A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.934/2007/12. számú határozata fizetési meghagyás hatályon kívül helyezése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 324. §, 339. §, 341. §, 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 103. §, 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 2. §, 40. §, 42. §, 54. §, 60. §, 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 67. §, 68. §, 76. §] Bíró: Bérces Nóra

Fővárosi Munkaügyi Bíróság

1027 Budapest, Gyorskocsi u. 52.

1255 Budapest, Pf.2.

19.M. 934/2007/12.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Munkaügyi Bíróság

a felperesi képviselő neve ügyvezető által képviselt

felperes neve (felperes címe) felperesnek

a dr. Horváth Magdolna vezető jogtanácsos által képviselt

Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár (1139 Budapest, Teve 1/a-c.; levélcím: 1387. Budapest, Pf. 27.) alperes ellen

fizetési meghagyás hatályon kívül helyezése iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A bíróság az alperes 1610-20-5/2006. számú fizetési meghagyását hatályon kívül helyezi.

A le nem rótt illetéket, valamint az 5.500 (azaz. Ötezer-ötszáz) Ft tanúdíjat az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s:

A felperes alkalmi munkavállalóként foglalkoztatta 2005. szeptemberétől 1. sz. tanút a simontornyai ...ben, eleinte takarító (szobalány), majd kézilány (konyhalány) munkakörben. 1. sz. tanú 2005. szeptember 28-án munkavédelmi oktatásban részesült, melyben tájékoztatást kapott az alperesnél érvényes egyéni védőeszköz-juttatási rendről is.

Az egyéni védőeszköz-juttatás rendjét az alperesnél a munkavédelemmel megbízott ... Kft. készítette el. Ennek a konyhai dolgozó (szakács, kisegítő) munkakörre vonatkozó részében 4.sz. alatt lábvédő eszközökként kerül feltüntetésre a magas szárú védőcipő és a gumicsizma.

A konyhai tevékenységek felsorolása mellett szerepel, hogy mely tevékenységnél milyen típusú védőeszközt kell viselnie a munkavállalónak. Így láb sérülésének veszélye esetén van előírva a magas szárú védőcipő viselése; vízben állva, vizes közegben végzett munka (mosogatás, előkészítés, stb.) esetén pedig a gumicsizma viselése.

A hotelben a konyhai rész korszerű padozattal van ellátva, amely olyan speciális kiképzésű, hogy a padló abban az esetben is, ha víz kerül rá, csúszásmentes tud maradni. A konyha előtt egy közlekedőhelyiség található, ez általános, gránitőrleményes járólappal van borítva. A konyhalányoknak időnként abból a célból, hogy bizonyos anyagokat behozzanak a konyhába, a közlekedő helyiségen is át kell menniük. Nem feladatuk azonban, hogy az étteremben lévő evőeszköz-tárolókat feltöltsék.

2005. október 29-én a hotelben egy orvostalálkozó volt, és aznapra magyaros estet is szerveztek, emiatt a konyhán sok tennivaló akadt. 1. sz. tanú segíteni szeretett volna a felszolgálóknak azzal, hogy a kifogyóban lévő evőeszközöket az étteremben utántölti. Ennek érdekében megfogta az evőeszközöket, kilépett a közlekedőbe, és ott megcsúszott, elesett. A sérült a baleset időpontjában sem gumicsizmát, sem magas szárú zárt védőcipőt nem viselt, lábán az általa a munkahelyre vitt, a munkáltató által megkövetelt váltópapucs - biopapucs - volt.

A baleset következtében a sérültnek nyújtott egészségbiztosítási ellátások összege 126.934 Ft volt.

Az alperes 2006. december 5-én fizetési meghagyást bocsátott ki a felperessel szemben, melyben az 1. sz. tanú balesetével összefüggésben felmerült egészségbiztosítási ellátások és kamatai megtérítése címén mindösszesen 131.577 Ft megfizetésére kötelezte a felperest. A fizetési meghagyás indokolása szerint a felperes az 1997. évi LXXXIII. tv. (Ebtv.) 67.§-a alapján felelősséggel tartozik az üzemi baleset miatt felmerült egészségbiztosítási ellátások költségeiért. A felperes munkáltató a fizetési meghagyás indokolása szerint azért felelős a baleset bekövetkezéséért, mert nem biztosított megfelelő egyéni védőeszközt (védőcipőt) a munkavállaló részére. A sérült a vizes, szennyezett padozaton elcsúszott, a munkáltató nem biztosított csúszásmentes közlekedési utat, azaz nem tartotta be az Mvt. 36.§ (1) bekezdését, 40.§ (1) bekezdését, 54.§ (7) bekezdésének b) pontját.

A felperes a fizetési meghagyás ellen a jogszabály által biztosított 30 napos határidőn belül keresettel fordult a munkaügyi bírósághoz, melyben az Mvt. 60.§ (1) bekezdése, valamint az Ebtv. 68.§ (1) (2) és 76.§ (3) bekezdése alapján az alperes fizetési meghagyásának hatályon kívül helyezését kérte. A felperes szerint azért nem tartozik a balesetért felelősséggel, mert a padozaton a járás biztonságát veszélyeztető tényező nem volt, a sérültnek nem tartozott a feladatai közé az ebédlőben található evőeszköz-tárolók feltöltése, és nem nyert bizonyítást az esés konkrét oka sem. Mindezekből megállapítható, hogy a sérült saját maga okozta a balesetet, megszegve a munkáltató utasítását azzal, hogy elhagyta a munkavégzés helyét.

A felperesnek perköltség iránti igénye nem volt.

Az alperes ellenkérelme a felperes keresetének elutasítására irányult, emellett perköltséget (jogtanácsosi munkadíjat) igényelt.