BH+ 2006.10.475 A befolyásszerzésre vonatkozó rendelkezések miatt bírság megfizetésére kötelező határozat ellen a részvényesnek nincs kereshetőségi joga [2001. évi CXX. tv. 68. §]

Az alperes a 2003. október 20. napján meghozott határozatában megállapította, hogy a beavatkozó a B. U. H. Rt. tekintetében a 2003. szeptember 5. napján megkötött részvényvásárlási szerződéssel 93,2%-os mértékű befolyással rendelkezik. Megállapította, hogy a beavatkozó, amikor a B.-gal szerződésre lépett megsértette a nyilvános részvénytársaságban való befolyásszerzésre vonatkozó, a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 68. § (1) bekezdésében foglalt előírásokat és ezért a beavatkozót 1 000 000 Ft bírság megfizetésére kötelezte. Határozatának indokolásában kifejtette, hogy a vételi ajánlat nem veszítette érvényét, a befolyásszerzés legalizálása megtörtént.

A felperes keresetében kérte az alperesi határozat bírság megfizetésére kötelező rendelkezésének - alacsony összege miatti - hatályon kívül helyezését, valamint a Tpt. 77. §-ban foglalt jogkövetkezmények alkalmazását. Álláspontja szerint kereshetőségi joga fennáll, mivel 2002. augusztus 9-től letétben tart 1 db B. elsőbbségi részvényt.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) 3. §-ának (4) bekezdése alapján megállapította, hogy a felperes a lefolytatott közigazgatási eljárásban nem volt ügyfél. A felülvizsgált eljárás egy hivatalból megindult eljárás volt, melyben az alperes az alperesi beavatkozó 2003. szeptember 5-i részvény adásvételi szerződésének tartalmát vizsgálta a befolyásszerzés szabályainak érvényesülése tükrében. Az Áe. 72. §-ának (1) bekezdése és a Pp. 327. §-ának (1) bekezdése alapján megállapította továbbá a bíróság, hogy a felperes perbeli legitimációval nem rendelkezett, a perbeli határozat közvetlen érdekeltje az alperesi beavatkozó volt, amely azonban nem támadta a közigazgatási határozatot. A bíróság álláspontja szerint a felperesnek nem áll fenn közvetlen érdekeltsége a határozat rendelkezéseihez, mivel a kötelezés közvetlenül nem érinti.

A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat meghozatalára utasítását.

Álláspontja szerint az Áe. 3. §-ának (4) bekezdése, 72. §-ának (1) bekezdése és a Pp. 327. §-ának (1) bekezdése alapján megállapítható, hogy a közigazgatási szerv határozata elleni keresetindításra mindazok jogosultak, akiknek az ügy a jogát, vagy jogos érdekét érinti (ügyfél), vagy a határozat miatt törvényes érdekeikben sérelmet szenvedtek. Alapvető eljárásjogi szabály, hogy a határozat alapját képező ügy tárgya az, amely az államigazgatási eljárás kapcsán érvényesíthető jogokat keletkezteti. A felperes álláspontja szerint a Tpt. 68-78. §-aiban lefektetett kisbefektető védelmi rendelkezések okán a befolyásszerzés céltársaságának kisrészvényese közvetlen jogi érdekeltséggel rendelkezik. Az Áe. 3. § (4) bekezdéséből megállapítható, hogy az ügyfél jogi fogalmának kielégítéséhez nem feltétel, hogy az ezen státusz elismerését igénylő fél az eljárásban részt vegyen, vagy annak során reá ténylegesen jogot vagy kötelezettséget állapítsanak meg. Az Áe. az ügyfél részére biztosított jogok gyakorolhatóságához nem írja elő a határozatban történő nevesítés feltételét sem. A felperes álláspontja szerint részvényesi minősége és annak jogi kihatásai megalapozzák az alperes befolyásszerzési és vételi ajánlati tárgyú eljárásaiban hozott határozatai viszonylatában a legmagasabb, ügyféli jogi státuszát, ám a közvetlen törvényes érdeke - tehát kereshetőségi joga - mindenképpen fennáll, így jelen ügyben is jogosult volt pert kezdeményezni az alperes határozata ellen.

A Legfelsőbb Bíróság a Pp. 273. §-ának (6) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva a Kfv.E.37.075/2005/2. számú végzésével elrendelte a felülvizsgálati eljárás lefolytatását.

Az alperes és az alperesi beavatkozó felülvizsgálati ellenkérelmükben a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérték, mindenben osztva az ítéletben kifejtett jogi álláspontot.

A felülvizsgálati kérelem nem alapos.

Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a tényállást és abból a felperes kereshetőségi jogára vonatkozóan levont jogi következtetése is érdemben helytálló volt.