, költségvetési éven túli év kiadási előirányzat terhére kötelezettség törvényi felhatalmazás alapján vállalható.

14/B. §[134] A kivezetésre szánt állami vagyon tulajdonjogának átruházása esetén - a 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti szervezetek mellett - átlátható szervezetnek minősül az a gazdasági társaság is, amelynek közvetlen vagy közvetett tulajdonosai kizárólag természetes személyek, amennyiben e személyek megismerhetőek. Ebben az esetben a 3. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozat mellőzhető.

15. § A jelen törvény rendelkezéseibe ütköző szerződés, más jogügylet vagy rendelkezés semmis.

15/A. §[135]

IV. FEJEZET

A KÜLÖN TÖRVÉNYEKBEN SZABÁLYOZOTT VAGYONI ELEMEK

16. § (1) Az e törvényben meghatározott elvek mentén

a) az állam tulajdonában álló vagyon feletti tulajdonosi joggyakorlás módját, valamint e vagyonnal való gazdálkodás szabályait az állami vagyonról szóló törvény,

b) a közszolgáltatási médiavagyon feletti tulajdonosi joggyakorlás módját, valamint e vagyonnal való gazdálkodás szabályait a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény,

c) az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás részletes szabályait a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény,

d) az állam és a helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységei és a tevékenység végzéséhez szükséges vagyon hasznosításának átengedését a koncesszióról szóló törvény,

e) az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MFB Zrt.), valamint azon gazdálkodó szervezetek feletti tulajdonosi joggyakorlás módját, amelyek felett az állam nevében az MFB Zrt. gyakorol tulajdonosi jogokat a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló törvény,

f) a Magyar Nemzeti Bank feletti tulajdonosi joggyakorlás módját a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény,

g) az Államadósság Kezelő Központ Zrt. feletti tulajdonosi joggyakorlás módját a Magyarország pénzügyi stabilitásáról szóló törvény,

h) a légiforgalmi irányító szolgálatot ellátó és a légiforgalmi szakszemélyzet képzését végző szervezet feletti tulajdonosi joggyakorlás módját a légiközlekedésről szóló törvény,

i) a Vasúti Pályakapacitás-elosztó Szervezet feletti tulajdonosi joggyakorlás módját a vasúti közlekedésről szóló törvény,

j) a felsőoktatási intézmények sajátos vagyongazdálkodási szabályait a felsőoktatásról szóló törvény,

k) a társadalombiztosítási alapokhoz tartozó vagyonnal való gazdálkodásra az állami vagyonról szóló törvény,

l) az önkormányzati lakások, valamint nem lakáscélú helyiségek bérbeadására és elidegenítésére, továbbá az állami lakások és nem lakáscélú helyiségek bérbeadására vonatkozó részletes szabályokat a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvény,

m) az állami tulajdonban lévő erdő hasznosítására, vagyonkezelésére és nyilvántartására vonatkozó szabályokat az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény,

n) az állami és önkormányzati tulajdonban álló kulturális örökség elemei felett a tulajdonosi joggyakorlás módját, valamint az e vagyoni körrel való gazdálkodás szabályait

na) a kulturális örökség védelméről,

nb) a muzeális intézményekről,

nc) a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről,

nd) a köziratokról, közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről,

ne) az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló törvény,

o) az állami tulajdonban lévő vizek hasznosítására és nyilvántartására vonatkozó szabályokat a vízgazdálkodásról szóló törvény,

p) a közutak kezelésével, fejlesztésével, fenntartásával, működtetésével kapcsolatos feladatokat a közúti közlekedésről szóló törvény

q)[136] a Magyar Export-Import Bank Zrt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. feletti tulajdonosi joggyakorlás módját a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló törvény

r)[137]

állapítja meg.

(2) A nemzetiségi önkormányzatok vagyonáról és vagyongazdálkodásának részletes szabályairól a nemzetiségek jogairól szóló törvény rendelkezik.

(3) Az állami tulajdonban lévő termőföldvagyon hasznosítására, vagyonkezelésére és nyilvántartására, a Nemzeti Földalap feletti tulajdonosi jogok gyakorlására vonatkozó szabályokat a Nemzeti Földalapról szóló törvény állapítja meg.

(4) A nemzeti adatvagyonra vonatkozó előírásokat a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvény állapítja meg.

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

17. § (1)[138] E törvény hatálybalépését megelőzően jogszerűen és jóhiszeműen szerzett jogokat és kötelezettségeket e törvény rendelkezései nem érintik. Az e törvény hatálybalépése előtt létrejött szerződések időtartamának e törvény hatálybalépését követően történő meghosszabbítása új jogviszony létesítésének minősül, kivéve a 6. § (8) bekezdésében, a 11. § (10) bekezdésében, valamint a 12. § (3) bekezdésében meghatározott eseteket.

(1a)[139] Az e törvény hatálybalépése előtt létrejött vagyonkezelési szerződések - amennyiben a szerződés szerinti vagyonkezelő nem a 3. § (1) bekezdés 19. pontjában meghatározott jogi személy - a felek közös megegyezésével, új vagyonelemmel való bővítés nélkül - ide nem értve a 11. § (6a) bekezdésében foglalt eseteket - a hatályos jogszabályoknak megfelelő tartalommal módosíthatóak.

(2) Az e törvényben meghatározott nemzeti vagyon körébe tartozó vagyonnak minősül az e törvény hatálybalépését követően az állam vagy az önkormányzat tulajdonába kerülő vagyon. Az 1. mellékletben nem szereplő, e törvény hatálybalépését követően létrejövő vagy bármilyen más jogcímen az állam tulajdonába kerülő folyóvizek és természetes tavak, a medrükkel együtt, valamint országos törzshálózati vasúti pálya e törvény erejénél fogva az állam kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyonnak minősül.

(3)[140] Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában, Magyarország határa által körbezárt területen lévő nemzeti vagyonra vonatkozó polgári jogi szerződésben a nemzeti vagyonnal rendelkezni jogosult irányadóként kizárólag a magyar nyelv és a magyar jog alkalmazását, jogvita esetére kizárólag a magyar bíróság joghatóságát kötheti ki. A magyar bíróság joghatóságának kizárólagossága nem érinti a választottbíróság kikötésének jogát.

(4)[141] A (3) bekezdés nem alkalmazható a nemzeti vagyont érintő, a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvényben meghatározott következő pénzügyi eszközökre vonatkozó nemzetközi pénz- és tőkepiaci ügyletekre:

a) az átruházható értékpapír,

b) a pénzpiaci eszköz,

c) a kollektív befektetési forma által kibocsátott értékpapír,

d) az értékpapírhoz, devizához, kamatlábhoz vagy hozamhoz kapcsolódó opció, határidős ügylet, csereügylet, határidős kamatláb-megállapodás, valamint bármely más származtatott ügylet, eszköz, pénzügyi index vagy intézkedés, amely fizikai leszállítással teljesíthető vagy pénzben kiegyenlíthető.

(5)[142] Ha a (4) bekezdés szerinti ügylethez kapcsolódóan két- vagy többoldalú polgári jogi szerződés kerül megkötésére, e szerződést magyar nyelven is alá kell írni.

18. § (1) A helyi önkormányzat a rendelete alapján forgalomképtelennek minősülő vagyonából - az e törvény hatálybalépésétől számított 60 napon belül - rendeletben köteles megjelölni azokat a tulajdonában álló vagyonelemeket, amelyeket az 5. § (4) bekezdés szerinti nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként forgalomképtelen törzsvagyonnak minősít.

(2) Aki nemzeti vagyonnak az e törvény hatálybalépését megelőzően kötött, e törvény hatálybalépésekor fennálló szerződés alapján a használója, 2012. december 31-éig köteles feltárni a 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerint a tulajdonosi szerkezetét.

(3)[143] A (2) bekezdésben meghatározott kötelezettség elmulasztása esetén a tulajdonosi joggyakorló a szerződést kártalanítás nélkül és azonnali hatállyal felmondja.

(4) Amennyiben az állam vagy a helyi önkormányzat olyan gazdálkodó szervezetben rendelkezik társasági részesedéssel, amely társaság vagy valamely tagja nem felel meg e törvény átlátható szervezetre vonatkozó előírásainak, a társasági szerződést 2012. december 31-éig felülvizsgálja és kezdeményezi a gazdálkodó szervezet tulajdonosi szerkezetének e törvény átlátható szervezetre vonatkozó előírásainak megfelelő átalakítását.

(5) Nem ütköznek az osztott tulajdon létesítésének tilalmába az e törvény hatálybalépését megelőzően - a szerződéskötéskor hatályos jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően - megkötött, tartós jellegű felépítményekre vonatkozó, osztott tulajdon létesítésére irányuló rendelkezést tartalmazó szerződések. Az ilyen szerződések vonatkozásában az osztott tulajdon az egyébként irányadó jogszabályi feltételek figyelembevételével jegyezhető be az ingatlan-nyilvántartásba.

(6) A szerződés megkötésére és tartalmára a pályázati kiírás vagy a Kormány határozatának közzétételekor hatályos jogszabályok irányadóak, amennyiben

a) a pályázat eredményhirdetése e törvény hatálybalépése előtt megtörtént, vagy

b) az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 24. § (2) bekezdés e) pontja alapján hozott kormányhatározatot e törvény hatálybalépése előtt a Magyar Közlönyben közzétették.

(7)[144] 2012. július 1. napját megelőzően állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő társasági részesedések tekintetében a tulajdonosi joggyakorlás tárgyában létrejött szerződéseket 2012. december 31-ig a 8. § (7) bekezdésében foglaltaknak megfelelően módosítani kell.

(8)[145] Amennyiben a 2012. július 1. napját megelőzően megkötött szerződés vagyonkezelője nem a 3. § (1) bekezdés 19. pontjában meghatározott személy vagy szerv, úgy a (7) bekezdés rendelkezését a már megkötött szerződésre nem kell alkalmazni.

(9)[146] Amennyiben a 2012. július 1. napját megelőzően megkötött vagyonkezelési vagy haszonélvezeti jogot alapító szerződés nem a 3. § (1) bekezdés 19. pontja szerinti személlyel vagy szervvel jött létre, és a szerződés megkötését követően beállott körülmény folytán a vagyonkezelő vagy a haszonélvező 2012. december 31. napján nem minősül átlátható szervezetnek, a tulajdonosi joggyakorló a szerződést kártalanítás nélkül és azonnali hatállyal felmondja.

(10)[147] A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Módtv.) rendelkezései a hatálybalépését megelőzően jogszerűen és jóhiszeműen szerzett jogokat és kötelezettségeket nem érintik.

(11)[148] A Módtv. által megállapított 5. § (7) bekezdését a Módtv. hatálybalépésekor folyamatban lévő hitelfelvételi és kötvénykibocsátási ügyekben nem kell alkalmazni.

(12)[149] A Módtv. által megállapított 5. § (5)-(7) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a helyi önkormányzat képviselő-testülete köteles 2012. október 31-ig módosítani rendeletét.

(13)[150] A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosításáról szóló 2015. évi CCXVI. törvény rendelkezései a hatálybalépését megelőzően jogszerűen és jóhiszeműen szerzett jogokat és kötelezettségeket nem érintik.

18/A. §[151] A 4. § (1) bekezdés l) pontja és 12. § (1) bekezdés k) pontja szerinti rendelkezést a földgáz biztonsági készletezéssel összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXVIII. törvény hatálybalépését követően létrehozott vagy a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvénynek a földgáz biztonsági készletezéssel összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXVIII. törvénnyel megállapított 124/A. §-a szerint megvásárolt biztonsági földgáztárolókra kell alkalmazni.

18/B. §[152] E törvénynek a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított 17. § (3) bekezdését alkalmazni kell a Módtv2. hatálybalépését megelőzően megkötött nemzetközi szerződésekre és az azok alapján megkötött megállapodásokra is.

18/C. §[153] E törvénynek a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Módtv3.) 1. §-ával módosított 2. mellékletét a Módtv3. hatálybalépésekor folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

18/D. §[154] E törvénynek a felsőoktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2020. évi CXLVIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv4.) megállapított 14/A. §-át a közfeladat-ellátás és a vagyonjuttatás feltételeinek, illetve az alapokiratnak a módosítása, valamint a közép- vagy hosszú távú finanszírozás tekintetében alkalmazni kell a Módtv4. hatálybalépése napját megelőzően a Módtv4. 14/A. § (1) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelően megvalósult ingyenes vagyonjuttatás esetében is.

18/E. §[155] E törvénynek az egyes energetikai és hulladékgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi II. törvénnyel megállapított 12. § (1) bekezdés n) és o) pontját, valamint (11b) bekezdését - a koncessziós szerződés megkötésére irányuló pályázati eljárás előkészítésével és lefolytatásával, a koncessziós szerződés megkötésével vagy megszűnésével, továbbá a koncesszori feladatellátásra való felkészüléssel összefüggő jogviszonyok kivételével - 2023. július 1-jétől kell alkalmazni.

19. § E törvény

a)[156] I. Fejezete, 4. §-a, 6-8. §-a, 10-11/A. §-a, 12. § (1) és (3)-(15) bekezdése, 13. §-a, 14/B. §-a, 17. § (2) bekezdése, 18. §-a, 18/A. §-a és 18/C. §-a, valamint 1. és 2. melléklete az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján,

b) 5. §-a, 9. §-a és 12. § (2) bekezdése az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján,

c)[157] 14. §-a, 15. §-a és 17. § (1)-(1a) bekezdése az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése, valamint az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján

d)[158] 14/A. §-a és 18/D. §-a az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján

sarkalatosnak minősül.

20. § (1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2011. december 31-én lép hatályba.

(2) Az 1-10. §, a 11. § (1)-(14) bekezdése, a 12-19. §, a 21-24. §, a 25. § (1) és (3)-(8) bekezdése, a 26. §, a 27. §, a 30. §, a 31. §, valamint az 1. és 2. melléklet 2012. január 1-jén lép hatályba.

(3)[159] A 11. § (15) bekezdése, valamint a 25. § (2) és (9) bekezdése 2013. január 1-jén lép hatályba.

(4)[160] A 11. § (16) bekezdése 2012. március 2-án lép hatályba.

21. §[161]

22. §[162]

23. §[163]

24. §[164]

25. § (1)[165]

(2)[166]

(3)[167]

(4)[168]

(5)[169]

(6)[170]

(7)[171]

(8)[172]

(9)[173]

26. §[174]

27. §[175]

28. § (1)[176]

(2)[177]

(3)[178]

(4)[179]

(5)[180]

29. § (1)[181]

(2)[182]

(3)[183]

(4)[184]

30. §[185]

31. §[186]

32. §[187]

33. §[188]

Dr. Schmitt Pál s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. melléklet a 2011. évi CXCVI. törvényhez

Az állam kizárólagos tulajdonában levő dolgok

A)

Folyók, patakok, holtágak, mellékágak és azok medre, valamint vízilétesítmények jegyzéke

I. Az állam kizárólagos tulajdonában lévő folyók, patakok, holtágak, mellékágak és azok medre

1. Az államhatárt alkotó vagy metsző folyók

Folyó neveHossza (km)
Berettyó74,5
Bodrog51,1
Dráva138,2
Duna417,0
Fehér-Körös9,8
Fekete-Körös20,5
Hernád118,4
Ipoly141,0
Lajta18,6
Lapincs1,7
Maros49,5
Mura24,2
Rába216,3
Sajó125,1
Sebes-Körös58,6
Szamos49,5
Tisza585,3
Túr30,0

valamint

a)a Duna-völgyben:
aa) Mosoni-Duna124 km
ab) Szentendrei-Duna32 km
ac) Ráckevei-Duna58 km
ad) Marcal22 km
ae) Sió121 km
b)a Tisza-völgyben
ba) Zagyva125 km
bb) Hortobágy-Berettyó79 km
bc) Kettős-Körös37 km
bd) Hármas-Körös91 km

2. az 1. pontban felsorolt folyók árapasztó medrei.

3. Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény által nem említett holtágak és mellékágak

Folyó neveHoltág neve
TiszaGyálai Holt-Tisza
A folyó neveA mellékág neveHossza (km)
DunaAdonyi szigeti3,9
DunaBagoméri-mellékágrendszer12,6
DunaBári3,5
DunaBodaki-mellékágrendszer19,8
DunaDunaremetei-mellékágrendszer7,2
DunaBölcskei5,0
DunaCigány-szigeti3,0
DunaCikolai-mellékágrendszer19,8
DunaErebei-mellékágrendszer5,8
DunaEsztergomi-Kis-Duna3,4
DunaFoktői mellékág2,5
DunaGabriella szigeti2,0
DunaHelembai3,0
DunaHorány szigeti0,9
DunaJónási1,9
DunaKácsás szigeti0,9
DunaKádár-Duna3,5
DunaKisapostagi4,9
DunaKisjónási0,8
DunaKompkötő szigeti1,5
DunaKoppánymonostori4,0
DunaÁsványi-mellékágrendszer32,0
DunaMargitszigeti (Budai)-mellékág2,6
DunaNagybajcsi1,1
DunaNeszmély-Mocsi-8,6
mellékágrendszer
DunaÓbudai3,0
DunaOrdas szigeti4,5
DunaPatkányosi-mellékágrendszer8,6
DunaPrépost-szigeti1,2
DunaRácalmási6,4
DunaSolti5,8
DunaSugovica, Türr átvágás4,9
DunaSzabadság-szigeti3,5
DunaSzőnyi1,5
DunaTáti12,0
DunaTejfalui-mellékágrendszer24,9
DunaVén Duna4,0
DunaVéneki2,2
Mosoni-DunaAlsó földes szigeti mellékág0,3
Mosoni-DunaAlsó-Macska szigeti mellékág0,2
Mosoni-DunaBolgány szigeti mellékág0,2
Mosoni-DunaBordacs szigeti mellékág0,2
Mosoni-DunaCvika feletti mellékág1,4
Mosoni-DunaCsóka szigeti mellékág0,9
Mosoni-DunaFeketeerdei-holtág2,0
Mosoni-DunaFelső Cseregle szigeti mellékág0,8
Mosoni-DunaFelső földes szigeti mellékág0,2
Mosoni-DunaFelső-Macska szigeti mellékág0,4
Mosoni-DunaGáncsomi-Duna1,0
Mosoni-DunaGyőrladaméri mellékág1,0
Mosoni-DunaGyula szigeti mellékág0,5
Mosoni-DunaHalászpál szigeti mellékág0,6
Mosoni-DunaHosszú szigeti mellékág0,9
Mosoni-DunaJózsefmajori szigeti mellékág0,3
Mosoni-DunaKálnokszeg szigeti mellékág0,6
Mosoni-DunaKiliti diós szigeti mellékág0,2
Mosoni-DunaKismacska szigeti mellékág0,1
Mosoni-DunaLickói szigeti mellékág0,5
Mosoni-DunaLóvári szigeti mellékág0,2
Mosoni-DunaMagaspart szigeti mellékág0,1
Mosoni-DunaMogyoróskerti mellékág0,4
Mosoni-DunaNovák szigeti mellékág0,9
Mosoni-DunaPilingér szigeti mellékág0,3
Mosoni-DunaPonton-híd szigeti mellékág0,2
Mosoni-DunaPudli szigeti mellékág0,4
Mosoni-DunaRajka, Libafarmi holtág5,6
Mosoni-DunaReisinger szigeti mellékág0,5
Mosoni-DunaRétárok szigeti mellékág0,2
Mosoni-DunaRóczos szigeti holtág0,8
Mosoni-DunaSztari szigeti mellékág1,1
Mosoni-DunaSzúnyog szigeti mellékág1,6
Mosoni-DunaÚjszegés szigeti mellékág0,7
Mosoni-DunaÚjszigeti mellékág0,2
Mosoni-DunaÜstöri szigeti mellékág0,4
Mosoni-DunaVámkerék szigeti mellékág0,7
Mosoni-DunaZsejke szigeti mellékág0,6
RábaRadószigeti0,4
RábaSárvári0,4
Szentendrei-DunaLupa szigeti1,1
Szentendrei-DunaTündér szigeti0,6
TiszaTaktabáji-átmetszés0,6
TiszaTiszalöki Régi Tisza2,5

