31999L0070

A Tanács 1999/70/EK irányelve (1999. június 28.) az ESZSZ, az UNICE és a CEEP által a határozott ideig tartó munkaviszonyról kötött keretmegállapodásról

A Tanács 1999/70/EK irányelve

(1999. június 28.)

az ESZSZ, az UNICE és a CEEP által a határozott ideig tartó munkaviszonyról kötött keretmegállapodásról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 139. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

mivel:

(1) Az Amszterdami Szerződés hatálybalépését követően az Európai Közösséget létrehozó szerződés mellékletét képező, a szociálpolitikáról szóló jegyzőkönyv mellékletében szereplő, a szociálpolitikáról szóló megállapodás rendelkezései bekerültek az Európai Közösséget létrehozó szerződés 136-139. cikkébe.

(2) A szociális partnerek a Szerződés 139. cikke (2) bekezdésével összhangban közösen kérhetik, hogy a közösségi szintű megállapodások a Bizottság javaslata alapján tanácsi határozat útján kerüljenek végrehajtásra.

(3) A munkavállalók alapvető szociális jogairól szóló közösségi charta 7. pontja többek között arról rendelkezik, hogy "a belső piac megvalósításának a munkavállalók élet- és munkafeltételeinek javításához kell vezetnie az Európai Közösségben. Ez a folyamat e feltételek közelítéséből ered, miközben a fejlődést fenntartják, különös tekintettel a határozatlan idejű szerződések kivételével a foglalkoztatás olyan formáira, mint a határozott idejű munkaszerződések, a részmunkaidős foglalkoztatás, a munkaerőkölcsönzés és az idénymunka".

(4) A Tanács nem tudott döntést hozni a piaci versenyt torzító bizonyos munkaviszonyokról szóló irányelvre [1] vonatkozó javaslat tekintetében, se ezen javaslat módosításáról [2], sem a munkafeltételekkel kapcsolatosan bizonyos munkaviszonyokra vonatkozó irányelvre [3] vonatkozó javaslatról.

(5) Az Essenben ülésező Európai Tanács végkövetkeztetései hangsúlyozták annak szükségességét, hogy intézkedéseket hozzanak "a gazdasági növekedés foglalkoztatás-hatékonyságának növelése céljából, különösen rugalmasabb munkaszervezés útján, oly módon, hogy az kielégítse mind a munkavállalók kívánságait, mind pedig a verseny követelményeit".

(6) Az 1999. február 9-i, az 1999. évi foglalkoztatási iránymutatásokról szóló tanácsi állásfoglalás arra kéri a szociális partnereket, hogy minden szinten folytassanak tárgyalásokat a munkaszervezés korszerűsítésére irányuló megállapodásokról, beleértve a rugalmas munkavégzésről szóló rendelkezéseket is, azért, hogy a vállalkozások termelékennyé és versenyképessé váljanak, valamint létrejöjjön a szükséges egyensúly a rugalmasság és a biztonság között.

(7) A Bizottság a szociálpolitikáról szóló megállapodás 3. cikkének (2) bekezdésével összhangban tárgyalásokat folytatott a szociális partnerekkel a közösségi akció lehetséges irányáról a rugalmas munkaidő és a munkahelyi biztonság tekintetében.

(8) A Bizottság a tárgyalást követően közösségi szintű intézkedést tartott célszerűnek, és ezért az említett megállapodás 3. cikkének (3) bekezdésével összhangban a javaslat tartalmát illetően újabb tárgyalást folytatott a szociális partnerekkel.

(9) Az általános iparági szervezetek, az Európai Gyáriparosok és Munkáltatók Szervezeteinek Szövetsége (UNICE), az Állami Vállalatok Európai Központja (CEEP) és az Európai Szakszervezetek Szövetsége (ESZSZ) 1998. március 23-i közös levelükben arról tájékoztatták a Bizottságot, hogy meg kívánják indítani az említett megállapodás 4. cikkében meghatározott eljárást; egy közös levélben további három hónapot kértek a Bizottságtól; a Bizottság e kérésnek eleget téve a tárgyalási időszakot 1999. március 30-ig meghosszabbította.

(10) Az említett iparági szervezetek 1999. március 18-án keretmegállapodást kötöttek a határozott ideig tartó munkaviszonyról; eljuttatták a Bizottsághoz közös kérésüket, hogy ezt a keretmegállapodást a Bizottság javaslatára tanácsi határozattal hajtsák végre a szociálpolitikáról szóló megállapodás 4. cikkének (2) bekezdésével összhangban.

(11) A Tanács az Európai Unió szociálpolitikájának kilátásairól szóló, 1994. december 6-i állásfoglalásában: hozzájárulás a gazdasági és szociális konvergenciához az Unióban [4] arra kérte a szociális partnereket, hogy használják ki a megállapodáskötési lehetőségeket, mivel ők helyzetükből adódóan közelebb állnak a szociális valósághoz és a szociális problémákhoz.

(12) Az 1997. június 6-án megkötött, a részmunkaidős foglalkoztatásról szóló keretmegállapodás preambulumában az aláíró felek azt a szándékukat fejezték ki, hogy más rugalmas foglalkoztatási formák tekintetében is figyelembe szándékoznak venni a hasonló megállapodások iránti igényt.

(13) A szociális partnerek azt kívánták, hogy különös figyelmet kapjon a határozott ideig tartó munkaviszony, miközben ezzel egy időben azt is jelezték, hogy munkaerő-kölcsönzés tekintetében is figyelembe szándékoznak venni a hasonló megállapodás iránti igényt.

(14) Az aláíró felek a határozott ideig tartó munkaviszonyról olyan keretmegállapodást kívántak kötni, amely megállapítja a határozott idejű munkaszerződés és munkaviszony általános elveit és minimumkövetelményeit; továbbá kinyilvánították azt az óhajukat, hogy javítani kell a határozott ideig tartó munkaviszony minőségén a megkülönböztetés tilalma elv alkalmazásának biztosításával, és hogy ki kell alakítani az egymást követő, határozott ideig tartó munkaszerződések vagy munkaviszonyok alkalmazásából származó visszaélés megakadályozásának kereteit.

(15) A Szerződés 249. cikke értelmében a keretmegállapodás végrehajtásának eszköze az irányelv; mivel az irányelv kötelezi a tagállamokat az elérendő eredmények megvalósítására, ugyanakkor a nemzeti hatóságokra bízza a végrehajtás formájának és módszereinek megválasztását.

(16) A Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás és arányosság elvével összhangban ezen irányelv célkitűzései közösségi szinten hatékonyabban megvalósíthatóak, mint a tagállamok által; ez az irányelv a célok eléréséhez szükséges minimumra korlátozódik, és nem lépi túl azt a mértéket, amely a célok eléréséhez felételenül szükséges.

(17) A keretmegállapodásban használt, de nem pontosan meghatározott kifejezések vonatkozásában, amelyek a megállapodásban nincsenek pontosan meghatározva, ez az irányelv a tagállamokra hagyja e kifejezések meghatározását a nemzeti jognak és gyakorlatnak megfelelően, mint a hasonló kifejezéseket használó, más szociálpolitikai irányelvek esetében is, feltéve, hogy az említett meghatározások összeegyeztethetőek a keretmegállapodással.

(18) A Bizottság kidolgozta az irányelvre vonatkozó javaslatát a szociálpolitikáról szóló megállapodás alkalmazásával kapcsolatos 1993. december 14-i közleményével és a közösségi szintű szociális párbeszéd fejlődéséről szóló, 1998. május 20-i közleményével összhangban, figyelembe véve a szerződő felek képviseleti jogát, mandátumát és a keretmegállapodás cikkeinek jogszerűségét; a szerződő felek megfelelő képviseleti joggal rendelkeznek.

(19) A Bizottság a megállapodás szövegének megküldésével tájékoztatta az Európai Parlamentet, valamint a Gazdasági és Szociális Bizottságot, amelyhez csatolta irányelvre vonatkozó javaslatát és a magyarázó feljegyzést, a szociálpolitikáról szóló jegyzőkönyv végrehajtásával kapcsolatos közleményével összhangban.

A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a telepített Jogkódexből!

Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére