A Fővárosi Törvényszék B.141/2011/286. számú határozata hűtlen kezelés bűntette (FOLYTATÓLAGOSAN elkövetett hűtlen kezelés bűntette) tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 97. §, 156. §, 1978. évi IV. törvény (Btk.) 2. §, 6. §, 10. §, 34. §, 37. §, 38. §, 61. §, 62. §, 79. §, 80. §, 82. §, 92. §, 319. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 72. §, 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 3. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 74. §, 112. §, 116. §, 155. §, 296. §, 338. §, 2006. évi IV. törvény (Gt.) 30. §, 2007. évi CVI. törvény (Vagyontv.) 36. §] Bírók: Komora Béla Győző, Mohos Mariann, Zsuppánné Vörös Tünde

Fővárosi Törvényszék

36.B. 141/2011/286.

A Fővárosi Törvényszék Budapesten, a 2015. december hó 9., 11. napján és 2016. március hó 10. és 18. napján tartott nyilvános, folytatólagos tárgyaláson meghozta az alábbi

Í T É L E T E T:

A 2014. december 16. napjától - 2015. január 8. napjáig átadási letartóztatásban, majd 2015. január 9. napjától - 2015. december 11. napjáig előzetes letartóztatásban, ezt követően 2016. január 7. napjáig házi őrizetben, majd ezt követően ismételten előzetes letartóztatásban lévő

vádlott neve

b ű n ö s: folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntettének kísérletében

[Btk. 376.§ (1) bekezdés (4) bekezdés a) pontja].

Ezért a bíróság a vádlottat 3 (három) év 6 (hat) hónap szabadságvesztésre és 4 (négy) év közügyektől eltiltásra ítéli.

A szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön.

A vádlott feltételes szabadságra bocsátásának legkorábbi időpontja a büntetés fele részének letöltését követő nap.

A bíróság a vádlott által előzetes fogvatartásban és házi őrizetben töltött időt a kiszabott szabadságvesztés tartamába beszámítani rendeli oly módon, hogy egy napi szabadságvesztésnek egy napi előzetes fogvatartás, illetve négy nap házi őrizetben töltött idő felel meg.

A bíróság a Nemzeti Nyomozó Iroda Bűnügyi Főosztály Nemzetközi Bűnüldözés Elleni Osztálya által 29015-73/2008.bü számon lefoglalt és a T-34/2010. tételszám alatt bevételezett és a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatala által Bj.I. 2156/2011. számon kezelt 1-8. sorszám alatti bűnjelek lefoglalását megszünteti és azok iratoknál történő kezelését rendeli el.

Az eljárás során felmerült 2.358.009,- (kétmillió-háromszázötvennyolcezerkilenc) forint bűnügyi költséget köteles a vádlott az államnak megfizetni.

I N D O K O L Á S

A Fővárosi Főügyészség NF. 8792/2008/58-I. számú 2011. január hó 28. napján kelt és a bíróságra 2011. február hó 3. napján érkezett vádiratában vádlott neve vádlottat az 1978. évi IV. törvény 319.§ (1) bekezdésébe ütköző és a (3) bekezdés d/ pontja szerint minősülő különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntettével vádolta.

Az ügyészség a tárgyaláson a minősítést a Btk. 2. §. (2) bekezdése alapján az elbíráláskor hatályban lévő Btk. 376. §. (1) bekezdésében meghatározott és a (4) bekezdés a) pontja szerint minősülő folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntettére módosította.

* * * * *

Vádlott neve vádlott iskolai végzettsége jogi egyetem. Jelenleg nyugdíjas, járandóságának összege havi 250.000.- forint. Nős családi állapotú, kiskorú gyermeke, eltartásra szoruló hozzátartozója nincs. Vagyontalan. Hiteltartozása van az bank1 felé, melynek havi törlesztő részlete 72.800.- forint. Magas vérnyomás megbetegedésben, enyhe szívtúltengésben, cukorbetegségben mozgásbeszűküléssel járó elfajulásos gerincbetegségben, gyomorürülési és májelzsírosodás megbetegedésben szenved, melyek okán rendszeres orvosi kezelésre szorul. Büntetlen, más büntetőeljárás nincs ellene folyamatban.

* * * * *

A bíróság a tényállást az ügyészi vádtól részben eltérően az alábbiak szerint állapította meg:

1.)

A Magyar Köztársaság Kormánya - abból a célból, hogy a korábban az rendezvény1 céljára kijelölt területek hasznosításával hozzájáruljon egy tudományos park felépítéséhez - a 1046/1996. (V.15.) számú határozatában döntött az létesítmény1 létesítéséről. A kormányhatározat kijelölte az akkori Minisztérium1-et az eredetileg az rendezvény1 céljára kijelölt területek vagyonkezelőjének azzal a céllal, hogy azok legalább 50 éves használati jogát a beépítés jogával együtt a Kormány döntését követő 12 hónapon belül a terület hasznosítására létrejött részvénytársaságba bevigye.

A kormány az 1096/1996. (IX.17.) számú határozatában hozzájárult ahhoz, hogy az Minisztérium1 10 millió forint alaptőkével megalapítsa az Zrt.1-et. A Kormány egyúttal hozzájárult ahhoz, hogy az alapító a kezelésére bízott földterületek használati és beépítési jogát azok átruházhatóságára való felhatalmazással együtt a részvénytársaság rendelkezésére bocsássa. A kormány döntését követően az Minisztérium1 1996. december 18. napján alapította meg az Zrt.1-t(továbbiakban rövidített elnevezésén Zrt.1).

A Hivatal1 az 1997. április 25. napján kelt 2/1997. számú, valamint az 1997. május 15. napján kelt 4/1997. közgyűlési határozatokkal rendelkezett az északi, valamint a déli terület összesen 821.185.488,- forint értékű beépítési és földhasználati jogának alapítói hozzájárulás címén az Zrt.1 részére történő átruházásáról.

Az említett határozat értelmében az Zrt.1 önállóan rendelkezett a beépítési jog felett, azt jogosult volt más, harmadik személy(ek)nek ellenérték fejében átruházni, az önállóan megterhelhető, elidegeníthető lett.

Az Zrt.1 az 1997. június 17. napján kelt 15/1997. Ig. számú határozatával elrendelte a társaságot illető földhasználati jog fenti értéken való nyilvántartásba vételét.

2011. május 16. napján a Magyar Állam képviseletében eljáró Hivatal1, a Hivatal2, önkormányzat1, valamint az Zrt.1 telekalakítási szerződést kötöttek, amellyel a hrsz1 helyrajzi számú ingatlanból létrehozták a hrsz2 helyrajzi számú ingatlanokat. A szerződés 6. pontja szerint a felek megállapodtak abban, hogy a szerződés aláírásával a Magyar Állam tulajdonába kerülő a hrsz3, hrsz4 és a hrsz5 helyrajzi szám alatti (déli terület) ingatlanokra az Zrt.1 javára a Ptk. 156.§-a szerinti földhasználati jogot alapítanak. A megállapodás alapján a Hivatal3 a 2001. július 27. napján kelt 133-981/2001. számú határozatával az Zrt.1 javára földhasználati jogot jegyzett be az úgynevezett déli területekre, a hrsz3, hrsz4 és a hrsz5 helyrajzi számú ingatlanokra.

A hrsz4 helyrajzi számú ingatlan tulajdonjogát a Hivatal2 2005. szeptember 16. napján a Kft.1 részére adásvétel útján 146.000.000.- forint+ÁFA, mindösszesen 182.500.000.- forint vételárért átruházta.

A hrsz5 helyrajzi számú ingatlan tulajdonjogát 2006. szeptember 12. napján adásvétel útján a Önkormányzat1 347.553.000.- forint +ÁFA, összesen 417.063.600.- forint vételárért megszerezte. Ezt követően 2006. szeptember 22. napján a tulajdonjogot vagyonbevitel címén a Kft.2, majd 2006. szeptember 29. napján a Kft.3 szintén vagyonbevitel jogcímén szerezte meg.

A cím1 alatti székhelyű Zrt.1 részvényesei a 2007. szeptember 12. napján kelt Alapszabály szerint a Magyar Állam képviseletében az egyetem1, a egyetem2, a Hivatal1, valamint a Minisztérium2 voltak, tehát a társaság állami tulajdonban volt.

Az Zrt.1 2007. június 18. napján tartott közgyűlése a 20/2007. (VI. 18.) számú közgyűlési határozatával vádlott neve vádlottat a társaság igazgatósági tagjává választotta, ezzel egyidejűleg a 20/2007. (VI. 18.) számú közgyűlési határozatával úgy döntött, hogy vádlott neve-vel munkaszerződést köt és őt a társaság vezérigazgatójaként foglalkoztatja. Az Zrt.1 ugyanezen közgyűlési határozatával felhatalmazta az igazgatóság bármely két tagját a vádlottal megkötött munkaszerződés aláírására. Így vádlott neve vádlott 2007. június 19. napjától töltötte be az Zrt.1 vezérigazgatói tisztségét.