4. Az államhatárt alkotó vagy metsző vízfolyások, valamint a 20 m3 másodpercenkénti torkolati vízszállítást meghaladó vízfolyások

* szakaszonkénti összes hossz

Államhatárt alkotó vagy metsző patak neveBefogadó nevePatak hossza
(km)
Arany-patakIkva-patak2,980
Arany-patakSorok-Perint14,744
Bánrévei-Névtelen-patakSajó1,600
Bara-patakKarasica4,150
Beremendi-csatornaTapolca-patak7,400
BódvaSajó54,000
Borza-patakKarasica7,473
Bozsoki-határárokArany-patak0,320
Bozsoki-patakArany-patak0,500
Brandt-majori-csatornaArany-patak1,156
Csencsi-patakPinka* 1,000
Disznó-patakRába0,260
Dombó-csatornaDráva-holtág19,450
Fekete-árokDráva18,000
Fekete-árokPinka2,028
Gyöngyös-patakGyöngyös-műcsatorna17,407
Gyöngyösszeri-patakZala1,434
Határ-árokHatár-patak1,750
Határ-patakKebele-patak6,648
Határ menti vízelvezető árokBorosnyák-patak1,581
Ikva-patakHanság-főcsatorna51,545
Illocskai (Keleti ág)Karasica1,700
Illocskai-csatornaKarasica0,100
Izidórius-patakDráva7,640
KarasicaDuna34,880
Karasica-szívóIzsépi(-Duna)-holtág17,036
Kardos-érIkva-patak45,008
Kebele-patakLendva-patak8,590
Kecske-patakBrandt-majori-csatorna1,460
Kemence-patakIpoly2,400
Kerca-patakKerka-patak6,570
Kerka-patakMura53,620
Kőhidi-patakLáhn-patak0,500
Láhn-patakVörös-patak11,844
Lajta bal parti csatornaLajta13,656
Lendva-patakKerka-patak6,803
Locsmándi-határárokRépce-malomcsatorna0,285
Lővöi-patakPinka0,630
Mindszenti-patakCsencsi-patak0,500
Mogersdorfi-árokLapincs-patak2,084
Moschendorfi-határárokCsencsi-patak0,200
Nagy-Szuha-patakIpoly1,000
Ó-LendvaKerka-patak4,354
Öreg-TapolcaTapolca-patak3,512
Pincei-határárokÓ-Lendva0,409
PinkaRába* 18,919
Pinka-ágPinka4,555
Pinkamindszenti-
lecsapolóárok
Csencsi-patak0,812
Pornói déli árokPinka0,500
Pornói északi árokPinka0,510
Pornói keleti árokPinka0,780
Pornói nyugati árokNeugraben2,707
Rábafüzesi-határárokLáhn-patak1,380
Rákos-patakFertő-tó9,844
Rátóti-patakVörös-patak0,500
Régi-BorzaIzsépi(-Duna)-holtág0,165
RépceRábca78,659
Répce-malomcsatornaRépce0,500
Ribnyák-patakRépce1,561
Ronyva-patakBodrog16,661
Rönöki-patakLáhn-patak0,500
Sároki-vízfolyásKarasica3,515
Sároslaki-patakMindszenti-patak1,320
Schuszter-patakRába0,810
Sós-patakIkva-patak3,848
Steinbach-árokTapolca-patak1,000
Strém-patakPinka4,173
Szartos-patakHernád4,000
Szentgyörgyvölgyi-patakKebele-patak23,742
Szentpéterfai-határárokPinka-üzemvízcsatorna* 0,899
Szív-völgyi-patakJáki-Sorok0,500
Szív-völgyi jobb parti
mellékág
Szív-völgyi-patak0,280
Szölnöki-patakRába0,500
Tapolca-patakDráva7,704
Templom-árokSzakonyi-övcsatorna0,500
Topolyás-érBara-patak2,500
Vaskeresztesi-határárokPinka3,060
Venda-patakIpoly0,900
Vörös-patakRába17,287
Zsdála-árokDombó-csatorna26,550
20 m3 másodpercenkénti
torkolati vízszállítást
meghaladó vízfolyások
Befogadó nevePatak hossza
(km)
Adony-északi övcsatornaDuna6,830
Ágói-patakTarna23,300
Almás-patakFekete-víz18,267
Alsó-Tápió-patakEgyesült-Tápió-patak8,900
Alsó-Válicka-patakCserta-patak22,980
Által-érDuna44,052
Babócsai-RinyaFekete-árok32,360
Bakónaki-patakPrincipális-csatorna15,256
Bán-patakSajó23,000
Baranya-csatornaKapos25,310
Barcs-Komlósdi-RinyaDráva5,697
Béci-patakMura7,230
Bélus-patakKis-Hernád17,330
Bene-patakTarna21,000
Benta-patakDuna20,300
Bisó-patakBózsva-patak9,000
Bitva-patakMarcal28,000
Bornát-érMarcal37,880
Bózsva-patakRonyva-patak19,000
Börzsöny-patakIpoly7,000
Bükkösdi-árapasztóPécsi-víz12,085
Bükkösdi-vízfolyásOkor14,337
Cinca-patakSió26,080
Cinca-patakMarcal22,183
Concó-patakDuna36,238
Cuhai-Bakony-érDuna75,860
Cupi-patakKerka-patak12,846
Császár-vízVelencei-tó27,900
Cserta-patakKerka-patak21,170
Csesztregi Kerka-ágKerka-patak6,680
Csigere-patakTorna-patak16,400
Csikvándi-Bakony-érMarcal21,815
Csörnöc-HerpenyőRába46,713
Darázsdói-patakSzentlélek-patak4,400
Dera-patakSzentendrei-Duna4,100
Derék-patakIpoly16,100
Deseda-patakKapos4,400
Dinnyés-Kajtori-csatornaNádor-csatorna26,430
Dobroda-patakIpoly20,000
Donát-patakSió22,800
Eger-patakRima32,400
Eger-vízBalaton30,600
Egyesített-övcsatornaZala5,500
Egyesült-GyöngyösFekete-víz10,566
Egyesült-Tápió-patakZagyva28,600
Fekete-vízDráva32,488
Feketevíz-patakIpoly22,700
Felső-Válicka-patakZala20,274
Gaja-patakNádor-csatorna51,980
Galga-patakZagyva43,750
Gerence-patakMarcal42,600
Gombás-patakDuna11,000
Gödrei-vízfolyásBaranya-csatorna7,866
Gönci-patakHernád7,000
Gyöngyös (főág)Egyesült-Gyöngyös12,032
Gyöngyös (Keleti ág)Gyöngyös (főág)9,740
Gyöngyös (Nyugati ág)Egyesült-Gyöngyös15,042
Gyöngyös-folyásEgyesített-övcsatorna16,020
Gyöngyös-műcsatornaRába46,337
Gyöngyös-műcsatorna-
árapasztó
Rába1,500
Gyöngyös-patakTarna30,387
Hábi-patakKapos11,947
Hajagos-patakMarcal24,060
Hangony-patakSajó23,400
Harangod-érTakta-övcsatorna14,000
Határ-külvízNyugati-övcsatorna14,850
Hercegkúti-patakBodrog5,000
Herédi-Bér-patakZagyva23,000
Hódos-patakHangony-patak5,500
Hosszú-vízGyöngyös-műcsatorna12,825
Jáki-SorokSorok-Perint11,280
Kácsi-patakCsincse-övcsatorna18,340
KaposSió101,343
Keleti-BozótBalaton13,250
Kígyós-patakTorna-patak21,600
Kis-HernádHernád10,500
Kis-KoppánySió22,429
Kiskomáromi-csatornaKis-Balaton-I. tározó7,970
Kodó-patakMarcal15,768
KoppányKapos44,275
Kozár-BorzóGyöngyös-műcsatorna20,325
Külső-Mérges-patakGyöngyös-patak12,076
Lábodi-RinyaBabócsai-Rinya9,170
Lajvér-patakSzekszárd-Bátai-főcsatorna13,189
Laskó-patakTisza52,000
Lóki-patakNádor-csatorna15,300
Lókos-patakIpoly29,900
Lósi-patakMorgó-patak5,500
MarcalRába94,720
Marót-völgyi-csatornaZala19,763
Meleg-vízMarcal13,750
Ménes-patakIpoly18,000
Metőc-patakRépce7,990
Mezőlaki-SédMarcal17,300
Mór-Bodajki-vízfolyásGaja-patak12,730
Morgó-patakDuna7,600
Mucsi-Hidas-patakVölgységi-patak15,900
Nagy-PándzsaRába27,549
Nógrád-Vanyarci-patakHerédi-Bér-patak14,400
Nyiget-patakBene-patak8,600
Nyíri-patakBózsva-patak8,000
Nyögő-patakSajó10,500
Nyugati-övcsatornaBalaton14,655
OkorFekete-víz17,250
Okorköz-csatornaOkor4,850
Orci-patakKapos17,265
Pápai-Bakony-érMezőlaki Séd22,820
Pécsi-vízFekete-víz41,770
Principális-csatornaMura53,199
RábcaMosoni-Duna47,550
Rák-patakVölgységi-patak19,200
Rakaca-patakBódva25,100
Recski-TarnaTarna16,000
Rédei-patakGyöngyös-patak15,000
Répce-árapasztóRába8,160
Répce-árapasztóRépce2,865
RimaTisza32,040
Rimóc-Sipeki-patakDarázsdói-patak6,400
Ronyva-árapasztóRonyva-patak2,200
Rovákja-patakCsászár-víz10,590
Sárosd-Seregélyesi-
vízfolyás
Dinnyés-Kajtori-csatorna16,050
Sárvíz-patakZala19,527
Sorok-PerintRába34,725
Surján-patakKapos14,530
Szabási-RinyaBabócsai-Rinya5,250
Szarv-ágyGyöngyös-patak3,015
Szent László patakVáli-víz54,050
Szentadorjáni-patakMura8,495
Szentlélek-patakIpoly5,300
Szerencs-patakTakta-övcsatorna27,000
Szévíz-csatornaZala20,095
Sződ-Rákos-patakDuna2,800
Szuha-patakZagyva12,000
Szuha-patakSajó22,300
Taranyi-RinyaBabócsai-Rinya18,220
Tarján-patakGyöngyös-patak1,007
Tarján-patakZagyva-patak9,800
TarnaZagyva68,000
Tarnóca-patakTarna21,500
Tetves-patakBalaton9,309
Tolcsva-patakBodrog14,500
Torna-patakMarcal43,200
Unyi-patakDuna17,900
Vadász-patakHernád17,000
Váli-vízDuna48,810
Vasas-Belvárdi-vízfolyásKarasica10,300
Vasonca-patakHernád21,000
Vértesacsai-vízfolyásVáli-víz12,600
Veszprémi-SédNádor-csatorna45,000
Villány-Pogányi-vízfolyásKarasica12,287
Völgységi-patakSió34,850
Zagyva-patakZagyva43,880
ZalaBalaton108,950
Zala-Somogyi-határárokZala15,735

II. Az állam kizárólagos tulajdonában lévő vízilétesítmények

1. Az államhatárt alkotó vagy metsző csatornák

* szakaszonkénti összes hossz

Csatorna neveBefogadó neveCsatorna
hossza (km)
Bácsbokodi-KígyósKígyós32,020
Bajmoki-csatornaTavankuti1,325
Bajmoki-II. csatornaBajmoki-csatorna2,976
Barabási-
összekötőcsatorna
Dédai-Micz-főcsatorna3,725
Barát-érÖrdögárok-Zomlini-csatorna9,109
Batár-patakTisza10,400
Bélyi-csatornaRicsei-főcsatorna7,160
Cigányka-érKirályhegyesi-Száraz-ér17,700
Csanálosi-csatornaKraszna4,393
Csaronda-főcsatornaSzernye28,670
Csengeri-lapos-csatornaCsengeri-tói-csatorna0,225
Csengeri-tói-csatornaKeleti-övcsatorna6,071
Csente-Szakáli-III.
csatorna
Sebes-Körös11,657
Csigér-csatornaGalambos-csatorna5,493
Daróczi-határárokDédai-Micz-főcsatorna1,965
Darvasi-csatornaBélyi-csatorna1,230
Dédai-Micz-főcsatornaCsaronda-főcsatorna15,050
Dobra-Semjéni-csatornaRicsei-főcsatorna5,390
Dorobánti-csatornaCigányka-ér1,620
Dunacsúny-Rajkai-
szivárgócsatorna
Mosoni-Duna1,203
Egercse-csatornaCsaronda-főcsatorna4,800
Ér-főcsatornaBerettyó8,880
Feldsee-csatornaPomogy-Bánfalvi-csatorna1,926
Felső-Öreg-TúrPalád-patak13,100
Felsőberecki-csatornaBodrog10,450
Ferenc-tápcsatornaFerenc-csatorna34,000
Fülöpi-érNagy-ér14,150
Galambos-csatornaSzamossályi-árapasztó10,002
Garand felső csatornaTótfalusi-övcsatorna4,821
Géczy-sűrű-csatornaGalambos-csatorna2,804
Gyálai-határcsatornaÓszentiváni-csatorna7,127
Gyepes-főcsatornaHosszúfok-Határér-Köleséri-
főcsatorna
47,740
HatárcsatornaHosszúfok-Határér-Köleséri-7,690
főcsatorna
Határmenti-csatornaKis-Körös-főcsatorna2,330
Hosszúfok-Határér-
Köleséri-főcsatorna
Kettős-Körös36,480
Inándi-csatornaKorhány-csatorna1,700
Károlyi-folyásKraszna* 13,732
Karos-Szerdahelyi-
csatorna
Török-éri-főcsatorna16,700
Kaszony-Botrágyi-
csatorna
Szernye2,800
Keleti-övcsatornaSzamos35,259
KígyósFerenc-csatorna68,950
Királyhegyesi-Száraz-érSámson-Apátfalvi-
Száraz-ér
97,687
Kis-Körös-főcsatornaBerettyó20,450
Kocsóhát-Porgány-érKiszombor-Csipkési-
főcsatorna
12,753
Kopolya-csatornaGyepes-főcsatorna8,861
Korhány-csatornaHosszúfok-Határér-
Köleséri-főcsatorna
13,786
Kovács-patakSzipa-főcsatorna1,700
Körös-éri-főcsatornaTisza45,443
Krakk-éri-csatornaMaros3,202
KrasznaTisza46,480
Kutas-éri-csatornaKirályhegyesi-Száraz-ér32,033
Kutas-felső főcsatornaKutas-felfogó csatorna16,688
Lápi-főcsatornaKraszna11,493
Lapincs árapasztó vápaLáhn-patak2,008
Mosztok-csatornaSzipa-főcsatorna5,763
Nagy-KarcsaDéli-Radsky-csatorna6,200
Nagytóti-Toprongyos-
főcsatorna
Sebes-Körös15,933
Ősiréti-csatornaGyepes-főcsatorna7,060
Palád-patakTúr6,650
Pap-I. csatornaCsík-csatorna6,208
Penészleki-I. csatornaÉr-főcsatorna21,946
Penészleki-II. csatornaÉr-főcsatorna3,810
Penészleki-III. csatornaÉr-főcsatorna7,558
Penészleki-IV. csatornaÉr-főcsatorna0,980
Penészleki-V. csatornaÉr-főcsatorna1,174
Penészleki-VI. csatornaÉr-főcsatorna0,740
Penészleki-VII. csatornaÉr-főcsatorna7,434
Pete-Nagygéci-csatornaTótfalusi-övcsatorna2,568
Pomogy-Bánfalvi-csatornaHanság-főcsatorna3,812
Pósa-éri-csatornaGyepes-főcsatorna3,072
Rajkai-belvízcsatornaMosoni-Duna5,037
Rétárok-csatornaMosoni-Duna11,100
Rozsály-Zajtai-csatornaTisztaberki-Sár-csatorna9,663
Sár-Éger-főcsatornaTúr8,947
Szénási-folyásKárolyi-folyás18,882
Szipa-főcsatornaSzipa-kivezető csatorna22,850
TakóÉr-főcsatorna3,650
Tarcsai-határcsatornaHanság-főcsatorna7,170
TavankutiFerenc-csatorna9,400
Vereskereszt-
Madarásztói-csatorna
Tisza5,916
Zickisch-csatornaFeldsee-csatorna1,800

valamint

a) Duna-Tisza-csatorna

b) Kiskunsági-főcsatorna

2. Az 1 millió m3 tározó térfogatot meghaladó állandó jellegű belvíztározók, azok töltő-ürítő csatornáival együtt

Tározó(rendszer) neveTérfogat
(millió m3)
Császárszállási-tározórendszer4,353
Fancsika-I. tározó1,450
Félhalmi-holtág1,000
Harangodi-tározó1,569
K-V-1. tározó3,542
K-V-3. tározó10,158
K-XI. tározó2,134
Kecskeri-tározó1,840
Körmösdpusztai-tározó3,800
Leveleki-tározó5,280
Peresi-holtág4,200
Rétközi-tó11,080
Szamossályi-tározó2,270
Szarvas-Békésszentandrási-holtágrendszer4,800
Tunyogmatolcsi-Holt-Szamos7,250
Vaja-Rohodi-tározórendszer1,949
Veker-éri-tározó2,810
X. tározó1,850

3. a) Az elsőrendű árvízvédelmi művek, amelyek kettőnél több település belterületét vagy legalább 1 km2/km fajlagos kiterjedésű ártéri öblözetet védenek

A folyó (árvízvédelmi mű)
neve
Az ártéri öblözet neveHossza
(km)
Ágói-patak balpartGyöngyös-Tarna-Ágó-közi5,392
Bakonyér balpartHolt-Marcal győri2,840
Bakonyér jobbpartHolt-Marcal győri2,078
Batár balpartPalád-csécsei9,940
Berettyó balpartKis-Sárréti70,452
Berettyó jobbpartNagy-Sárréti22,900
Berettyó jobbpartBerettyóújfalui42,020
Berettyó jobbpartÉrmelléki5,490
Bodrog balpartBodrogközi39,799
Csincse balpartDélborsodi4,159
Dongér balpartCsongrádi7,500
Dongér jobbpartSzegedi7,500
Dráva balpartDrávaszabolcsi13,750
Dráva balpartKémesi4,400
Dráva balpartOrmánsági55,945
Duna balpartBudapest-bajai154,122
Duna balpartMargitta-szigeti47,800
Duna jobbpartSzigetközi61,724
Duna jobbpartKomárom-almásfüzitői14,283
Duna jobbpartTát-esztergomi8,337
Duna jobbpartSzentendrei-szigeti15,642
Duna jobbpartÉrdi3,108
Duna jobbpartErcsi8,938
Duna jobbpartAdonyi10,665
Duna jobbpartMadocsai18,228
Duna jobbpartDuna-Sióközi37,800
Duna jobbpartSárközi28,692
Duna jobbpartMohácsi19,865
Ér főcs. balpartÉrmelléki6,790
Ér főcs. jobbpartBerettyóújfalui5,861
Fehér-Körös balpartGyulai5,019
[189]
Fehér-Körös balpartBékési4,267
Fehér-Körös jobbpartRemetei9,475
Fekete-Körös balpartRemetei20,490
Fekete-Körös jobbpartSarkadi15,829
Fekete-víz balpartKémesi4,618
Fekete-víz jobbpartOrmánsági6,525
Gyöngyös p. jobbpartGyöngyös-Tarna-Ágó-közi6,827
Hármas-Körös balpartBékési14,292
Hármas-Körös balpartKörös-Tisza-Maros-közi70,738
Hármas-Körös jobbpartNagy-Sárréti28,413
Hármas-Körös jobbpartFegyvernek-mesterszállási38,626
Hármas-Körös jobbpartKöröszugi18,728
Hernád jobbpartÓcsalános-Hernád-közi10,500
Hortobágy-Berettyó
balpart
Nagy-Sárréti76,930
Hortobágy-Berettyó
jobbpart
Nagykunsági54,280
Hortobágy-Berettyó
jobbpart
Fegyvernek-mesterszállási16,200
Ipoly balpartBalassagyarmati4,150
Ipoly balpartIpolydamásdi1,505 km
Ipoly balpartLetkési8,198 km
Ipoly balpartIpolytölgyesi3,397 km
Ipoly balpartIpolyvecei9,182 km
Ipoly balpartDejtári7,825 km
Ipoly balpartSzécsényi8,053 km
Kálló főcs. balpartBerettyóújfalui1,925
Kálló főcs. jobbpartNagy-Sárréti11,210
Keleti főcs. balpartTiszanagyfalu-tiszalöki3,475
Keleti főcs. jobbpartHortobágyi3,205
Kettős-Körös balpartBékési35,040
Kettős-Körös jobbpartSarkadi36,193
Közös főcsatorna balpartSzolnoki4,500
Közös főcsatorna jobbpartSzolnoki4,500
Kraszna balpartÁgerdői3,377
Kraszna balpartVitkai10,097
Kraszna jobbpartSzamos-Kraszna-közi40,482
Lajta balpartLajta balparti17,577
Lajta jobbpartLajta jobbparti18,641
Laskó jobbpartLaskó-Tisza-Zagyva-Tarna-közi4,614
Laskó balpartPoroszlói4,600
Lónyay-főcsatorna
jobbpart
Felsőszabolcsi42,738
Marcal balpartMarcalközi19,253
Marcal jobbpartHolt-Marcal győri6,661
Maros balpartTorontáli28,640
Maros jobbpartKörös-Tisza-Maros-közi47,400
Mosoni-Duna balpartSzigetközi30,253
Mosoni-Duna jobbpartMosoni-Duna Rábcaközi17,969
Mosoni-Duna jobbpartRábaközi4,874
Mosoni-Duna jobbpartHolt-Marcal győri6,866
Mura balpartMurakeresztúri9,421
Mura balpartMolnári2,717
Mura balpartTótszerdahelyi5,014
Mura balpartBirkitói11,924
Mura balpartLetenyei14,284
Nádor balpartDuna-Sióközi1,095
Németér balpartNagykunsági9,100
Németér jobbpartNagykunsági3,300
Paksi Atomerőmű
Hidegvíz-
csatorna jobbpart
Duna-Sióközi0,393
Paksi Atomerőmű
Melegvíz-
csatorna jobbpart
Duna-Sióközi1,358
Palád balpartFelsőtúri0,980
Palád jobbpartPalád-csécsei6,423
Pécsi-víz balpartKémesi2,153
Rába balpartRábaközi60,588
Rába balpartNicki22,961
Rába jobbpartKemenesaljai53,927
Rába jobbpartMarcalközi18,628
Rába jobbpartHolt-Marcal győri10,406
Rábca balpartMosoni-Duna Rábcaközi29,854
Rábca jobbpartRábaközi30,193
Répce-árapasztó balpartRábaközi10,520
Répce-árapasztó jobbpartNicki9,665
Rima balpartDélborsodi4,150
Rima jobbpartPoroszlói7,955
Ronyva balpartRonyvazugi1,811
Sajó balpartTaktaközi8,000
Sajó balpartFelsőzsolca-boldvai7,270
Sajó jobbpartSzirma-sajóörösi10,474
Sajó jobbpartDélborsodi8,081
Sámson A. főcs. balpartKörös-Tisza-Maros-közi9,510
Sámson A. főcs. jobbpartKörös-Tisza-Maros-közi9,510
Sáréger balpartSzamos-közi6,774
Sáréger jobbpartSzamos-közi6,800
Sebes-Körös balpartSarkadi57,966
Sebes-Körös jobbpartNagy-Sárréti14,013
Sebes-Körös jobbpartKis-Sárréti42,452
Sió balpartDuna-Sióközi17,635
Sió balpartKajdacs-Simontornyai32,350
Sió jobbpartSárközi14,419
Szamos balpartSzamos-Kraszna-közi46,650
Szamos jobbpartSzamos-közi46,385
Szarv-ágy balpartGyöngyös-Tarna-Ágó-közi3,010
Szarv-ágy jobbpartGyöngyös-Tarna-Ágó-közi3,019
Szentendrei-Duna balpartSzentendrei-szigeti9,059
Szinva jobbpartSzirma-sajóörösi0,300
Szt. László balpartErcsi4,735
Takta balpartTaktaközi28,643
Tápió balpartJánoshidai10,912
Tápiói jobbpartSzolnoki6,320
Tarna balpartLaskó-Tisza-Zagyva-Tarna-közi36,214
Tarna jobbpartGyöngyös-Tarna-Ágó-közi8,180
Tisza balpartPalád-csécsei16,082
Tisza balpartSzamos-közi31,300
Tisza balpartVásárosnamény-benki23,038
Tisza balpartFelsőszabolcsi73,213
Tisza balpartTiszanagyfalu-tiszalöki20,025
Tisza balpartHortobágyi76,790
Tisza balpartTiszaörvényi3,380
Tisza balpartNagykunsági24,230
Tisza balpartFegyvernek-mesterszállási57,890
Tisza balpartAlcsiszigeti25,995
Tisza balpartCibakházi21,100
Tisza balpartKöröszugi36,400
Tisza balpartKörös-Tisza-Maros-közi64,166
Tisza balpartTorontáli12,400
Tisza jobbpartBeregi62,812
Tisza jobbpartBodrogközi67,942
Tisza jobbpartTaktaközi45,381
Tisza jobbpartDélborsodi49,783
Tisza jobbpartPoroszlói12,944
Tisza jobbpartLaskó-Tisza-Zagyva-Tarna-közi83,913
Tisza jobbpartSzolnoki43,511
Tisza jobbpartKécskei16,599
Tisza jobbpartCsongrádi28,536
Tisza jobbpartSzegedi59,964
Túr balpartSzamos-közi26,665
Túr jobbpartPalád-csécsei20,600
Túr jobbpartFelsőtúri7,422
Vadász-patak jobbpartÓcsalános-Hernád-közi1,300
Váli víz balpartErcsi2,829
Váli víz jobbpartAdonyi4,235
Zagyva balpartLaskó-Tisza-Zagyva-
Tarna-közi
54,623
Zagyva balpartBorsóhalmi9,520
Zagyva balpartJászfényszarúi18,985
Zagyva jobbpartJánoshidai41,067
Zagyva jobbpartSzolnoki24,018

3. b) A másodrendű árvízvédelmi művek

ba) Az elsőrendű árvízvédelmi mű használhatatlanná válása esetén, annak mentesített területén kettőnél több település belterületének ideiglenes védelmére alkalmasak

A folyó (védvonal) neveHossza
(km)
Megjegyzés
Berettyó balpart9,638Darvas-berettyó-
szentmártoni lok. töltés
Duna balpart22,000DVCs jobbparti lok. töltés
Duna balpart7,500Szeremlei lok. töltés
Duna balpart14,000Dávod-Hercegszántó-
országhatár lok. töltés
Duna jobbpart17,200Kisvajkai lok. töltés
Duna jobbpart5,730Faddi lok. töltés
Hortobágy-Berettyó balpart15,580Püspökladány-Nádudvar lok. töltés
Rábca jobbpart1,073
Ráckevei-Duna balpart12,970
Ráckevei-Duna jobbpart24,600
Tisza balpart
Szamos jobbpart
1,000Olcsvaapáti körtöltés
Tisza balpart16,773Tiszafüred-Tiszacsege lok. töltés
Tisza balpart14,035Tiszacsege-Újszentmargita lok. töltés
Tisza balpart50,300Újszentmargita-
Tiszavasvári lok. töltés
Tisza balpart3,990Tiszaugi lokalizációs töltés
Tisza jobbpart6,000Tokaj-tiszaladányi lok. töltés
Tisza jobbpart7,600Sövényházi keresztgát
Tisza jobbpart11,508Paphalmi töltés
Tisza jobbpart9,118Percsorai keresztgát
Zagyva jobbpart3,000Határmenti lokalizációs töltés

bb) Az államhatár mentén húzódó, a külföldről betörő vizek ellen védő lokalizációs töltések

A folyó (védvonal) neveHossza
(km)
Megjegyzés
Berettyó balpart2,120Kismarjai lokalizációs töltés
Fehér-Körös balpart10,290Fehér-Körös bp-i lok. töltés
Fehér-Körös jobbpart
Fekete-
Körös balpart
9,770Fehér-Fekete-Körös közti lokalizációs
töltés
Fekete-Körös jobbpart
Sebes-
Körös balpart
49,640Fekete-Sebes-Körös közti lokalizációs
töltés
Lajta-összekötőcsatorna
balpart
0,282Lajta főmeder és Lajta bal parti csat.
közti lokalizációs töltés
Maros jobbpart5,055Élővíz főcsat. jp-i töltés
Névtelen-patak jobbpart0,950Bánrévei töltés
Palád balpart3,177
Ronyva balpart1,811Sátoraljaújhely-felsőberecki töltés
Sajó balpart0,467Bánrévei töltés
Sebes-Körös jobbpart3,610Körösszegapáti lok. töltés
Szamos jobbpart25,234Szamos-Sáréger zárógát
Tisza jobbpart5,150Zemplénagárd-dámóci lok. töltés

bc) Az árvízi tározó töltő-ürítő és határoló vízi létesítményei

A folyó (védvonal) neveHossza
(km)
Megjegyzés
Ágói-patak jobbpart5,417Borsóhalmi-szükségtározó töltése
Berettyó balpart; Sebes-
Körös jobbpart
8,865Halaspusztai szükségtározó
Bodrog jobbpart10,175Ronyvazugi szükségtározó töltése
Berettyó balpart26,666Kutas szükségtározó töltése
Fehér-Körös jobbpart;
Fekete-
Körös balpart
3,644Kisdelta szükségtározó töltése
Fekete-Körös balpart11,015Mályvádi szükségtározó töltése
Kettős-Körös jobbpart;
Sebes-Körös balpart
7,750Mérgesi szükségtározó töltése
Kebele-patak5,469Kebele-árvíztározó töltése
Kerka-patak1,192Alsószenterzsébeti-
árvíztározó töltése
Lajta balpart14,400Lajta-szükségtározó töltése
Lajta balparti csat. jobbpart13,700Lajta-szükségtározó töltése
Répce3,096Gór-Bük-árvíztározó töltése
Ronyva jobbpart2,327Ronyvazugi szükségtározó töltése
Tarna jobbpart4,671Borsóhalmi-szükségtározó töltése
Tisza jobbpart23,830Cigánd-tiszakarádi szükségtározó
töltése
Zagyva jobbpart5,620Jásztelki szükségtározó északi töltése
Zagyva jobbpart3,300Jásztelki szükségtározó déli töltése

4. A folyók, valamint az előző pontokban meghatározott csatornák szabályozó művei, hajó- vagy egyéb zsilipei, árvízkapui, folyók duzzasztott terei[190]

Folyó megnevezéseA műtárgy neve
Által-érTatai Öreg-tó Vecserei zsilip
DunaDunakiliti fenékküszöb
DunaDunakiliti duzzasztómű és hajózsilip
Dunacsúny-Rajkai-szivárgócsatornaHomokparti (II. sz.) zsilip
Rajka-Dunakiliti-szivárgócsatornaZáperdei (III. sz.) zsilip
Rajka-Dunakiliti-szivárgócsatornaDiós (IV. sz.) zsilip
Rajka-Dunakiliti-szivárgócsatornaCsölösztői (V. sz.) zsilip
Fehér-KörösGyulai duzzasztó
Hármas-KörösBékésszentandrási vízlépcső
Hármas-KörösBökényi vízlépcső
HernádHernádszurdoki duzzasztó
Hortobágy-BerettyóÁgotai vészelzárómű
Hortobágy-BerettyóMezőtúri torkolati árvízkapu
Hortobágy-BerettyóMezőtúri torkolati hármaszsilip
Kettős-KörösBékési duzzasztó
LajtaLajta duzzasztó (Mosonmagyaróvár)
Lónyay-főcsatornaLónyay-főcsatorna torkolati műtárgy (árvízkapu)
MarcalMarcal duzzasztó
Mosoni-DunaRajkai (I. sz.) vízkivételi zsilip
Mosoni-DunaVigh (VI. sz.) zsilip
Mosoni-DunaMosonmagyaróvári duzzasztó
Mosoni-DunaIparcsatorna árvízkapu
RábaSzentgotthárdi duzzasztó
RábaNicki duzzasztó
Ráckevei-DunaKvassay vízlépcső
Ráckevei-DunaTassi duzzasztómű és hajózsilip
Sebes-KörösBiharugrai duzzasztó
Sebes-KörösKörösladányi duzzasztó
SióSiófoki leeresztő zsilip és hajózsilip
SióBalatonkiliti mederduzzasztó
SióSió Torkolati Mű
TiszaTisza tó
TiszaTiszalöki vízlépcső
TiszaKiskörei vízlépcső
TúrSorkádi duzzasztó
TúrTúr torkolati műtárgy
Duna-Tisza-csatornaDunaharaszti tűsgát
Duna-Tisza-csatornaSári-zsilip
Ferenc-tápcsatornaDeák Ferenc zsilip
Hanság-főcsatornaMekszikópusztai zsilip
Jászsági-főcsatornaBeeresztő zsilip
Jászsági-főcsatornaHanyi vízleadó
Jászsági-főcsatornaSajfoki vízleadó
Jászsági-főcsatorna28-as vízleadó
K-III. főcsatornaK-III. fővízkivétel
K-III. főcsatornaI. sz. vízszintszabályzó
K-III. főcsatornaII. sz. vízszintszabályzó
K-III. főcsatornaIII. sz. vízszintszabályzó
K-III. főcsatornaIV. sz. vízszintszabályzó
K-III. főcsatornaV. sz. vízszintszabályzó
K-IV. főcsatornaK-IV. fővízkivétel
K-IV. főcsatorna6T. automatikus vízszintszabályzó
K-IV. főcsatorna9T. automatikus vízszintszabályzó
K-IV. főcsatorna14T. automatikus vízszintszabályzó
K-IV. főcsatorna16T. automatikus vízszintszabályzó
K-IV. főcsatorna20T. automatikus vízszintszabályzó
K-IV. főcsatorna24T. automatikus vízszintszabályzó
Keleti-főcsatornaTiszavasvári-keleti vízbeeresztő- és hajózsilip
Keleti-főcsatornaBalmazújvárosi bukó
Keleti-főcsatornaHajdúszoboszlói bukó
Keleti-főcsatornaBakonszegi zsilip
Kiskunsági-főcsatornaTassi zsilip
Kiskunsági-főcsatornaHomoki zsilip
Kiskunsági-főcsatornaHalas-tói zsilip
Kiskunsági-főcsatornaKFCS-DVCS összekötő zsilip
Kiskunsági-főcsatornaAkasztói zsilip
Nagykunsági-főcsatornaBeeresztő zsilip
Nagykunsági-főcsatorna14. sz. alvízszint-szabályzó
Nagykunsági-főcsatorna31. sz. alvízszint-szabályzó
Nagykunsági-főcsatorna34. sz. alvízszint-szabályzó
Nagykunsági-főcsatornaLeürítő zsilip
Nagykunsági-főcsatorna (Keleti ág)18. sz. alvízszint-szabályzó
Nagykunsági-főcsatorna (Keleti ág)Fenékleürítő
NK-III-2. öntözőcsatorna1. sz. alvízszint-szabályzó
NK-III-2. öntözőcsatorna7. sz. zsilip
NK-III-2. öntözőcsatorna14. sz. alvízszint-szabályzó
NK-III-2. öntözőcsatoma20. sz. alvízszint-szabályzó
NK-III-2. öntözőcsatorna21. sz. alvízszint-szabályzó
NK-III-2. öntözőcsatorna22. sz. alvízszint-szabályzó
Nyugati-főcsatornaTiszavasvári-nyugati vízbeeresztő zsilip
Nyugati-főcsatornaI. vízszintszabályzó
Nyugati-főcsatornaII. vízszintszabályzó
Nyugati-főcsatornaIII. vízszintszabályzó
Nyugati-főcsatornaHármas elosztó zsilip
Rábca árapasztó csatornaRábca árvízkapu
Takta-övcsatornaKesznyéteni árvízkapu"

5. Regionális vízi közműből a közművagyon

5. a) Vízellátás

Regionális Víziközmű
megnevezése (RVR)
Vízbázisának
kapacitása
ezer m3/nap
Víztisztítóművé-
nek
kapacitása
ezer m3/nap
Közmű-
hálózatának
hossza
(km)
Bicskei RVR21,9-140,0
Borsodi RVR (Rakaca
ivóvíztározó)
21,017,2272,6
Dél-Borsodi RVR9,59,553,0
Dél-kelet Balatoni RVR41,641,6929,0
Dorogi RVR29,2-459,0
Duna-balparti RVR100,8-2389,4
Duna-jobbparti RVR50,9-938,6
Dunai RVR15,5-31,4
Észak-kelet Balatoni RVR40,725,0509,5
Észak-Nógrádi RVR (Komra-
völgyi ivóvíztározó)
24,218,0107,1
Észak-Szabolcsi RVR8,37,030,3
Geszterédi RVR8,310,027,6
Hevesi RVR6,76,7157,2
Ipolymenti RVR5,1-139,2
Kelet-Borsodi RVR91,050,0229,1
Keleti-Főcsatorna RVR54,030,043,3
Közép-Nógrád-
Mátravidéki RVR (Hasznosi
ivóvíztár.)
10,610,039,5
Mátrai RVR(felszín alatti)0,10,1177,7
(Köszörű-
völgyi ivóvíz-
tározó)
1,31,2
(Csórréti
ivóvíz-tározó)
3,23,0
Nyírád-Ajka RVR40,0-18,7
Nyíregyházi RVR66,048,077,0
Nyugat-Balatoni RVR54,524,51432,7
Ózdi RVR(felszín alatti)0,050,05201,0
(Lázbérci
ivóvíz-tározó)
24,024,0
Pécs-Mohács és Pécs-Komló
RVR
95,062,0104,6
Rákhegyi RVR19,224,0113,6
Sajóecsegi
RVR
(felszín alatti)--74,7
23,1
(Bódva)
(ipari, Bódva)15,415,4
Sümegi RVR8,4-50,8
Tatabányai RVR51,2-1134,0
Velencei-tavi RVR21,52,0353,8

5. b) Szennyvízelvezetés, -tisztítás

Regionális Vízi közmű megnevezése
(RSzvet)
Szennyvíztelepének
kapacitása
ezer m3/nap
Közmű-
hálózatának
hossza (km)
Balatoni RSzvet-k
I. régió: Balatonvilágos-Balatonszárszó32,5353,4
II. régió: Balatonszemes-Fonyód14,4212,7
III. régió: Balatonfenyves-Balatonberény7,0242,2
IV. régió: Keszthely-Balatongyörök21,5224,0
V. régió: Zánka-Szigliget3,8150,9
VI. régió: Balatonakali-Balatonfűzfő17,0298,8
VII. régió: Balatonkenese-Balatonakarattya5,0138,3
Dorogi RSzvet5,031,7
Duna-balparti RSzvet25,0391,0
Duna-jobbparti RSzvet14,2112,0
Esztergomi RSzvet12,043,7
Tatabányai RSzvet16,0165,2
Tatai RSzvet6,050,8
Velencei-tavi RSzvet12,4267,0

6. A belvízöblözetek és a belvízrendszerek főcsatornáinak közös működtetését segítő összekötő vagy megcsapoló belvízcsatornák, és a 2 m3/s torkolati vízszállító-képességet meghaladó belvízcsatornák, valamint az azok működéséhez szükséges műtárgyak

* szakaszonkénti összes hossz

A közös működtetést segítő
összekötő vagy megcsapoló csatorna
neve
Befogadó neveCsatorna
hossza (km)
12-28. összekötőcsatorna12. csatorna7,500
5-120. csatornaJobb parti szivárgó4,700
72. összekötőcsatorna33. csatorna4,375
Ásványi-tápcsatornaDuna0,352
Barbacsi-csatornaKölesmajori-csatorna6,235
Berek-ér-Puszta-érSárréti-főcsatorna8,493
Berek-ér-Sárréti-összekötőcsatornaSárréti-főcsatorna1,420
Bodzás-érKati-ér3,619
Bodzás-Fancsika-II.
összekötőcsatorna
Fancsika-II. tározó2,650
Börcsi-Ó-RábcaRábca6,166
Csente-Szakáli-I. csatornaKutas alsó főcsatorna6,386
Csente-Szakáli-II. csatornaKődombszigeti-főcsatorna12,060
Cserei-érKondoros-csatorna4,165
Csikosér-Élővíz-összekötőcsatornaÉlővíz-csatorna0,972
Csillagosi-összekötőcsatornaSárközi-II. főcsatorna0,150
Csökmő-Halasi-csatornaNagy-foki-csatorna1,645
Dióér-Holt-Sebes-Körös-
összekötőcsatorna
Holt-Sebes-Körös-
főcsatorna
0,650
Doba-Tiszasülyi-28.
összekötőcsatorna
Tiszasülyi-28. csatorna2,657
Északi-főcsatornaSzamos18,840
Farkas-árokKapuvár-Bősárkányi-
csatorna
16,022
Fehér-tói-érPocsaji-ér3,846
Forgácsháti-csatornaHortobágy-főcsatorna5,650
Füredkócsi-tározó-lecsapolócsatornaSarkad-Mérges-Sáros-ér7,300
Fürjér-Vidiér-összekötőcsatornaVidi-ér8,416
Gátér-Fehértói-összekötőcsatornaCsukás-éri-főcsatorna3,144
Gojdár-Pamukéri-csatornaSártó-Ökröstói-csatorna7,748
Gőgő-Szenke-főcsatornaÖreg-Túr19,110
Gúti-érBodzás-ér5,328
Hamvas-Alsófutaki-
összekötőcsatorna
Hamvas-főcsatorna4,550
Harta-I. összekötőcsatornaV. csatorna1,415
Harta-II. összekötőcsatornaFűzvölgyi-főcsatorna3,295
Hollózugi-árapasztóSebes-Körös0,580
Holt-Sebes-Körös-
Határér-összekötőcsatorna
Hosszúfok-Határér-Köleséri-
főcsatorna
19,244
Homoródi-összekötőcsatornaSárközi-I. főcsatorna2,600
I/4. csatornaDömsödi-holtág (felső szakasz)0,119
II. övcsatornaI. övcsatorna11,000
III. főcsatornaDuna10,485
III/6. csatornaRáckevei-Duna0,100
IV. csatornaRáckevei-Duna0,162
K-1. csatornaKórógy-ér15,596
K-11. csatornaVeker-ér7,689
K-13. csatornaK-1. csatorna4,880
K-V-1. megkerülő csatornaKadarcs-Karácsonyfoki-csatorna3,040
K-V-1.-Kadarcs-összekötőcsatornaKadarcs-Karácsonyfoki-csatorna2,100
K-V-3.-Kadarcs-összekötőcsatornaKadarcs-Karácsonyfoki-csatorna0,220
K-XI. lecsapolócsatornaK-XI.-Pálfoki-
összekötőcsatorna
2,830
K-XI.-Pálfoki-összekötőcsatornaPál-foki-csatorna0,206
Kengyelesi-csatornaIII. főcsatorna0,050
Kisbodaki-összekötőcsatornaDuna0,346
Kis-Körös-Barátér-összekötőcsatornaKis-Körös-főcsatorna0,979
Kis-RábaRábca40,235
Kis-Rába (kettős ág)Kis-Rába0,150
Kis-Rába (Kisfaludi mellékág)Kis-Rába2,325
Kisújszállási-III. csatornaKakat-csatorna6,900
Kisújszállási-XL. csatornaKakat-csatorna2,672
Kisújszállási X-XII. csatornaKakat-csatorna2,184
Kisújszállási X-XXVII. csatornaKakat-csatorna2,960
Klágya-DunaFerenc-tápcsatorna6,410
Kopolya-Gyepes felső
összekötőcsatorna
Kopolya-csatorna3,010
Kölesmajori-csatornaKepés-Lesvári-főcsatorna2,238
Kunere-csatornaZagyva1,824
Kurjantó-Kondortó-összekötőcsatornaI. övcsatorna7,783
Lébény-Hanyi-1. csatornaRábcai-tőzegcsatorna8,330
Lébény-Hanyi-2. csatornaLébényi-belvízcsatorna8,145
Lébény-Hanyi-főcsatornaMosonszentjánosi-csatorna9,847
Létai-Nagy-ér-összekötőcsatornaNagy-ér4,200
Ludas-érKurca-főcsatorna12,227
Matyér-Fehértói-csatornaMatyér-Subasai-csatorna6,664
MegkerülőSzelidi-tavi6,290
Mérges-érKálló-ér1,043
Mirhó-Kisgyolcsi-összekötőcsatornaMirhó-Gyolcsi-csatorna2,564
Morgó-foki-tápcsatornaFekete-Körös0,821
Móricföldi-II. csatornaKődombszigeti-főcsatorna2,525
Mosonszentjánosi-összekötőcsatornaBordacsi-csatorna1,340
Műrét-Kis-tiszai-csatornaPercsorai-főcsatorna6,048
Nagy-foki-csatornaKutas-főcsatorna12,571
Nagy-vájásLápi-főcsatorna6,700
Örömkő-laposi-csatornaRévfalui-csatorna5,225
Pál-foki-csatornaKispálszigeti-csatorna2,350
Patéi-csatornaVeker-ér2,600
Pocsaji-érNagy-ér0,535
Rábatamási-határcsatornaKapuvár-Bősárkányi-csatorna7,375
Remencei-csatornaBácsai-csatorna2,235
Répce jobb parti főlecsapoló csatornaRépce7,766
Sebes-éri-IV. csatornaVillogó-csatorna2,550
Siratói-összekötőcsatornaSzarvas-Békésszentandrási-holtág1,444
Solti-árapasztóDuna3,522
Szeghalmi-megcsapoló csatornaSebes-Körös3,354
Szigetbecsei-átkötőcsatornaIII/6. csatorna0,535
Szittyó-csatornaXXX. csatorna10,270
Szöcsköd-Komádi-I-II. csatornaKutas-főcsatorna10,584
Tapolnok-főcsatornaÖreg-Túr24,990
Terehalom-Mucsihát-
Kórógy-összekötőcsatorna
Kórógy-ér2,720
Terehalom-Mucsiháti-csatornaKórógy-ér8,177
Tói-csatornaKraszna0,800
Tordai-csatornaSebes-Körös3,035
TordosaKapuvár-Bősárkányi-csatorna13,150
Tökföldi-tápcsatornaVargahosszai főcsatorna0,910
Urhanya-csatornaLébényi belvízcsatorna5,400
Újfoki-csatornaDuna1,973
V-11. csatornaVillogó-csatorna1,585
V-14. csatornaVillogó-csatorna1,112
V-3. (Óvári-)csatornaV. (Vargahosszai-)főcsatorna8,070
V. csatornaRáckevei-Duna0,480
Vámház-érKis-Répce7,833
Vámház-ér-Kis-Rába-
összekötőcsatorna
Kis-Rába0,530
Vasútmenti-csatornaKőris-patak1,680
Veker-Ecser-Kórógy-
összekötőcsatorna
Veker-ér8,060
Vidre-érFelső-főcsatorna12,890
Vidre-éri-
összekötőcsatorna
Vidre-ér4,750
XX. árapasztóDuna-völgyi-főcsatorna2,390
2 m3/s torkolati vízszállító-
képességet meghaladó
csatorna neve
Befogadó neveCsatorna
hossza (km)
12. csatornaSaj-foki-csatorna10,200
14. csatornaHanyi-csatorna9,523
22. csatornaTiszasülyi-28. csatorna9,000
33. csatornaMillér-csatorna24,366
Adonyi-főcsatornaDuna4,470
Algyői-főcsatornaTisza17,008
Álomzugi-csatornaHortobágy-Berettyó6,964
Alpár-Nyárlőrinci-főcsatornaAlpári-holtág41,473
Alsó-alvízi-tápcsatornaKékcsei-tápcsatorna1,550
Alsó-főcsatornaFelső-főcsatorna9,450
Alsó-Kadarcs-csatornaKösely-főcsatorna19,930
Alsó-Ó-Berettyó-csatornaSárréti-főcsatorna13,314
Alsó-Öreg-TúrTúr14,070
Alsó-Selypes-főcsatornaTiszakeszi-főcsatorna6,265
Alsófutaki-csatornaHortobágy-Berettyó10,832
Alsóréti-csatornaTisza1,209
Aranyad-éri-csatornaSámson-Apátfalvi-Száraz-ér13,536
Árkus-főcsatornaSarkad-Mérges-Sáros-ér44,530
Bácsai-csatornaMosoni-Duna6,743
Bágy-Szandalik-csatornaHortobágy-főcsatorna15,723
Bal parti szivárgóTisza27,520
Balatonlellei szivattyútelep-
nyomócsatorna
Balaton0,247
Balatonlellei-B. árokBalatonlellei szivattyútelep-
nyomócsatorna
1,368
Bárkás-csatornaFekete-Körös3,376
Bársonyos-csatornaHernád60,300
Bédai-holtágKülső-Bédai-holtág11,500
Békés-III. tápcsatornaKettős-Körös1,150
Belfő-csatornaTisza57,740
Bodrogzugi-I. csatornaBodrog13,550
Bodrogzugi-II. csatornaBodrogzugi-I. csatorna9,070
Bódvaj-patakKraszna15,840
Bordacsi-csatornaKimlei-csatorna9,612
Borzasi-összekötőcsatornaXXX. csatorna0,240
Brassó-érKadarcs-Karácsonyfoki-csatorna3,112
Büngösdi-főcsatornaKettős-Körös22,004
Cigány-foki-főcsatornaHolt-Sebes-Körös-főcsatorna21,320
Csárdaszállási-csatornaMezőberényi-főcsatorna5,660
Császári-Oláhréti-tápcsatornaCsászári-Oláhréti-tározórendszer1,700
Csátés-csatornaTiszasülyi-28. csatorna28,000
Cserepes-Pap-érHortobágy-főcsatorna8,830
Csincsa-csatornaLaskó-patak21,700
Csincse-övcsatornaRima23,335
Csomata-csatornaÖreg-Túr36,400
Csorna-Foktői-csatornaDuna33,380
Csukás-érKőrös-ér11,690
Csukás-éri-főcsatornaDong-éri-főcsatorna37,596
Csukásér-Nyárlőrinci-
összekötőcsatorna
Csukás-éri-főcsatorna13,256
Dános-csatornaLanka-csatorna2,971
Dár-foki-összekötőcsatornaSzekszárd-Bátai-főcsatorna4,120
Deszk-Fehértói-főcsatornaMaros9,643
Dió-éri-főcsatornaSebes-Körös22,406
Doba-csatornaTisza16,608
Dong-éri-főcsatornaTisza70,447
Dorozsma-Halasi-főcsatornaDorozsma-Majsai-főcsatorna28,252
Dorozsma-Majsai-főcsatornaAlgyői-főcsatorna38,630
Dögös-Kákafoki- főcsatornaSzarvas-Békésszentandrási-holtág55,200
Duna-völgyi-főcsatornaDuna146,526
Eger-csatornaKánya-patak27,840
Eleki-főcsatornaKígyósi-főcsatorna30,300
Élővíz-csatornaKettős-Körös37,352
Élővíz-főcsatorna (hullámtéri
szakasz)
Maros1,160
Eresztőhalmi-I. csatornaZagyva0,563
Érfűi-csatornaTisza1,750
Érpataki-főfolyásLónyay-főcsatorna50,160
Északi-főgyűjtőKarapancsai-főcsatorna13,320
Északi-övcsatornaPrügyi-főcsatorna5,200
Fazekaszugi-főcsatornaHármas-Körös13,591
Fehér-tói-tározó-tápcsatornaFehér-tói-tározó2,850
Fehérnádi-csatornaSulymos-főcsatorna6,000
Fehértó-Majsai-főcsatornaAlgyői-főcsatorna37,529
Fekete-Körös-Kopolya-
összekötőcsatorna
Fekete-Körös0,177
Félegyházi-főcsatornaCsukás-éri-főcsatorna45,563
Félhalmi-csatornaFélhalmi-holtág4,919
Felső-alvízi-tápcsatornaKékcsei-tápcsatorna1,243
Felső-főcsatornaTisza18,162
Felsőréhelyi-főcsatornaHortobágy-Berettyó21,594
Foki-csatornaTolnai-Holt-Duna3,700
Folyás-éri-főcsatornaSebes-Körös20,501
Füredkócsi-tározó-tápcsatornaFüredkócsi-tározó5,350
Fűzvölgyi-főcsatornaKékesiréti48,169
Gaja-malomcsatornaGaja-patak3,993
Gencsháti-csatornaSzárazér-Porgányi-főcsatorna4,050
GerjeKözös-csatorna49,900
Gerje-mellékcsatornaGerje20,305
Gerlai-holtágÉlővíz-csatorna11,949
Gombócos-Bár-Duna-csatornaZsejkei csatorna8,825
Görbeházi-csatornaBágy-Szandalik-csatorna3,490
Gyáli-1. főcsatornaRáckevei-Duna24,660
Gyáli-17. csatornaGyáli-1. főcsatorna7,583
Gyáli-2. főcsatornaGyáli-1. főcsatorna17,150
Gyáli-24. csatornaGyáli-2. főcsatorna9,619
Györpölési előtéri csatornaTisza0,683
Gyulai-lecsapolócsatornaKígyósi-főcsatorna11,058
Gyulai-tápcsatornaFehér-Körös1,540
Gyulavári-főcsatornaFehér-Körös7,350
Halásztanyai-csatornaTisza5,050
Hamvas-főcsatornaHortobágy-Berettyó45,148
Hamvas-Sárréti-összekötőcsatornaHamvas-főcsatorna1,142
Hanság-főcsatornaRábca34,971
Hanyi-csatornaTisza43,625
Hanyi-Sajfoki-összekötőcsatornaSaj-foki-csatorna0,914
Harangzugi-I. c. csatornaHarangzugi-I. csatorna24,305
Harangzugi-I. csatornaHármas-Körös20,638
Hataj-csatornaTisza0,776
HatármentiZagyva1,225
Hédervár-Darnói-csatornaHédervár-Vadaskerti-csatorna8,242
Hédervár-Vadaskerti-csatornaMosoni-Duna5,100
Hejő-főcsatornaTisza23,600
Hejő-Szarda-övcsatornaSajó11,200
Hódtó-Kis-tiszai-csatornaGyörpölési előtéri csatorna15,796
Holt-MarcalNagy-Pándzsa12,692
Holt-Sebes-Körös-főcsatornaSebes-Körös53,042
Homok-Sarródi-csatornaHanság-főcsatorna7,530
Hortobágy-főcsatornaHortobágy-Berettyó93,267
Hortobágy-Kadarcs-
összekötőcsatorna
Hortobágy-főcsatorna4,896
I-13. csatornaHortobágy-Berettyó2,263
I. árapasztóRáckevei-Duna16,993
I. övcsatornaDuna-völgyi-főcsatorna37,647
Igali gravitációs főcsatornaFerenc-tápcsatorna40,373
III. övcsatornaDuna-völgyi-főcsatorna36,880
Inérháti-főcsatornaSajó10,200
Ively-érÉszaki-övcsatorna4,060
Jobb parti szivárgóTisza19,680
Kadarcs-Karácsonyfoki-csatornaHortobágy-főcsatorna* 36,593
Kadia-Ó-DunaFerenc-tápcsatorna10,004
Kakat-csatornaHortobágy-Berettyó45,300
Kállai-főfolyásLónyay-főcsatorna54,630
Kálló-érBerettyó29,365
Kamuti-csatornaMezőberényi-főcsatorna7,906
Kapuvár-Bősárkányi-csatornaRábca15,987
Karapancsai-főcsatornaKadia-Ó-Duna22,761
Karász-Gyulaházi-csatornaKártavai-csatorna16,400
Karcagi-I. csatornaHortobágy-Berettyó23,024
Karcagi-II. csatornaKarcagi-I. csatorna20,650
Karcagi-III. csatornaHortobágy-Berettyó9,080
Karcsa-csatornaTiszakarádi-főcsatorna12,300
Kártavai-csatornaLónyay-főcsatorna4,600
Kati-érKálló-ér52,600
Kékcsei-tápcsatornaRétközi-tó5,455
KékesirétiMegkerülő4,431
Kenyere-érTisza11,508
Kepés-Lesvári-főcsatornaRábca30,945
Kerülőházi-csatornaFelső-alvízi-tápcsatorna7,590
Keszeg-érRábca50,226
Kígyós-ér (mellékág)Kiskunsági-főcsatorna7,710
Kígyósi-főcsatornaGerlai-holtág10,085
Kimlei-csatornaRábca13,312
Király-érBágy-Szandalik-csatorna42,988
Kis-foki-csatornaBal parti szivárgó5,860
Kis-Rába-öblítőcsatornaRába0,150
Kis-RépceHanság-főcsatorna12,130
Kis-tiszai zsilip- és beeresztő
csatorna
Nagyfai-Holt-Tisza0,145
Kisgyepi-csatornaZagyva8,200
Kispálszigeti-csatornaÓ-Berettyó6,400
Kisújszállási-II-3. csatornaHortobágy-Berettyó0,725
Kiszombor-Csipkési-főcsatornaMaros5,686
Kocsordi-főcsatornaKraszna11,919
Kondoros-csatornaKösely-főcsatorna29,586
Kopáncs-Kis-tiszai-főcsatornaHódtó-Kis-tiszai-csatorna6,743
Kopolya-Gyepes alsó
összekötőcsatorna
Kopolya-csatorna1,770
Korcsina-csatornaDráva18,540
Kórógy-érKurca-főcsatorna49,800
Kósdi előtéri csatornaTisza0,337
Kődombszigeti-főcsatornaSebes-Körös20,530
KÖF-DVCS-összekötőcsatornaDuna-völgyi-főcsatorna0,450
Köles-érKardos-ér10,814
Kőris-árapasztóKis-Rába3,225
Kőris-patakRépce10,647
Kőrös-érTisza40,312
Kőrösér-Nyilas-összekötőcsatornaKőrös-ér8,800
Körtvélyesi-árokNádor-csatorna7,610
Kösely-főcsatornaHortobágy-főcsatorna60,900
Kösely-Hajdúszováti-átmetszésKeleti-főcsatorna10,000
Kötegyáni-övcsatornaKopolya-csatorna4,970
Közös-csatornaTisza8,200
Kurca-főcsatornaKurca-toroki előtéri csatorna39,359
Kurca-toroki előtéri csatornaTisza0,150
Kutas alsó főcsatornaBerettyó46,580
Kutas-felfogócsatornaKörmösdpusztai-tározó9,310
Lanka-csatornaDráva-holtág10,695
Lankóci-Kis-Duna-csatornaDuna5,705
Lápi-mellékcsatornaLápi-főcsatorna13,300
Leányvár-Agárdi-csatornaRicsei-főcsatorna8,800
Lébényi-belvízcsatornaRábca17,990
Lébényi-zsilipcsatornaRábca2,295
Létai-érNagy-ér35,575
Lónyay-főcsatornaTisza44,600
Lórés-Siratói-összekötőcsatornaGyoma-Siratói-holtág7,520
Magdolna-érKadarcs-Karácsonyfoki-csatorna13,056
Mágocs-érKórógy-ér45,589
Makkodi-főcsatornaHortobágy-Berettyó16,381
Makócsa-főcsatornaSzipa-főcsatorna14,750
Makói-főcsatornaMaros jobb parti tápcsatorna4,280
Malomzug-Décsipusztai-csatornaSzarvas-Békésszentandrási-holtág14,278
Malomzug-Simafoki-csatornaPeresi-holtág13,340
Marcal-belvízcsatornaMarcal12,930
Máriapócsi-főfolyásLónyay-főcsatorna37,500
Maros jobb parti tápcsatornaMaros0,577
Mátételkei-KígyósKígyós28,950
Mátyáshalmi-főcsatornaNagyfa-Hódtói-összekötőcsatorna31,367
Matyér-Subasai-csatornaGyálai-Holt-Tisza11,250
Meggyes-Csaholyi-folyásKraszna23,500
Mezőberényi-főcsatornaKettős-Körös11,129
Mezőtúri-VI. csatornaHármas-Körös24,267
Millér-csatornaTisza36,890
Mindszenti régi szivattyútelep-előtéri
csatorna
Tisza0,125
Mindszenti régi szivattyútelep-
tápcsatorna
Mindszenti régi szivattyútelep-előtéri
csatorna
0,039
Mindszenti új szivattyútelep-előtéri
csatorna
Tisza0,086
Mindszenti új szivattyútelep-
tápcsatorna
Mindszenti új szivattyútelep-előtéri
csatorna
0,039
Mirhó-Gyolcsi-csatornaTisza8,511
Mosonszentjánosi-csatornaHanság-főcsatorna11,215
Nád-érCsincse-övcsatorna10,536
Nádor-csatornaSió111,400
Nagy-érKálló-ér84,400
Nagyari-Túr-ágTisza8,050
Nagyfa-Hódtói-összekötőcsatornaTisza11,572
Nagyfoki-I. csatornaTiszaderzsi-3. csatorna16,030
Nagyhalász-Pátrohai-
csatorna
Belfő-csatorna23,100
Nagyréti-szivárgóÉrpataki-főfolyás4,400
Német-érHortobágy-Berettyó12,554
Nováki-főcsatornaMosoni-Duna23,996
Ó-BerettyóSzeghalmi-övcsatorna17,745
Orosztanyai-csatornaBelfő-csatorna5,150
Ószentiváni-csatornaTisza10,153
Ottómajori-csatornaRábcai-tőzegcsatorna4,400
Ottómajori-összekötőcsatornaKimlei-csatorna0,910
Ölyvös-főcsatornaKutas-főcsatorna36,750
Ördögárok-Zomlini-csatornaKis-Körös-főcsatorna9,321
Öreg-TúrTisza63,600
Őrszemi-megcsapolócsatornaTisza3,300
Paks-Faddi-főcsatornaFaddi-Holt-Duna11,540
Palád-Csécsei-főcsatornaTisza22,280
Paphalmi-főcsatornaGyálai-Holt-Tisza6,757
Parlagnyilasi-csatornaSzavai-csatorna3,865
Patkányosi-tápcsatornaDuna1,434
Peitsik-csatornaTisza36,450
Percsorai hullámtéri csatornaTisza0,280
Percsorai-főcsatornaTisza15,318
Peres-érPrügyi-főcsatorna6,560
PerjeKözös-csatorna25,550
Perje-FelsőPerje17,836
Piti-csatornaTörök-éri-főcsatorna7,225
Pontyos-Örvényi-csatornaHullámtéri vízpótló rendszer5,019
Pörös-éri-főcsatornaVesszősi hullámtéri csatorna7,690
Prügyi-főcsatornaTisza14,670
Pusztai-levezetőcsatornaSámson-Apátfalvi-Száraz-ér1,961
Rajka-Dunakiliti-szivárgócsatornaTejfalui mellékágrendszer5,782
Rábca-árapasztóMosoni-Duna2,520
Rábcai-tőzegcsatornaRábca10,900
Rekettyés-érZagyva23,633
Répce-Kardos-összekötőcsatornaRépce0,425
Révfalui-csatornaMosoni-Duna7,137
Ricsei-főcsatornaTisza10,460
Rigós-csatornaTisza33,100
Saj-foki-csatornaTisza32,905
Sajó-csatornaTisza5,000
Sámson-Apátfalvi-Száraz-érMaros49,442
Sarkad-Mérges-Sáros-érHortobágy-főcsatorna28,875
Sárközi-I. főcsatornaDuna50,405
Sárközi-II. főcsatornaSárközi-I. főcsatorna47,000
Sárközi-III. főcsatornaSárközi-I. főcsatorna22,000
Sárréti-főcsatornaHortobágy-Berettyó70,782
Sártó-Ökröstói-csatornaTisza4,013
Séd-Sárvízi-malomcsatornaNádor-csatorna71,580
Simai-főfolyásLónyay-főcsatorna31,620
Soroksári-I. főcsatornaRáckevei-Duna8,660
Sós-tói-csatornaPusztai-levezetőcsatorna12,080
Sulák-csatornaDuna3,080
Sulymos-főcsatornaTisza20,800
Szajoli-I. csatornaTisza15,293
Szamossályi-árapasztóSzamossályi-tározó10,020
Szárazér-Porgányi-főcsatornaNagyfa-Hódtói-összekötőcsatorna40,370
Szavai-csatornaMosoni-Duna23,959
Szegedi-csatornaRábca16,664
Szeghalmi-főcsatornaBerettyó3,793
Szeghalmi-gyűjtőcsatornaSzeghalmi-főcsatorna15,027
Szeghalmi-övcsatornaSzeghalmi-főcsatorna23,000
Szegvár-Mindszenti-határcsatornaKurca-főcsatorna10,831
Széksóstói-főcsatornaPaphalmi-főcsatorna33,700
Szekszárd-Bátai-főcsatornaDuna35,500
Szekszárdi-SédSzekszárd-Bátai-főcsatorna9,923
Szelidi-taviCsorna-Foktői-csatorna16,728
Szentesi szivattyútelep-előtéri
csatorna
Tisza0,390
Szentesi szivattyútelep-tápcsatornaSzentesi szivattyútelep-előtéri0,880
csatorna
Szentkuti-összekötőcsatornaHédervár-Darnói csatorna0,634
Szeregyházi-csatornaCsikosér-Élővíz-összekötőcsatorna4,615
Szipa-kivezető csatornaTisza0,900
Szőny-Füzitői-csatornaFényes-patak11,927
Szőreg-Deszk-Kübekházi-főcsatornaMaros13,376
Szöveteni-csatornaBelfő-csatorna10,000
Takta-övcsatornaSajó29,260
Taktaközi-főcsatornaTakta-övcsatorna20,800
Tardi-érCsincse-övcsatorna11,500
Telki-Peresi-főcsatornaPeresi-holtág18,337
Temető-árokKardos-ér1,470
Tetétlen-szigeti-csatornaHamvas-főcsatorna6,153
Tinódi-árokNádor-csatorna5,460
Tiszabői-csatornaTisza13,000
Tiszaderzsi-3. csatornaTisza8,750
Tiszadobi-főcsatornaTisza13,120
Tiszafüredi-főcsatornaTisza19,060
Tiszakarádi-főcsatornaTisza27,680
Tiszakarádi-összekötőcsatornaTiszakarádi-főcsatorna3,740
Tiszakeszi-főcsatornaTisza12,930
Tiszasüly-Sajfok-összekötőcsatornaSaj-foki-csatorna2,850
Tiszasülyi-28. csatornaTisza14,767
Tiszavalki-főcsatornaTisza22,800
Tisztaberki-Sár-csatornaTapolnok-főcsatorna7,600
Tócó-csatornaKösely-főcsatorna* 4,200
Tótfalusi-övcsatornaSzamos4,400
Tótkomlós-éri-csatornaSámson-Apátfalvi-Száraz-ér29,800
Töbörzsöki-árokTinódi-árok4,030
Török-éri-főcsatornaBodrog12,790
Új-Füzes-érVajdácskai-csatorna4,574
Új-Szőrhalmi-csatornaDögös-Kákafoki-főcsatorna14,637
V. (Vargahosszai-) főcsatornaKettős-Körös25,140
V. csatornaDuna-völgyi-főcsatorna27,212
Vág-Sárdos-MegágRába20,960
Vajai-főfolyásLónyay-főcsatorna47,470
Vajastoroki-összekötőcsatornaDuna1,224
Vajdácskai-csatornaTörök-éri-főcsatorna3,370
Vajdalaposi-csatornaAlsó-Kadarcs-csatorna8,609
Vármegyei-csatornaÖreg-Túr13,250
Veker-érKurca-főcsatorna41,810
Veresmarti-kivezetőcsatornaTisza1,000
Vesszősi hullámtéri csatornaTisza0,400
Vidi-érKadarcs-Karácsonyfoki-csatorna35,286
Vidre-éri hullámtéri csatornaTisza2,160
VII. csatornaDuna-völgyi-főcsatorna36,300
Villogó-csatornaHortobágy-Berettyó37,470
XLII. csatornaKakat-csatorna10,227
XX. csatornaDuna-völgyi-főcsatorna17,098
XXIII. csatornaDuna-völgyi-főcsatorna16,005
XXX. csatornaDuna-völgyi-főcsatorna43,976
XXXI. csatornaXXX. csatorna37,360
XXXIX. (Katalszegi-) csatornaFolyás-éri-főcsatorna13,228
Zámolyi-csatornaMosoni-Duna5,367
Zsejkei-csatornaMosoni-Duna15,470
Zselinszki-csatornaKraszna4,230
Zsombékosi-csatornaDuna2,864
Zátonyi-DunaNováki-főcsatorna31,062

