A Fővárosi Törvényszék K.34604/2010/22. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ÉPÍTÉSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 51. §, 58. §, 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 42. §] Bíró: Drávecz Margit Gyöngyvér

Fővárosi Törvényszék

10.K.34.604/2010/22.

A Fővárosi Törvényszék a dr. Szabó Levente ügyvéd (cím.) által képviselt ... meghatalmazott (cím.) által képviselt felperes neve (cím.) , a dr. Horváth Zsuzsanna jogtanácsos (hivatkozási szám: 50-991/5/2010., 50-991/7/2010.) által képviselt Budapest Főváros Kormányhivatala (cím.) alperes ellen építési ügyben hozott közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t

A bíróság az alperes 50-991/7/2010. számú határozatát a Budapest XII. kerület Hegyvidék Önkormányzata Polgármesteri Hivatala Építésigazgatási Iroda IX-171/17/2009. számú elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú szervet új eljárásra kötelezi.

Ezt meghaladóan a felperes keresetét, mint alaptalant elutasítja.

A peres felek a részleges pernyertesség-pervesztesség alapján a felmerült perköltségeiket a maguk viselik.

A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt kereseti illetéket a magyar állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s :

A Budapest XII. kerületi tulajdoni lapon nyilvántartott ... hrsz-ú kivett lakóház, udvar ingatlannyilvántartási megnevezésű természetben a Budapest ....szám alatti ingatlan 1/1 arányú kizárólagos tulajdonosa a felperes. A felperes mint építtető kérelmére a Budapest XII. kerület Hegyvidék Önkormányzat Polgármesteri Hivatal jegyzője (a továbbiakban elsőfokú építésügyi hatóság) a IX-497/2/2004. számú határozatával az építtető tulajdonában lévő tárgyi ingatlanon, a meglévő egylakásos lakóépület átalakítására, bővítésére, a személy 1 építész (....) által készített terveknek, mellékleteknek megfelelően az építési engedélyt feltételekkel megadta. Az építési engedélyhatározat fellebbezés hiányában 2004. szeptember 20. napján jogerőre emelkedett, és végrehajthatóvá vált, amelynek alapján a felperes, mint építtető 2006. szeptember 13. napján a kivitelezés megkezdését 2006. június 16. napi kezdéssel írásban bejelentette. Egyben nyilatkozott a felelős műszaki vezető (személy 2 építészmérnök) személyéről. A felperes 2006. június 20. napján írásban bejelentette a kivitelezőt is, a ... Kft-t (képviseli személy 3 ügyvezető). A felperes mint építtető 2008. október 7. napján használatbavételi engedély iránti kérelmet nyújtott be a kivitelezett állapotra. Az elsőfokú hatóság 2008. november 25. napján megtartott helyszíni ellenőrzésen elvégezte a jogerős építési engedély alapján a tárgyi ingatlanon az építmény, továbbá az építési engedély nélkül megépített új utcai kerítés paramétereinek az ellenőrzését. Az elvégzett műszeres bemérés alapján (végezte személy 4 geodéta) megállapította, hogy az építtető a jogerős építési engedélytől eltérően építkezett, a lakóépület átalakítása, bővítése a jogerős építési engedélyezési tervdokumentációtól eltérő, mivel a legfelsőbb födém 51 cm-rel magasabbra épület, és egyéb vízszintes irányú méretbeli eltérés is megállapításra került. A gépkocsi behajtó és a személykapu kivételével a teljes utcafronton tömör, vakolt új utcai kerítés készült, melynek a magassága több szakaszon jelentős mértékben meghaladja a 2,5 métert.

Az elsőfokú építésügyi hatóság a 2008. december 10. napján kelt IX-2062/12/2008. számú határozatával a használatbavételi engedély iránti kérelmet elutasította, mivel az elvégzett építési munka szabálytalan, majd a 2008. december 10. napján kelt IX-2062/13/2008. számú végzésével az építtetőt a fennmaradási engedély iránti kérelem, és mellékletei benyújtására hívta fel a teljesítési határidő biztosításával. Mivel a felperes a fennmaradási engedély iránti kérelmet nem nyújtotta be, ezért építésrendészeti eljárás indult. Ennek keretében az elsőfokú hatóság a IX-171/9/2009. számú, 2009. március 12. napján kelt határozatával a felperest a jogerős építési engedélynek megfelelő visszaalakításra, szabályossá alakításra kötelezte, egyben az építési engedélytől eltérően megvalósult építmény fennmaradását nem engedélyezte.

Az építtető fellebbezése folytán az alperesi jogelőd, mint másodfokú építésügyi hatóság az 50-991/6/2010. számú, 2010. június 21. napján kelt határozatával a jogerős építési engedélynek megfelelő átalakítási kötelezettséget előíró elsőfokú határozatot megsemmisítette, és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására utasította. A másodfokú döntése indokolásában kifejtette, hogy a földmérő szakértő által leírtakat az elsőfokú építésügyi hatóságnak a helyszínen ellenőrizni kellett volna, így nem ismert, hogy az építési engedélytől eltérően átalakított, bővített, meglévő egylakásos lakóépület építési engedélynek megfelelően történő visszaalakítása pontosan milyen munkák elvégzésére vonatkozik. Ennek elmaradása súlyos eljárási jogszabálysértés. Az új eljárásban elrendelte a tényállás ismételt tisztázását, amely keretében az elsőfokú építésügyi hatóságnak részletesen le kell írnia a döntésében, hogy milyen munkák elvégzésére kötelezi az építtetőt: a szabályossá tétel érdekében az épületen hol, és milyen épületszerkezetet érintő visszabontás, átalakítás szükséges.

Az elsőfokú építésügyi hatóság a 2009. január 15. napján kelt IX-171/3/2009. számú határozatával kötelezte a felperest, mint építtetőt, hogy a tárgyi ingatlanon építési engedély nélkül felépített utcai kerítést a határozat jogerőre emelkedésétől, és végrehajthatóvá válásától számított 60 napon belül tegye szabályossá az alábbiak szerint:

Az OTÉK 44. § (6) bekezdése értelmében a telek határvonalán létesíthető kerítés csak legfeljebb 2,5 méter magassággal létesíthető. Az építés idején érvényes Budapest XII. kerület Hegyvidék Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 14/2005. (VIII. 10.) ÖK rendelet 16. §-a értelmében az utcai kerítés a járdától mért átlagosan legfeljebb 0,6 méter magasságig lehet tömör, az ezt meghaladó magasságban a kerítés áttört kell legyen. A lábazatot és pilléreket kőből, vagy égetett téglából kell készíteni. A lábazat feletti résznek legfeljebb 60 %-ban áttörtnek kell lennie. Az elvégzett kivitelezési munkák szakszerűségére vonatkozó felelős műszaki vezetői nyilatkozat benyújtásáról is rendelkezett. Az építési engedély nélkül épített építmények fennmaradását nem engedélyezte. A határozata indokolásában kifejtette, hogy az építési tevékenység építési engedély nélkül volt végezhető, azonban ez esetben is meg kell tartani a helyi építési szabályzat, továbbá az általános érvényű, kötelező építésügyi előírások rendelkezéseit (OTÉK, KVSZ). A kerítés szabályossá alakítása az OTÉK 44. § (6) bekezdése, és a KVSZ (14/2005. /VIII. 10./) ÖK rendelet 16. §-a alapján történt.

Az elsőfokú határozat ellen a felperes fellebbezést nyújtott be, amelynek folytán az alperes jogelődje az 50-991/5/2010. számú, 2010. július 21. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot a fellebbezésben foglaltaknak részben helyt adva a kötelezés rendelkező részének 1 és 4. bekezdésére vonatkozóan megváltoztatta, és kötelezte a tulajdonost mint építtetőt, hogy a tulajdonában lévő tárgyi ingatlan utcai határvonalán szabálytalanul átépített kerítést a határozat jogerőre emelkedésétől, és végrehajthatóvá válásától számított 180 napon belül tegye szabályossá az alábbiak szerint: