A Győri Törvényszék K.700064/2023/12. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (HELYI ADÓ ügyében hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. Bíró: Kállai Erik

Kapcsolódó határozatok:

Győri Törvényszék K.700017/2020/13., Kúria Köf.5030/2020/5., Győri Törvényszék K.700477/2021/6., 27/2022. (XI. 3.) AB határozat, Kúria Kpk.39524/2022/4., *Győri Törvényszék K.700064/2023/12.*

***********

Győri Törvényszék

11.K.700.064/2023/12.

A Győri Törvényszék dr. Komáromi József ügyvéd (8640 Fonyód, Trombitás u. 1.) által képviselt Felperes1 (Cím1) perújító felperesnek, dr. Király András kamarai jogtanácsos által képviselt Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatal (2800 Tatabánya, Bárdos L. utca 2.) perújított alperes ellen - helyi adóügyben hozott - KEB/4/1047-2/2016. számú és a KEB/4/1047-4/2016. számú közigazgatási határozatok felülvizsgálata iránt indított perújítási eljárásban meghozta a következő

í t é l e t e t:

A bíróság a Győri Törvényszék 2021. június 16. napján kelt 8.K.700.477/2021/6. számú ítéletének a perújító felperes 2014. évi telekadó fizetési kötelezettségére vonatkozó rendelkezését hatályában fenntartja, ezt meghaladóan az ítéletet hatályon kívül helyezi.

A bíróság a perújított alperes KEB/4/1047-2/2016. számú határozatát az elsőfokú hatóság VIII/12-197/2016/35804. számú határozatra is kiterjedően megváltoztatja akként, hogy a perújító felperes telekadó fizetési kötelezettségét 2015. évre mellőzi.

A bíróság a perújított alperes KEB/4/1047-4/2016. számú határozatát az elsőfokú hatóság VIII/12-197-1/2016/35804. számú határozatára is kiterjedően megváltoztatja akként, hogy a perújító felperes telekadó fizetési kötelezettségét 2016. évre mellőzi.

Kötelezi a bíróság a perújított alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a perújító felperesnek 1.850.000 (egymillió-nyolcszázötvenezer) forint perköltséget.

A perben feljegyzett kereseti illeték az állam terhén marad.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

[1] A bíróság a perújító felperes perújítási kérelme, a perújított alperes perbeli nyilatkozata, az Alkotmánybíróság IV/3503-15/2021. számú határozata, a Kúria Kpk.III.39.524/2022/4. számú végzése, a csatolt közigazgatási iratok, valamint a tárgyalások adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg.

[2] A perújító felperes 2013-ban 5 millió forintért megvásárolta a Helység, .... helyrajzi számú "kivett, beépítetlen terület" megnevezésű ingatlant, amelynek nagyobb része a ... Város Önkormányzat Képviselő-testületének Helység építési szabályzatáról szóló 38/2005. (XII. 6.) rendeletében foglaltak szerint "kereskedelmi és szolgáltató övezet" besorolású, gazdasági célra hasznosítható, kereskedelmi szolgáltató, gazdasági területnek minősül.

[3] Az elsőfokú adóhatóság a 2016. szeptember 14-én hozott határozatával a perújító felperest 2014-2015. évre 11.533.667,- forint telekadó megfizetésére kötelezte 110,- forint/négyzetméter adómértéket alkalmazva. A perújító felperes mérséklés iránti kérelme alapján eljárt elsőfokú adóhatóság a 2016. október 11-én kelt határozatában a telekadó összegét összesen 10.966.340,- forintban határozta meg. A perújító felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú hatóság a 2016. november 23-én kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

[4] Az elsőfokú adóhatóság a 2016. október 17-én hozott határozatával a perújító felperest 2016. évre 5.483.170,- forint telekadó megfizetésére kötelezte szintén 110,- forint/négyzetméter adómértéket alkalmazva. A másodfokú hatóság a 2016. december 21-én hozott határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

[5] A fenti másodfokú határozatokkal szemben a perújító felperes kereseteket terjesztett elő, amelyet a Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 4.K.27.016/2017/4. számú ítéletével elutasított. A felülvizsgálati kérelmet elbíráló Kúria a Kfv.VI.35.491/2017/5. számú végzésében az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította.

