A Fővárosi Ítélőtábla Pkf.26045/2022/4. számú határozata tulajdonjog megállapítása tárgyában. [1997. évi XI. törvény (Vt.) 40. § (3) bek., 91. § (4) bek.] Bírók: Békefiné dr. Mózsik Tímea, Bors Csaba, Karaszi Margarita

A határozat elvi tartalma:

A Hivatal által jogszerűen figyelmen kívül hagyott nyilatkozatot, állítást, bizonyítékot a bíróság figyelmen kívül kell hagyja.

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék Pk.21286/2022/11., *Fővárosi Ítélőtábla Pkf.26045/2022/4.*, Kúria Pfv.20553/2023/2.

***********

Fővárosi Ítélőtábla

8.Pkf.26.045/2022/4.

A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Krajnyák és Társa Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe, ügyintéző: dr. Krajnyák András ügyvéd) által képviselt kérelmező neve (kérelmező címe) kérelmezőnek - az Oppenheim Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe, ügyintéző: dr. László Áron Márk és dr. Mező Barnabás ügyvéd) által képviselt kérelmezett neve (kérelmezett székhelye) kérelmezett ellen - a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala használat hiánya miatti megszűnés megállapítása iránti kérelemnek helytadó határozatának megváltoztatása iránt indított ügyében a Fővárosi Törvényszék 2022. október 27. napján kelt 3.Pk.21.286/2022/11. számú végzése ellen a kérelmező által 12. sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán meghozta a következő

v é g z é s t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy 15 napon belül fizessen meg a kérelmezettnek 233.160 (Kétszázharmincháromezer-százhatvan) forint másodfokú eljárási költséget.

A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

[1] A kérelmező a jogosultja az 1996. december 16-i elsőbbségű lajstromszám lajstromszámú ábrás nemzetközi védjegynek, amely a Nizzai Megállapodás szerinti 1., 3., 5., 8., 11., 16.,18., 21., 28., 29., 30., 31., 32., 33., 35., 36., 37., 39., 41. és 42. áru- és szolgáltatási osztályok vonatkozásában áll oltalom alatt. A védjegy egy kék színű négyzetbe az oldalakat érintő piros vonallal rajzolt körvonalat kitöltő sárga körlapból áll.

[2] A kérelmezett a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától (továbbiakban: Hivatal) kérte a fenti védjegy használat hiánya miatti megszűnésének megállapítását a védjegy árujegyzékében megjelölt valamennyi áru és szolgáltatás tekintetében, 2021. január 19. napjára (az eljárás megindításának napjára) visszaható hatállyal. Álláspontja szerint a kérelmező a védjegyet az árujegyzékben érintett áruk és szolgáltatások tekintetében nem használta és jelenleg sem használja Magyarországon.

[3] A Hivatal 2021. február 26. napján a kérelmezőt nyilatkozattételre hívta fel, aki 2021. április 22-én határidőhosszabbítást kért. A Hivatal 19. sorszámú végzésével a határidőt 2021. augusztus 7. napjáig meghosszabbította. A kérelmező ezt követően 2021. augusztus 4-én, majd november 5-én is további határidőhosszabbítást kért, melynek a Hivatal 21., majd 23. számú végzésével eleget tett, utóbbi végzésével a határidőt 2022. február 7. napjáig meghosszabbította. A kérelmező 2022. február 3. napján további határidőhosszabbítást kért, azonban ezt a kérelmét a Hivatal 25. sorszámú végzésével elutasította.

[4] A Hivatal 30. sorszámú határozatával a használat hiánya miatti megszűnés megállapítása iránti kérelemnek helyt adott és a támadott védjegy oltalmának megszűnését 2021. január 19. napjára visszaható hatállyal megállapította. Határozatát a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.) 18. § (1) bekezdésére, 30. § (1) bekezdés d) pontjára és 34. § (1) bekezdésére alapította. Kifejtette, hogy a Vt. 75. § (2) bekezdése alapján a védjegyjogosultat, azaz a kérelmezőt terheli annak bizonyítása, hogy a védjegyet az árujegyzékébe tartozó áruk tekintetében megfelelő módon használja, illetve őt terheli a védjegyhasználat elmaradása indokoltságának igazolása. A kérelmező azonban nem nyújtott be bizonyítékokat, ezek hiányában pedig a védjegy magyarországi tényleges használata nem nyert bizonyítást, ezért a Hivatal a védjegyoltalom megszűnését állapította meg.

[5] A kérelmező 2022. április 28-án a 25. sorszámú végzéssel szemben igazolási kérelmet és egyidejűleg a 30. sorszámú határozattal szemben megváltoztatás iránti kérelmet terjesztett elő. Igazolási kérelmében hivatkozott a Vt. 42. § (1)-(3) bekezdésére. Utalt arra, hogy az iratok összegyűjtésével, a védjegyjogosult vezető tisztviselőinek közokiratba foglalt nyilatkozatai beszerzésével kapcsolatosan a fennálló járványhelyzet miatt objektív akadályok álltak fenn és az időközben kitört háború is lassította az ügyintézés hatékonyságát. A Hivatal 36. sorszámú végzésével az igazolási kérelmet, mint megalapozatlant, elutasította.

[6] A kérelmező megváltoztatás iránti kérelmében elsődlegesen a hivatali határozat hatályon kívül helyezését és a Hivatal új eljárásra kötelezését kérte a Vt. 91. § (2) bekezdés b) pontjára hivatkozással, lényeges eljárási szabálysértés alapján. Másodlagosan kérte a hivatali határozat megváltoztatását és a védjegy oltalmának teljes egészében történő fenntartását. Költségigényét 2.000 EUR-ban, azaz 820.000 forint ügyvédi munkadíjban és 10.500 forintos eljárási illeték összegében jelölte meg.

[7] A kérelmező eljárási szabálysértésként hivatkozott arra, hogy az oltalom megszűnésének megállapítása iránti kérelem nem felelt meg a Vt. 38. § (2b) bekezdés b) pontja szerinti feltételeknek, mivel az a kérelmezett adószámát nem tartalmazta, a Hivatal pedig a Vt. 75. § (4) bekezdése szerinti hiánypótlást elmulasztotta. Álláspontja szerint a Hivatal megsértette azt az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 2. §-ában szabályozott alapelvet, hogy hatásköre gyakorlása során az ügyféllel való együttműködés és jóhiszeműség követelményeinek megfelelően járjon el. A Hivatal ugyanis, amikor a kérelmező legutolsó határidőhosszabbítás iránti kérelmét elutasította, ezen alapelvekkel ellentétesen járt el, hiszen a kérelmező kérelme különösen indokolt volt a kérelmezettel folytatott korábbi elhúzódó tárgyalások, a pandémiás helyzet okozta körülmények, illetőleg a használatot igazoló bizonyítékok terjedelme miatt. Eljárási szabály megsértéseként értékelte azt is, hogy a Hivatal elmulasztott az írásbeli előkészítés után szóbeli tárgyalást tartani a Vt. 76. § (1) bekezdésben foglaltak ellenére, noha a kérelmező nyilatkozatot tett, melyben arra hivatkozott, hogy védjegyét használja és a használatot igazolni kívánja, azonban a bizonyítékok és az érdemi nyilatkozat előterjesztésére határidőhosszabbítást kér.

[8] Másodlagos kérelme körében a megváltoztatási kérelméhez csatolt mellékletekkel kívánta igazolni a védjegy használatát és azok alapján kérte a támadott védjegy oltalmának fenntartását. Megváltoztatás iránti kérelme mellékleteként a következőket csatolta: cégkivonatot, a különböző magyarországi áruházak külső fotóit, a cég magyarországi történetére vonatkozó, a www.kérelmező honlapja oldalon található információkat, újságcikkeket, statisztikai elemzéseket, a Superbrand díj elnyerésével kapcsolatos információkat, Wikipédia szócikket, a cég vezető tisztviselőinek tanúvallomását, reklámkiadványokat, a kérelmező honlapja honlap egyes oldalainak képernyőfelvételeit, illetőleg számos, a kérelmező által forgalmazott és a védjeggyel ellátott termék fotóját.