A Soproni Járásbíróság B.482/2011/34. számú határozata közúti baleset okozásának vétsége tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 51. §, 52. §, 187. §, 338. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 339. §, 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 31. §] Bíró: Szabó Magdolna

Soproni Városi Bíróság

B.482/2011/34. szám

A Soproni Városi Bíróság Sopronban, a 2012. január 24. napján és 2012. június 21. napján megtartott nyilvános tárgyalás alapján - a vádlott kérelmére távollétében - meghozta a következő

Í T É L E T E T

vádlott neve vádlott: / aki:.... településen ..... napján született,

an: ......

........... szám alatti lakos,

német állampolgár,

személyi azonosító száma: ......./

b ű n ö s : 1 rb közúti baleset gondatlan okozásának vétségében / Btk. 187. § /1/ bek. /.

A bíróság ezért,

200 / kettőszáz / napi tétel pénzbüntetésre í t é l i.

Egy napi tétel pénzbüntetés összegét 500,- / ötszáz / Ft állapítja meg.

A kiszabott pénzbüntetés 100.000,- / egyszázezer / Ft, melyet meg nem fizetés esetén 200 napi fogházbüntetésre kell átváltoztatni.

Kötelezi a bíróság a vádlottat 251.149,- Ft bűnügyi költség megfizetésére, míg 33.000,-Ft költség az állam terhén marad.

I N D O K O L Á S

A Győri Városi Ügyészség vádlott neve vádlottat 1 rb, a Btk. 187. § /1/ bekezdésében meghatározott, eszerint minősülő közúti baleset gondatlan okozásának vétségével vádolta.

A bíróság a tárgyaláson a következő tényállást állapította meg:

vádlott neve vádlott legmagasabb iskolai végzettsége főiskola, gépészmérnök szakmát szerezett. Tíz éve nyugdíjas. A nyugdíj összege 1600,- euró. Családi állapota házas. Közös háztartásban ketten élnek. A felesége is nyugdíjas, nyugdíja 1000 euró. Kiskorú gyermeke nincs. Vagyona egy 2001-es évjáratú Opel Astra személygépkocsi. Tartozása nincs. Büntetve nem volt. Más büntetőeljárás nem folyik ellene. Két éven belül szabálysértési eljárás nem folyt vele szemben.

vádlott neve vádlott 2009. július 14. napján 17,26 óra körüli időben az általa vezetett KN-AB400 forgalmi rendszámú Opel Astra típusú személygépkocsival közlekedett a 84. számú főúton Kópháza felől Sopron irányába, amikor a jobb oldali első ülésen feléségét,tanú 6 utast szállította. Közlekedése során az egyik körforgalomból nem megfelelő helyen haladt ki, emiatt kereste azt a helyet, ahol meg tud fordulni.

Ebben az időben mögötte közlekedett tanú 2 az általa vezetett KHP-843 forgalmi rendszámú Opel Agila típusú személygépkocsival és a jobb oldali első ülésen tanú 4 utast szállította. Mögöttük közlekedett tanú 4 az általa vezetett személygépkocsival.

A vádlott a főút lakott területen kívüli 115. km szelvényében 20-30 km/h sebességgel, szorosan jobbra tartva közlekedve észlelte, hogy balra egy bekötőút van. Elhatározta, hogy lekanyarodik a bekötőútra, hogy meg tudjon fordulni.

tanú 2 az előtte lassan haladó, vádlott által vezetett személygépkocsi előzését sebessége gyorsításával megkezdte. Az előzés során - mivel a vádlott jobbra lehúzódva közlekedett - a terelővonal teljes átlépésre sem volt szükségese. Kb. 47-49 km/h sebességre gyorsítva haladt az előzendő gépjármű felé.

Ekkor a vádlott meggyőződési kötelezettsége nélkül, kb. 15 km/h sebességgel haladva megkezdte a balra történő kanyarodást. Ennek során gépjárműve bal oldali első ajtaja környezetével nekiütközött a mellette előzésében lévő gépjármű jobb oldali elejének. Az ütközés következtében a vétlen személygépkocsi bal oldalon az úttestről lehaladva az Ikva patakba hajtott.

A baleset következtében tanú 4 8 napon túl, kb. 4 hét alatt gyógyuló a lumbális I. csigolyatest beroppanásos törését, tanú 2 pedig 8 napon belül gyógyuló hasfal jobb oldalának zúzódását szenvedte el.

vádlott neve német állampolgárságú vádlott a tárgyaláson tagadta a terhére rótt bűncselekmény elkövetését és abban való bűnösségét.

Kérdésekre válaszolva tett a vádlott vallomást hivatkozva a nyomozati vallomása fenntartására.

Előadta, hogy Sopronból Balf irányába való közlekedése során eltévesztette az utat, így korrigálni kívánta útirányát. Egy körforgalomból - vissza Sopron felé - kihaladva az ismeretlen környéken olyan lehetőséget keresett, ahol lekanyarodhat, majd megfordulhat. Körülbelül 50 km/h-ra sebességre felgyorsított, illetve a keresgélés miatt újra lassabban haladt, de az "út közepén", amikor észrevett egy földutat balra, amit a megforduláshoz alkalmasnak vélt. Indexelni kezdett balra miután a tükörbe nézve meggyőződött arról is, hogy senki nem akarja őt előzni, de sávjában 10-20 méter haladás után megállt a felezővonal mellé sorolva, körülbelül a középvonaltól 20-30 cm-re, mert egy szemből érkező tehergépkocsi elhaladását várta. A szembe érkező gépjárműre koncentrált, ekkor már nem nézett hátra, nem figyelte a mögöttes forgalmat. Amikor a kormányt "alászedte" már állt a járművel, illetve épp, hogy gurulhatott kicsit és pár másodperc múlva megtörtént az ütközés.

A vádlott az elétárt helyszínrajzot megfelelőnek találta, az ő gépjárműve helyzetét is, ami az ütközés utáni állapotot mutatta. Kifogása az volt, hogy nem egy pontban történt az ütközést, mert járműve egész oldala sérült, ahogy azt a fényképfelvételek is bizonyítják (bár a rendőrség által készített fotóknál az általa készítetteket jobb minőségűnek ítélte).

A vádlott nyomozati vallomása a közlekedési szituációra vonatkozóan megegyezett a tárgyaláson a kérdésekre adott válaszai tartalmával, illetve a helyszínen általa előadottakkal. Ezen meghallgatásakor is megemlítette a vádlott, hogy mögötte sok autó volt, de azt akkor sem - és később a tárgyaláson sem - tudta, hogy a mögöttes járművel álltak vagy haladtak a baleset bekövetkezése előtt.

A védelem perbeszédében hangsúlyozta, hogy a "vádlott soha nem mondta..., hogy megállt volna a felezővonalnál, majd ezt követően megkezdte a balra-kanyarodást és ennek során ütközött....", hogy az ütközés előtt állásból (illetve 2 km/h sebességű haladásból) "megindult volna".

Továbbá kifogásolta, hogy a szakértő elhamarkodottan minősítette a vádlott által vezetett jármű magatartását és a sértetti gépkocsi helyzetét, így "ezen a vonalon indult a rendőrség...". Ezt követően a vádlott terhére rótt szabályszegés kapcsán a KRESZ: 31. § /6/ bekezdésben foglaltakat értelmezte a védelem és citálta a szakirodalmat. Hivatkozott arra, hogy saját forgalmi sávjában egy járműnek lehet oldalirányú mozgása, ami nem jelent kanyarodási szándékot, így a "vádlott nem volt a balra-kanyarodás megkezdésének pozíciójában,... ezért meggyőződési kötelezettség sem terhelte" a mögöttes forgalom tekintetében sem, így nem sértette meg a KRESZ. 31. § /6/ bekezdésben foglalt szabályt. Téves a vádiratban rögzített azon megállapítás is, hogy a vádlott járműve az úttest jobb oldaláról való mozgásával balra-kanyarodást kezdett volna meg. Ezzel szemben a sértetti jármű "megkezdte az előzést" helyzet sem állapítható meg, mert a vádlott a mögötte 14,5 m-el közlekedő Opel Agilát "teljes egészében a jobb oldali sávban halad"-ónak látta.

A bíróság a tárgyaláson az alábbi tanúkat hallgatta meg: