A Szolnoki Törvényszék Bf.170/2007/4. számú határozata lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 77. §, 104. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 155. §, 352. §, 371. §, 372. §] Bírók: Fodor Erzsébet, Németh Pálné, Sólyomváriné dr. Csendes Mária

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság

2.Bf.170/2007/4. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság a Szolnokon 2007. évi április hó 10. napján tartott nyilvános ülés alapján a 2.Bf.170/2007. számú ügyben meghozta a következő

í t é l e t e t :

A lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés bűntette miatt vádlott neve ellen indított büntetőügyben a Tiszafüredi Városi Bíróság 2006. évi november hó 8. napján kihirdetett 4.B.131/2006/14. számú ítéletét m e g v á l t o z t a t j a :

A vádlott terhére megállapított cselekmény megnevezése helyesen:

lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntette.

A BRFK. Gazdasági Szervek Műszaki és Gépjármű Osztályán Bj.134/2005. tételszám alatt lefoglalt és 6. sorszám alatt őrzött 1 darab fegyvertartási engedély elkobzását m e l l ő z i, e tárgy lefoglalását megszünteti és azt a kiállító hatóságnak megküldeni rendeli.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét h e l y b e n h a g y j a.

I n d o k o l á s :

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen vádlott neve és védője felmentés érdekében jelentettek be fellebbezést.

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség 2.B.152/2007. számú átiratában a tényállás kiegészítése mellett indítványozta az elkobzásra vonatkozó rendelkezés módosítását, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását.

A vádlott és védője 3. sorszám alatt írásban is indokolta a felmentésre irányuló fellebbezését, ezen beadványban másodlagosan már indítványozták, hogy a megyei bíróság a vádlottat előzetes mentesítésben részesítse.

A másodfokú bíróság felülvizsgálva az elsőfokú bíróság eljárását és meghozott ítéletét megállapította, hogy az ügyben a bizonyítási eljárást a szükséges részletességgel lefolytatta, és az ítélkezése alapját képező tényállást túlnyomó részt helyesen rögzítette.

A megállapított tényállást azonban helyesbíti azzal, hogy a vádlott által engedély nélkül tartott lőfegyver gyártási száma helyesen: ........ (nyomozati irat 86 oldal, házkutatási jegyzőkönyv adata alapján).

vádlott neve az engedély megszerzésekor a bejelentett lakásáról bejelentés nélkül a hatóság előtt ismeretlen helyre költözött, emiatt a fegyvertartási engedély visszavonásáról rendelkező határozatot nem tudták részére kikézbesíteni. (nyomozati irat 3. oldali feljelentés)

A vádlott a budapesti lakásán tárolt lőfegyvert és lőszereket 1998. évben az abádszalóki lakásán helyezte el. (6. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyv 2. oldal 9. bekezdése)

A tényállás részének tekinti a megyei bíróság az ítélet 2. oldal utolsó előtti bekezdésben foglalt azon megállapítást, mely szerint 1991. szeptember 26. óta rendelkezett a vádlott fegyvertartási engedéllyel. Az engedély megszerzésekor hatályos 115/1991. (IX.10.) Korm. rendelet 20. § /1/ bekezdése szerint a lőfegyver, lőszer tartására kiadott engedély 4 évig érvényes, az érvényességi ideje alkalmanként további 4 évre meghosszabbítható, az egyéb feltételek fennállása esetén.

Ezen rendelkezés 1996. december 30. napjától akként módosult, hogy az érvényesség ideje 5 évre emelkedett.

A Be. 352. § /1/ bekezdés a./ pontja alapján ily módon kiegészített és helyesbített tényállás irányadó volt a fellebbezési eljárásban is.

Az elsőfokú bíróság a bizonyítékokat értékelő tevékenysége során logikai hibáktól mentes, részletes és meggyőző indokát adta annak, hogy a vádlott védekezését, - mely arra irányuló volt, hogy nem kapta meg a hatósági értesítést az engedély lejártáról, - miért vetette el, különös tekintettel arra, hogy maga a vádlott is elismerte tisztában volt az engedély érvényességének megújítási kötelezettségével.