1102/2007. (XII. 23.) Korm. határozat

a Magyar Köztársaság Külső Határok Alap Nemzeti Programjáról

A Külső Határok Alap támogatás felhasználását célzó hosszú távú, többéves programban foglalt célkitűzések végrehajtása érdekében a Kormány a következő határozatot hozza:

A Kormány

1. jóváhagyja Magyar Köztársaság Külső Határok Alap Nemzeti Programját (jelen határozat 1. számú melléklete) és felhatalmazza az igazságügyi és rendészeti minisztert, hogy a többéves program Európai Unió Bizottsága által történő jóváhagyását követően, az abban foglalt célkitűzések megvalósítása érdekében a szükséges intézkedéseket megtegye;

Felelős: igazságügyi és rendészeti miniszter

Határidő: az EU Bizottság által meghatározott ütemezésnek megfelelően, legkésőbb 2014. december 31.

2. felhívja az igazságügyi és rendészeti minisztert, hogy a program végrehajtásáról az éves programok végrehajtását követően, jelentés formájában, számoljon be a Kormánynak.

Felelős: igazságügyi és rendészeti miniszter

Határidő: az éves programok pénzügyi lezárását követően, először 2009. április 30.,

majd évente április 30.

3. Jelen határozat a közzétételét követő napon lép hatályba.

Gyurcsány Ferenc s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 1102/2007. (XII. 23.) Korm. határozathoz

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG

KÜLSŐ HATÁROK ALAP NEMZETI PROGRAMJA

A célkitűzések megvalósítására tervezett programtervek[1]

I. A közös integrált határigazgatási rendszer továbbfejlesztése, különös tekintettel a személyek ellenőrzésére és a határok őrizetére a külső határoknál[2]

Az integrált határrendészet valamennyi - belső-, külső és nemzetközi - szintjének megerősítéséhez elengedhetetlen a szervezeti keretek megteremtése, továbbfejlesztése, amely a szükséges integrációs és adminisztrációs lépések végrehajtásával, valamint a hatékony működtetéshez szükséges erőforrások és eszközök biztosításával érhető el. Ezáltal a határrendészeti szervek hatékonyabban meg tudják akadályozni az illegális migránsok és a kockázatot jelentő személyek és tárgyak bejutását a Magyar Köztársaság külső határain.

Az integrált Rendőrségen belül a schengeni elvárások teljesítésével, minőségi alapon jut érvényre a határigazgatáshoz kötődő intézményi és tevékenységi rendszer fenntartása, korszerűsítése, hatékonyságának növelése. Az eredményesség megtartásával és a preventív intézkedések és felfedési képesség fenntartásával folyamatosan biztosítani kell, hogy az Európai Unió magyarországi külső határai kellő visszatartó erőt jelentsenek a jogsértő személyek és csoportok számára.

További fejlesztendő terület a külső határok védelmében a nemzeti hatóságok tevékenységét összehangoló, más tagállamok koordinációs központjaival együttműködő szervezet eredményes működtetése. Mind a schengeni szabályoknak megfelelő határőrizeti tevékenység, mind pedig más uniós bel- és igazságügyi együttműködési feladat magas színvonalú teljesítése érdekében a két és többoldalú megállapodásokon alapuló, az uniós és más nemzetközi szervezetekkel való együttműködés további kiterjesztése szükséges a rendvédelem területén, a nemzetközi együttműködési fórumok, csatornák igénybevételével. Mindez elősegíthető az együttműködés szervezeti feltételeinek megteremtésével és a személyi állomány megfelelő felkészítésével, valamint az együttműködés részleteit leíró eljárásrendek kidolgozásával, napi rutinokkal és technikákkal. Az együttműködés színtere a nemzetközi és az európai uniós rendészeti feladatellátásban érintett intézmények, illetve más EU-tagállamok érintett szervei.

A szomszédos országokat érintően, a közös integrált határigazgatási rendszer további fokozatos létrehozásának támogatása céljából, az államhatárral összefüggésben bekövetkező események gyors, hatékony rendezésének elősegítése érdekében újabb közös kapcsolattartási szolgálati helyek és Fókuszponti Irodák kerülnek kialakításra és üzemeltetésre.

1. A külső határokon megvalósuló ellenőrzés hatékonyságának növelése[3]

a) külső határok ellenőrzésére vonatkozó előírások, ajánlások és legjobb gyakorlat alkalmazása[4]

Az intézkedés keretében elérendő cél a legjobb gyakorlatra és kockázatelemzésre alapozva új technológiai megoldások, beruházások finanszírozásával a határellenőrzés biztonsági szintjének, hatékonyságának növelése (pl. új átkelőhelyek, átkelőhely átalakítások és hozzá kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések, járőrhajó kikötők, utasáteresztő-képesség növelést biztosító beruházásokjárműben megbújt személyek kutatását segítő rendszerek fejlesztése) .

