31968R0234[1]

A Tanács 234/68/EGK rendelete (1968. február 27.) az élő fák és egyéb növények, hagymák, gyökerek és hasonló részek, vágott virágok és lombdíszek piacának közös szervezésének létrehozásáról

A TANÁCS 234/68/EGK RENDELETE

(1968. február 27.)

az élő fák és egyéb növények, hagymák, gyökerek és hasonló részek, vágott virágok és lombdíszek piacának közös szervezésének létrehozásáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 42. és 43. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére ( 1 ),

mivel a mezőgazdasági termékek közös piaca működésének és fejlődésének együtt kell járnia az olyan közös agrárpolitika létrehozásával, amelynek fontos részét képezi a mezőgazdasági piacoknak a terméktől függően különféle formákban megjelenő közös szervezése;

mivel az élő fák, egyéb növények, hagymák, gyökerek és hasonló részek, a vágott virágok és a lombdíszek (a továbbiakban - adott esetben -"élő növények") különösen fontosak a Közösség egyes régióinak mezőgazdasága szempontjából; mivel ezekben a régiókban az ilyen termékek előállításából származó bevétel képezi a növénytermesztők fő jövedelmét; mivel ezért megfelelő intézkedésekkel mindent meg kell tenni e termelés racionális értékesítésének támogatása és a stabil piaci körülmények biztosítása érdekében;

mivel a közös piacszervezés létrehozása szempontjából az egyik megteendő intézkedés a közös minőségi szabványok alkalmazása az adott termékekre; mivel e szabványok alkalmazásának szükségszerűen az a hatása, hogy a nem megfelelő minőségű termékek kiszorulnak a piacról, valamint, hogy fejlődnek azok a valódi versenyen alapuló kereskedelmi kapcsolatok, amelyek hozzájárulnak a termelés jövedelmezőségének javításához;

mivel e szabványok alkalmazása a szabványosítás hatálya alá tartozó termékek bizonyos formában történő minőségellenőrzését teszik szükségessé; mivel ezért rendelkezni kell az ilyen ellenőrzés biztosítása érdekében;

mivel a virághagymák harmadik országokba történő kivitele számottevő gazdasági jelentőséggel bír a Közösség számára; mivel e kivitelek folytatása és fejlesztése az árak stabilizálásával biztosítható e kereskedelmen belül; mivel ezért elő kell írni a szóban forgó termékek export minimálárát;

mivel az élő növények piacának közös szervezése indokolja a közös vámtarifa alkalmazását; mivel emellett haladéktalanul össze kell hangolni és egységesíteni a harmadik országokból származó behozatalra vonatkozó rendeleteket;

mivel annak érdekében, hogy a Közösség piaca ne maradjon védelem nélkül az export és az import miatt esetleg kivételesen felmerülő zavarokkal szemben, a Közösség számára lehetővé kell tenni, hogy haladéktalanul megtegye a szükséges intézkedéseket;

mivel a közös piacszervezéssel együtt jár a szóban forgó áruk szabad mozgásával szemben álló akadályok eltávolítása a Közösség belső határainál;

mivel a Szerződés azon rendelkezéseit, amelyek lehetővé teszik a tagállamok által nyújtott támogatások felmérését, valamint a közös piaccal össze nem egyeztethető támogatások tilalmát, az élő növényekre is vonatkoztatni kell;

mivel a javasolt intézkedések végrehajtásának megkönnyítése érdekében megfelelő eljárásról kell rendelkezni a tagállamok és a Bizottság közötti szoros együttműködés létrehozására egy Irányítóbizottságon belül;

mivel az élő növények piacának közös szervezésének ugyanakkor kellőképpen figyelembe kell vennie a Szerződés 39. és 110. cikkében meghatározott célkitűzéseket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Létre kell hozni az élő fák és egyéb növények, hagymák, gyökerek és hasonló részek, vágott virágok és lombdíszek piacának közös szervezését a Kombinált Nómenklatúra 6. árucsoportjába tartozó termékek tekintetében -----0601 20 10-----; a közös piacszervezés közös minőségi szabványokat, valamint kereskedelmi rendszert foglal magában.

2. cikk

A kereskedelem és a közös kereskedelmi szervezetek tevékenységének ösztönzése érdekében az 1. cikkben említett termékek vonatkozásában a következő közösségi intézkedések hozhatók:

- a minőség javítására és a kereslet ösztönzésére irányuló intézkedések,

- a termelés és az értékesítés jobb szervezésének elősegítésére irányuló intézkedések,

- a piaci ártendenciák jegyzésének megkönnyítésére irányuló intézkedések.

A Szerződés 43. cikkének (2) bekezdésében megállapított eljárással összhangban az intézkedésekre vonatkozóan általános szabályokat kell elfogadni.

3. cikk

Az 1. cikkben említett termékekre vagy e termékek csoportjaira meg lehet határozni minőségi, méret- és csomagolási szabványokat, valamint e szabványok hatályát; a szabványok különösen a minőségi besorolásra, a csomagolásra, a kiszerelésre és a jelölésre vonatkozhatnak.

Ha szabványok kerültek elfogadásra, akkor csak az említett szabványokkal összhangban lehet értékesítés céljából bemutatni, eladásra ajánlani, értékesíteni, leszállítani vagy más módon forgalmazni azokat a termékeket, amelyekre e szabványok vonatkoznak.

A szabványokat és azok alkalmazásának általános szabályait a Szerződés 43. cikkének (2) bekezdésében meghatározott szavazási eljárásnak megfelelően eljárva, a Bizottság javaslatára a Tanács fogadja el.

4. cikk

A minőségi szabványoknak a termeléssel és az értékesítési módszerekkel szemben támasztott követelmények figyelembevétele érdekében történő kiigazításáról a 14. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően lehet dönteni.

5. cikk

(1) A tagállamok minőségi vizsgálatnak vetik alá azokat a termékeket, amelyekre minőségi szabványokat határoztak meg. Az egyes minőségi szabványok hatálybalépésétől számított legkésőbb egy hónapon belül a tagállamok tájékoztatják a többi tagállamot és a Bizottságot minden olyan termék vagy termékcsoport ellenőrzésével megbízott intézmény nevéről és címéről, amelyre a szabványt meghatározták.

(2) Szükség esetén a 14. cikkben meghatározott eljárással összhangban az (1) bekezdés alkalmazására részletes szabályokat kell elfogadni, figyelembe véve különösen azt, hogy biztosítani kell az ellenőrző szervek munkájának összehangolását és a minőségi szabványok értelmezésének és alkalmazásának egységességét.

6. cikk

A szabványok meghatározása után a hirdetés útján közzétett ajánlatokban, katalógusokban vagy árlistákban - amennyiben közlik az árat - fel kell tüntetni a termék jellegét és méretbesorolását.

7. cikk

(1) A 0601 10 vámtarifaszám alá tartozó minden egyes termék harmadik országokba irányuló exportjára 1968-tól kezdve évente, az értékesítési szezon előtt megfelelő időben minimálár vagy minimálárak határozhatók meg a 14. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően.

Az ilyen termékek kivitele csak a szóban forgó termékre rögzített minimálárnak megfelelő vagy annál magasabb áron engedélyezett.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásának részletes szabályait a 14. cikkben megállapított eljárással összhangban kell meghatározni.

8. cikk

(1) Az 1. cikkben felsorolt termékek bármelyikének a Közösségbe történő behozatala behozatali engedély bemutatásához kötött.

Az engedélyeket a tagállamok adják ki a kérelmezőnek, tekintet nélkül a Közösségen belüli letelepedési helyükre.

A behozatali engedélyek a Közösség egészére érvényesek. Az engedélyek kiadása biztosíték letétbe helyezéséhez kötött, amely garantálja, hogy a termékeket az engedély érvényességi ideje alatt importálják; vis maior esetének kivételével a biztosíték részben vagy egészben elvész, ha az említett idő alatt az import nem vagy csak részben valósult meg.

(2) Az engedélyek érvényességi idejét és e cikk alkalmazásának egyéb részletes szabályait a 14. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

9. cikk

Amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik, az 1. cikkben felsorolt termékekre a közös vámtarifa vámtételeit kell alkalmazni.

10. cikk

(1) A Kombinált Nómenklatúra értelmezésének általános és alkalmazásának különös szabályait kell alkalmazni az e rendelet hatálya alá tartozó termékek tarifális besorolására; az e rendelet alkalmazásából következő tarifális nómenklatúrát be kell építeni a közös vámtarifába.

(2) Amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik, vagy rendelkezéseiből más nem következik, a harmadik országokkal folytatott kereskedelemben tilos:

- a vámmal azonos hatású díjak kivetése,

- a mennyiségi korlátozás vagy azzal azonos hatású intézkedés alkalmazása.

10a cikk

(1) Ha a behozatal vagy a kivitel miatt az 1. cikk (1) bekezdésében felsorolt termék vagy termékek közösségi piacát olyan komoly zavar érinti vagy fenyegeti, amely előreláthatólag veszélyezteti a Szerződés 39. cikkében meghatározott célok elérését, megfelelő intézkedések hozhatók a harmadik országokkal folytatott kereskedelemben addig, amíg e zavar vagy annak veszélye el nem hárul.

A Tanács a Bizottság javaslatára, a Szerződés 43. cikkének (2) bekezdésében megállapított szavazási rendnek megfelelően elfogadja e bekezdés alkalmazásának általános szabályait, és meghatározza azokat az eseteket és határokat, amelyeken belül a tagállamok védintézkedéseket tehetnek.

(2) Ha előáll az (1) bekezdésben említett helyzet, a Bizottság valamely tagállam kérésére vagy saját kezdeményezésére dönt a szükséges intézkedésekről; a tagállamokat értesíteni kell ezekről az intézkedésekről, és azok azonnal alkalmazhatók. Ha a Bizottsághoz valamely tagállam kérést juttat el, a Bizottság a kérés kézhezvételétől számított három munkanapon belül határoz.

(3) A Bizottság által elfogadott intézkedéseket az értesítéstől számított három munkanapon belül bármely tagállam a Tanács elé utalhatja. A Tanács késedelem nélkül összeül. Minősített többséggel módosíthatja vagy megsemmisítheti a szóban forgó intézkedést.

(4) A Bizottság elfogadja e cikk alkalmazásának részletes szabályait a 14. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően.

(5) E cikket a Szerződés 228. cikkének (2) bekezdése értelmében megkötött megállapodásokból következő kötelezettségekre való tekintettel kell alkalmazni.

11. cikk

Ha e rendelet másként nem rendelkezik, az 1. cikkben említett termékek előállítására és kereskedelmére a Szerződés 92-94. cikkét kell alkalmazni.

12. cikk

A Tanács a Szerződés 43. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban, a tapasztalatok ismeretében, adott esetben a rendeletet további rendelkezésekkel egészíti ki.

13. cikk

(1) Megalakul az Élőnövény- és Virágpiaci Irányítóbizottság (a továbbiakban: a "bizottság"), amely a tagállamok képviselőiből áll, és amelynek elnöke a Bizottság egyik képviselője.

14. cikk

(1) A Bizottságot az Élőnövény- és Virágpiaci Irányítóbizottság segíti.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat ( 2 ) 4. és 7. cikkét kell alkalmazni.

Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdésében megállapított időtartam egy hónap.

(3) A bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

15. cikk

A bizottság akár saját kezdeményezésére, akár valamely tagállam képviselőjének kérelmére elbírálhat az elnök által beterjesztett bármilyen egyéb kérdést is.

16. cikk

Az átmeneti időszak végén a Tanács, a Szerződés 43. cikkének (2) bekezdésében megállapított szavazási eljárással összhangban eljárva, a tapasztalatok ismeretében a Bizottság javaslatára döntést hozhat arról, fenntartja-e, vagy pedig módosítja a 14. cikk rendelkezéseit.

17. cikk

Ezt a rendeletet egyidejűleg a Szerződés 39. és 110. cikkében meghatározott célkitűzésekre is megfelelő figyelemmel kell alkalmazni.

18. cikk

Ez a rendeletet tagállamokban már elfogadott vagy a törvényi, rendeleti és közigazgatási intézkedésekben megállapított rendelkezések közelítése céljából elfogadni szándékozott, az 1. cikk hatálya alá tartozó egyes termékek előállításának technikai vagy genetikai fenntartását vagy javítását célzó és kifejezetten reprodukálási célt szolgáló rendelkezések sérelme nélkül kell alkalmazni.

19. cikk

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Rendelkezéseit 1968. július 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

( 1 ) HL 156., 1967.7.15., 27. o.

( 2 ) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.