BH 2006.1.7 I. Hatásköri összeütközés megállapítása esetén eljáró bíróságként a magasabb hatáskörű vagy kizárólagos hatáskörű bíróságot kell kijelölni, ha a bizonyítás eredményétől függő minősítés kihatással lehet a hatáskörre is [Be. 20. § (1) bek., (2) bek. c) pont].

II. Ha valamely cselekmény egyetlen elkövetési magatartással két különböző súlyú bűncselekmény látszólagos alaki halmazatát valósítja meg, a bizonyíthatatlanság okszerű következménye az, hogy egyik szóba jöhető bűncselekmény sem állapítható meg [Btk. 12. §]

B. P. r. törm. vádlott ellen a V. Megyei Bíróság előtt hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette miatt indult büntetőeljárás.

A 2005. január 20. napján tartott tárgyaláson meghozott és ugyanekkor jogerőre emelkedett végzésével a megyei bíróság az ügyet érdemi elbírálás végett áttette a Gy. Megyei Bíróság Katonai Tanácsához. Végzésének indokolásában kifejtette, hogy a tárgyaláson az ügyész a vádat a Be. 310. §-ának (1) bekezdése alapján módosította, azt az eredeti vádtól eltérően a Btk. 348. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő, katonai büntetőeljárásra tartozó, szolgálatban kötelességszegés vétsége miatt tartotta fenn. Ezért az ügyet a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező katonai tanácshoz kellett áttenni.

A katonai tanács a 2005. március 1-jén meghozott és 2005. március 16-án jogerőre emelkedett végzésével - anélkül, hogy a végzés rendelkező részében is rögzítette volna a hatáskörének hiányára tett megállapításokat - az ügy iratait az eljáró bíróság kijelölése érdekében a Legfelsőbb Bírósághoz rendelte felterjeszteni. Az indokolás szerint az ügyben a katonai tanács hatásköre nem állapítható meg. A vádiratból és a tárgyalási jegyzőkönyvből kitűnően az ügyész a vádiratból a vesztegetési tényállásrészt rekesztette ki, egyebekben azon nem változtatott. A vád fenntartott része azt tartalmazza, hogy a vádlott tudva azt, miszerint az intézkedés alá vont - és más okból már szabályszerűen helyszíni bírsággal sújtott - személy gépkocsijának környezetvédelmi igazolólapja több, mint 30 napja lejárt, és azt is tudva, hogy a hatályos rendelkezések alapján a forgalmi engedélyt ezért be kell vonnia, a szükséges intézkedést nem tette meg. E vád tárgyává tett tények továbbra is hivatali bűncselekmény, a Btk. 225. §-ában meghatározott hivatali visszaélés bűntettének megállapítására alkalmasak, miután a vádlott, mint hivatalos személy jogtalan előnyt szerzett az intézkedés alá vont személynek azzal, hogy a forgalmi engedély bevonására irányuló kötelezettségét megszegte. Az adott esetben a hivatali bűncselekmény és a katonai bűncselekmény látszólagos alaki halmazata valósult meg, így a kialakult bírói gyakorlatnak megfelelően a cselekmény a súlyosabban büntetendő hivatali visszaélés bűntettét alapozhatja meg. Erre tekintettel az eljárás lefolytatására a V. Megyei Bíróság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.

A Katonai Főügyészség az átiratában részletes jogi indokolással fejtette ki, hogy a katonai tanács végzése megalapozott, az ügyben a V. Megyei Bíróságnak a további eljárásra kijelölése indokolt.

Mivel a hatásköri összeütközés azonos ítélőtábla területén működő megyei bíróság, illetve másik megyei bíróság katonai tanácsa között merült fel, az eljáró bíróság kijelöléséről a Be. 20. §-a (2) bekezdésének c) pontja alapján a Legfelsőbb Bíróság hivatott dönteni.