A Dabasi Járásbíróság P.20884/2015/65. számú határozata apaság vélelmének megdöntése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, (1) bek., 196. §, (1) bek., 293. §, (3) bek., 2013. évi V. törvény (Ptk.) 4:98. §, 4:99. §, 4:107. §, 4:109. §] Bíró: Fitosné dr. Mózsik Gyöngyi

9.P.20.884/2015/68. sorszám alatt kijavító végzés csatolva

DABASI JÁRÁSBÍRÓSÁG

9.P.20.884/2015/65.

A Dabasi Járásbíróság dr. Falatovics Katalin (2360 Gyál, Kőrösi u. 92.) ügyvéd, eseti gyám által képviselt felperes neve (...alatti lakos) felperesnek, dr. Fülöp Edina (1122 Budapest, Városmajor u. 33. I/1.) ügyvéd által képviselt, alperes neve (....) alperes ellen apaság vélelmének megdöntése iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A bíróság megállapítja, hogy .... kerületi Anyakönyvi Hivatalban anyakönyvezett ... anyától .... napján született ... utónevű gyermeknek nem alperes neve alperes az apja.

A bíróság az ítélet jogerőre emelkedése után megkeresi ... kerületi Anyakönyvi Hivatalt a kiskorú felperes születési anyakönyvi bejegyzésének fentiek szerinti módosítása végett.

A feljegyzett eljárási illetéket az Állam viseli.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az Államnak - külön felhívásra - 8.029.- (nyolcezer-huszonkilenc) forint megelőlegezett költséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a jelen bíróságnál, 3 példányban, írásban, a Budapest Környéki Törvényszékhez címezve kell előterjeszteni.

A felek kérhetik, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el. Amennyiben a fellebbezés csak a teljesítési határidővel, a perköltség viselésével, vagy annak összegével, az előzetes végrehajthatósággal kapcsolatos, vagy csupán az ítélet indokolása ellen irányul, a felek kérhetik, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el.

I N D O K O L Á S

A bíróság az eljárás adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A kiskorú felperes édesanyja és az alperes ....-től megszakítás nélküli élettársi kapcsolatban élnek. Kapcsolatukból ..... napján ...... utónevű gyermekük született, akinek megszületését követően a kiskorú felperes édesanyját az alperessel való közös kérelmére művileg meddővé tették. A kiskorú felperes édesanyja és alperes ezt követően egymással védekezés nélküli szexuális kapcsolatot élt, mely kapcsolat közöttük a kiskorú felperes .... napja közötti vélelmezett fogantatási idejében is fennállt.

A kiskorú felperes édesanyja interneten kapcsolatba került ......., akik hosszú éveken keresztül küzdöttek azért, hogy gyermekük legyen, de minden próbálkozásuk eredménytelen maradt. A kapcsolat felvételt követően a kiskorú felperes édesanyja és.... együtt felkeresték a .... Intézetet és a szükséges vizsgálatok - többek között annak megállapítását követően, hogy a kk. felperes édesanyjának nem lehet természetes úton gyermeke - elvégzése után sor került a megtermékenyített embrió beültetésére ...... napján.

A beültetésről az alperes tudott, ahhoz a kk. felperes megszületését követően, ..... napján kelt közjegyzői okiratban hozzájárult. A kiskorú felperes édesanyja és az alperes ..... napján házasságot kötött. A kiskorú felperes ..... napján született meg és az alperes nevére anyakönyvezték. A kk. felperes édesanyja és .....-en .... napján "egyezség gyermekelhelyezés tárgyában" teljes bizonyító erejű magánokiratban kijelentik, hogy kapcsolatukból ...-en ... napján közös gyermekük született, akit jelenleg az anya házastársa - alperes neve- gyermekeként ... néven anyakönyveztek az anya házasságának fennálltára tekintettel. Ezen okiratban az anya úgy nyilatkozott, hogy a felperes nem származik a házastársától (alperes neve alperestől), hanem annak biológiai apja ..., ebben a megállapodásban arról is megegyeztek, hogy .....-nál helyezik el a gyermeket, aki az egyezség bírósági jóváhagyásával egyidejűleg a gyermek vonatkozásában teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot tesz - vagy az illetékes gyámhivatal, vagy az illetékes bíróság előtt -, valamint hogy a gyermeket az anya ... napjával átadja .... apának, hogy a szombathelyi lakásában gondozza a felesége (...) segítségével. A kk. felperes anyja azt is vállalta, hogy megindítja a házastársa apasága vélelmének megdöntésére irányuló bírósági eljárást, arra tekintettel, hogy a gyermek apja nem a házastársa alperes neve, hanem ....

