A Fővárosi Törvényszék Bf.7446/2012/9. számú határozata garázdaság bűntette tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 351. §, 352. §, 361. §, 371. §, 372. §] Bírók: Bíró Emese, Patassy Bence, Zsámberger Csaba

Fővárosi Törvényszék

mint másodfokú bíróság

20.Bf.XII.7446/2012/9.

A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság Budapesten, a 2012. év szeptember hó 20. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő

í t é l e t e t :

A garázdaság bűntette és más bűncselekmények miatt I.rendű vádlott neve és társai ellen indult büntetőügyben a Budai Központi Kerületi Bíróság 2012. év január hó 19. napján kihirdetett 2.B.XII.1101/2010/18. számú ítéletét I.rendű vádlott neve I.r. vádlott vonatkozásában megváltoztatja.

Az I.r. vádlott vagyon elleni cselekményét tulajdon elleni szabálysértésnek (Sztv. 177.§ (1) bekezdés b) pont) minősíti és az e miatti eljárást megszünteti.

Az I.r. vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés felfüggesztése próbaidejének tartamát 2 (kettő) évre mérsékli.

Megállapítja, hogy II.rendű vádlott neve III.r. vádlott születési ideje helyesen: születési idő. napja.

Egyebekben az első fokú bíróság ítéletének rendelkezéseit helybenhagyja.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította I.rendű vádlott neve I.r. vádlott bűnösségét 1 rb. társtettesként elkövetett garázdaság bűntettében, 2 rb. testi sértés bűntettében, mely 1 esetben kísérleti szakban maradt, valamint 1 rb. lopás vétségben, ezért halmazati büntetésül 10 hónap börtönbüntetésre és 80.000,- forint pénzmellékbüntetésre ítélte, a szabadságvesztés végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette. II.rendű vádlott neve II.r. vádlottat 1 rb. társtettesként elkövetett garázdaság bűntette miatt 136.000,- forint pénzbüntetésre, valamint II.rendű vádlott neve III.r. vádlottat 1 rb. társtettesként elkövetett garázdaság bűntette miatt 120.000,- forint pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet II.rendű vádlott neve II.r. vádlott vonatkozásában 2012. január 19. napján jogerőre emelkedett.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az I.r. vádlott és védője elsősorban felmentésért, másodsorban enyhítésért, míg a III.r. vádlott felmentés végett jelentett be fellebbezést. Az I.r. vádlott védője írásban előterjesztett fellebbezésében arra hivatkozott, hogy a tényálláshoz kötöttség elve az ítéletnek a Be. 351.§ (2) bekezdés a)-d) pontjaiba ütköző hibái miatt nem érvényesülhet, majd rendkívül részletesen taglalta a jogos védelem kérdését, mivel álláspontja szerint az I.r. vádlott az 1. tényállási pont esetében jogos védelmi helyzetben cselekedett. A fellebbezés szerint az ítélet történeti tényállásának helyesbítése és kiegészítése szükséges a tulajdonosi viszonyok tekintetében, ami a büntetőügy jogi megítélésére is kihat, ezért a fellebbezés ugyancsak részletesen kifejtette a vádlottak közötti különböző polgári jogi vitás ügyeket. A 2. tényállási pontra vonatkozólag a védelem vitatta, hogy a tanúk az I.r. vádlottat láthatták az ereszcsatorna erőszakos leszedésekor.

A fellebbezés órára és percre pontosan lebontva fejtegette a vád tárgyává tett eseményeket és arra a véleményre helyezkedett, hogy személy1 és személy2 tanúk hamis vallomásokat tettek, ezért kérte a másodfokú bíróságot, hogy velük szemben a büntetőeljárás megindításához szükséges feljelentést tegye meg.

A nyilvános ülésen az I.r. vádlott védője fenntartotta az írásban előadottakat és bemutatott II.rendű vádlott neve II.r. vádlottra vonatkozó elítéléseket, továbbá becsatolta az elkövetés helyszínének telekrajzát.

A III.r. vádlott is fenntartotta, hogy nem követett el bűncselekményt, ezért továbbra is kérte felmentését.

A Fővárosi Főügyészség Bfel.4714/2012. számú átiratában az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását indítványozta.

Az I.r. vádlott és védőjének, valamint a III.r. vádlottnak a felmentésre irányuló fellebbezését nem találta megalapozottnak a másodfokú bíróság, azonban az I.r. vádlott és védője enyhítést célzó fellebbezése alapos.

Az elsőfokú bíróság eljárási szabálysértés nélkül folytatta le a tárgyalást és a tényállást az általa feltárt és értékelése körébe vont bizonyítékok alapján, azok okszerű mérlegelésével, megalapozottan állapította meg, amely tényállást a másodfokú bíróság a nyilvános ülés adatai alapján I.rendű vádlott neve I.r. vádlott személyi része tekintetében annyiban egészíti ki, hogy nyugdíjának összege időközben 210.000,- forintra emelkedett, továbbá 2008. év óta nyirokmirigyrákban szenved és több műtéten esett át, illetve folyamatosan jár kezelésekre, míg az elsőfokú ítéletben még folyamatban lévő büntetőügyként rögzített eljárás időközben befejeződött, melynek eredményeként a Veszprémi Városi Bíróság 2012. március 26. napján jogerős 5.B.2142/2010/9. számú ítéletével az I.r. vádlottat 2 rb. szabálysértésre vonatkozó hamis vád vétsége miatt 84.000,- forint pénzbüntetésre ítélte.

Az elsőfokú ítélet történeti tényállása mentes a Be. 351.§ (2) bekezdésben felsorolt hibáktól és hiányosságoktól, ezért az a felülbírálat során is irányadó volt, azonban a másodfokú bíróság a később kifejtendőkre tekintettel a 2. tényállási pont utolsó előtti mondatából a Be. 352.§ (1) bekezdés a) pontja alapján mellőzi az "azt ily módon eltulajdonította" mondatrészt, valamint az okozott kárt egységesen rongálási kárnak minősíti.

A másodfokú bíróság nem osztotta az I.r. vádlott védőjének érvelését, mely szerint a történeti tényállás a vádlottak közötti vitás tulajdonosi viszonyok vonatkozásában kiegészítésre szorul, mivel azt az elsőfokú bíróság az előzmények megértéséhez és az ügy elbírálásához szükséges és egyben elégséges mértékben állapította meg, e kérdéskör további részletezése a büntetőügy megítélése szempontjából nem bírt jelentőséggel.