A Kúria Knk.37389/2015/3. számú precedensképes határozata határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 43. § (7) bek., Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) XIX. cikk] Bírók: Balogh Zsolt, Kalas Tibor, Marosi Ildikó

A határozat elvi tartalma:

A népszavazási kérdés nem hitelesíthető akkor, amennyiben az nem egyértelmű a választópolgárok, illetve a jogalkotó számára.

***********

KÚRIA

Knk.IV.37.389/2015/3.szám

A Kúria a dr. Tordai Csaba ügyvéd (cím) által képviselt szervező (cím2) szervezőnek, a Nemzeti Választási Bizottság (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.) ellen, aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítése kapcsán meghozott 63/2015. számú határozatának felülvizsgálata tárgyában, nemperes eljárásban, meghozta az alábbi

v é g z é s t:

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 63/2015. számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a szervezőt, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

I.

1. A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a 63/2015. számú határozatában megtagadta a szervező által 2015. március 13-án benyújtott aláírásgyűjtő ív hitelesítését, amelyen a következő kérdés szerepelt:

"Egyetért-e Ön azzal, hogy a társadalombiztosítási egyéni számlákon kerüljenek feltüntetésre a 2012. december 31-ét megelőző időszakra bevallott nyugdíjjárulék összegére vonatkozó adatok?"

2. Az NVB a népszavazás kezdeményezéséről az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (továbbiakban Nsztv.) 11. §-ára alapítottan vizsgálta a kérdés hitelesíthetőségét. Indokolásában megállapította, hogy a kérdés hitelesítése az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés b) pontjába ütközik tekintettel arra, hogy a kérdés a társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíj jogosultakról, valamint szolgáltatások fedezéséről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. § l) pontja értelmében járuléknak minősülő fogalommal áll összefüggésben. Emellett a kérdésben említett társadalombiztosítási egyéni számla tartalmát a társadalombiztosítási ellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 96/A. §-a határozza meg. Így a kérdés alapján tartott eredményes és érvényes népszavazás esetében az Országgyűlésnek járulékról szóló törvények (Tny. és Tbj.) rendelkezéseit kellene módosítania, ami az Alaptörvény értelmében kizárt tárgykörbe tartozik.

3. Az NVB indokolásában részletesen foglalkozott a nyugellátások alapját képező bevételek és jövedelmek, a szolgálati idővel kapcsolatos adatok, információk bevallásának, nyilvántartásának kötelezettségét rendező szabályozásokkal 1954-től a Tny. hatályos szabályozásig.

A történeti elemzésből arra a következtetésre jutott, hogy a kérdés hitelesítése az Nsztv. 9. § (1) bekezdésébe ütköző eredményre vezetne, mivel az sérti a választópolgári és jogalkotói egyértelműségre vonatkozó kritériumát azzal, hogy a kérdés nem határolja be az új adattartalom nyilvántartásának kezdő időpontját. Emellett az NVB utalt a kérdés megtévesztő jellegére is, mivel a kérdés - szemben a Tny. 96. § (1) és (2) bekezdéseivel - azt a látszatot kelti, hogy a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek - szemben a valósággal - csak 2012. december 31-ét követően bevallott kötelezettség-teljesítéseket tartanak nyilván.

Az NVB sérülni látta a jogalkotói egyértelműséget is arra hivatkozással, hogy érvényes és eredményes népszavazás esetében az Országgyűlés számára nem meghatározott az a dátum, amikortól az adatokat a társadalombiztosítási egyéni számlán fel kellene tüntetni. Az 1988. január 1. előtti időszak vonatkozásában az adatnyilvántartási kötelezettség lehetetlen célra irányulna, mivel a legtöbb foglalkoztatott esetében ezen adatok jogszabályi kötelezettség hiányában nem állnak rendelkezésre. Az NVB utalt arra is, hogy a Tny. 2013. január 1-jétől hatályos 96/B. §-a adategyeztetési eljárást ír elő valamennyi foglalkoztatott és valamennyi foglalkoztató esetében, amelynek végrehajtása azonban még folyamatban van.

A jogalkotói egyértelműséget érintően hivatkozott az NVB arra is, hogy a kérdés "bevallott" nyugdíjjárulék fordulata félrevezető.

Egyértelműség hiányában az NVB a kérdés hitesítésére nem látott lehetőséget.

4. A szervező felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához, amelyben az NVB határozatának Nsztv. 30. § (1) bekezdése alapján történő megváltoztatását és a népszavazási kérdés hitelesítését kérte.