Alkalmazott indikátorok: utasáteresztő képesség, várakozási idő, alapos ellenőrzések száma, utasok panaszainak száma, tiltott határátlépések száma az átkelőkön és a zöldhatáron, egyéb jogellenes cselekmények felfedésének száma.

b) a határőrizet hatékonyságának javításához szükséges eszközök fejlesztése, intézkedések kidolgozása és alkalmazása;[5]

Az eszközbeszerzés során cél a külső határok őrizetében alkalmazott, eredményes határrendészeti tevékenységet támogató, az azt ellátó szervek reagáló és felderítő képességét, mobilitását növelő, illetve korszerűsítő technikai eszközök beszerzése. A meglévő eszközök, rendszerek kiegészítése, korszerűsítése, illetve harmonizáltabb felhasználást biztosító rendszerekbe való szervezése. A jelenlegi stabil és járműre szerelt hőkamerák hálózatba foglalása, illetve újabb hőkamerás eszközök, éjjellátó készülékek beszerzése, egységes felderítő rendszer kialakítása lépés érzékelőkkel, radarokkal és egyéb szenzorokkal a kódex előírásainak és gyakorlati tapasztalatok figyelembevételével.

Interaktív térképek biztosítása, frissítése, a határellenőrzési kódexben foglaltak magas szintű végrehajtása érdekében

A végrehajtó állomány megfelelő munkakörülményeinek biztosítása.

Alkalmazott indikátorok: a külső határokon, a határőrizet rendszerében végrehajtott regisztrált ellenőrzések száma, az illegális migrációval összefüggő cselekményt elkövetők számának változása, a határrendészeti feladatokba bevont állomány élet-, szolgálati- és munkakörülményeinek javulás át bizonyító adatok, a határszakaszok hossza és az eszközök darabszámának aránya, járőrsűrűség.

c) a külső határokon, valamint azok közelében hatékony, módszeres információgyűjtést támogató intézkedések, fejlesztések;[6]

A külső határok körzetében települő rendőrkapitányságok és határrendészeti kirendeltségek a mobil kommunikációs rendszerhez való csatlakozás feltételeinek javítása.

Külső határokon, illetve azok közelében a közutakon forgalom-felügyeleti és ellenőrző, statisztikai adatot szolgáltató rendszer továbbfejlesztése.

A határőrizeti tevékenységhez kapcsolódó titkos információgyűjtés technikai eszközrendszerének fejlesztése (a határsértők kommunikációjának ellenőrzésének technikai hátterének fejlesztése, mobil kommunikációs eszközök forgalmazása ellenőrizhetővé tétele) .

Alkalmazott indikátorok: mobil kommunikációs eszközökfejlesztését bizonyító adatok, a külső határ körzetében közutakon és terepen végrehajtott ellenőrzések hatékonyságának változása, a határrendészetben (border management) együttműködő hatóságok közötti mobil kommunikáció hatékonyságának változása, információgyűjtést biztosító adatforgalom alakulása, beszerzett eszközök száma, hatékonyságra gyakorolt hatás (elfogások, megindított büntetőeljárások számának változása) .

d) külső határon (szárazföldi, légi, vízi) átkelő személyek megfelelő nyilvántartása;[7]

Az intézkedés keretében elérendő cél a határrendészeti vezetés-irányítást támogató informatikai alkalmazások (HERR, HIDRA, HTTR és az OZIRIS) megfelelő moduljainak továbbfejlesztése, egységesítése, amelyek biztosítják a külső határokon (szárazföldi, légi, vízi) átlépő személy- és járműforgalommal kapcsolatos adatok nyilvántartását.

Alkalmazott indikátorok: határátkelőhelyek személy- és járműforgalmának alakulása, az EU illetékes szervezetei által kezdeményezett megkeresések, a határátlépők nyilvántartásán alapuló teljesítése, adatlekérdezés sebessége (továbbított adatmennyiség nagysága), ügyforgalom (adatlekérdezések, felvitt adatok) mennyisége.

e) statisztikai és adminisztratív adatok gyűjtésére szolgáló rendszerek bevezetése vagy korszerűsítése;[8]

Az intézkedés keretében elérendő cél a meglévő informatikai alkalmazások statisztikai adatszolgálatatási moduljainak továbbfejlesztése, statisztikai és adminisztratív adatok gyűjtése céljából.

Az IBM Intra-agency szerveinél működő informatikai rendszer fejlesztése és a szükséges szerverek, hálózati és végponti eszközök beszerzése.

Alkalmazott indikátorok: vezetési szintek és határrendészeti kirendeltségek közötti informatikai összeköttetés technikai színvonalának alakulása, nyilvántartásokra alapozott megkeresések teljesülése.

f) hatékony együttműködés létrehozása a határátkelőhelyeken működő valamennyi hatóság között;[9]

Az intézkedés keretében elérendő cél az operatív együttműködés fejlesztése az átkelőhelyen működő valamennyi hatóság, illetve a szomszédos országok együttműködő szerveinek bevonásával.