[6] A megismételt eljárás során - hatásköri változás folytán eljáró - Győri Törvényszék a Kúria Önkormányzati Tanácsához fordult, amely a Köf. 5030/2020/5. számú határozatában a 2014-ben alkalmazott adómértéket törvényellenesnek találta, azonban a 2015-ben és 2016-ban alkalmazott adómértékkel kapcsolatban elutasította a bírói indítványt.

[7] A Győri Törvényszék a 8.K.700.477/2021/6. számú ítéletében az alperes KEB/4/1047-2/2016. számú határozatát az elsőfokú hatóság határozatára is kiterjedően megváltoztatta akként, hogy a perújító felperes telekadó fizetési kötelezettségét 2014. évre mellőzte, míg 2015. évre vonatkozóan a telekadó fizetési kötelezettségét 5.483.170,- forintban állapította meg. Ezt meghaladóan a felperes kereseteit elutasította. Döntése indokolásában elsődlegesen a Kúria Önkormányzati Tanácsának fent hivatkozott határozatát vette figyelembe.

[8] A perújító felperes alkotmányjogi panaszában előadta, hogy ... Város Önkormányzat Képviselő-testületének a telekadóról szóló 14/2014 (VI. 2.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Ör.) az adó mértékéről szóló 2. §-a, valamint a Győri Törvényszék ítélete és a Kúria Önkormányzatai Tanácsának kapcsolódó határozata ellentétes az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdésével, XXX. cikk (1) bekezdésével, XXVIII. cikk (1) bekezdésével, Q cikkével és az Emberi Jogok Európai Egyezménye Első Kiegészítő Jegyzőkönyv 1. cikkével.

[9] Az Alkotmánybíróság a IV/3503/2021. számú határozatában megállapította egyrészt, hogy az Ör. 2. §-a ellentétes az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdésével, valamint a XXX. cikk (1) bekezdésével, és ezért azt megsemmisítette. Másrészt megállapította, hogy az Ör. 2. §-a a Győri Törvényszék előtt 8.K.700.477/2021/6. számon folyamatban volt ügyben nem alkalmazható. Az Alkotmánybíróság ezt meghaladóan a Győri Törvényszék 8.K.700.477/2021/6. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasította.

Megállapította, hogy a perújító felperes - az Alkotmánybíróság előtti eljárásban indítványozó - ügyében az elvonás szintje határesetet egyik adóévben sem képzett, egyértelműen túlterjeszkedett az arányos közteherviselésből fakadó telekadó-fizetési kötelezettségen, azaz súlyosan aránytalan volt; továbbá azt, hogy az önkormányzat által előadott szempontok az alkotmányossági szempontú mérlegelésbe nem voltak bevonhatók az ügyben. Következésképpen az Ör. 2. §-ában rögzített adómérték konfiskáló volt; az indítványozó tulajdonhoz való jogát úgy korlátozta súlyosan, hogy nélkülözte a közteherviselési kötelezettségben foglalt legitimációt. Az Ör. 2. §-a tehát megsértette a tulajdonhoz való jogot (Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdés) és az arányos közteherviselési kötelezettséget (Alaptörvény XXX. cikk (1) bekezdés) az indítványozó ügyében alkalmazva.

Ezek miatt az Alkotmánybíróság a rendelkező rész 1. pontja szerint megsemmisítette a sérelmezett rendelkezést és a rendelkező rész 2. pontjában kimondta annak alkalmazási tilalmát az indítványozó ügyében. Tekintettel a jogszabályi rendelkezés megsemmisítésére és az alkalmazási tilalom elrendelésére, az alkotmányjogi panasz orvoslásának eljárási eszközét a Kúria állapította meg. Mivel az Alkotmánybírság megállapította, hogy az indítványozó ügyében az alaptörvény-ellenességet maga a sérelmezett norma okozta, és a sérelemhez nem annak mikénti alkalmazása vezetett, a támadott bírósági ítélet alkotmányossági felülvizsgálatát a testület a rendelkező rész 3. pontja szerint visszautasította.