A Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27369/2015/9. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 65. §, 85. §] Bíró: Dobó Viola

Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

4.K.27.369/2015/9. szám

A Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság dr. Szabó János ügyvéd (fél címe 2) által képviselt NNT Nonprofit Kft. (felperes címe) felperesnek - dr. Darázs Klaudia jogtanácsos (alperes címe) által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatóság (...) alperes ellen adóügyben hozott határozat felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t:

A bíróság a keresetet elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10023002-00299389-00000000 számú bankszámlára 15 napon belül 80 000 (nyolcvanezer) forint perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 194 240 (százkilencvennégyezer-kettőszáznegyven) forint feljegyzett eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

A bíróság a keresetlevél, az alperes érdemi nyilatkozata és a közigazgatási eljárás iratanyaga alapján a következő tényállást állapította meg:

I.

... Nagyközség Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat) 2007. július 1. napján feladat-ellátás és vagyonhasználati szerződést kötött a felperessel egyes kötelező önkormányzati feladatok ellátására. A szerződés 2-5. számú mellékleteiben a felek tételesen is rögzítették a felperes által ellátandó feladatok típusait.

Az önkormányzat a feladatok ellátásával összefüggésben felmerülő költségek, kiadások fedezésére 6 923 000 forint kompenzációt biztosított, melyet 6 egyenlő részletben vállalt átutalni. A szerződés 6. számú melléklete tartalmazta a felperes használatába adandó tárgyi eszközöket. A szerződés 3-4. pontjai előírták, hogy a felperes az egyes feladatok ellátásról naplókat köteles vezetni, mely naplók segítségével az önkormányzat ellenőrzi a felperes szerződés szerinti feladat-ellátását. Az ellenőrzéssel megbízott személy az egyes részletes feladatok elmaradásának észlelése esetén azt naplóban rögzíti, határidőt tűz azok végrehajtására. A kitűzött határidő eredménytelen eltelte esetén a folyósított kompenzációnak a mulasztás mértékéhez igazodó részét a felperes köteles az önkormányzatnak visszafizetni. A szerződés 9. pontjában a felek azt is rögzítették, hogy a felperes a kompenzációnak a szerződésben meghatározott feladatok fordításáról az éves beszámolóval egyidejűleg köteles írásban beszámolni, de az önkormányzat kérésére év közben is köteles tájékoztatást nyújtani a kapott kompenzáció felhasználásáról.

A szerződés 2007. november 20. napján kelt, I. számú módosításában a felek a kompenzáció 2008. évi összegét határozták meg.

A felek 2008. április 30. napján II. számú módosító megállapodást írtak alá, melyben foglaltak szerint a felperes a szerződés mellékleteiben részletezett feladatok ellátásával összefüggésben felmerülő kiadások, költségek fedezésére 2008. május 1-jei hatállyal átalány támogatást biztosít, melynek mértéke évi 20 000 ezer forint, mely összeget az önkormányzat havi bontásban, egyenlő részletekben utal a felperes számlájára.

A szerződés III. és IV. számú módosításával a felek a szerződés időbeli hatályát 2009. és 2010. éves időtartamra meghosszabbították.

A felperes 2011. I. negyedévben 5 000 ezer forint, 2011. II. negyedévben 5 200 ezer forint, míg 2011. III. negyedévben 5 000 ezer forint összeget szerepeltetett a 9672 Önkormányzattól kapott juttatás, támogatás főkönyvi számlán, melyet részére "kompenzáció" címen utalt át az önkormányzat.

Az elsőfokú adóhatóságként eljáró Nemzeti Adó- és Vámhivatal ... Megyei Adóigazgatósága a felperesnél a 2014. december 16-án kézbesített 14/04/390040/3477. számú megbízólevél alapján 2014. I-II. negyedévre vonatkozóan, a 14/04/390040/3476. számú megbízólevél alapján 2014. III. negyedévre általános forgalmi adó adónemben bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést végzett.

A revízió az értékesítést terhelő fizetendő általános forgalmi adó vizsgálata körében az önkormányzat részéről támogatás címen kifizetett összeget a felperes által nyújtott szolgáltatásnyújtás ellenértékének minősítette és az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) 13. § (1) bekezdése, 55. § (1) bekezdése, 138. §-a, 153. § (1) bekezdése, 184. §-a, 65. §-a, 259. § 6. pontja alapján megállapította, hogy az önkormányzat konkrét szolgáltatásnyújtást rendelt meg a felperestől, ezért a felperes részére a megrendelt szolgáltatás ellenében juttatott összeg adóalapot képez. A felperesnek a számla kibocsátásáról a támogatási összegek bankszámlán történő jóváírásakor legfeljebb a teljesítéstől számított 15 napon belül gondoskodnia kellett volna. Az adóhatóság az átutalt összegeket az Áfa tv. 70. § (1) bekezdés a) pontja alapján úgy vette figyelembe, amely már tartalmazza az adófizetési kötelezettségéhez szükséges fedezetet is. A beszerzést terhelő előzetesen felszámított levonható áfa vizsgálata körében feltárta, hogy a nyilvántartásokból nem különíthető el tételesen, hogy az egyes beszerzések felperes mely tevékenységéhez kapcsolódnak, ezért a megosztáshoz azt a levonási hányadost alkalmazta, ami a tárgyévre vonatkozó évközi és az adómegállapítási időszakok között a göngyölített adatok eredménye.

Az elsőfokú adóhatóság az ellenőrzés során feltárt tényállás realizálásaként 2015. március 10. napján meghozott 2035741345. iktatószámú határozatában 2014. I-II. negyedévre áfa adónemben mindösszesen 1 977 000 forint adókülönbözetet állapított meg a felperes terhére, melyet teljes egészében adóhiánynak minősített és kötelezte felperest annak megfizetésére. Az adóhiány után az elsőfokú adóhatóság az adóbírság mértékét 50%-os mértékben, 988 000 forint összegben határozta meg és a jegyzőkönyv keltéig az adóhiány után 45 000 forint összegű késedelmi pótlékot számított fel.

Az elsőfokú adóhatóság az ugyanezen a napon kelt, 2035741334. iktatószámú határozatában a 2014. III. negyedévre az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 178. § 3.pontjára figyelemmel áfa adónemben összesen 1 337 000 forint adókülönbözetet állapított meg, melyből 715 000 forintot jogosulatlan igénylésnek, 622 000 forintot adóhiánynak minősített. Az adóhiány után az Art. 170. § (1) bekezdése és 171. § (1) bekezdése alapján 668 000 forint adóbírságot szabott ki és az Art. 165. § (1)-(4) bekezdéseire figyelemmel 7 000 forint késedelmi pótlékot számított fel.

A felperes fellebbezése alapján eljárt jogelőd alperes a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ... Regionális Adó Főigazgatósága a 2015. július 28-án meghozott 3413322189. és a 341332200. iktatószámú határozataiban az elsőfokú határozatokat helybenhagyta. A határozatok indokolásában kifejtette, hogy a felperes, mint az önkormányzat által létrehozott nonprofit társaság nem része az államháztartásnak, nem költségvetési szerv, ezért az általa végzett feladatok az Áfa tv. szerinti gazdasági tevékenységnek minősülnek. Kiemelte, hogy a felperes csak közreműködik az önkormányzati feladatok elvégzésében és nem közvetlenül végzi azokat, ezért a vizsgált tevékenység nem tekinthető közhatalmi tevékenységnek. Az átadott pénzeszköz nem a társaság működését finanszírozza, hanem az önkormányzat megrendelésére elvégzett munkák ellenértékének minősül, melyről számlát kell kiállítania a felperesnek és áfát kell áthárítania. Kiemelte az alperes, hogy az önkormányzat részére nyújtott szolgáltatásokat a felperes is gazdasági tevékenységének körébe tartozó adóköteles szolgáltatásokként kezelte, mivel azok általános forgalmi adóját 100%-ban levonásba helyezte. Felperes más személyek részére is végzett szolgáltatást és e vonatkozásban is élt adólevonási jogával, azonban nyilvántartásában nem volt elkülöníthető, hogy a levonásba helyezett áfát mely tevékenységéhez használta fel.