Alkalmazott indikátorok: a magyar hatóságok és a szomszédos országok hivatalos, határellenőrzéshez kötődő regisztrált kapcsolatainak változása, a külső határátkelőhelyeken bekövetkező, érintett szervezetek együttműködésével megvalósuló sikeres intézkedések alakulása, az informatikai és kommunikációs rendszerek interoperabilitá-sa, kompatibilitásának foka, megvalósított két, vagy többoldalú találkozók száma, közösen kidolgozott intézkedések száma.

h) a külső határok ellenőrzéséért felelős hatóságok közötti, valamint az Országos Idegenrendészeti Főigazgatósággal folytatott nemzeti szintű információcsere javítása;[10]

Az intézkedés keretében elérendő cél a CheckNet és az IVK tevékenységének kiszélesítése együttműködve az IBM-ben érintett hazai és Magyarországot érintő migrációs csatornákban érintett országok határigazgatási szerveivel, megteremtve a jogszabályi, szervezeti feltételeket és a gyakorlati működés képességét.

HIDRA továbbfejlesztése.

Valós idejű lekérdezési portál létrehozása az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság kezelésében lévő idegenrendészeti és menekültügyi nyilvántartásokból.[11]

Alkalmazott indikátorok: IVK koordinációjával megvalósuló sikeres intézkedések alakulása, a Rendőrség és az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság közötti együttműködés során végrehajtott ellenőrzések teljesülése, az idegenrendészeti és menekültügyi portál esetén a kapcsolt nyilvántartások száma, lekérdezések száma egy adott időszak alatt, hozzáférő felhasználók száma, ügyek száma, melyekhez az idegenrendészeti és menekültügyi lekérdező portált használták.[12]

2. A külső határokon a személyátléptetés hatékonyságának növelése a schengeni vívmányokkal összhangba[13]

a) új munkamódszerek, logisztikai intézkedések és korszerű technológia alkalmazása a határátkelőhelyeken való be- és kilépéskor történő személyellenőrzés területén (az ideiglenes külső határok kivételével);[14]

Az intézkedés keretében elérendő cél a határforgalom-ellenőrzés során alkalmazott korszerű eszközök, technológiák meghonosítása az ember- és árucsempészet megakadályozása, felderítése érdekében, valamint tanulmányok, kísérleti projektek megvalósítása a közös integrált határigazgatási rendszer további fokozatos létrehozása érdekében (pl. biometrikus azonosításra alkalmas eszközök, biometrikus alapon működő automatikus átléptető kapuk, intelligens arcfelismerő rendszer stb.) .

Alkalmazott indikátorok: embercsempészetre vonatkozó felderítési mutatók kiemelten a járműben megbújt személyek felderítésére, a felfedett okmányhamisítások és személycserével megkísérelt határátlépések felfedésének száma, a Rendőrség és a VPOP által közösen végrehajtott akciók hatékonysága (eljárás alá vont személyek száma, kezdeményezett eljárások száma, felderítési mutatók) az árucsempészet területén, csempészáru felderítése hatékonyságának növekedése, képzésben részt vett személyek száma, ellenőrzés időtartama.

b) a hamis vagy hamisított úti okmányok felismerése érdekében információcsere, képzés, eszközök és módszerek továbbfejlesztése és terjesztése;[15]

Az intézkedés keretében elérendő cél a hamis vagy hamisított úti okmányokkal kapcsolatos információcsere előmozdítása érdekében a NEKOR rendszer fejlesztése, illetve az ehhez szükséges eszközök, hálózati és végponti eszközök beszerzése.

Alkalmazott indikátorok: hamis, illetve hamisított úti okmányokkal érkezők ellen foganatosított sikeres intézkedések száma, a korábbiakban nem ismert hamis úti okmányokfeltárása, az új információ átadása az EU tagállamok hatóságai részére, beszerzett eszközök száma, képzésben, információcserében érintettek száma.

c) adatbázisok (pl. SIS, VIS stb.) hatékony, valós idejű elérése a határátkelőhelyeken, valamint a határátkelőhelyek közötti információcsere elősegítése;[16]

A gyors és megbízható adatforgalom garantálása a mobil okmányleolvasó rendszerek által használt sávszélesség emelése.

A szárazföldi személy- és áruforgalom ellenőrzésére, az ideiglenes határátkelőhely nyitások végrehajtásához, adatbázisok és informatikai rendszerek elérésére szolgáló mobil eszközök beszerzése.

Alkalmazott indikátorok: a SIS, VIS rendszerek adatainak felhasználásával végzett sikeres külső intézkedések növekedése, adatlekérdezés sebessége (továbbított adatmennyiség nagysága), ügyforgalom (adatlekérdezések, felvitt adatok), a határátkelőhelyeken végzett regisztrált ellenőrzések hatékonyságának növekedése.

