A Szombathelyi Törvényszék K.20195/2010/4. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 330. §, 339. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 15. §, 68. §] Bíró: Sugár Tamás

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Vas Megyei Bíróság S.R. I.r.felperes és S.R.né II.r.felpereseknek -

Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatal alperes ellen -

közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A megyei bíróság az alperes határozatát a Nemzeti Közlekedési Hatóság Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatósága határozatára kiterjedően hatályon kívül helyezi és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezi.

Az alperes köteles megfizetni 15 napon belül a felperesek részére 21.875,- (huszonegyezer-nyolcszázhetvenöt) Ft perköltséget.

20.000,- (húszezer) Ft illetéket az állam visel.

A bíróság feljogosítja az I-II.r.felpereseket a lerótt 20.000,- (húszezer) Ft illeték adóhatóságtól történő visszaigénylésére.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I N D O K O L Á S :

A megyei bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján az alábbi tényállást állapította meg.

B. Város Önkormányzata építtető a Nemzeti Közlekedési Hatóság Regionális Igazgatósága felé 2009. május 28-án engedélykérelmet terjesztett elő a X. jelű önkormányzati út 29+674,30 km-szelvényében létesítendő gyalogátkelő tekintetében. A kérelemhez csatolta a tervdokumentációt, az építtetői nyilatkozatot, a közműkezelői és útkezelői hozzájárulást.

A terveket a P. Építő Kft. készítette.

A hatósági eljárás megindításáról az elsőfokú hatóság a B. város, P. u. 20.sz. alatt lakó felpereseket nem értesítette.

Az elsőfokú hatóság a 2009. június 15-én kelt határozatával B. Város Önkormányzata építtető kérelmének helyt adott és engedélyezte B. város területén, a P.utcában a X. jelű összekötő út 29+674,30 km -szelvényében gyalogos átkelőhely kialakítását meghatározott feltételekkel.

Az indokolás szerint a létesítés célja az út érintett szakaszán a közlekedésbiztonság javítása, főként a turistaszezonban megnövekedett gyalogosforgalom biztonságos levezetése. A kérelem és mellékletei, illetve a tervdokumentáció áttanulmányozása, a helyszín megtekintése után megállapította, hogy a rendelkező részben tett kikötések megtartása mellett az engedély megadásának akadálya nincs, a kialakítás elősegíti a közúti és gyalogos közlekedés biztonságos és színvonalas levezetését. Az elsőfokú hatóság hivatkozott a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.), valamint a 20/1984. (XI.21.) KM rendeletben (a továbbiakban: Rendelet), valamint annak mellékletében megjelent Forgalomszabályozási Műszaki Szabályzatban foglaltakra.

A határozatot az elsőfokú hatóság megküldte B. Város Önkormányzatának, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Megyei Igazgatóságának, az Égáz-Dégáz Zrt.-nek, valamint a P. Építő Kft.-nek.

Az elsőfokú hatóság a 2009. augusztus 18-án kelt iratában értesítette az építtetőt, hogy a fenti elsőfokú határozattal szemben a törvényes határidőn belül fellebbezés nem érkezett, a határozat jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált.

A jogerős határozat alapján elkezdődött a gyalogos átkelőhely és a kapcsolódó műtárgyak kialakítása.

Az I.r.felperes 2010. április 23-án iratot intézett az elsőfokú hatóság felé, melyben kifogásolta, hogy a gyalogos átkelőhely létesítéséről semmifajta értesítést nem kapott, nem értett egyet annak helyével. Véleménye szerint a tervezett gyalogos átkelőhely miatt kialakult közlekedési helyzet gátolja családját a szabad közlekedésben, pihenésben, megnehezíti az ingatlanon található üzlet megközelítését. Kérte a létesítés helyének felülvizsgálatát.

Az elsőfokú hatóság 2010. április 23-án kelt végzésével a gyalogos átkelőhely kialakításának engedélyezésével kapcsolatban 2010. április 27. napjára helyszíni szemlét rendelt el.

A helyszíni szemléről jegyzőkönyv készült, melyben a felperesek kifogásolták a gyalogos átkelőhely helyét, valamint azt, hogy az eljárásba ügyfélként nem vonták be őket.

A szemlén az elsőfokú hatóság képviselője átadta a felperesek részére az elsőfokú határozatot azzal a tájékoztatással, hogy a jogorvoslati határidő az átadás időpontjában megnyílt, illetve az eljárás irataiba a felperesek betekinthetnek. Tájékoztatta az engedélyest és a lebonyolítót, hogy a jogorvoslati lehetőség lezárásáig a határozat nem jogerős és nem végrehajtható. A határozat jogerőre emelkedéséig munka nem végezhető.

A felperesek a 2010. május 10-én kelt iratukban fellebbezést terjesztettek elő az elsőfokú határozattal szemben. Ebben továbbra is kifogásolták a létesítmény helyét, valamint azt, hogy nem kerültek bevonásra az elsőfokú eljárásba.

A fellebbezést elbíráló alperes a 2010. május 21-én kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

Az indokolásban hivatkozott a Rendelet 3.§ (2) bekezdésében, valamint az annak mellékletét képező Forgalomszabályozási Műszaki Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) 23. pontjában foglaltakra. Kifejtette, hogy a gyalogos átkelőhely a felperesi ingatlan kapubejárójának közvetlen közelébe kerül, ami valószínűsíti a felperesek érintettségét. Ennek megfelelően az elsőfokú hatóság helyesen járt el, amikor határozatát a felperesekkel közölte és részükre a jogorvoslat lehetőségét biztosította. A gyalogos átkelőhely kijelölésére vonatkozó előírások a hatósági eljárás kötelező ügyféli körét nem határozzák meg. A gyalogos átkelőhely kijelölése közvetlenül nem érinti a felperesek ingatlanát, ezért a felperesek bevonása az elsőfokú kijelölési eljárásban nem volt szükséges. A felpereseknek a gyalogos átkelőhely tervezett helyével és kialakításával kapcsolatos kifogásai a másodfokú eljárás során vizsgálhatóak voltak és a másodfokú hatósági vizsgálat eredménye az érdemi döntésre nem volt kihatással.

A gyalogos átkelőhely más helyen való megvalósíthatóságának vizsgálata nem tárgya a kijelölési eljárásnak. Amennyiben az átkelőhely létesítése következtében a felpereseknek igazoltan kára keletkezik, úgy a polgári jog szabályai szerint az építtetővel szemben léphet fel kártérítési igénnyel.

A felperesek a törvényes határidőn belül keresettel támadták az alperes határozatát, kérve annak bírósági felülvizsgálatát és ennek eredményeként a Pp.339.§-a alapján az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését és az alperes kötelezését az eredeti állapot helyreállítására. Álláspontjuk szerint az alperesi határozat az alábbi okok miatt jogszabálysértő:

- A 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 15.§ (1) és (2) bekezdése alapján a felperesek ügyféli státusza egyértelműen megállapítható. Az eljárás első percétől kezdve a felpereseknek ügyfélnek kellett volna minősülniük az őket megillető jogok összességével együtt. Az ügyféli jogállás figyelmen kívül hagyása olyan súlyos eljárásjogi jogszabálysértés, amely csak a határozat hatályon kívül helyezésével orvosolható. Az alperesi határozat a felperesek ügyféli minőségével kapcsolatban egymással ellentétes megállapításokat tartalmaz a 4. oldalon.

- A megvalósított gyalogos átkelőhely közvetlenül és jelentősen zavarja a B. város, P.u.20.sz. alatti ingatlan használatát, a magas és rendkívül erősen világító lámpák a beüzemelést követően zavarni fogják őket a nyugodt pihenésben.