A fenti okiratban foglaltak nem mentek teljesedésbe.

A ... Megyei Kormányhivatal .... Járási Hivatal Hatósági és Gyámügyi Osztálya, mint elsőfokú hatóság hivatalból eljárást indított eseti gyám kirendelése ügyében. felperes neve részére a ... . napján kelt ..... számú határozatával dr. Falatovics Katalin ügyvédet eseti gyámul rendelte ki, megállapítva, hogy a gyermek érdekét szolgálja ügyére vonatkozóan eseti gyám kirendelése. Az eseti gyám feladatát felperes neve képviseletének ellátásában az apaság vélelmének megdöntése és az apaság megállapítása ügyében határozta meg.

A kk. felperes édesanyja (...) fellebbezése folytán a .... Megyei Kormányhivatal, mint II. fokú közigazgatási szerv, az I. fokú határozatot megváltoztatta akként, hogy az eseti gyám feladatát felperes neve törvényes képviseletének ellátásában jelölte meg alperes neve

apaság vélelmének megdöntése iránt indított peres eljárásban. A határozat indokolási részét megváltoztatta, a határozat egyéb rendelkezéseit változatlanul hagyta.

A határozat ellen a kk. felperes édesanyja fellebbezést terjesztett elő. Fellebbezésében előadta, hogy a Csjt. egyértelműen meghatározza a megtámadásra jogosultak körét, azonban a hatóság nem vette figyelembe, hogy a gyermek alapvető érdeke, hogy családban nőjön fel, a hatóság nem kísérelte meg kideríteni, hogy mi áll a kk. érdekében, a tényállást nem derítette fel teljes körűen. Perindítás akadálya, hogy a gyermek elmúlt egy éves. A hatóság nem értékelte, hogy a kérelmező nem tett teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot, nem tisztázta a hatóság, hogy a családi életből való kiszakítás a gyermek életét milyen mértékben befolyásolná és milyen hatással lenne a gyermekre nézve.

A ... Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság .... napján meghozott .... sorszámú ítéletével a keresetet elutasította, melyet a Kúria, mint felülvizsgálati bíróság ....napján kelt .... számú ítéletével hatályában fenntartott.

A kk. felperes eseti gyámja útján kérte a bíróságot, hogy állapítsa meg, hogy vér szerinti apja nem az alperes. Csatolta az édesanyja és .. által ...-en ..... napján kelt "egyezség gyermekelhelyezés tárgyában" megjelölésű teljes bizonyító erejű magánokiratot. Előadta, hogy .... apa és ... anya a ... Intézetben végzett külön törvény rendelkezései szerint lefolytatott emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásban vett részt és a felperesi gyermek származása a reprodukciós eljárás következménye. A beültetés időpontja ..... napja. Rögtön az első beültetés sikeres és eredményes lett, amelyből fogant és született a felperesi gyermek.

Előadta, hogy kk. felperes édesanyja (....) az interneten hirdette magát, hogy vállalna más számára terhesség kihordását. ... és felesége kereste meg ...-ot, aki elmondta, hogy neki már nem lehet gyermeke természetes úton, itt csak a lombik program jöhet szóba, mely megvalósulásának egyébként is feltétele, hogy az anyának természetes úton ne lehessen gyermeke. .... és ...... megbeszélték azt is, hogy a teherbeesés kizárólag mesterséges beültetéssel történhet. Közösen keresték fel a ... Intézetet, ahol a szükséges vizsgálatok elvégzésre kerültek és többek között az is megállapításra került hivatalosan is, hogy az anyának természetes úton nem lehet gyermeke.