3. A külső határok átlépésére vonatkozó közösségi jog rendelkezéseinek egységes alkalmazása, különös tekintettel az 562/2006/EK rendeletre[17]

a) a határrendészeti szakemberek tagállamok közötti cseréjének és kirendelésének támogatása, figyelembe véve az ügynökség iránymutatásait;[18]

Az intézkedés keretében elérendő cél a további közös kapcsolattartási szolgálati helyek létesítése és működtetése; az időközben jelentkező szükségleteknek megfelelően újabb fókuszponti irodák megnyitása és működtetése, valamint határrendészeti összekötő tisztek kirendelése, összekötő tiszti hálózat fejlesztése.

Alkalmazott indikátorok: közös kapcsolattartási szolgálati helyek tervezett telepítésének megvalósulása, közös kapcsolattartási szolgálati helyek hatáskörében, az EU tagállamok határrendészeti szerveivel együttműködve foganatosított sikeres intézkedések alakulása, összekötő tiszti hálózat tervek szerint ütemezett bővítése.

b) elhelyezési infrastruktúra biztosítása olyan személyekszámára, akiknek belépését megtagadták, akiket tiltott határátlépést követően feltartóztattak, vagy akik ezt megkísérelték;

Az intézkedés keretében elérendő cél a határrendészeti kirendeltségeken, illetve a külső határos rendőrkapitányságokon az előállító helyiségek, illetve őrzött szállások felújítása, korszerűsítése a kockázatelemzés adataira alapozva, illetve az emberi méltóság és a biztonsági követelmények együttes, teljes mértékű betartásával.

Alkalmazott indikátorok: a külső határon előállított személyek száma, hozzátartozókkal együtt előállítottak száma, előállítás időtartama, előállító helyek befogadó képességének (kapacitás, komfort) változása, foganatosított intézkedések ellen benyújtott panaszok alakulása, azok jogszerűségének megállapítása.

II. Az Európai Unió külső határainál létrehozandó európai határőrizeti rendszer és a tagállamok déli tengeri határainál létrehozandó állandó európai partiőrség-hálózat nemzeti elemeinek fejlesztése[19]

A célkitűzés megvalósítása érdekében, az eredményes határrendészeti tevékenység támogatását, a határrendészeti tevékenységet ellátó szervek reagáló és felderítő képességét, mobilitását növelni szükséges a külső határok őrizetében alkalmazott korszerű technikai eszközök beszerzésével. Mindez megvalósulhat a felderítő eszközök és rendszerek vásárlása és telepítése, a már rendelkezésre álló eszközök felújítása révén. A határforgalom ellenőrzés során az emberi méltóság teljes tiszteletben tartása mellett a közösségi normáknak való magas színtű megfelelést kell biztosítani az ellenőrzéshez szükséges korszerű eszközök berendezések beszerzésével, hatékony működtetésével és a legjobb gyakorlatra épülő technológia alkalmazásával.

1. A külső határokon megvalósuló ellenőrzés hatékonyságának növelése:[20]

a) a határőrizet hatékonyságának javításához szükséges eszközök fejlesztése, intézkedések kidolgozása és alkalmazása;[21]

A határőrizet mobilitásának biztosítása érdekében a meglévő gépjármű, hajó és légi járművek, valamint a járművekre telepített felderítő eszközök (pl. hajókra rögzített, felderítésre, azonosításra és beavatkozásra szolgáló eszközök) cseréjének biztosítása.

Mobil ellenőrző eszközök beszerzése.

Alkalmazott indikátorok: külső határszakasz elméleti és gyakorlati járőrsűrűség változásajárműállomány területi lefedettsége, külső határon a járőrszolgálat eredményességi mutatóijárműállomány futásteljesítménye, külső határnak minősülő vízi utakon végrehajtott ellenőrzések száma, vízi utakon a tiltott áru- és embercsempészet felderítési mutatói, külső határokon folytatott légi felderítési képességjavulása, a határőrizet érdekében repült órák alakulása, légi felderítés eredményeképpen foganatosított sikeres határrendészeti intézkedések megvalósítása.

2. A külső határok átlépésére vonatkozó közösségi jog rendelkezéseinek egységes alkalmazása, különös tekintettel az 562/2006/EK rendeletre[22]

a) korszerű, kompatibilis technológia használata a külső határokon;[23]

Az 562/2006/EK rendeletben meghatározottak végrehajtásához szükséges, és Közösségi szinten előírt egységes fejlesztések végrehajtása, kapcsolódó eszközök beszerzése.

Az Ügynökség RABIT és FJST és más nemzetközi programjaiban, akcióiban való részvétele feltételeinek biztosítása.

Alkalmazott indikátorok: nemzetközi szervezetek programjaiban a határrendészeti állomány részvételének bővítése, beszerzett eszközök száma.

III. A vízumkiadás és az illegális bevándorlás elleni küzdelem támogatása, beleértve a hamis vagy hamisított dokumentumok felismerését, a tagállamok harmadik országokban szervezett konzuli és más szolgálatai tevékenységeinek bővítése útján[24]

A megfogalmazott célok elérése érdekében a külképviseletek és konzulátusok olymértékű fejlesztése, színvonalának fenntartása, állományának magas szintű felkészítése szükséges, amely biztosítja a magyar és az uniós érdekeknek megfelelően a legális migráció gördülékeny, kulturált, az emberi méltóság teljes tiszteletben tartását, de egyben az illegális migráció és a más kockázati tényezőt jelentők kiszűrését és a biztonság szavatolását.

1. A külső határokon a személyek áramlásának hatékony kezelése a schengeni vívmányokkal összhangban[25]

a) a hamis vagy hamisított úti okmányok felismerése érdekében információcsere, képzés, eszközök és módszerek továbbfejlesztése és terjesztése;[26]

Okmányszakértői állomány nyelvi továbbképzése a releváns migrációt kibocsátó országok nyelvén is (arab, kínai) .

Okmánytanácsadói állomány kirendelésére és cseréjére, programok szervezése (különösen Bejrútba, Damaszkuszba, Isztambulba, Kisinyovba, Moszkvába, Munkácsra, Kijevbe, Kairóba) .

Idegenrendészeti digitalizált okmánytár kialakítása és feltöltése adatokkal.

Alkalmazott indikátorok: okmányszakértői vizsgálatokon felfedett hamis úti okmányok számának alakulása, okmányszakértők nyelvismeretének javulása, okmánytanácsadói csere helyzete, idegenrendészeti okmánytárat használó felhasználók száma, okmánytárban elvégzett lekérdezések száma egy adott időszak alatt, okmánytár segítségével felfedett visszaélések száma, képzésen résztvevők száma.

2. A harmadik országokban lévő konzuli és egyéb szolgálatok tevékenységének fejlesztése[27]

a) a bevándorlási összekötő tisztviselői hálózat kapacitásának megerősítése és a tagállamok hálózatai közötti hatékonyabb együttműködés elősegítése;[28]

Az intézkedés keretében elérendő cél a Magyar Köztársaság harmadik országokban lévő konzuli és egyéb szolgálatai tevékenységének, illetve szakirányításának fejlesztése, valamint a bevándorlási összekötő tisztviselők (szakkonzuli) hálózatának bővítése megfelelően felkészült és gyakorlattal rendelkező tisztviselőkkel, kiemelten a hazánk és az európai közösség számára migrációs kockázatot jelentő külképviseleteken (pl. Kisinyov, Szentpétervár, Isztambul, Abuja, Iszlamabad, Kairó stb) .

Alkalmazott indikátorok: kihelyezett bevándorlási összekötő tisztviselők száma, felderített illegális szándékú beutazási igények száma, beutazáshoz kapcsolódó, migrációs szempontú interjúk száma, felderített jogsértések száma.

b) az indulási országok repülőterein működő légi fuvarozókkal való együttműködés hatékonyságának javítása, különös tekintettel az úti okmányokkal kapcsolatos egységes továbbképzésre; (4c)[29]

Magyar repülőterekre irányuló személyforgalmat lebonyolító légi fuvarozók személyzetének úti okmányokkal kapcsolatos továbbképzése.

Alkalmazott indikátorok: képzésben érintett légi fuvarozó szervezetek, valamint személyek száma.

c) a vízumkiállítás infrastrukturális feltételeinek, gyakorlatának, minőségének javítása, amely magában foglalja a minőségbiztosítást is;[30]

Az intézkedés keretében elérendő cél a Közös Konzuli Utasításokban és a Schengen Katalógusban előírt biztonsági követelményeknek megfelelően a vízumkiadó külképviseletek felszerelése, valamint a folyamatos fejlesztése (pl. külön bejárat a konzuli részleghez, ügyfelek fémdetektoros biztonsági ellenőrzése, golyóálló üveg, biztonsági kamerák felszerelése, biztonsági őr alkalmazása, pánikgombbal ellátott interjúszoba kialakítása stb.) .

A vízumkérelmek befogadásakor a biometrikus azonosítók kötelező levételének bevezetésére a konzulátusok felszerelése az erre alkalmas eszközökkel.

Alkalmazott indikátorok: felújított, korszerűsített konzulátusok száma, beszerzett eszközök száma és eloszlása az egyes konzulátusokon.

d) a más tagállamok konzuli és egyéb szolgálataival folytatott - különösen a VIS-szel kapcsolatos - együttműködés fejlesztése, amely kiterjed a vízumkiadó eszközök közös használatára, információcserére, vízumkérelmekkel kapcsolatos felmérésekre és vizsgálatokra, vízumkérelem átvevő központok kialakítására;[31]

Az intézkedés keretében elérendő cél a vízumkiadás optimalizálása érdekében közös vízumkérelem átvevő központok kialakítása (common application center, CAC) .

Alkalmazott indikátorok: felállított közös vízumkérelem - átvevő központok száma, az együttműködés típusa, az együttműködésben részt vevő partnerországok száma.

IV. A külső határok és vízumok terén elfogadott közösségi jogi eszközök végrehajtásához szükséges informatikai rendszerek létrehozásának támogatása[32]

A megfogalmazott célok végrehajtása érdekében elengedhetetlen a külső határokon telepített határforgalom ellenőrzését szolgáló informatikai és egyéb eszközök korszerűsítése, illetve a határforgalom ellenőrzés végrehajtását támogató, különböző adatbázisokban (pl. SIS, VIS, EURODAC, FADO és a nemzeti beutazási és tartózkodási tilalom alatt álló személyek nyilvántartása, körözött személyek adatbázisa, lakcím, állampolgársági nyilvántartás) történő lekérdezést biztosító számítástechnikai eszközpark korszerűsítése, az adatbázisok összehangolása. Ezáltal fokozódik a jogérvényesítés, amelynek részeként, a rendészet szolgáltató képessége erősödik és a megelőzés, valamint a gyors reagálás könnyebbé válik, végső soron egy magasabb minőségű biztonsági szint kerül kialakításra, szem előtt tartva a Prümi Egyezményt is.

1. A külső határokon a személyátléptetés hatékonyságának növelése a schengeni vívmányokkal összhangban[33]

a) Adatbázisok (pl. SIS, VIS stb.) hatékony, valós idejű elérése a határátkelőhelyeken, valamint a határátkelőhelyek közötti információcsere elősegítése;[34]

Az intézkedés keretében elérendő cél az informatikai fejlesztés területén a külső határon telepített határforgalom ellenőrzését szolgáló informatikai és kommunikációs eszközök, rendszerek korszerűsítése a SIS II és a VIS új igényeinek megfelelően.

A SISone4ALI N. SIS katasztrófatűrő képességének fokozása mellett a tárhely-kapacitás bővítése, illetve az infrastrukturális háttér fejlesztése is indokolt az adatszolgáltatási kötelezettségek megbízhatóságának növelése érdekében.

A SIS II bevezetéséig, illetve azt követően jelentkező hálózatfejlesztési, az esetlegesen felmerülő szoftver- és hardverigények, upgrade-ek, valamint a biztonságtechnikai fejlesztések támogatása.

A nemzeti informatikai szakrendszerek továbbfejlesztése, adatbázisok összehangolása, számítástechnikai eszközpark korszerűsítése, hálózati és végponti eszközpark beszerzése, sávszélesség bővítése.

Az ujjnyomatok levételének és tárolásának kötelezővé válásával a szükséges fejlesztések megvalósítása.

Vízumkiadásra feljogosított határátkelőhelyeken a vízumkiadást támogató informatikai eszközpark korszerűsítése, cseréje.

Alkalmazott indikátorok: SIS rendszerrel kapcsolatos előírások teljesülése, adatmennyiség továbbítási kapacitás, adatlekérdezés sebessége, ügyforgalom (adatlekérdezések, felvitt adatok) mennyisége, SIRENE Iroda ügyforgalmi adatai, fejlesztett rendszerek száma, újonnan fejlesztett és upgrade-elt szoftverek száma.

2. A harmadik országokban lévő konzuli és egyéb szolgálatok tevékenységének fejlesztése[35]

a) a vízumkiállítás infrastrukturális feltételeinek, gyakorlatának, minőségének javítása, amely magában foglalja a minőségbiztosítást is;[36]

A KIR továbbfejlesztése a biometrikus azonosítók levételére, kezelésére és tárolása érdekében. A konzulok számára a KIR-hez való távhozzáférés biztosítása. Egy olyan ügyfélszolgálati rendszer létrehozása, amelyen keresztül a kérelmezők az interneten keresztül lekérdezhetik ügyük aktuális állását. A vízumkérdőívek on-line kitölthetőségének biztosítása, az ügyfél és a kérelem egyértelmű azonosítása után a kérelem alapján KIR-ben, valamint a vízumügyintézés indítása.

Az uniós VIS/VISION/SIS-II rendszerek fejlesztésével párhuzamosan a nemzeti vízumrendszerhez való kapcsolódással összefüggő hardver- és szoftverfejlesztési igények kielégítése (BAH-KüM interface módosítása a változó adatszolgáltatási igényeknek, illetve a fenti rendszerek változó architektúrájának megfelelően) .

A külképviseleteken működő, illetve azokat itthon közvetlenül kiszolgáló informatikai és kommunikációs eszközök, rendszerek korszerűsítése annak érdekében, hogy a folyamatosan növekvő új igényeknek is megfeleljenek. A Központi Nemzeti Vízum Rendszer továbbfejlesztése az uniós rendszerekhez történő kapcsolat (VIS, SIS II, VISION), valamint a vízumkezeléssel összefüggő nemzeti szintű adatelérés (a központi vízumhatóság és a konzulátusok, illetve a határátkelőhelyek között) fejlesztése érdekében.