7. Az államhatárt alkotó vagy metsző, valamint a 20 m3 másodpercenkénti torkolati vízszállítást meghaladó vízfolyások, 1 millió m3 árvízi tározó térfogatot meghaladó tározói, valamint azok árapasztó medrei

Tározó neveÁrvízi térfogat
(millió m3)
Devecseri-tározó1,330
Fehérvárcsurgói-tározó9,000
Geleji-tározó3,590
Gyöngyös-Nagyrédei-tározó1,110
Hór-völgyi-tározó4,240
Laskó-völgyi-tározó2,150
Maconkai-tározó1,280
Mátraverebélyi-tározó1,680
Pátkai-tározó1,600
Tapolca-tározó1,047
Tarján-pataki-tározó1,870
Tatai-Öreg-tó2,000
Zámolyi-tározó3,300

8. Összetett vízilétesítmények[191]

Létesítmény megnevezéseA tartozékként kezelendő
létesítmény(ek) típusa
Balatonhenyei szűrőmezőBurnót-patak
Kápolnásnyéki szűrőmezőVereb-Pázmándi-vízfolyás
Lesence-nádasmezőLesence-patak, Tapolca-patak
Hévízi-tóHévíz-folyás
Kis-Balaton Vízvédelmi RendszerBelvízcsatornák, vízfolyások,
valamint a Zala menti 1.53 Zalavár-
Szentgyörgyvári és 1.54 Zalaapáti
ártéri öblözetek védelmi
létesítményei
K-III. főcsatornaÖvárkok
K-IV. főcsatornaÖvárkok
K-V. tározóÖvárkok
K-XI. tározóÖvárkok
Keleti-főcsatornaÖvárkok
Nyugati-főcsatornaÖvárkok
Jászsági-főcsatornaÖvárkok
Nagykunsági-főcsatornaÖvárkok
NK-III-2. főcsatornaÖvárkok
Tisza-tó (Kiskörei vízlépcső és tározó)Duzzasztómű
Árvédelmi töltések egyes szakaszaiPárhuzamos csatornák
Ideiglenes jellegű belvíztározók töltéseiTározó töltés

III. Természetes tavak

1. a Balaton (a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszerrel együtt),

2. a Velencei-tó,

3. a Fertő-tó és

4. a Hévízi-tó.

B)

Az állam kizárólagos tulajdonában álló országos törzshálózati vasúti pályák

1. A transz-európai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő vasúti pályák

1 Budapest (Keleti pu.) - Hegyeshalom - országhatár

1d Hegyeshalom - Rajka - országhatár

3 Komárom - Komárom országhatár

10 Győr (Rendező) - Celldömölk

15 Szombathely - Sopron - (Ágfalva) országhatár

17 (2) Zalaszentiván - Nagykanizsa

20 Székesfehérvár - Szombathely

21 Szombathely - Szentgotthárd - országhatár

25 Boba - Zalaegerszeg - Őriszentpéter - országhatár

30 Budapest (Déli pu.) - Székesfehérvár - Nagykanizsa - Murakeresztúr - országhatár

31 Érdi elágazás - Tárnok

40 Budapest (Kelenföld) - Pécs

41 Dombóvár - Gyékényes - országhatár

44 Székesfehérvár - Pusztaszabolcs

60 (1) Murakeresztúr - Gyékényes

65 (1) Pécs - Villány

66 Villány - Magyarbóly - országhatár

70 Budapest (Nyugati pu.) - Szob - országhatár

80 (1) Budapest (Keleti pu.) - Hatvan - Miskolc - Mezőzombor

90 Felsőzsolca - Hidasnémeti - országhatár

100 Budapest (Nyugati pu.) - Cegléd - Szolnok - Záhony - országhatár

100c Mezőzombor - Nyíregyháza

101 Püspökladány - Biharkeresztes - országhatár

120a Budapest (Rákos) - Újszász - Szolnok

120 Szajol - Lőkösháza - országhatár

136 Szeged (Rendező) - Röszke - országhatár

140 Cegléd - Szeged

150 Budapest (Ferencváros) - Kelebia - országhatár

235 Soroksár - Soroksár-Terminál

284 Záhony normál nyomtávú hálózat

400 Záhony széles nyomtávú hálózat

Budapesti körvasút vonalai közül:

200 Kőbánya felső - Rákosrendező

202 Budapest-Angyalföldi elágazás - Rákospalota-Újpest

203 Rákos - Rákosi elágazás

205 Budapest-Ferencváros - Kőbánya felső

206 Budapest-Ferencváros - Kőbánya-Kispest

212 Kőbánya teher - Kőbánya felső

217 Kőbánya felsői kiágazás - Rákos

219 Rákosrendező - Városligeti elágazás.

2. Nem a transz-európai vasúti árufuvarozási hálózat részét képező országos törzshálózati vasúti pályák:

2 Budapest (Rákosrendező) - Esztergom

4 Esztergom-Kertváros - Almásfüzitő

5 Székesfehérvár - Komárom (Rendező)

11 Győr - Veszprém[192]

12 (2) Tatabánya - Oroszlány

16 Hegyeshalom - Porpác

17 (1) Szombathely - Zalaszentiván

26 Balatonszentgyörgy - Tapolca - Ukk

29 (2) Szabadbattyán - Tapolca

42 Pusztaszabolcs - Dunaújváros - Paks

43 Mezőfalva - Rétszilas

45 Sárbogárd - Börgönd

46 Rétszilas - Bátaszék

71 Budapest (Rákospalota-Újpest) - Vácrátót - Vác

74 Nógrádszakál - országhatár

77 Aszód - Vácrátót

78 (2) Nógrádszakál - Ipolytarnóc - országhatár

80 (2) Mezőzombor - Sátoraljaújhely - országhatár

81 Hatvan - Somoskőújfalu - országhatár

82 Hatvan - Újszász

86 Vámosgyörk - Újszász

87 Füzesabony - Putnok[193]

89 Nyékládháza - Tiszapalkonya-Erőmű

92 (1) Miskolc (Tiszai) - Bánréve - országhatár

92 (2) Bánréve - Ózd

94 Sajóecseg - Tornanádaska - Hídvégardó - országhatár

103 Karcag - Tiszafüred

105 Debrecen - Nyírábrány - országhatár

108 Debrecen - Füzesabony

110 Apafa - Mátészalka

115 Mátészalka - Tiborszállás - Ágerdőmajor - országhatár

135 Szeged - Békéscsaba - Kötegyán - országhatár

142 Budapest (Kőbánya-Kispest) - Lajosmizse - Kecskemét

154 Bátaszék - Baja - Kiskunhalas

155 Kiskunhalas - Kiskunfélegyháza

318 Nagyirtás - Nagybörzsöny[194]

Budapesti körvasút vonalai közül:

201 Budapest-Angyalföldi elágazás - Budapest-Angyalföld

207[195]

208[196]

210 Rákosrendező - Vasúttörténeti park

211 Kispesti elágazás - Pestszentimre felső elágazás

216 Kőbánya felső elágazás - Kőbánya-Hízlaló

220 Rákosrendező - Istvántelki főműhely

221[197]

2. melléklet a 2011. évi CXCVI. törvényhez

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon köre

I. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonban tartandó állami tulajdonban álló társasági részesedés

[198]
Társaság neveállami részesedés
legalacsonyabb
mértéke
Magyar Villamos Művek Zrt.75%+1 szavazat
BakonyerdőErdészeti és Faipari Zrt.100%
DALERD Délalföldi Erdészeti Zrt.100%
ÉSZAKERDŐ Erdőgazdasági Zrt.100%
Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt.100%
GYULAJ Erdészeti és Vadászati Zrt.100%
Ipoly Erdő Zrt.100%
Kisalföldi Erdőgazdasági Zrt.100%
KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt.100%
EGERERDŐ Erdészeti Zrt.100%
MecsekerdőZrt.100%
NEFAG Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt.100%
NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt.100%
Pilisi Parkerdő Zrt.100%
SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt.100%
Szombathelyi Erdészeti Zrt.100%
VADEX Mezőföldi Erdő- és Vadgazdálkodási Zrt.100%
Vértesi Erdészeti és Faipari Zrt.100%
ZalaerdőErdészeti Zrt.100%
Budapesti Erdőgazdaság Zrt.100%
Kaszó Erdőgazdaság Zrt.100%
VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt.100%
Magyar Export-Import Bank Zrt.100%
Magyar Exporthitel Biztosító Zrt.100%
Magyar Posta Zrt.75%+1 szavazat
Magyar Államvasutak Zrt.100%
Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt.65,6%
Magyar Fejlesztési Bank Zrt.100%
Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft.100%
[199]
HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt.100%
Államadósság Kezelő Központ Zrt.100%
Garantiqa Hitelgarancia Zrt.25%+1 szavazat
Regionális Fejlesztési Holding Zrt.100%
Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.100%
Concordia Közraktár Kereskedelmi Zrt.100%
Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft.100%
Szerencsejáték Zrt.100%
Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft.100%
Dunamenti Regionális Vízmű Zrt.75%+1 szavazat
Dunántúli Regionális Vízmű Zrt.75%+1 szavazat
Észak-dunántúli Regionális Vízmű Zrt.75%+l szavazat
Észak-magyarországi Regionális Vízművek Zrt.75%+1 szavazat
Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt.75%+1 szavazat
Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt.25%+1 szavazat
Országos Hulladékgazdasági Ügynökség Nonprofit Kft.100 %
Kincsem Nemzeti Lóverseny és Lovas Stratégiai Kft.100 %
Magyar Lóversenyfogadást Szervező Kft.100 %
Diákhitel Központ Zrt.100 %
Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt100%
Állami Autópálya Kezelő Zrt.100%
Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.100%
Magyar Közút Nonprofit Zrt.100%
Magyar Turizmus Zrt.100%
Vasúti Pályakapacitás-elosztó Kft.100%
Hollóházi Hungarikum Nonprofit Kft.50%+1 szavazat
Nemzeti Filmintézet Zrt.100%
N7 Holding Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt.100%

II. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonban tartandó vagyonelemek[200]

a) A 100%-ban az állam tulajdonában álló

aa) védelmi és közjóléti elsődleges rendeltetésű erdő,

ab) a gazdasági elsődleges rendeltetésű természetes erdő, természetszerű erdő és származék erdő természetességi állapotú 5 hektárnál nagyobb, természetben összefüggő erdő.

b) A 100%-os állami tulajdonban lévő olyan génmegőrző gyűjtemény, amely a hazai növényi génbank-hálózat, illetve a hazai állati génbank-hálózat részét képezi.

c) Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló törvényben meghatározott levéltári anyag.

d) A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 2. melléklete szerinti kiemelt nemzeti emlékhelyen található:[201]

da) II. Rákóczi Ferenc emlékmű,

db) Kossuth-emlékmű,

dc) A Dunánál - József Attila portrészobor,

dd) Tisza István emlékmű,

de) gróf Andrássy Gyula emlékmű,

df) Nemzeti Vértanúk emlékműve,

dg) Összetartozás Emlékhelye.

III. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő, műemléki védelem alatt álló építmények és építményegyüttesek*[202]

1. BUDAPEST[203]

[204]
I. kerület
1.1.A királyi palota és a Szent György téri - Színház utcai műemléki együttes
Szent György tér 1., 2.Sándor-palota
Szent György tér 4., 5., 6.,
Szent György u. 2.
Királyi Palota épülete, a középkori királyi palota romjai,
a Szent György téri középkori romok, a Palotát körülvevő
erődrendszer
Szent György tér 3.Honvéd Főparancsnokság
Színház u. 1-3.karmelita templom
Színház u. 5-11.karmelita rendház
Ybl Miklós tér 2-6.Várkert Bazár és csatlakozó lakóházak
1.2.Anna u. 1. (Tárnok u. 18.)lakóház
1.3.Apród u. 1-3.Semmelweis Ignác szülőháza
1.4.Dísz tér 15.De la Motte-palota
1.5.Döbrentei tér 9.Rudas fürdő
1.6.Kapisztrán tér 2., 3., 4.Nándor-laktanya
1.7.Kapisztrán tér 6.a Mária-Magdolna templom tornyának és falainak
maradványai
1.8.
1.9.Táncsics Mihály u. 9.József-kaszárnya, az Erdélyi-bástya és Kammerhof
II. kerület
1.10.Budakeszi út 91-95.budaszentlőrinci pálos kolostor és templom romjai
1.11.Fő u. 82-86., Ganz u. 4.Király fürdő
1.12.Frankel Leó út 39-41., Árpád fejedelem útja 8., 9., 10., 11.Császár fürdő
1.13.Hűvösvölgyi út 78.,
Fekete István u. 1-3.
Mátyás király nyéki vadászkastélyának romjai
1.14.Mecset u. 14.Gül Baba türbéje
[205]
1.15.Szajkó u. 14-16.,
Fekete István u. 11.
Nyék középkori templomának romjai
1.16.
III. kerület
1.17.Aquincum, Szentendrei út 139.római polgárváros romegyüttese
1.18.
1.19.
1.20.Meggyfa u.római ház romjai
1.21.Pacsirtamező u. 2-14.római katonai amfiteátrum romjai
1.22.Szentendrei útrómai polgárvárosi amfiteátrum romjai
V. kerület
1.23.Ferenciek tere 6.Egyetemi Könyvtár
1.24.József A. u. 6. (Nádor u. 2.)Pollack Mihály háza
1.25.Károlyi M. u. 16.Károlyi-palota
1.26.Kossuth L. tér 11.Földművelésügyi Minisztérium
1.27.Kossuth L. tér 12.Kúria
1.28.Március 15. térContra Aquincum romjai
VI. kerület
1.29.Andrássy út 22.Magyar Állami Operaház
1.30.Andrássy út 67.régi Zeneakadémia
1.31.Andrássy út 69.régi Műcsarnok
1.32.Andrássy út 71.Képzőművészeti Főiskola
1.33.Bajza u. 41.régi pesti Kálvária
1.34.Liszt Ferenc tér 8.Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola
1.35.Teréz körút 51-53.Nyugati pályaudvar felvételi épülete
VIII. kerület
1.36.Baross tér 11.Keleti pályaudvar felvételi épülete
1.37.
1.38.Illés u. 25.Füvészkert és műemléki együttese
Festetics-villa
pálmaház
1.39.Kerepesi temetőFiumei úti sírkert egész területe az állami tulajdonú műemlék
síremlékekkel együtt
1.40.Múzeum krt. 4-8.Tudományegyetem
1.41.Múzeum krt. 14-16.Magyar Nemzeti Múzeum
1.42.
1.43.Ötpacsirta u. 2.Almásy-Andrássy-palota
1.44.Pollack Mihály tér 3. (Bródy S. u. 3.)Festetics-palota
1.45.
1.46.
1.47.Üllői út 80-82.
Ludovika tér 1.
Ludovika Akadémia
IX. kerület
1.48.
1.49.Üllői út 33-37.Iparművészeti Múzeum
XI. kerület
1.50.GellérthegyCitadella
1.51.Hunyadi János útalbertfalvai római tábor romjai
1.52.Budafoki útBudapesti Műszaki Egyetem műemléki épületei
XIV. kerület
1.53.Hősök tere műemléki együttese
Dózsa György út 39-41.Szépművészeti Múzeum
Hősök tereMillenniumi Emlékmű
1.54.Stefánia út 14.Földtani Intézet
1.55.Városliget, Vázsonyi Vilmos sétány,
Széchenyi sziget
Vajdahunyad vára
XXII. kerület
1.56.Nagytétény, Csókássy Pál u. 11-15.Rudnyánszky-kastély együttese
1.57.Szigetköz, Szent Flórián tér
(Zsák u. és MÁV vasútvonal között)
római tábor romjai

2. BARANYA MEGYE

[206]
2.1.KÁSÁD
Rákóczi út 28.
horvát tájház
2.2.MAGYAREGREGYMárévár
2.3.PÉCS
Apáca u. 14.
ókeresztény sírkápolna
2.4.PÉCS
Nyár u. 8.
Idrisz Baba türbéje
2.5.PÉCS
Minaret tér (Rákóczi út)
Jakováli Hasszán pasa dzsámija
2.6.PÉCS
Szent István tér
ókeresztény mauzóleum
2.7.
2.8.PÉCS, Mecsekalja, Jakabhegypálos templom- és kolostorrom
2.9.PÉCSVÁRADvár
2.10.SIKLÓSvár
2.11.SZÁSZVÁR
Templom tér 2.
vár
2.12.SZIGETVÁRvár

3. BÁCS-KISKUN MEGYE

3.1.LAJOSMIZSE, Alsóbene 225.tanyamúzeum

4. BÉKÉS MEGYE

[207]
4.1.
4.2.GYULA, Vár-szigeterőd műemléki együttese
Várfürdő útgótikus várkastély, Corvin János rondellája és külső várfal
bástyákkal
Kossuth u. 15.Harruckern-Wenckheim-Almássy-kastély együttese
Várfürdő út 2.lovarda
4.3.KONDOROSGeist-kastély együttese
[208]
4.4.
4.5.SZABADKÍGYÓS,Wenckheim-kastély együttese
Kastély u.
4.6.SZARVASBolza-kastély együttese
Szabadság u. 2.
4.7.SZARVASCsáky-kastély együttese
Anna-liget

5. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE

5.1.BOLDOGKŐVÁRALJAvárrom
5.2.EDELÉNY
Borsodi út 7.
L'Huillier-Coburg-kastély együttese
5.3.FÁJ
Bolt u. 1.
Fáy-kastély
5.4.FÜZÉR
Várhegy
vár
5.5.FÜZÉRRADVÁNY
Kossuth u. 2.
Károlyi-kastély együttese
5.6.GÖNC
Kossuth u. 85. és 85/A
huszita ház
[209]
5.7.GÖNC
Dobogóhegy
pálos templom- és kolostorrom
5.8.KOMLÓSKA
Rákóczi u. 50.
rutén tájház
5.9.KURITYÁNpálos templom- és kolostorrom
5.10.MARTONYI
Háromhegy
pálos templom- és kolostorrom
5.11.
5.12.MISKOLC
Bükkszentlélek
pálos templom- és kolostorrom
5.13.MISKOLC
Diósgyőr
Vár u.
vár
5.14.MISKOLC
Hámor
Újmassa
őskohó
5.15.MOGYORÓSKA
külterület
a Regéci vár romjai
5.16.ÓNODvárrom
5.17.PÁCIN
Kossuth-kert
Mágochy-Alaghy-Sennyei-kastély együttese
5.18.SÁROSPATAK,
Szent Erzsébet u. 19-21.
Rákóczi-vár együttese
5.19.SZERENCS
Rákóczi u. 96.
Rákóczi-várkastély
5.20.SZOMOLYA
Toldi u. 28-30.
barlanglakás és udvara
5.21.SZÖGLIGET
Várhegy
Szádvár romjai
5.22.TARD
Béke u. 55. és 57.
tájház

6. CSONGRÁD-CSANÁD MEGYE[210]

6.1.DEREKEGYHÁZ
Köztársaság tér
Károlyi-kastély együttese
6.2.FÁBIÁNSEBESTYÉN
Gádorosi műút
Külső dűlő 48.
Cserna-féle szélmalom
6.3.NAGYMÁGOCS
Szentesi út 2.
Károlyi-kastély együttese
6.4.SZEGVÁR
Kossuth tér 1.
Károlyi-kastély

7. FEJÉR MEGYE

7.1.ALCSÚTDOBOZ
Alcsút
Habsburg-kastély maradványai és a kastélypark
7.2.BICSKE
Kossuth u 42.
Batthyány-kastély együttese
7.3.CSÁKVÁR
Kastélypark u. és Szent Vince u.
Esterházy-kastély együttese
7.4.CSÓKAKŐvárrom
7.5.DÉG
Hunyadi u. 11.
Festetics-kastély együttese
7.6.FEHÉRVÁRCSURGÓ
Petőfi u.
Károlyi-kastély együttese
7.7.FÜLE
Széchenyi u. 107.
tájház
7.8.ISZKASZENTGYÖRGY
Kossuth tér 1.
Amadé-Bajzáth-Pappenheim-kastély együttese
7.9.LOVASBERÉNY
Fehérvári u.
Cziráky-kastély együttese
7.10.NÁDASDLADÁNY
Április 4. u.
Nádasdy-kastély együttese
7.11.SOPONYA
Nagyláng
Dózsa Gy. u.
Zichy-kastély együttese
7.12.SZÉKESFEHÉRVÁR
Koronázó tér
romkert, koronázó templom romjai
7.13.TÁC
Fövenypuszta
Gorsium
7.14.VÁL
Vajda János u.
Ürményi-kastély együttese

8. GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE

[211]
8.1.DÉNESFA
Fő u. 19.
Cziráky-kastély együttese
8.2.FERTŐD, Esterházy-kastély műemléki együttese
Madách Imre sétánykastély
Bartók Béla u. 1-2.egykori őrségépületek
Gábor Áron u. 1.tiszttartói ház
marionett színház
Raktár u.narancsház
kutyaház
lovarda
Madách Imre sétány 1.Muzsikaház
Bartók Béla u.híd
kastélypark
8.3.FERTŐRÁKOS
Fő u. 153.
püspöki kastély
8.4.GYŐR
Liszt Ferenc u. 13.
megyeháza
8.5.GYŐR
Széchenyi tér 5.
Apátúr-ház
8.6.MIHÁLYI
Korona u. 1.
Dőry-kastély együttese
8.7.
[212]
8.8.NAGYCENK, Széchenyi-kastély műemléki együttese
Kiscenki út 3.Széchenyi Emlékmúzeum
Kiscenki út 3.virágház (kastélyszálló)
Kiscenki út 3.Vöröskastély (kastélyszálló)
Kiscenki út 3.méntelep (lovasiskola)
Kiscenki út 3.őrépületek
Kiscenki út 3.kastélypark
8.9.SOPRON, Várkerület: városfal részek műemléki együttese
8.10.SOPRONFabricius-ház
Fő tér 6.
8.11.SOPRONTábornokház
Fő tér 7.
8.12.SOPRONStorno-ház
Fő tér 8.
8.13.SOPRONEsterházy-palota
Templom u. 2.
8.14.SOPRONzsinagóga
Új u. 11.
8.15.SOPRONzsinagóga
Új u. 22-24.
8.16.SOPRONHORPÁCSSzéchenyi-kastély együttese
8.17.SZANYpüspöki kastély együttese
Kossuth u. 2-6.

9. HAJDÚ-BIHAR MEGYE

9.1.DEBRECEN
Déri tér 1.
Déri Múzeum
9.2.DEBRECEN,
Egyetem tér 1.
Kossuth Lajos Tudományegyetem
9.3.DERECSKE
Nyárfa utca 30.
tájház
9.4.HAJDÚBÖSZÖRMÉNY
Kossuth u. 1.
Hajdúkerületi Székház
9.5.HORTOBÁGY a 33. sz. főút
(71+879 szelvény)
Nagyhortobágyi kőhíd
9.6.HORTOBÁGY
Petőfi tér 1.
Nagyhortobágyi csárda
9.7.HORTOBÁGY
Petőfi tér
egykori szekérállás
9.8.NAGYKEREKI
Bocskai tér
Bocskai-várkastély együttese

10. HEVES MEGYE

10.1.EGER
Dózsa György tér 3.
Validé Szultana törökfürdő romjai
10.2.EGERvár és erődrendszer romjai
10.3.EGER
Knézich K. u.
minaret
[213]
10.4.
10.5.HATVANGrassalkovich-kastély együttese
Kossuth tér
10.6.NOSZVAJDe la Motte-kastély együttese
Dobó u. 10.
10.7.PARÁDfalumúzeum
Sziget u. 8.
10.8.SIROKvárrom

11. KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE

[214]
11.1.BAJNASándor-Metternich-kastély együttese
Május 1. tér 15.kastély együttese
Rákóczi Ferenc u. 26.uradalmi istálló
11.2.DÖMÖS
Felsőfalu dűlő
prépostsági romok
11.3.
11.4.ESZTERGOM
Pilisszentlélek
pálos kolostorrom
11.5.KISBÉRBatthyány-Wenckheim-kastély műemléki együttese
Batthyány tér 6.kastély együttese
Batthyány parkMagyar Királyi Lovarda
11.6.KOMÁROM, Erődrendszer műemléki együttese
Igmándi erőd
Monostori erőd
Csillagerőd
11.7.OROSZLÁNY, Majk-puszta: kamalduli remeteség műemléki együttese
kolostor (vadászkastély)
templomtorony romja
remeteházak
jégverem
grotta-kápolna
angolkert, tó, mocsár
11.8.OROSZLÁNY,
Vértesszentkereszt
Bencés templom- és kolostorrom
11.9.TATA
Hősök tere 7., 8., 9/A
Esterházy-kastély együttese
11.10.TATA
Néppark
Angolkert és műemléki együttese
Esterházy kerti lak
műrom
"Mecset"
11.11.TATA
Váralja u. 1-3.
a vár együttese
11.12.VÁRGESZTES
Várhegy
várrom

12. NÓGRÁD MEGYE

12.1.BALASSAGYARMAT
Madách u. 2.
megyei börtön
12.2.DRÉGELYPALÁNKvárrom
12.3.HOLLÓKŐ
Kossuth u. 82.
Palóc Múzeum
12.4.HOLLÓKŐvárrom
12.5.MÁTRAVEREBÉLY
Szentkút (Meszes tető)
remetebarlang
NÓGRÁDvárrom
12.6.Várhegy
12.7.SALGÓTARJÁNSalgó várrom
12.8.SZÉCSÉNY
Ady E. u. 7.
Forgách-kastély együttese
12.9.SZÉCSÉNY-BENCZÚRFALVA
Fő u. 2.
Benczúr-kastély

13. PEST MEGYE

[215]
13.1.ABONY
Tószegi u. 51.
Vigyázó-kúria
13.2.ACSA
Petőfi u.
Prónay-kastély együttese
13.3.ASZÓD
Szabadság tér 7-8.
Régi Podmaniczky-kastély és az újabb Podmaniczky-, majd
Széchenyi-kastély együttese
13.4.DABAS-GYÓN
Kossuth u. 7.
Halász Móric-kúria
13.5.ÉRD
Mecset u.
minaret
13.6.FÓT
Vörösmarty tér 2.
Károlyi-kastély együttese
13.7.GÖDÖLLŐ
Szabadság tér 1.
Grassalkovich-kastély együttese
13.8.GÖDÖLLŐvasútállomás királyi váróterme
13.9.GÖDÖLLŐ
Babatipuszta
istállókastély
13.10.GYÖMRŐ
Teleki u. 118.
Teleki-kastély együttese
13.11.NAGYKŐRÖS
Kecskeméti u. 27/B
Halász-Tanárky-kúria
13.12.PÉCEL
Kálvin tér 1.
Ráday-kastély együttese
13.13.PILIS
Kossuth u. 31.
Beleznay-Nyáry-kastély együttese
13.14.PILISSZENTKERESZT
Romterület
ciszterci apátság romjai
13.15.POMÁZ
Templom tér 3.
Teleki-kastély
13.16.
[216]
13.1.ABONY
Tószegi u. 51.
Vigyázó-kúria
13.2.ACSA
Petőfi u.
Prónay-kastély együttese
13.3.ASZÓD
Szabadság tér 7-8.
Régi Podmaniczky-kastély és az újabb Podmaniczky-, majd
Széchenyi-kastély együttese
13.4.DABAS-GYÓN
Kossuth u. 7.
Halász Móric-kúria
13.5.ÉRD
Mecset u.
minaret
13.6.FÓT
Vörösmarty tér 2.
Károlyi-kastély együttese
13.7.
13.8.GÖDÖLLŐvasútállomás királyi váróterme
13.9.GÖDÖLLŐ
Babatipuszta
istállókastély
13.10.GYÖMRŐ
Teleki u. 118.
Teleki-kastély együttese
13.11.NAGYKŐRÖS
Kecskeméti u. 27/B
Halász-Tanárky-kúria
13.12.PÉCEL
Kálvin tér 1.
Ráday-kastély együttese
13.13.PILIS
Kossuth u. 31.
Beleznay-Nyáry-kastély együttese
13.14.PILISSZENTKERESZT
Romterület
ciszterci apátság romjai
13.15.POMÁZ
Templom tér 3.
Teleki-kastély
13.16.RÁCKEVE
Kossuth u 95.
Savoyai-kastély
13.17.VÁC
Köztársaság u.
diadalív
13.18.VÁCHARTYÁN
Veres Pálné u 5.
Rudnay-kastély
13.19.VISEGRÁD
Fő u. 25-35.
a királyi palota teljes romterülete
13.20.VISEGRÁD
Fő u. 37-41.
ferences kolostor romjai és a kapcsolódó épületek
13.21.VISEGRÁD
Fő utca
Salamon-torony u.
Várhegy
erődrendszer, vízibástya, kapu és várfalak,
Alsóvár (Salamon-torony)
Fellegvár és a csatlakozó várfalak
13.22.VISEGRÁD
Sibrik-domb
római castrum és X-XI. századi várispánság romjai
13.23.VISEGRÁD
Sibrik-domb
esperesi templom romjai
13.24.ZSÁMBÉK
Régi templom u.
premontrei prépostság romjai

14. SOMOGY MEGYE

14.1.BALATONSZENTGYÖRGY
Csillagvár u. 68.
tájház
14.2.BALATONSZENTGYÖRGY
Irtási dűlő
csillagvár
14.3.ISTVÁNDI
Kossuth u. 59.
tájház
14.4.KEREKI
külterület
Katonavár (Fejérkő vára) romjai
14.5.SOMOGYSÁRD
Fő u.
Somssich-kastély együttese
14.6.SOMOGYVÁR
Várhegy
Szent Egyed-bazilika és bencés apátság romjai
14.7.SZENNA
Árpád u. 38.
tájház
14.8.ZAMÁRDI
Szántódpuszta
majorsági épületegyüttes
14.9.ZAMÁRDI
Fő u. 83.
tájház

15. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE

15.1.KISVÁRDAvárrom
Vár u. 33/C
15.2.KOMLÓDTÓTFALUBecsky-kúria
Kisfaludy u.
15.3.NYÍRBÁTORBáthori-várkastély
Vár u. 1.
15.4.SZABOLCSföldvár
Földvár u.
15.5.TARPAszárazmalom
Árpád u.
15.6.TUZSÉRLónyay-kastély együttese
Ady E. u. 2.
15.7.TÚRISTVÁNDIvízimalom
Zrínyi M. u.
15.8.VAJAVay-kastély
Damjanich u. 79.

16. TOLNA MEGYE

16.1.LENGYELApponyi-kastély együttese
16.2.OZORAOzorai Pipo vára
Várhegy utca
16.3.DUNAFÖLDVÁRtörök torony
Rátkay köz 2.
16.4.SIMONTORNYAvár
Vár tér 10.
16.5.KÖLESD-FELSŐHÍDVÉGPUSZTAHiemer-Jeszenszky-kastély

17. VAS MEGYE

17.1.BOZSOK
Rákóczi u.
Sibrik-kastély együttese
17.2.BOZSOK
Rákóczi u. 101.
Batthyány-várkastély romja
17.3.CÁK
Gesztenyés 3., 4., 5., 6., 28., 29., 30., 31.,
32.
gesztenyés pincesor
17.4.CSÁKÁNYDOROSZLÓ
Fő u. 9-13.
Batthyány-kastély együttese
17.5.HEGYHÁTSZENTPÉTER
Béke u. 86. és 88.
tájház
17.6.JÁNOSHÁZA
Vár u. 50-54.
Erdődy-Choron-várkastély
17.7.KÖRMEND
Gr. Batthyány L. u. 1.
Batthyány-Strattmann-várkastély együttese
17.8.KŐSZEG
Rajnis J. u. 9.
Jurisics-vár együttese
17.9.SÁRVÁR
Várkerület 1.
Nádasdy-várkastély
17.10.SZALAFŐ
Pityerszer 1., 2., 3. és 9/A
népi műemléki együttes
17.11.VASSURÁNY
Vasút u. 2.
Schilson-kastély
17.12.VASSZÉCSENY
Munkás u. 3.
Ó-Ebergényi-kastély
17.13.VÉP
Szent Imre út 36-38.
Erdődy-kastély együttese

18. VESZPRÉM MEGYE

[217]
18.1.ALSÓÖRSgótikus ház, ún. török adószedőház
Petőfi köz 7.
18.2.BADACSONYTOMAJ
Szegedy Róza u. 137.
Szegedy Róza háza, udvarán présház és vincellérház
18.3.BAKONYBÉL
Fő u. 15.
tájház
18.4.CSESZNEK
Vár u.
várrom
18.5.CSOPAK
Kisfaludy u. 28.
vízimalom
18.6.DABRONC
Ötvös-puszta
Szegedy-kastély és kúria együttese
18.7.
18.8.DOBAErdődy-kastély együttese
18.9.DOBASomló vár romjai
18.10.DÖBRÖNTE
Szarvaskő
Szarvaskő vár romjai
18.11.DÖRGICSE
Fő u.
felsődörgicsei kettős templom romja
18.12.DÖRGICSEalsódörgicsei templomrom
18.13.DÖRGICSE
Pusztatemplomi dűlő
kisdörgicsei templomrom
18.14.GYULAKESZI
Csobánc-hegy
várrom
18.15.KÉKKÚT
Fő u. 55.
tájház
18.16.KŐVÁGÓÖRSecséri templomrom
18.17.KŐVÁGÓÖRS
Petőfi u. 18.
tájház
18.18.MAGYARPOLÁNY
Petőfi u. 4.
tájház
18.19.NAGYVÁZSONY
Bercsényi u. 21.
Schumacher-ház
18.20.NAGYVÁZSONY
Vár u.
Kinizsi-vár romjai
18.21.NAGYVÁZSONY
Barátipuszta
pálos templom- és kolostorrom
18.22.NEMESVÁMOS
Balácapuszta
római villagazdaság, likasdombi halomsír
18.23.ÖRVÉNYES
Szent Imre u. 1.
vízimalom
18.24.PÁPA
Fő tér 1.
Esterházy-kastély együttese
18.25.PÁPA
Március 15. tér 12.
Kluge-féle kékfestőüzem
18.26.SÜMEG
Szent István tér 10.
püspöki palota
18.27.SÜMEG
Várhegy
vár
18.28.SZIGLIGETvárrom
18.29.TÉS
Táncsics M. u. 17., 32.
szélmalmok
18.30.TIHANY
Batthyány u. 18-20.
halászcéh-ház és gazdaház
18.31.VÁRPALOTA
Szabadság tér 1.
Thury György vára
18.32.VESZPRÉM
Veszprémvölgyi u.
veszprémvölgyi apácakolostor és jezsuita templom romjai
18.33.VESZPRÉM
Gyulafirátót
Kolostor u.
premontrei templom- és kolostorrom
18.34.VESZPRÉMFAJSZközépkori templomrom

19. ZALA MEGYE

[218]
19.1.EGERVÁR
Vár u.
várkastély
19.2.KESZTHELY
Bercsényi u. 65.
Georgikon major
19.3.KESZTHELY, Festetics-kastély műemléki együttese
Kastély u. 1.kastély
Georgikon u. 21/bpálmaház és üvegházak
Georgikon u. 23.magtár
Sopron u. 2.mosóház és egykori tiszttartói ház
kastélypark
19.4.KESZTHELY
Kastély u. 11.
Georgikon u. 1.
Amazon Szálló, lóváltó és lakóház épületegyüttese
19.5.KESZTHELY, Fenékpuszta műemléki együttese
római kori épületmaradványok
Festetics-kúria és majorsági épületegyüttes
19.6.REZIvárrom
19.7.ZALASZENTGRÓTBatthyány-kastély együttese
Zala u. 1.kastély együttese
híd
19.8.ZALASZÁNTÓ
Tátika
várrom
19.9.ZALAVÁR
Récéskút
bazilika romjai
19.10.ZALAVÁR
Vársziget
vár és apátság romjai

(* A táblázatban szereplő vagyonelemek általános vagy egyedi műemléki védettségére, kiterjedésére és ingatlan-nyilvántartási adataira vonatkozó információkat a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 71. § szerinti nyilvántartás tartalmazza.)

IV. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonban tartandó sportcélú ingatlanok[219]

[220]
1.Budapesti Olimpiai Központ - Puskás Ferenc Stadion és
Létesítményei
2.2890 Tata, Baji út 21.Északnyugat-magyarországi Általános Olimpiai Központ-
Tatai Edzőtábor
3.
4.Nemzeti Úszó és Vízilabda Olimpiai Központ - Nemzeti
Sportuszodák és Létesítményei
4.a)1138 Budapest, Margitsziget, 23801 és
23800/7 hrsz.
Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda
4.b)1023 Budapest, Árpád fejedelem útja 8.Császár-Komjádi Sportuszoda
4.c)1103 Budapest, Kőér u. 1/a.Kőér utcai Sportuszoda
5.6725 Szeged, Alsóvárosi Feketeföldek 158.Nemzeti Kajak-Kenu és Evezős Olimpiai Központ - Szeged,
Maty-ér
6.2336 Dunavarsány, külterület 050/4 hrsz.Közép-magyarországi Általános Olimpiai Központ -
Dunavarsányi Edzőtábor"

Lábjegyzetek:

[1] A törvényt az Országgyűlés a 2011. december 23-i ülésnapján fogadta el.

[2] Megállapította a 2021. évi LXXXIV. törvény 46. §-a. Hatályos 2022.01.01.

[3] Megállapította a 2018. évi CXXVIII. törvény 17. §-a. Hatályos 2019.01.01.

[4] Megállapította a 2013. évi CXXXIII. törvény 142. § (1) bekezdése. Hatályos 2013.08.01.

[5] Megállapította a 2012. évi LXXXIV. törvény 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2012.06.30.

[6] Megállapította a 2021. évi CXXXIII. törvény 30. §-a. Hatályos 2022.01.01.

[7] Beiktatta a 2013. évi CCLII. törvény 38. § (1) bekezdése. Hatályos 2014.03.15.

[8] Megállapította a 2012. évi LXXXIV. törvény 2. § (3) bekezdése. Hatályos 2012.06.30.

[9] Beiktatta a 2021. évi LXXXIV. törvény 47. § (1) bekezdése. Hatályos 2022.01.01.

[10] Módosította a 2013. évi CCLII. törvény 38. § (2) bekezdése a) pontja. Hatályos 2014.03.15.

[11] Megállapította a 2012. évi LXXXIV. törvény 2. § (4) bekezdése. Hatályos 2012.06.30.

[12] Módosította a 2013. évi CCLII. törvény 38. § (2) bekezdése b) pontja. Hatályos 2014.03.15.

[13] Megállapította a 2021. évi LXXXIV. törvény 47. § (2) bekezdése. Hatályos 2022.01.01.

[14] Megállapította a 2015. évi CCXVI. törvény 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2015.12.30.

[15] Megállapította a 2015. évi CCXVI. törvény 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2015.12.30.

[16] Megállapította a 2019. évi CXIV. törvény 35. § (1) bekezdése. Hatályos 2020.01.01.

[17] Beiktatta a 2019. évi CXIV. törvény 35. § (2) bekezdése. Hatályos 2020.01.01.

[18] Megállapította a 2020. évi CLXXII. törvény 21. § (1) bekezdése. Hatályos 2020.12.23.

[19] Megállapította a 2015. évi CCXVI. törvény 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2015.12.30.

[20] Megállapította a 2020. évi CLXXII. törvény 21. § (2) bekezdése. Hatályos 2020.12.23.

[21] Módosította a 2021. évi CXLVII. törvény 10. §-a. Hatályos 2022.01.01.

[22] Beiktatta a 2019. évi CXIV. törvény 35. § (3) bekezdése. Hatályos 2020.01.01.

[23] Megállapította a 2012. évi LXXXIV. törvény 2. § (5) bekezdése. Hatályos 2012.06.30.

[24] Módosította a 2013. évi CCLII. törvény 38. § (2) bekezdése c) pontja. Hatályos 2014.03.15.

[25] Megállapította a 2012. évi LXXXIV. törvény 3. § (1) bekezdése. Hatályos 2012.06.30.

[26] Megállapította a 2019. évi CXIV. törvény 36. §-a. Hatályos 2020.01.01.

[27] Beiktatta a 2012. évi CCXVIII. törvény 5. § - a. Hatályos 2012.12.28.

[28] Beiktatta a 2021. évi CXXXIII. törvény 30. §-a. Hatályos 2021.12.25.

[29] Módosította a 2020. évi CXLVIII. törvény 46. §-a. Hatályos 2021.01.01.

[30] Hatályon kívül helyezte a 2013. évi LXXX. törvény 9. § a) pontja. Hatálytalan 2013.06.14.

[31] Módosította a 2019. évi CXIV. törvény 44. § a) pontja. Hatályos 2020.01.01.

[32] Beiktatta a 2012. évi LXXXIV. törvény 3. § (2) bekezdése. Hatályos 2012.06.30.

[33] Beiktatta a 2012. évi LXXXIV. törvény 3. § (2) bekezdése. Hatályos 2012.06.30.

[34] Beiktatta a 2012. évi LXXXIV. törvény 3. § (2) bekezdése. Hatályos 2012.06.30.

[35] Beiktatta a 2021. évi CXXIII. törvény 6. §-a. Hatályos 2021.11.18.

[36] Megállapította a 2019. évi CXIV. törvény 37. §-a. Hatályos 2020.01.01.

[37] Beiktatta a 2012. évi LXXXIV. törvény 4. §-a. Hatályos 2012.06.30.

[38] Beiktatta a 2012. évi LXXXIV. törvény 4. §-a. Hatályos 2012.06.30.

[39] Beiktatta a 2012. évi LXXXIV. törvény 4. §-a. Hatályos 2012.06.30.

[40] Beiktatta a 2012. évi LXXXIV. törvény 4. §-a. Hatályos 2012.06.30.

[41] Beiktatta a 2012. évi LXXXIV. törvény 4. §-a. Hatályos 2012.06.30.

[42] Módosította a 2021. évi CXXXIII. törvény 36. § a) pontja. Hatályos 2022.01.01.

[43] Módosította a 2021. évi XXXIII. törvény 21. § a) pontja. Hatályos 2021.05.14.

[44] Megállapította a 2021. évi XXXIII. törvény 18. §-a. Hatályos 2021.05.14.

[45] Megállapította a 2021. évi XXXIII. törvény 18. §-a. Hatályos 2021.05.14.

[46] Beiktatta a 2019. évi LXIV. törvény 33. §-a. Hatályos 2019.07.16.

[47] Beiktatta a 2020. évi CLXXII. törvény 22. §-a. Hatályos 2021.01.01.

[48] Beiktatta a 2020. évi CLXXII. törvény 22. §-a. Hatályos 2021.01.01.

[49] Megállapította a 2012. évi LXXXIV. törvény 5. § (2) bekezdése. Hatályos 2012.06.30.

[50] Megállapította a 2012. évi LXXXIV. törvény 5. § (2) bekezdése. Hatályos 2012.06.30.

[51] Hatályon kívül helyezte a 2021. évi CXXXIII. törvény 37. § a) pontja. Hatálytalan 2021.12.25.

[52] Beiktatta a 2012. évi LXXXIV. törvény 5. § (3) bekezdése. Hatályos 2012.06.30.

[53] Beiktatta a 2021. évi II. törvény 23. § (1) bekezdése. Hatályos 2021.03.01.

[54] Megállapította a 2014. évi XCIX. törvény 376. §-a. Hatályos 2015.01.01.

[55] Megállapította a 2019. évi CXIV. törvény 38. §-a. Hatályos 2020.01.01.

[56] Beiktatta a 2021. évi LXXXIV. törvény 48. §-a. Hatályos 2022.01.01.

[57] Beiktatta a 2013. évi LXXX. törvény 5. §-a. Hatályos 2013.06.14.

[58] Módosította a 2018. évi XXXVII. törvény 1. § (3) bekezdése. Hatályos 2018.07.26.

[59] Módosította a 2018. évi XXXVII. törvény 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2018.07.26.

[60] Beiktatta a 2018. évi XXXVII. törvény 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2018.07.26.

[61] Módosította a 2019. évi CXIV. törvény 44. § b) pontja. Hatályos 2020.01.01.

[62] Beiktatta a 2020. évi CLXXII. törvény 23. § (1) bekezdése. Hatályos 2021.01.01.

[63] Megállapította a 2018. évi CXXVIII. törvény 19. § (1) bekezdése. Hatályos 2019.01.01.

[64] Megállapította a 2012. évi LXXXIV. törvény 6. § (1) bekezdése. Hatályos 2012.06.30.

[65] Megállapította a 2019. évi LXVIII. törvény 18. §-a . Hatályos 2019.09.01.

[66] Beiktatta a 2012. évi LXXXIV. törvény 6. § (3) bekezdése. Hatályos 2012.06.30.

[67] Beiktatta a 2012. évi LXXXIV. törvény 6. § (3) bekezdése. Hatályos 2012.06.30.

[68] Beiktatta a 2012. évi LXXXIV. törvény 6. § (3) bekezdése. Hatályos 2012.06.30.

[69] Beiktatta a 2012. évi LXXXIV. törvény 6. § (3) bekezdése. Hatályos 2012.06.30.

[70] Beiktatta a 2012. évi LXXXIV. törvény 6. § (3) bekezdése. Hatályos 2012.06.30.

[71] A nyitó szövegrészt módosította a 2020. évi CLXXII. törvény 26. § b) pontja. Hatályos 2021.01.01.

[72] Beiktatta a 2020. évi CLXXII. törvény 23. § (2) bekezdése. Hatályos 2021.01.01.

[73] Beiktatta a 2018. évi CXXVIII. törvény 19. § (2) bekezdése. Hatályos 2019.01.01.

[74] Módosította a 2019. évi CXIV. törvény 44. § c) pontja. Hatályos 2020.01.01.

[75] Módosította a 2019. évi CXIV. törvény 44. § c) pontja. Hatályos 2020.01.01.

[76] Módosította a 2019. évi CXIV. törvény 44. § c) pontja. Hatályos 2020.01.01.

[77] Módosította a 2021. évi CXXXIII. törvény 36. § b) pontja. Hatályos 2021.12.25.

[78] Beiktatta a 2013. évi CXIV. törvény 14. § (1) bekezdése. Hatályos 2013.06.28.

[79] Beiktatta a 2021. évi XXXIII. törvény 19. § (1) bekezdése. Hatályos 2021.05.14.

[80] Módosította a 2013. évi CCLII. törvény 38. § (2) bekezdése d) pontja. Hatályos 2014.03.15.

[81] Beiktatta a 2013. évi CXIV. törvény 14. § (2) bekezdése. Hatályos 2013.06.28.

[82] Megállapította a 2012. évi LXXXIV. törvény 7. § (1) bekezdése. Hatályos 2012.06.30.

[83] Megállapította a 2021. évi XXXIII. törvény 19. § (2) bekezdése. Hatályos 2021.05.14.

[84] Megállapította a 2021. évi LXXXIV. törvény 49. §-a. Hatályos 2022.01.01.

[85] Beiktatta a 2019. évi CXIV. törvény 39. § (2) bekezdése. Hatályos 2020.01.01.

[86] Megállapította a 2014. évi XCIX. törvény 377. §-a. Hatályos 2015.01.01.

[87] Megállapította a 2012. évi V. törvény 35. § (4) bekezdése. Hatályos 2013.01.01.

[88] Hatályba lépése előtt megállapította a 2012. évi V. törvény 35. § (1) bekezdése.

[89] Megállapította a 2012. évi LXXXIV. törvény 7. § (4) bekezdése. Hatályos 2012.06.30.

[90] Beiktatta a 2012. évi LXXXIV. törvény 7. § (5) bekezdése. Hatályos 2012.06.30.

[91] Megállapította a 2021. évi CXXXIII. törvény 32. §-a. Hatályos 2021.12.25.

[92] Megállapította a 2021. évi CXXXIII. törvény 32. §-a. Hatályos 2021.12.25.

[93] Beiktatta a 2019. évi CXIV. törvény 39. § (3) bekezdése. Hatályos 2020.01.01.

[94] Beiktatta a 2012. évi LXXXIV. törvény 7. § (5) bekezdése. Hatályos 2012.06.30.

[95] Beiktatta a 2021. évi LXXXIV. törvény 50. §-a. Hatályos 2022.01.01.

[96] Megállapította a 2012. évi LXXXIV. törvény 8. § (1) bekezdése. Hatályos 2012.06.30.

[97] Megállapította a 2020. évi CLXXII. törvény 24. § (1) bekezdése. Hatályos 2020.12.25.

[98] Megállapította a 2012. évi CCXVIII. törvény 6. § - a. Hatályos 2012.12.28.

[99] Megállapította a 2014. évi XCV. törvény 18. §-a. Hatályos 2014.12.24.

[100] Megállapította a 2020. évi CXLV. törvény 13. §-a. Hatályos 2021.01.01.

[101] Megállapította a 2021. évi II. törvény 23. § (2) bekezdése. Hatályos 2021.03.13.

[102] Beiktatta a 2021. évi II. törvény 23. § (2) bekezdése. Hatályos 2021.03.13.

[103] Megállapította a 2012. évi LXXXIV. törvény 8. § (3) bekezdése. Hatályos 2013.01.01.

[104] Beiktatta a 2020. évi CLXXII. törvény 24. § (2) bekezdése. Hatályos 2020.12.25.

[105] Módosította a 2020. évi CLXXII. törvény 26. § c) pontja. Hatályos 2020.12.25.

[106] Beiktatta a 2021. évi CXXXIII. törvény 33. §-a. Hatályos 2022.01.01.

[107] Beiktatta a 2021. évi CXXXIII. törvény 33. §-a. Hatályos 2022.01.01.

[108] Beiktatta a 2021. évi CXXXIII. törvény 33. §-a. Hatályos 2022.01.01.

[109] Beiktatta a 2021. évi CXXXIII. törvény 33. §-a. Hatályos 2022.01.01.

[110] Beiktatta a 2021. évi CXXXIII. törvény 33. §-a. Hatályos 2022.01.01.

[111] Beiktatta a 2021. évi CXXXIII. törvény 33. §-a. Hatályos 2022.01.01.

[112] Beiktatta a 2021. évi CXXXIII. törvény 33. §-a. Hatályos 2022.01.01.

[113] Megállapította a 2020. évi CLXXII. törvény 24. § (3) bekezdése. Hatályos 2020.12.25.

[114] Megállapította a 2013. évi CLXXXV. törvény 9. §-a. Hatályos 2013.11.15.

[115] Beiktatta a 2020. évi LXXXVI. törvény 41. §-a. Hatályos 2020.07.22.

[116] Megállapította a 2012. évi LXXXIV. törvény 8. § (6) bekezdése. Hatályos 2012.06.30.

[117] Módosította a 2020. évi CLXXII. törvény 26. § d) pontja. Hatályos 2020.12.25.

[118] Beiktatta a 2012. évi CXXXIV. törvény 25. § (2) bekezdése. Hatályos 2013.07.01.

[119] Beiktatta a 2021. évi II. törvény 23. § (3) bekezdése. Hatályos 2021.03.13.

[120] Megállapította a 2019. évi CXIV. törvény 40. §-a. Hatályos 2020.01.01.

[121] Megállapította a 2019. évi LXIV. törvény 34. §-a. Hatályos 2019.07.16.

[122] Megállapította a 2012. évi LXXXIV. törvény 9. § (2) bekezdése. Hatályos 2012.06.30.

[123] Megállapította a 2012. évi LXXXIV. törvény 9. § (3) bekezdése. Hatályos 2012.06.30.

[124] Beiktatta a 2012. évi LXXXIV. törvény 9. § (14) bekezdése. Hatályos 2012.06.30.

[125] Beiktatta a 2012. évi LXXXIV. törvény 9. § (14) bekezdése. Hatályos 2012.06.30.

[126] Beiktatta a 2021. évi LXXXIV. törvény 51. §-a. Hatályos 2022.01.01.

[127] Beiktatta a 2012. évi LXXXIV. törvény 9. § (14) bekezdése. Hatályos 2012.06.30.

[128] Beiktatta a 2012. évi LXXXIV. törvény 9. § (14) bekezdése. Hatályos 2012.06.30.

[129] Beiktatta a 2012. évi LXXXIV. törvény 9. § (14) bekezdése. Hatályos 2012.06.30.

[130] Beiktatta a 2012. évi LXXXIV. törvény 9. § (14) bekezdése. Hatályos 2012.06.30.

[131] Megállapította a 2012. évi LXXXIV. törvény 10. §-a. Hatályos 2012.06.30.

[132] Beiktatta a 2020. évi CXLVIII. törvény 43. §-a. Hatályos 2021.01.01.

[133] Megállapította a 2021. évi XXXIII. törvény 20. §-a. Hatályos 2021.05.14.

[134] Beiktatta a 2021. évi LXXXIV. törvény 52. §-a. Hatályos 2022.01.01.

[135] Hatályon kívül helyezte a 2012. évi LXXXIV. törvény 14. §-a. Hatálytalan 2012.06.30.

[136] Beiktatta a 2012. évi XLV. törvény 2. §-a. Hatályos 2012.05.10.

[137] Hatályon kívül helyezte a 2021. évi XV. törvény 9. § a) pontja. Hatálytalan 2021.05.01.

[138] Megállapította a 2012. évi LXXXIV. törvény 11. §-a. Hatályos 2012.06.30.

[139] Beiktatta a 2019. évi CXIV. törvény 41. §-a. Hatályos 2020.01.01.

[140] Megállapította a 2015. évi VII. törvény 33. § (1) bekezdése. Hatályos 2015.03.19.

[141] Beiktatta a 2012. évi CLXXIX. törvény 3. § - a. Hatályos 2012.11.30.

[142] Beiktatta a 2012. évi CLXXIX. törvény 3. § - a. Hatályos 2012.11.30.

[143] Megállapította a 2018. évi CXXVIII. törvény 20. §-a. Hatályos 2019.07.01.

[144] Beiktatta a 2012. évi LXXXIV. törvény 12. §-a. Hatályos 2012.06.30.

[145] Beiktatta a 2012. évi LXXXIV. törvény 12. §-a. Hatályos 2012.06.30.

[146] Beiktatta a 2012. évi LXXXIV. törvény 12. §-a. Hatályos 2012.06.30.

[147] Beiktatta a 2012. évi LXXXIV. törvény 12. §-a. Hatályos 2012.06.30.

[148] Beiktatta a 2012. évi LXXXIV. törvény 12. §-a. Hatályos 2012.06.30.

[149] Beiktatta a 2012. évi LXXXIV. törvény 12. §-a. Hatályos 2012.06.30.

[150] Beiktatta a 2015. évi CCXVI. törvény 3. §-a. Hatályos 2015.12.30.

[151] Beiktatta a 2012. évi CCXVIII. törvény 8. § - a. Hatályos 2012.12.28.

[152] Beiktatta a 2015. évi VII. törvény 33. § (2) bekezdése. Hatályos 2015.03.19.

[153] Beiktatta a 2016. évi LXII. törvény 2. §-a. Hatályos 2016.07.01.

[154] Beiktatta a 2020. évi CXLVIII. törvény 44. §-a. Hatályos 2021.01.01.

[155] Beiktatta a 2021. évi II. törvény 23. § (4) bekezdése. Hatályos 2021.03.13.

[156] Megállapította a 2021. évi LXXXIV. törvény 53. §-a. Hatályos 2022.01.01.

[157] Megállapította a 2019. évi CXIV. törvény 42. §-a. Hatályos 2020.01.01.

[158] Beiktatta a 2020. évi CXLVIII. törvény 45. §-a. Hatályos 2021.01.01.

[159] Megállapította a 2012. évi V. törvény 35. § (2) bekezdése. Hatályos 2012.03.01.

[160] Beiktatta a 2012. évi V. törvény 35. § (3) bekezdése. Hatályos 2012.03.01.

[161] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12. §-a alapján.

[162] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12. §-a alapján.

[163] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12. §-a alapján.

[164] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12. §-a alapján.

[165] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12. §-a alapján.

[166] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12. §-a alapján.

[167] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12. §-a alapján.

[168] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12. §-a alapján.

[169] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12. §-a alapján.

[170] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12. §-a alapján.

[171] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12. §-a alapján.

[172] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12. §-a alapján.

[173] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12. §-a alapján.

[174] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12. §-a alapján.

[175] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12. §-a alapján.

[176] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12. §-a alapján.

[177] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12. §-a alapján.

[178] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12. §-a alapján.

[179] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12. §-a alapján.

[180] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12. §-a alapján.

[181] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12. §-a alapján.

[182] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12. §-a alapján.

[183] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12. §-a alapján.

[184] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12. §-a alapján.

[185] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12. §-a alapján.

[186] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12. §-a alapján.

[187] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12. §-a alapján.

[188] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12. §-a alapján.

[189] Módosította a 2019. évi CXIV. törvény 43. §-a (ld. 1. melléklet 1. pont). Hatályos 2020.01.01.

[190] Megállapította a 2019. évi CXIV. törvény 43. §-a (ld. 1. melléklet 2. pont). Hatályos 2020.01.01.

[191] Módosította a 2019. évi CXIV. törvény 44. § d) pontja. Hatályos 2020.01.01.

[192] Beiktatta a 2013. évi LXXX. törvény 6. §-a. Hatályos 2013.06.14.

[193] Megállapította a 2013. évi LXXX. törvény 6. §-a. Hatályos 2013.06.14.

[194] Beiktatta a 2013. évi LXXX. törvény 6. §-a. Hatályos 2013.06.14.

[195] Hatályon kívül helyezte a 2013. évi LXXX. törvény 9. § b) pontja. Hatálytalan 2013.06.14.

[196] Hatályon kívül helyezte a 2013. évi LXXX. törvény 9. § b) pontja. Hatálytalan 2013.06.14.

[197] Módosította a 2021. évi CXXXIII. törvény 37. § b) pontja. Hatályos 2021.12.25.

[198] Módosította a 2021. évi CXXXIII. törvény 37. § c) pontja. Hatályos 2021.12.25.

[199] Módosította a 2021. évi CXXXIII. törvény 35. §-a (lásd 4. melléklet). Hatályos 2022.07.02.

[200] Megállapította a 2012. évi LXXXIV. törvény 13. § (2) bekezdése. Hatályos 2012.06.30.

[201] Megállapította a 2021. évi CXXXIII. törvény 34. §-a (lásd 3. melléklet 1. pont). Hatályos 2021.12.25.

[202] Megállapította a 2016. évi LXII. törvény 1. §-a (lásd 1. melléklet). Hatályos 2016.07.01.

[203] Megállapította a 2017. évi LXXIV. törvény 4. §-a (lásd 1. melléklet). Hatályos 2017.09.01.

[204] Módosította a 2020. évi CVI. törvény 13. §-a. Hatályos 2020.10.29.

[205] Módosította a 2021. évi XVI. törvény 7. §-a. Hatályos 2021.05.01.

[206] Módosította a 2021. évi VIII. törvény 5. §-a. Hatályos 2021.08.01.

[207] Módosította a 2017. évi XXXI. törvény 6. §-a. Hatályos 2017.05.27.

[208] Módosította a 2020. évi CLXXII. törvény 27. § b) pontja. Hatályos 2020.12.23.

[209] Módosította a 2019. évi CXIV. törvény 46. §-a. Hatályos 2020.01.01.

[210] Módosította a 2020. évi LXIX. törvény 3. §-a. Hatályos 2020.06.24.

[211] Módosította a 2020. évi LXXV. törvény 4. § b) pontja. Hatályos 2020.08.01.

[212] Módosította a 2020. évi CLXXII. törvény 25. §-a (lásd 4. melléklet). Hatályos 2021.01.01.

[213] Módosította a 2020. évi CXLIX. törvény 8. §-a. Hatályos 2021.02.01.

[214] Módosította a 2020. évi CLXXII. törvény 27. § c) pontja. Hatályos 2020.12.23.

[215] Módosította a 2020. évi CLXXII. törvény 27. § d) pontja. Hatályos 2021.01.01.

[216] Módosította a 2020. évi CXLIX. törvény 8. §-a. Hatályos 2021.02.01.

[217] Módosította a 2020. évi XXVIII. törvény 14. § b) pontja. Hatályos 2020.08.01.

[218] Módosította a 2020. évi CXLIX. törvény 7. §-a (lásd: 2. melléklet). Hatályos 2021.02.01.

[219] Beiktatta a 2012. évi CCII. törvény 5. §-a. Hatályos 2012.12.16.

[220] Módosította a 2021. évi CXXXIII. törvény 34. §-a (lásd 3. melléklet 2. pont). Hatályos 2021.12.25.

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére