31992R2081[1]

A Tanács 2081/92/EGK rendelete (1992. július 14.) a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról

A TANÁCS 2081/92/EGK RENDELETE

(1992. július 14.)

a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 43. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára ( 1 ),

tekintettel az Európai Parlament véleményére ( 2 ),

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 3 ),

mivel a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek termelése, feldolgozása és forgalmazása fontos szerepet játszik a Közösség gazdaságában;

mivel a közös agrárpolitika kiigazításának részeként ösztönözni kell a mezőgazdasági termelés változatosabbá tételét annak érdekében, hogy a piacokon javuljon a kínálat és a kereslet közötti egyensúly; mivel bizonyos jellemzőkkel rendelkező termékek támogatása jelentős előnyökkel járna a vidék gazdaságában, különösen a kedvezőtlen adottságú vagy távoli területeken, azáltal, hogy növelné a gazdálkodók jövedelmét, a vidéki népességet pedig meg tudná tartani e területen;

mivel ezen túlmenően az elmúlt években megfigyelhető, hogy a fogyasztók a mennyiség helyett inkább az élelmiszerek minőségének tulajdonítanak nagyobb fontosságot; mivel ez a meghatározott termékekre irányuló igény növekvő keresletet támaszt az azonosítható földrajzi eredetű mezőgazdasági termékek vagy élelmiszerek iránt;

mivel figyelembe véve a forgalmazott termékek nagyfokú változatosságát és az ezekkel kapcsolatos információáradatot, a lehető legjobb döntés meghozatalának elősegítése érdekében a fogyasztókat világosan és tömören tájékoztatni kell a termék eredetéről;

mivel a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek címkézése az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1978. december 18-i 79/112/EGK tanácsi irányelvben ( 4 ) megállapított általános szabályok hatálya alá tartozik; mivel sajátos jellegüket tekintve további különös rendelkezéseket kell elfogadni a meghatározott földrajzi területről származó mezőgazdasági termékekre és élelmiszerekre vonatkozóan;

mivel az azonosítható földrajzi eredettel rendelkező mezőgazdasági termékek és élelmiszerek oltalmának igénye következtében egyes tagállamok bevezették a "bejegyzett eredetmegjelöléseket"; mivel ezek eredményesnek bizonyultak nemcsak a termelők körében, akik a minőség javítására irányuló odaadó erőfeszítéseikért cserében magasabb jövedelemre tesznek szert, hanem a fogyasztók körében is, akik olyan jó minőségű termékeket vásárolhatnak, amelyek előállítási módja és eredete garantált;

mivel azonban a nemzeti gyakorlat eltérő a bejegyzett eredetmegjelölésekkel és földrajzi jelzésekkel kapcsolatos végrehajtási szabályok terén; mivel közösségi megközelítésben kell gondolkodni; mivel az oltalomra vonatkozó közösségi szabályozás keretei lehetővé teszik a földrajzi jelzések és eredetmegjelölések szerepének növelését, azáltal, hogy - egységesebb megközelítéssel - tisztességes versenyt biztosítanak az ezen árujelzőkkel jelölt termékek termelői között, valamint erősítik a fogyasztókban a termékek eredetiségéről való meggyőződést;

mivel a tervezett szabályoknak figyelemmel kell lenniük a borokra és a szeszes italokra vonatkozó, magasabb szintű oltalomról rendelkező közösségi jogszabályokra;

mivel e rendelet hatálya egyes olyan mezőgazdasági termékekre és élelmiszerekre korlátozódik, amelyek esetében kapcsolat van a termék vagy élelmiszer jellemzői és annak földrajzi eredete között; mivel azonban ez a tárgyi hatály más termékekre vagy élelmiszerekre is kiterjeszthető lenne;

mivel a jelenlegi gyakorlat alapján indokolt a földrajzi árujelző két különböző típusának, nevezetesen az oltalom alatt álló földrajzi jelzésnek és az oltalom alatt álló eredetmegjelölésnek a meghatározása;

mivel az ilyen árujelzőt hordozó mezőgazdasági termékeknek és élelmiszereknek meg kell felelniük a termékleírásokban meghatározott, bizonyos feltételeknek;

mivel annak érdekében, hogy a földrajzi jelzések és eredetmegjelölések minden tagállamban oltalmat élvezhessenek, azokat közösségi szinten kell nyilvántartásba venni; mivel a nyilvántartásba történő bejegyzésnek a kereskedelem szereplői és a fogyasztók számára egyaránt tájékoztatásul kell szolgálnia;

mivel a bejegyzési eljárásnak lehetővé kell tennie, hogy a tagállamokban bármely egyénileg, illetve közvetlenül érintett személy gyakorolni tudja jogait oly módon, hogy a Bizottság értesítést kap a kifogásról;

mivel eljárást kell kidolgozni a termékleírás bejegyzés után történő, a technológai fejlődés miatt szükséges módosításának engedélyezése érdekében, illetve a mezőgazdasági termék vagy élelmiszer földrajzi jelzésének vagy eredetmegjelölésének a nyilvántartásból való törlésére, ha az illető termék vagy élelmiszer többé már nem felel meg azon leírásnak, amely alapján a földrajzi jelzést vagy eredetmegjelölést megkapta;

mivel rendelkezni kell az olyan harmadik országokkal folytatott kereskedelemről, amelyek egyenértékű garanciát nyújtanak a területükön megadott földrajzi jelzések és eredetmegjelölések megadása és vizsgálata terén;

mivel rendelkezni kell egy olyan eljárás bevezetéséről, amely az e célra létrehozott szabályozó bizottságon keresztül szoros együttműködést alakít ki a tagállamok és a Bizottság között,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) Ez a rendelet állapítja meg a Szerződés I. mellékletében említett, emberi fogyasztásra szánt mezőgazdasági termékek, valamint az ezen rendelet I. mellékletében említett élelmiszerek és az ezen rendelet II. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek eredetmegjelöléseinek és földrajzi jelzéseinek oltalmára vonatkozó szabályokat.

Ez a rendelet ugyanakkor nem alkalmazható a szőlészeti-borászati termékekre és szeszes italokra, kivéve a borecetet. E bekezdés nem érinti a borpiac közös szervezéséről szóló 1493/1999/EK rendelet alkalmazását.

E rendelet I. és II. melléklete a 15. cikkben meghatározott eljárással összhangban módosítható.

(2) Ezt a rendeletet az egyéb különös közösségi rendelkezések sérelme nélkül kell alkalmazni.

(3) A műszaki szabványok és szabályzatok területén történő tájékoztatási eljárás megállapításáról szóló, 1983. március 28-i 83/189/EGK tanácsi irányelv ( 5 ) nem alkalmazható az ezen rendelet hatálya alá tartozó eredetmegjelölésekre és földrajzi jelzésekre.

2. cikk

(1) A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek eredetmegjelöléseire és földrajzi jelzéseire e rendeletnek megfelelően lehet közösségi oltalmat szerezni.

(2) E rendelet alkalmazásában:

a) eredetmegjelölés: valamely régiónak, meghatározott helynek, vagy - kivételes esetben - országnak az olyan mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírására használatos elnevezése:

- amely e régióból, meghatározott helyről vagy ezen országból származik, és

- amelynek minősége vagy jellemzői főként vagy kizárólag egy adott földrajzi környezetnek és az ahhoz kapcsolódó természeti és emberi tényezőknek, valamint az e meghatározott földrajzi területen folyó termelésnek, feldolgozásnak és előállításnak köszönhető;

b) földrajzi jelzés: valamely régiónak, meghatározott helynek vagy - kivételes esetben - országnak az olyan mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírására használatos elnevezése:

- amely e régióból, meghatározott helyről vagy ezen országból származik, és

- amely az e földrajzi származásnak tulajdonítható sajátos minőséggel, hírnévvel vagy egyéb jellemzőkkel rendelkezik, és amelynek termelése és/vagy feldolgozása és/vagy előállítása a meghatározott földrajzi területen folyik.

(3) Eredetmegjelölésnek kell tekinteni a valamely régióból vagy meghatározott helyről származó, mezőgazdasági terméket vagy élelmiszert jelölő egyes olyan, hagyományos földrajzi vagy akár nem földrajzi elnevezést is, amely eleget tesz a (2) bekezdés a) pontjának második francia bekezdésében említett feltételeknek.

(4) A 2. cikk a) pontjától eltérően, egyes földrajzi megjelöléseket is eredetmegjelölésnek kell tekinteni, ha az adott termékek nyersanyagai a feldolgozási területnél nagyobb vagy attól eltérő földrajzi területről származnak, amennyiben:

- a nyersanyagok termelési területe elhatárolt,

- a nyersanyagok termelésére nézve különös feltételek vonatkoznak, és

- e feltételek betartása vizsgálati rendelkezésekkel biztosított.

(5) A (4) bekezdés alkalmazásában kizárólag az élő állat, a hús és a tej tekinthető nyersanyagnak. Egyéb nyersanyagok felhasználása a 15. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően engedélyezhető.

(6) A (4) bekezdésben foglalt eltérésre való jogosultság érdekében az érintett tagállam a szóban forgó megjelöléseket nemzeti oltalom alatt álló eredetmegjelölésnek ismerheti el, vagy ismeri el, illetve - ilyen rendszer hiányában - azoknak bizonyítottan hagyományos jelleggel, különleges hírnévvel és elismertséggel kell rendelkeznie.

(7) A (4) bekezdésben foglalt eltérésre való jogosultság érdekében a bejegyzés iránti kérelmeket e rendelet hatálybalépésétől számított két éven belül be kell nyújtani. Ausztria, Finnország és Svédország esetében a fenti határidő a csatlakozás időpontjától kezdődik. A Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia esetében a fenti határidő a csatlakozásuk időpontjában kezdődik.

3. cikk

(1) Nem lehet bejegyezni a szokásossá vált elnevezéseket.

E rendelet alkalmazásában "szokásossá vált elnevezés" a mezőgazdasági termék vagy az élelmiszer olyan elnevezése, amely - bár arra a helyre vagy régióra utal, ahol e terméket vagy élelmiszert eredetileg állították elő vagy hozták forgalomba - a mezőgazdasági termék vagy az élelmiszer közismert elnevezésévé vált.

Annak megállapítása érdekében, hogy az elnevezés szokásossá vált-e vagy nem, az összes tényezőt figyelembe kell venni, különösen:

- az azon tagállamban fennálló körülményeket, ahonnan az elnevezés ered, illetve a fogyasztási területen fennálló körülményeket,

- a többi tagállamban fennálló körülményeket,

- a vonatkozó nemzeti vagy közösségi jogszabályokat.

Amennyiben a 6. és 7. cikkben megállapított eljárást követően a bejegyzés iránti kérelmet azért utasítják el, mert az elnevezés szokásossá vált, a Bizottság az erre vonatkozó határozatot közzéteszi az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában.

(2) Az elnevezés nem jegyezhető be eredetmegjelölésként vagy földrajzi jelzésként, amennyiben valamely növény- vagy állatfajta nevével ütközik, és ebből kifolyólag a termék tényleges származása tekintetében megtévesztheti a nyilvánosságot.

(3) E rendelet hatálybalépését megelőzően a Tanács, a Bizottság javaslatára, minősített többséggel eljárva, összeállítja és az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzéteszi a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek e rendelet hatálya alá tartozó azon elnevezéseinek nem teljes körű, iránymutató jegyzékét, amelyek az (1) bekezdés értelmében szokásosnak tekintendők, és ebből kifolyólag e rendelet alapján nem alkalmasak a bejegyzésre.

4. cikk

(1) Az oltalom alatt álló eredetmegjelölés (OEM) vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzés (OFJ) használatára való jogosultsághoz a mezőgazdasági terméknek vagy élelmiszernek meg kell felelnie a termékleírásnak.

(2) A termékleírásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:

a) a mezőgazdasági termék vagy élelmiszer elnevezése, beleértve az eredetmegjelölést vagy a földrajzi jelzést;

b) a mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása, beleértve a nyersanyagokat, valamint - adott esetben - a termék vagy az élelmiszer főbb fizikai, kémiai, mikrobiológiai és/vagy érzékszervi jellemzőit;

c) a földrajzi terület, illetve - adott esetben - a 2. cikk (4) bekezdésében foglalt követelmények teljesítését mutató adatok meghatározása;

d) annak igazolása, hogy a mezőgazdasági termék vagy élelmiszer a 2. cikk (2) bekezdésének a) vagy b) pontja értelmében vett földrajzi területről származik;

e) a mezőgazdasági termék vagy élelmiszer előállítási módjának, adott esetben a helyre jellemző, autentikus és állandó módszerének meghatározása, valamint a csomagolásra vonatkozó információk, amennyiben a kérelmező csoport meghatározza és indokolja, hogy a minőség védelme, a nyomon követhetőség vagy az ellenőrzés biztosítása érdekében a csomagolásnak egy behatárolt földrajzi területen kell megtörténnie;

f) a 2. cikk (2) bekezdés a), illetve b) pontja értelmében a földrajzi környezettel való kapcsolatot vagy a földrajzi származást megerősítő adatok;

g) a 10. cikkben foglalt felügyeleti rendszerre vonatkozó adatok;

h) az OEM vagy az OFJ árujelzőkre vagy az ezekkel egyenértékű, hagyományos nemzeti árujelzőkre vonatkozó, címkézéssel kapcsolatos különleges adatok;

i) a közösségi és/vagy nemzeti rendelkezések által megállapított előírások.

5. cikk

(1) Bejegyzés iránti kérelem (bejelentés) benyújtására kizárólag csoportosulások, illetve - a 15. cikkben foglalt eljárásnak megfelelően megállapításra kerülő bizonyos feltételektől függően - természetes vagy jogi személyek jogosultak.

E cikk alkalmazásában "csoportosulás" - tekintet nélkül annak jogi formájára vagy összetételére - az ugyanazon mezőgazdasági termékkel vagy élelmiszerrel foglalkozó termelők és/vagy feldolgozók társulása. A csoportosulásban egyéb érdekelt felek is részt vehetnek.

(2) A csoportosulás, illetve a természetes vagy jogi személy kizárólag olyan mezőgazdasági termék vagy élelmiszer tekintetében nyújthat be bejegyzés iránti kérelmet, amelyet a 2. cikk (2) bekezdésének a) vagy b) pontja értelmében ő termel vagy állít elő.

(3) A bejegyzési kérelemnek tartalmaznia kell a 4. cikkben említett termékleírást.

(4) A bejelentést abba a tagállamba kell elküldeni, ahol az adott földrajzi terület található.

(5) A tagállam ellenőrzi a bejelentés megalapozottságát, és - amennyiben megállapítja, hogy a bejelentés megfelel az e rendeletben foglalt követelményeknek - azt a 4. cikkben említett termékleírással és a határozata alapjául szolgáló egyéb iratokkal együtt továbbítja a Bizottsághoz.

A tagállam - kizárólag átmeneti jelleggel - nemzeti szinten ennek a rendeletnek az értelmében oltalmat adhat az előírt módon előterjesztett elnevezésnek, és adott esetben kiigazítási időszakot biztosíthat az előterjesztés időpontjától számítva; ezek ugyanazon feltételek mellett átmeneti jelleggel a termékleírás módosítására irányuló kérelemmel kapcsolatban is megadhatók.

Ez az átmeneti nemzeti oltalom azon a napon szűnik meg, amikor meghozzák az ezen rendelet alapján történő bejegyzésről szóló határozatot. Amikor ezt a határozatot meghozzák, egy maximum ötéves időszak engedélyezhető a kiigazításra, azzal a feltétellel, hogy az érintett vállalkozások az illető elnevezéseket folyamatosan használva a 6. cikk (2) bekezdésében előírt kihirdetési időpont előtt legalább öt éven keresztül jogszerűen forgalmazták a szóban forgó termékeket.

Ennek a nemzeti oltalomnak a következményeiért, ha az elnevezést ezen rendelet alapján nem jegyzik be, kizárólag az érintett tagállam felelős.

A tagállamok által a második albekezdés alapján hozott intézkedések csak nemzeti szinten hatályosak; a Közösségen belüli kereskedelemre nincsenek hatással.

Ha a bejelentés olyan elnevezésre vonatkozik, amely valamely másik tagállam vagy a 12. cikk (3) bekezdésében meghatározott eljárás értelmében elismert harmadik ország területén elhelyezkedő határos földrajzi területet vagy e földrajzi területhez kapcsolódó hagyományos elnevezést is jelöl, az a tagállam, amelyhez a kérelmet megküldték, a bejelentés továbbítása előtt konzultál az érintett tagállammal vagy harmadik országgal.

Ha a konzultációkat követően az érintett állambeli csoportok, természetes személyek vagy jogi személyek átfogó megoldásban állapodnak meg, az érintett államok közös bejelentési kérelmet nyújthatnak be Bizottsághoz.

Különleges rendelkezések a 15. cikkben megállapított eljárás szerint fogadhatók el.

(6) A tagállamok bevezetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek az e cikknek való megfeleléshez szükségesek.

6. cikk

(1) A Bizottság hat hónapon belül alaki vizsgálat keretében ellenőrzi, hogy a bejegyzési kérelem tartalmazza-e a 4. cikkben foglalt valamennyi adatot.

A Bizottság megállapításairól tájékoztatja az érintett tagállamot.

A Bizottság közzéteszi a bejegyzés iránti kérelmeket, feltüntetve azok benyújtásának időpontját.

(2) Ha az (1) bekezdés rendelkezéseinek figyelembevételét követően a Bizottság azt állapítja meg, hogy az elnevezés oltalomra jogosult, közzéteszi az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában a bejelentő nevét és címét, a termék elnevezését, a bejelentés főbb pontjait, a termék előállítására, termelésére vagy gyártására vonatkozó nemzeti rendelkezésekre való hivatkozást, illetve - szükség esetén - megállapításának indoklását.

(3) Ha a Bizottságot a 7. cikknek megfelelően nem értesítik kifogási nyilatkozatról, az elnevezést be kell vezetni a Bizottság által vezetett, az "Oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartása" elnevezésű nyilvántartásba, amely tartalmazza a csoportosulások és az érintett felügyeleti szervek nevét.

(4) A Bizottság közzéteszi az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában a következőket:

- a nyilvántartásba bevezetett elnevezések,

- a 9. és a 11. cikknek megfelelően a nyilvántartásban végzett módosítások.

(5) Ha az (1) bekezdésben foglalt vizsgálat alapján a Bizottság azt állapítja meg, hogy az elnevezés nem jogosult oltalomra, akkor a 15. cikkben foglalt eljárásnak megfelelően határoz arról, hogy az e cikk (2) bekezdésében foglalt közzététel ne történjen meg.

A (2) és a (4) bekezdés szerinti közzétételt, illetve a (3) bekezdés szerinti bejegyzést megelőzően a Bizottság kérheti a 15. cikkben foglalt bizottság véleményét.

(6) Ha a kérelem a 12. cikk (3) bekezdésének megfelelően elismert, az Európai Unióból vagy harmadik országból származó, már bejegyzett megnevezés homonimájára vonatkozik, a Bizottság az e cikk (3) bekezdése szerinti bejegyzést megelőzően kikérheti a 15. cikkben meghatározott bizottság véleményét.

Az e rendelet előírásainak megfelelő homonim megnevezés csak a helyi és a tradicionális használat, valamint az összetévesztés tényleges veszélyére, különösen a következőkre kellő figyelemmel jegyezhető be:

- nem jegyezhető be az olyan homonim elnevezés, amely azért félrevezető a fogyasztók számára, mert elhiteti, hogy a termékek valamely más területről származnak, akkor is, ha az elnevezés a betűzése szerint pontosan jelöli az adott földrajzi területét, régióját vagy származási helyét a szóban forgó mezőgazdasági terméknek vagy élelmiszernek,

- a bejegyzett homonim elnevezések használatának feltétele, hogy a gyakorlatban világosan megkülönböztethető legyen a később bejegyzett és a nyilvántartásban már szereplő megnevezés, tekintettel az adott termelőkkel való méltányos bánásmód és a fogyasztók félrevezetésének elkerülése igényére.

7. cikk

(1) Az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való, a 6. cikk (2) bekezdésében említett közzététel időpontjától számított hat hónapon belül bármely tagállam kifogással élhet a bejegyzés ellen.

(2) A tagállamok illetékes hatóságainak biztosítaniuk kell, hogy a jogos gazdasági érdekét igazoló személyek megtekinthessék a bejelentést. Ezen túlmenően, valamint a tagállamokban fennálló körülményeknek megfelelően, a tagállamok betekintést biztosíthatnak más, jogos érdekkel rendelkező felek számára is.

(3) Bármely, jogos érdeke révén érintett természetes vagy jogi személy kifogást tehet a szándékozni kívánt bejegyzés ellen azon tagállam illetékes hatóságához elküldött, megfelelően indokolt nyilatkozat útján, amelyben lakik, vagy ahol letelepedett. Az illetékes hatóság a megállapított határidőkön belül megteszi az ezen észrevétel vagy kifogás figyelembevételéhez szükséges intézkedéseket.

(4) A kifogást tartalmazó nyilatkozat kizárólag akkor fogadható el, ha:

- alátámasztja a 2. cikkben említett feltételek teljesítésének elmulasztását, vagy

- azt jelzi, hogy a javasolt elnevezés bejegyzése veszélyeztetné egy részben vagy egészben azonos elnevezés vagy védjegy létét, vagy az olyan termékek létét, amelyeket a 6. cikk (2) bekezdésében előírt kihirdetés időpontja előtt legalább öt éven keresztül jogszerűen voltak forgalomban a piacon, vagy

- feltünteti azokat a sajátosságokat, amelyek azt igazolják, hogy a bejegyezni kért elnevezés jellegénél fogva szokásos.

(5) Ha a (4) bekezdés értelmében a kifogás elfogadható, a Bizottság felkéri az érintett tagállamokat, hogy három hónapon belül próbáljanak megállapodásra jutni egymás között, belső eljárásaiknak megfelelően. Amennyiben:

a) megállapodás jön létre, a szóban forgó tagállam közli a Bizottsággal a megállapodást lehetővé tévő tényezőket, a bejelentő és a kifogást tevő véleményével együtt. Amennyiben az 5. cikk szerint kapott információban nincs változás, a Bizottság a 6. cikk (4) bekezdésének megfelelően jár el. Amennyiben változás történt, ismét kezdeményezi a 7. cikkben megállapított eljárást;

b) nem születik megállapodás, a Bizottság a hagyományos tisztességes eljárás elve és a tényleges összetéveszthetőség figyelembevételével hoz határozatot a 15. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően. Amennyiben a Bizottság a bejegyzési eljárás folytatása mellett dönt, a 6. cikk (4) bekezdésének megfelelően intézkedik a közzétételről.

8. cikk

Az OEM és OFJ megjelölések vagy az ezekkel egyenértékű, hagyományos nemzeti megjelölések csak az e rendeletnek megfelelő mezőgazdasági termékeken vagy élelmiszereken tüntethetők fel.

9. cikk

Az érintett tagállam, különösen a tudományos és technikai ismeretek fejlődésének figyelembevétele vagy a földrajzi terület újbóli meghatározása érdekében, kérheti a leírás módosítását.

A 6. cikkben ismertetett eljárást megfelelően alkalmazni kell.

A Bizottság azonban a 15. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően úgy is határozhat, hogy kisebb jelentőségű módosítás esetében nem alkalmazza a 6. cikk szerinti eljárást.

10. cikk

(1) A tagállamok biztosítják, hogy e rendelet hatálybalépését követően legkésőbb hat hónappal olyan felügyeleti rendszert léptetnek működésbe, amelynek szerepe annak biztosítása, hogy az oltalom alatt álló elnevezést viselő mezőgazdasági termékek és élelmiszerek eleget tegyenek a leírásokban megállapított követelményeknek. Ausztria, Finnország és Svédország esetében a fenti határidő a csatlakozás időpontjától kezdődik. A Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia esetében a fenti határidő a csatlakozásuk időpontjában kezdődik.

(2) A felügyeleti rendszer a kijelölt felügyelő hatóságot vagy hatóságokat és/vagy a tagállam által e célból elismert magánszervezeteket foglalhatja magában. A tagállamok elküldik a Bizottság számára az elismert hatóságok és/vagy szervezetek listáját, illetve azok hatásköri leírását. A Bizottság ezeket az adatokat közzéteszi az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában.

(3) A kijelölt felügyelő hatóságoknak és/vagy elismert magánszervezeteknek az objektivitás és a pártatlanság szempontjából megfelelő garanciákat kell nyújtaniuk az ellenőrzésük alá tartozó valamennyi termelő vagy feldolgozó tekintetében, és folyamatosan rendelkezniük kell az oltalom alatt álló elnevezést viselő mezőgazdasági termékek és élelmiszerek felügyeletének elvégzéséhez szükséges szakképzett alkalmazottakkal és erőforrásokkal.

Ha a felügyeleti rendszer egyes vizsgálatok esetében valamely másik szervezet szolgáltatásait veszi igénybe, annak a szervezetnek ugyanezeket a garanciákat kell nyújtania. Ebben az esetben azonban az összes vizsgálatra nézve továbbra is a kijelölt felügyelő hatóság és/vagy elismert magánszervezet felel a tagállam irányában.

A magánszervezeteknek 1998. január 1-jétől kezdve meg kell felelniük az 1989. június 26-i EN 45011 szabványban megállapított követelményeknek, annak érdekében, hogy a tagállamok e rendelet alkalmazásában elismertnek minősíthessék őket.

Azon szabványnak vagy az EN 45011 szabvány vonatkozó verziójának megállapítása vagy módosítása, amely követelményeinek a magánszervezeteknek a jóváhagyás céljából meg kell felelniük, a 15. cikkben megállapított eljárással összhangban történik.

A 12. cikk (3) bekezdésének értelmében elismert harmadik országok esetében azon egyenértékű szabványnak vagy az egyenértékű szabvány vonatkozó verziójának megállapítása vagy módosítása, amely követelményeinek a magánszervezeteknek a jóváhagyás céljából meg kell felelniük, a 15. cikkben megállapított eljárással összhangban történik.

(4) Ha valamely tagállamban a kijelölt felügyelő hatóság és/vagy elismert magánszervezet azt állapítja meg, hogy az abban a tagállamban oltalom alatt álló eredetmegjelölést viselő mezőgazdasági termék vagy élelmiszer nem felel meg a leírás feltételeinek, akkor megteszi az e rendeletnek való megfeleléshez szükséges intézkedéseket. A tagállamot tájékoztatni kell az ellenőrzés lefolytatása során hozott intézkedésekről. Az érintett feleket a meghozott határozatokról értesíteni kell.

(5) A tagállamnak vissza kell vonnia az elismerést a felügyeleti szervtől, ha az a (2) és (3) bekezdésekben említett feltételeknek már nem felel meg. A tagállam erről tájékoztatja a Bizottságot, amely az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzéteszi az elismert szervezetek felülvizsgált jegyzékét.

(6) A tagállamok elfogadják azokat az intézkedéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az e rendeletnek megfelelő termelők betekintéssel rendelkezzenek a felügyeleti rendszerbe.

(7) Az e rendeletben foglalt vizsgálatok költségeit az oltalom alatt álló elnevezést használó termelők viselik.

11. cikk

(1) Bármely tagállam panaszt terjeszthet elő arra vonatkozóan, hogy az oltalom alatt álló elnevezést viselő mezőgazdasági termék vagy élelmiszer nem felel meg a termékleírásban meghatározott valamely feltételnek.

(2) Az (1) bekezdésben említett tagállam ezen előterjesztését az érintett tagállamhoz címezi. Az érintett tagállam kivizsgálja a panaszt, majd megállapításairól és az esetlegesen megtett intézkedéseiről tájékoztatja a másik tagállamot.

(3) Ismétlődő szabálytalanságok esetén, ha az érintett tagállamok nem tudnak megegyezni, alaposan indokolt kérelmet kell küldeni a Bizottsághoz.

(4) A Bizottság az érintett tagállamokkal konzultálva vizsgálja meg a kérelmet. Adott esetben, a 15. cikkben említett bizottsággal folytatott konzultációt követően a Bizottság megteszi a szükséges lépéseket, amelyek kiterjedhetnek a bejegyzés törlésére is. A bejegyzés törlésére vonatkozó értesítést az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

11a. cikk

A 15. cikkben megállapított eljárással összhangban a Bizottság törölheti valamely megnevezés bejegyzését a következő esetekben:

a) Ha az eredeti bejegyzési kérelmet benyújtó állam igazolja, hogy az érintett csoport, illetve természetes vagy jogi személy által benyújtott törlésre vonatkozó kérelem indokolt, és azt a Bizottsághoz továbbítja.

b) Kellőképpen megalapozott okokból, amennyiben valamely oltalmat élvező megnevezést viselő mezőgazdasági termék vagy élelmiszer számára előírt követelményeknek való megfelelőség nem biztosítható tovább.

Különleges rendelkezések elfogadása a 15. cikkben megállapított eljárás szerint történhet.

A bejegyzés törlésére vonatkozó értesítést az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

12. cikk

(1) A nemzetközi megállapodások sérelme nélkül ez a rendelet a harmadik országból származó mezőgazdasági termékekre vagy élelmiszerekre is alkalmazható, amennyiben:

- a harmadik ország a 4. cikkben említettekkel azonos vagy egyenértékű garanciákat tud nyújtani,

- az érintett harmadik ország az e rendeletben megállapítottakkal egyenértékű felügyeleti intézkedésekkel és kifogás megtételéhez való joggal rendelkezik,

- az érintett harmadik ország kész arra, hogy a Közösségben megszerezhető oltalommal egyenértékű oltalmat nyújtson a Közösségből érkező, megfelelő mezőgazdasági termékeknek vagy élelmiszereknek.

(2) Ha valamely harmadik ország oltalom alatt álló elnevezése azonos valamely közösségi oltalom alatt álló elnevezéssel, az oltalmat - megfelelő körültekintéssel a helyi és a hagyományosan elterjedt használatra, valamint az összetévesztés lehetőségének kockázatára - meg kell adni.

Az ilyen elnevezések használata csak akkor engedélyezhető, ha a címkén a termék származási országa egyértelműen és jól láthatóan fel van tüntetve.

(3) A Bizottság az érintett ország kérésére és a 15. cikkben megállapított eljárással összhangban megvizsgálja, hogy a harmadik ország megfelel-e az egyenértékűségi feltételeknek és nemzeti jogszabályai eredményeképpen nyújt-e az (1) bekezdés szerinti garanciákat. Amennyiben a Bizottság döntése pozitív, akkor a 12a. cikkben megállapított eljárást kell alkalmazni.

12a. cikk

(1) A 12. cikk (3) bekezdésében meghatározott esetben, ha valamely harmadik országban az 5. cikk (1) bekezdésében említettek szerint valamely csoport, illetve természetes vagy jogi személy e rendelet értelmében megnevezést kíván bejegyeztetni, bejegyzési kérelmét azon ország hatóságaihoz kell benyújtania, amely országban a földrajzi terület található. A kérelmekhez minden egyes megnevezés tekintetében csatolni kell a 4. cikkben említett termékleírást.

Ha a kérelem olyan megnevezésre vonatkozik, amely valamely tagállam területén elhelyezkedő határos földrajzi területet vagy azon földrajzi területhez kapcsolódó hagyományos megnevezést jelöl, a harmadik ország, amelyhez a kérelmet benyújtották, a kérelem továbbítása előtt konzultál az érintett tagállammal.

Ha a konzultációkat követően az érintett államok természetes vagy jogi személyeinek csoportjai átfogó megoldásban állapodnak meg, az említett államok közös bejegyzési kérelmet nyújthatnak be Bizottsághoz.

Különleges rendelkezések elfogadása a 15. cikkben megállapított eljárás szerint történhet.

(2) Ha az (1) bekezdésben említett harmadik ország a feltételeket teljesültnek véli, a bejegyzési kérelmet továbbítja a Bizottsághoz, mellékelve a következőket:

a) azon jogi rendelkezések és az alkalmazás leírása, amely alapján az eredetmegjelölés vagy a földrajzi jelzés az országban oltalmat élvez vagy meghonosodott;

b) arra vonatkozó nyilatkozat, hogy a 10. cikkben foglalt struktúra meghonosodott a területén; valamint

c) egyéb dokumentumok, amelyek alapján az értékelést végezte.

(3) A kérelmet és a Bizottsághoz továbbított minden dokumentumot a Közösség valamelyik hivatalos nyelvén kell benyújtani, vagy a Közösség valamelyik hivatalos nyelvén készült fordítást kell hozzájuk csatolni.

12b. cikk

(1) A Bizottság hat hónapon belül megvizsgálja, hogy a harmadik ország által küldött bejegyzési kérelem tartalmaz-e minden szükséges elemet, és megállapításairól tájékoztatja az érintett országot.

Ha a Bizottság

a) azt állapítja meg, hogy az elnevezés megfelel az oltalomhoz szükséges feltételeknek, akkor a kérelmet a 6. cikk (2) bekezdésével összhangban közzéteszi. A közzétételt megelőzően a Bizottság kikérheti a 15. cikkben meghatározott bizottság véleményét;

b) azt állapítja meg, hogy az elnevezés nem felel meg az oltalomhoz szükséges feltételeknek, akkor a kérelmet benyújtó országgal folytatott konzultációt követően, a 15. cikkben meghatározott eljárással összhangban úgy dönt, hogy nem teszi meg az a) pontban foglalt közzétételt.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglalt közzététel napjától számított hat hónapon belül bármely olyan természetes vagy jogi személy, amelynek jogos érdekében áll, kifogást emelhet az (1) bekezdés a) pontjával összhangban közzétett kérelemmel szemben a következő feltételek mellett:

a) ha a kifogást az Európai Unió tagállama vagy valamely WTO-tagország emeli, a 7. cikk (1), (2) és (3) bekezdését, illetve a 12d. cikket kell alkalmazni;

b) ha a kifogást a 12. cikk (3) bekezdésében megállapított egyenértékűség feltételeinek megfelelő valamely harmadik ország teszi, a megfelelően indokolt kifogási nyilatkozatot azon országnak kell címezni, amelyben a fent említett természetes vagy jogi személy lakhelye vagy székhelye található, és amely ország ezt a Bizottsághoz továbbítja.

A kifogási nyilatkozatot és Bizottsághoz továbbított minden dokumentumot a Közösség valamelyik hivatalos nyelvén kell benyújtani, vagy ahhoz a Közösség valamelyik hivatalos nyelvén készült fordítást kell csatolni.

(3) A Bizottság a kifogás elfogadhatóságát a 7. cikk (4) bekezdésében megállapított szempontokkal összhangban vizsgálja meg. A szempontokat a Közösség területére vonatkozásában kell bizonyítani. Ha egy vagy több kifogás elfogadható, a Bizottság a 15. cikkben megállapított eljárással összhangban, a kérelmet továbbító országgal folytatott konzultációt követően, a hagyományos és tisztességes használatot és a Közösség területén belüli tényleges összetéveszthetőséget figyelembe véve hoz határozatot. Amennyiben a Bizottság az elnevezés bejegyzési eljárásának folytatása mellett dönt, a 6. cikk (3) bekezdése értelmében a Bizottság bejegyezi az elnevezést, és a 6. cikk (4) bekezdésével összhangban ezt közzéteszi.

(4) Ha a Bizottsághoz nem érkezik kifogási nyilatkozat, a Bizottság a szóban forgó elnevezés(eke)t bejegyzi a 6. cikk (3) bekezdésében meghatározott nyilvántartásba, és közzéteszi a megnevezés(eke)t a 6. cikk (4) bekezdésében meghatározottak szerint.

12c. cikk

Az 5. cikk (1) és (2) bekezdésében említett csoport, illetve természetes vagy jogi személy kérheti a 12a. és 12b. cikk értelmében bejegyzett elnevezés leírásának módosítását, különösen a tudományos és műszaki fejlődés figyelembevétele vagy a földrajzi terület felülvizsgálata céljából.

A 12a. és 12c. cikkel összhangban lévő eljárást kell alkalmazni.

A Bizottság azonban a 15. cikkben meghatározott eljárással összhangban dönthet úgy, hogy nem alkalmazza a 12a. és 12b. cikkben megállapított eljárást, amennyiben a módosítás kisebb jelentőségű kérdést érint.

12d. cikk

(1) A valamely tagállam által benyújtott bejegyzési kérelemre vonatkozó, a 6. cikk (2) bekezdésében meghatározott, az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő értesítés időpontjától számított hat hónapon belül bármely természetes vagy jogi személy, amelynek jogos érdekében áll, és WTO-tagországból vagy a 12. cikk (3) bekezdésében meghatározott eljárás szerint elismert harmadik országból származik, kifogást emelhet a javasolt bejegyzéssel szemben, megfelelően megalapozott kifogási nyilatkozat küldésével azon országnak címezve, amely országban a fent említett természetes vagy jogi személy lakhelye vagy székhelye található, és amely ország ezt valamely Közösségi nyelven kiállítva vagy arra lefordítva a Bizottsághoz továbbítja. A tagállamok biztosítják, hogy WTO-tagországból vagy a 12. cikk (3) bekezdésében meghatározott eljárás szerint elismert harmadik országból származó bármely személy, aki bizonyítani tudja jogos érdekét, jogosult a kérelem megtekintésére.

(2) A Bizottság a kifogások elfogadhatóságát a 7. cikk (4) bekezdésében megállapított szempontokkal összhangban vizsgálja meg. A szempontokat a Közösség területére vonatkozásában kell bizonyítani és értékelni.

(3) Ha valamely kifogás elfogadható, a Bizottság a kifogást továbbító országgal folytatott konzultációt követően, a 15. cikkben megállapított eljárás alkalmazásával fogad el határozatot, a hagyományos és tisztességes használatot és a Közösség területén belüli tényleges összetéveszthetőséget figyelembe véve. Amennyiben a Bizottság az elnevezés bejegyzési eljárásának folytatása mellett dönt, a Bizottság ezt a 6. cikk (4) bekezdésével összhangban közzéteszi.

13. cikk

(1) A bejegyzett elnevezések a következőkkel szemben nyújtanak oltalmat:

a) bármely közvetlen vagy közvetett kereskedelmi célú felhasználás a bejegyzett elnevezés bejegyzésének hatálya alá nem tartozó termékek tekintetében, amennyiben e termékek az adott elnevezés alatt bejegyzett termékekkel összehasonlíthatóak, vagy amennyiben az elnevezés használata az oltalom alatt álló elnevezés hírnevét használja ki;

b) bármely visszaélés, utánzás vagy félrevezető utalás, akkor is, ha feltüntetik a termék valódi eredetét, vagy ha az oltalom alatt álló elnevezést lefordítják, vagy ha például a "jellegű", "típusú", "eljárással készített", "mint a -ban/-ben gyártott", "utánzat" és "hasonló" kifejezéseket szerepeltetik mellette;

c) bármely egyéb - a termék származását, eredetét, jellegét vagy alapvető tulajdonságait illetően - hamis vagy megtévesztő megjelölés a belső vagy a külső csomagoláson, a reklámanyagokon vagy az érintett termékre vonatkozó iratokon, valamint a termék eredetét illetően hamis benyomást keltő dobozba történő csomagolás;

d) a termék valódi származását illetően a nyilvánosság megtévesztésére alkalmas bármely egyéb módszer.

Amennyiben valamely bejegyzett elnevezés egy mezőgazdasági termék nevét vagy élelmiszer szokásosnak minősülő elnevezését foglalja magában, ezen szokásos elnevezés használata a hozzá tartozó mezőgazdasági terméken vagy élelmiszeren nem minősül ellentétesnek az első albekezdés a) vagy b) pontjával.

(3) Az oltalom alatt álló elnevezések nem válhatnak szokásossá.

(4) Olyan megnevezések esetében, amelyekre vonatkozóan a bejegyzést az 5. vagy a 12a. cikk értelmében kérelmezték, a 7. cikk (5) bekezdésének b) pontja vagy a 12b. cikk (3) bekezdése vagy a 12d. cikk (3) bekezdése értelmében elrendelhető egy legfeljebb ötéves átmeneti időszak, kizárólag abban az esetben, ha a kifogási nyilatkozatot azon az alapon ítélték elfogadhatónak, hogy a javasolt megnevezés bejegyzése részben vagy egészben veszélyeztetné valamely homonim megnevezés létét vagy a 6. cikk (2) bekezdésében meghatározott közzétételt megelőzően legalább öt évre visszamenőleg jogszerűen forgalomban lévő termékek létét.

Ilyen átmeneti időszak kizárólag abban az esetben rendelhető el, ha a vállalkozások a szóban forgó megnevezések használatával a termékeket a 6. cikk (2) bekezdésében meghatározott közzétételt megelőzően legalább öt évre visszamenőleg folyamatosan jogszerűen forgalmazták.

(5) A 14. cikk alkalmazásának sérelme nélkül a Bizottság dönthet úgy, hogy a 15. cikkben meghatározott eljárás szerint engedélyezi valamely bejegyzett elnevezés és a valamely tagállamban vagy a 12. cikk (3) bekezdésében meghatározott eljárás értelmében elismert harmadik országban található helyre vonatkozó nem bejegyzett elnevezés együttes fennállását, amennyiben az adott elnevezés azonos a bejegyzett elnevezéssel, feltéve hogy a következő feltételek teljesülnek:

- az azonos, nem bejegyzett elnevezés a 2081/92/EGK rendelet hatálybalépését megelőzően folyamatosan és jogszerűen használatban volt legalább 25 éven keresztül, valamint

- bebizonyosodott, hogy alkalmazása sohasem irányult a bejegyzett elnevezés jó hírének kihasználására, és a közvéleményt nem vezették és nem vezethették félre a termék valódi származását illetően, és

- az azonos megnevezések problémája már a megnevezés bejegyzése előtt felmerült.

A bejegyzett megnevezés és az azzal azonos érintett nem bejegyzett megnevezés együttesen alkalmazható legfeljebb tizenöt évig, amelynek leteltével a nem bejegyzett megnevezés használatát be kell szüntetni.

Az érintett nem bejegyzett megnevezés használata csak akkor engedélyezhető, ha a származási ország világosan és láthatóan fel van tüntetve a címkén.

14. cikk

(1) Amennyiben valamely eredetmegjelölést vagy földrajzi jelzést e rendeletnek megfelelően jegyeztek be, a 13. cikkben említett körülmények valamelyike alá tartozó, és ugyanolyan jellegű termékre vonatkozó védjegy bejegyzése iránti kérelmet el kell utasítani, ha az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés bejegyzése iránti kérelem Bizottsághoz való benyújtásának időpontját követően nyújtották be.

Az első bekezdés megsértésével bejegyzett védjegyeket érvénytelennek kell nyilvánítani.

(2) A közösségi jog megfelelő figyelembevétele mellett, a 13. cikkben említett körülmények valamelyike alá tartozó azon védjegy használata, amelyet a származási országban az oltalom megadásának időpontját vagy az eredetmegjelölés vagy a földrajzi jelzés bejegyzése iránti kérelem Bizottságnak való benyújtásának időpontját megelőzően a Közösség területén belül jóhiszeműen jegyeztek be vagy honosodott meg a használat révén, amennyiben erre a vonatkozó jogszabályok lehetőséget adnak, tovább folytatódhat az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés bejegyzése ellenére, amennyiben a védjegy érvénytelenségének vagy jogvesztésének megállapítása a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1988. december 21-i 89/104/EGK első tanácsi irányelv ( 6 ) és vagy a közösségi védjegyről szóló, 1993. december 20-i 40/94/EK tanácsi rendelet ( 7 ) értelmében nem indokolt.

(3) Az eredetmegjelölés vagy a földrajzi jelzés nem jegyezhető be, ha - figyelembe véve a védjegy hírnevét és elismertségét, valamint használatának eddigi időtartamát - a bejegyzés a termék valódi azonosságát illetően a fogyasztó megtévesztésére alkalmas.

15. cikk

(1) A Bizottságot egy bizottság segíti.

(2) Az e cikkre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat ( 8 ) 5. és 7. cikkét kell alkalmazni.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében megállapított időtartam három hónap.

(3) A bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

16. cikk

E rendelet alkalmazásának részletes szabályait a 15. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

18. cikk

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 12 hónap elteltével lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

Az 1. cikk (1) bekezdésében említett élelmiszerek:

- sör,

- növényi kivonatokból készült italok,

- kenyér, sütemények, cukrászsütemények, cukorkaáruk és egyéb pékáruk,

- természetes enyvek és gyanták,

- mustármassza,

- tésztafélék.

II. MELLÉKLET

Az 1. cikk (1) bekezdésében említett mezőgazdasági termékek:

- széna,

- illóolajok,

- parafa,

- kosenil (állati eredetű nyersanyag),

- virágok és dísznövények,

- gyapjú,

- fűz.

( 1 ) HL C 30., 1991.2.6., 9. o. és HL C 69., 1992.3.18., 15. o.

( 2 ) HL C 326., 1991.12.16., 35. o.

( 3 ) HL C 269., 1991.10.14., 62. o.

( 4 ) HL L 33., 1979.2.8., 1. o. A legutóbb a 91/72/EGK irányelvvel (HL L 42., 1991.2.15., 27. o.) módosított rendelet.

( 5 ) HL L 109., 1983.4.26., 8. o. A legutóbb a 90/230/EGK határozattal (HL L 128., 1990.5.18., 15. o.) módosított irányelv.

( 6 ) HL L 40., 1989.2.11., 1. o.

( 7 ) HL L 11., 1994.1.14., 1. o.

( 8 ) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.