Alkalmazott indikátorok: a KIR és a konzulátusi infrastruktúra fejlesztéséhez szükséges beszerzett eszközök, valamint a megvalósított új funkciók/szolgáltatások száma (ezen belül kiemelten a biometrikus azonosításhoz kapcsolódó funkciók száma), új adatelérési módok száma, adatelérési idő csökkenése nemzeti szinten, VIS-be migrált schengeni vízumadatok mennyisége (uniós döntéstől függően, amennyiben a migráció szükséges lesz)

V. A Schengeni határ-ellenőrzési kódex és az Európai vízumkódex hatékony alkalmazásának támogatása[37]

A kódex előírásainak magas színtű végrehajtása érdekében az IBM valamennyi szervének állományának szakszerű és folyamatos felkészítése, a normatívák és a technológiai változások ismeretére, elsajátítására és a legjobb gyakorlat alkalmazására.

1. A külső határokon megvalósuló ellenőrzés hatékonyságának növelése:[38]

a) a minőségirányítási előírások fejlesztése;[39]

Az intézkedés keretében elérendő cél a különböző minőségirányítási előírások fejlesztése az ISO9001, TQM, 6SIGMA RCAF minősítések elnyeréséhez.

Alkalmazott indikátorok: minőségbiztosítás rendszerek kiterjesztésének megvalósulása a külső határok őrizetével foglalkozó szervezetekre és tevékenységekre, külső határokon folytatott tevékenységek minőségbiztosításának értékelő dokumentumai.

2. A külső határokon a személyátléptetés hatékonyságának növelése a schengeni vívmányokkal összhangban[40]

a) a határforgalom ellenőrzést végzők szakmai továbbképzése, új technológiák alkalmazásának elősegítése;[41]

Az intézkedés keretében elérendő cél az állomány szakmai és nyelvi képzése, a különböző szakfeladatok, a korszerű - a legjobb gyakorlatra épülő - technológiák szakszerű végrehajtása érdekében rendszeres tanfolyamok szervezése. A felkészítést végző állomány továbbképzése (training of trainers, multiplikátor képzés), tanulmányutak szervezése az oktatói, valamint végrehajtó állomány részére.

Alkalmazott indikátorok: határrendészetben résztvevők szakmai továbbképzéseinek száma, a résztvevők létszámának alakulása, idegennyelvi képzésben résztvevők száma, nyelvvizsgával rendelkezők számának alakulása, képzéseken résztvevők beosztásba helyezése a külső határok körzetében, képzések végrehajtása során alkalmazott korszerű (e-learning, Internet stb.) eszközök felhasználása, kidolgozott módszertani segédanyagok száma, mennyisége.

b) a kockázatelemzések eredményeinek operatív és technikai szinten történő optimális felhasználása.;[42]

A kockázatelemzést támogató informatikai rendszerek fejlesztése (meglévő rendszerek továbbfejlesztése) . Együttműködés az Ügynökséggel a kockázatelemzés hatékonyságának növelése érdekében. Kockázatelemzés alapján közös határrendészeti akciók végrehajtása a magyar, illetve szomszédos országok határrendészeti szerveinek bevonásával.

Alkalmazott indikátorok: végrehajtott akciók eredményességi mutatói.

3. A külső határok átlépésére vonatkozó közösségi jog rendelkezéseinek egységes alkalmazása, különös tekintettel az 562/2006/EK rendeletre[43]

a) a határrendészek egységes oktatásának, képzésének és képesítésének fokozatos kialakítása, különösen az Ügynökség által kidolgozott közös képzési alaptantervnek megfelelően;[44]

Az intézkedés keretében elérendő cél az állomány minél magasabb színvonalú szakmai képzése érdekében a megfelelő képzési infrastruktúra fejlesztése.

Az intézkedés keretében elérendő cél az IBM-ben érintett valamennyi szerv állományára vonatkozóan - az érintettség mértékében - a közös képzési alaptanterv és az Ügynökség vonatkozó ajánlásai alapján a képzési tematikák aktualizálása, az oktatói állomány felkészítése, tanulmányutak szervezése.

Az IBM szervek állományának tervezett, időszakos továbbképzése a közösségi képzési ajánlásokban megfogalmazottak szem előtt tartásával.

Hallgató csere és hospitáció biztosítása az oktatói állomány részére más tagállamok határrendész képzési intézményeiben és szolgálati helyein.

A határrendészek részére készített szabályzat vagy kézikönyv kidolgozása, amely egységes szerkezetbe foglalja a határrendészeti tevékenységet szabályozó Európai Uniós joganyagokat és az ehhez kapcsolódóan kiadott nemzeti jogszabályokat valamint belső normatívákat - összhangban az ügynökség releváns ajánlásaival.

Alkalmazott indikátorok: képzésekhez szükséges oktató bázisok megfelelése a külső határokon szolgálatot teljesítő állomány felkészítésére, szolgálat ellátás során felhasználható segédanyagok kidolgozása és elterjesztése. A különböző szabályzók, módszertani segédletek kidolgozottsága, illetve eljuttatása a felhasználók számára, továbbképzésen, hospitáción részt vettek száma.

b) a külső határok átlépése során következetes, gyors és színvonalas határozathozatal megvalósítása, amely az átkelőhelyeken kiállított vízumokra is kiterjed;[45]

Az IBM-ben részvevők részére (esetleg külön-külön a határrendészek és a vízumkiadók számára) készített szabályzat vagy kézikönyv kidolgozása, kiadása, amely egységes szerkezetbe foglalja a határrendészeti tevékenységet szabályozó európai uniós joganyagokat, és az ehhez kapcsolódóan kiadott nemzeti jogszabályokat valamint belső normatívákat.

Alkalmazott indikátorok: szabályzatok, kézikönyvek száma, valamint az azokat munkájuk során felhasználó tisztviselők, ügyintézők száma.

c) a határőrök közös gyakorlati kézikönyve alkalmazásának ösztönzése;[46]

A határőrök közös gyakorlati kézikönyvének magyarnyelvű kiadása a rendészeti szervek, BAH és KÜM részére.

Új, átdolgozott schengen korong kiadása.

Alkalmazott indikátorok: kézikönyvek elterjesztésnek és alkalmazásának helyzetét mutató számszerű adatok.

4. A harmadik országokban lévő konzuli és egyéb szolgálatok tevékenységének fejlesztése[47]

a) a vízumkiállítás infrastrukturális feltételeinek, gyakorlatának, minőségének javítása, amely magában foglalja a minőségbiztosítást is;[48]

Vízuminformációs portál kialakítása. Központi vízumhatóság, és külképviseletek közötti tapasztalatcsere támogatása. Vízumügyintézők részére intenzív nyelvi és szakmai felkészítés.

Külső határok átlépése során vízumkiadásban érintett tisztviselők képzése.

Alkalmazott indikátorok: lekérdezések/látogatók száma a vízuminformációs portálon egy adott időszak alatt, elérhető funkciók/szolgáltatások száma, tapasztalatcserén, képzésen részt vettek száma, képzési órák száma, eredményesen nyelvvizsgát tettek száma, központi vízumhatóság és külképviseletek között kiépült kooperációs csatornák száma.

b) a konzuli szolgálatok tagállamok közötti együttműködésének előmozdítása, a vízumkérelmekkel foglalkozó kapacitás bővítése;[49]

c) a Magyar Köztársaság harmadik országokban működő konzuli szolgálatainak vízumügyekre vonatkozó eljárásrendjének, gyakorlatának egységesítése;[50]

Az intézkedés keretében elérendő cél az eljárásrend egységesítése érdekében konzuli továbbképzések szervezése.

Regionális továbbképzések célja elsősorban a schengeni vízumkiadással, az időközben életbe lépő változásokkal, közösségi és nemzeti jogszabályokkal kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismeretek átadása, lehetőséget biztosít továbbá a KIR (SIS, VIS) fejlesztések során bekövetkező változásokkal való megismerkedésre. A képzés hatékonyságánaknövelése érdekében interaktív modul létrehozása, ahol a résztvevők gyakorlati példákon keresztül pontosíthatják és rögzíthetik ismereteiket.

Alkalmazott indikátorok: a képzésben részesülő konzuli tisztviselők és adminisztratív alkalmazottak száma; az egy évben tartott képzések száma; a továbbképzést szervező és tartó munkatársak száma.

d) a tagállami konzuli szolgálatok vízumügyekkel kapcsolatos együttműködésének javítása, a közös vizsgálati gyakorlatokra, egységes igazgatási eljárásokra és határozathozatalra vonatkozó kezdeményezések;[51]

Az intézkedés keretében elérendő cél: az Európai Uniónak a 2011-ben hazánk által betöltött soros elnöksége idején a schengeni vízumkiadás jogalapját képező Vízumkódex (Visa Code), valamint a vízumokkal kapcsolatos információk tagállamok közötti cseréjét biztosító Vízum Információs Rendszer (VIS) várhatóan már két éve működni fog. A magyar elnökséghez kapcsolódóan olyan konferencia szervezése, illetve tanulmányok készíttetése szükséges, amelyek a VIS és a Visa Code alkalmazásának tapasztalatait értékelnék. A konferencia lehetőséget nyújt arra, hogy valamennyi tagállam beszámoljon az alkalmazás tapasztalatairól, és a párbeszéd eredményeként megindulhat a vonatkozó jogszabályok, illetve a kialakult gyakorlat hatékonyságának továbbfejlesztése

Alkalmazott indikátorok: a konferencián részt vevők száma, a konferencia/tanulmány témája által érintett vízumkiadó külképviseletek száma, a konferencia nyomán alkalmazásra kerülő újítások, javaslatok, egységes gyakorlat száma, típusa.

Külső Határok Alap Nemzeti Program Pénzügyi terv 2007-2013