A Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27793/2019/15. számú határozata. [1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 45/A. §, 59. §, 62. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 4:181. §, 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 2. §, 38. §, 62. §, 2017. évi I. törvény (Kp.) 85. §, 88. §, 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (Gyer.) 27. §, 28. §, 29/A. §, (1) bek., (5) bek., (6) bek.] Bíró: Kállai Erik

11.K.27.793/2019/15.

A Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság Dr. Méhes László ügyvéd által képviselt ...I. r. felperesnek, és dr. Méhes László ügyvéd által képviselt ...II. r. felperesnek - ...kamarai jogtanácsos által képviselt Győr-Moson Sopron Megyei Kormányhivatal (9022 Győr, Türr István u. 1.) alperes ellen - gyámhatósági ügyben hozott GYC-01/919-2/2019. számú döntés vizsgálatára - indított közigazgatási perben, amely perbe a felperes pernyertességének támogatása végett dr. Méhes László ügyvéd á ltal képviselt ... felperesi érdekelt, valamint az alperes pernyertességének támogatása végett dr. Bagoly Beáta ügyvéd által képviselt ...alperesi érdekelt belépett, meghozta a következő

í t é l e t e t:

A bíróság a felperesek keresetét elutasítja.

Kötelezi a felpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg 20.000 (húszezer) forint perköltséget az alperes részére, valamint 30.000 (harmincezer) forint perköltséget az alperesi érdekelt részére.

Kötelezi a felpereseket, hogy az állam javára az állami adó- és vámhatóság felhívásában megjelölt módon és számlára fizessenek meg 30.000 (harmincezer) forint feljegyzett kereseti illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

Indokolás

A bíróság a felperesek kereseti kérelme, az alperes védirata, a felperesi és alperesi érdekeltek nyilatkozatai, a megelőző eljárás iratai, valamint a tárgyalás adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg.

A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Téti Járási Hivatala a 2019. május 28. napján kelt GY-07C/GYH/271-12/2019. számú határozatával kk. ... és kk. ...gyermekek vonatkozásában a felperesek - mint apai nagyszülők - nagyszülői kapcsolattartás rendezése, illetve egyéb járulékos kérdések iránti kérelmét elutasította. A döntését azzal indokolta, hogy a gyermek érdeke, hogy mindkét szülővel minőségi időt tudjanak eltölteni, melyre hétvégenként, illetve a szünetek alkalmával van lehetőség. Az apai nagyszülők az anya kapcsolattartási idejében szeretnének unokáikkal találkozni, mely az anya kapcsolattartási jogát sértené. Az eljárás során kiderült, hogy a gyermekek találkoznak az apai nagyszülőkkel, az apai kapcsolattartások alkalmával, még az apa és az apai nagyszülők közötti távolság ellenére is. A hatóság álláspontja szerint a gyermekeknek érdekük, hogy a nagyszülőkkel kapcsolatot tartsanak, ami így is megvalósul, ugyanakkor az is a gyermekek érdekét szolgálja, hogy a gondozó szülőjével és barátaival is ugyanúgy közös élményekhez jusson, melyek hatékonyan segíthetik a közelmúltbeli feszült helyzet feloldását is. A gyámhatóság álláspontja szerint az apai nagyszülők részére biztosított, a hatóság által szabályozott kapcsolattartás a jelenlegi problémás viszonyok között további konfliktusforrás alapja lehet, mely nem áll a gyermekek érdekében. A szülőknek, illetve nagyszülőknek egymással egyeztetve az apa részére biztosított folyamatos kapcsolattartás keretében szükséges megoldani a nagyszülői kapcsolattartást.

A felperesek fellebbezése nyomán eljáró alperes a 2019. augusztus 9. napján kelt GYC-01/919-2/2019. számú határozatában a felperesek fellebbezését elutasította, és az elsőfokú határozatot az indokolás részbeni megváltoztatásával helyben hagyta. Az alperes az indokolásában hivatkozott arra, hogy az elsőfokú gyámhivatal a tényállás tisztázása érdekében tárgyalást tűzött ki, melyre a felpereseket, valamint az érdekelteket idézte. A tárgyalási napot megelőzően az alperesi érdekelt személyesen megjelent az elsőfokú hatóságon és tájékoztatta a hatóságot, hogy az idézésben szereplő időpontban nem tud megjelenni munkahelyi elfoglaltsága miatt, ezért a megjelenése napján a felperesi kérelemre személyesen terjesztette elő a nyilatkozatát. Az alperesi érdekelt az elsőfokú hatóságon 2019. május 7. napján a gyermekeivel is megjelent és kk. ...személyesen is nyilatkozott. 2019. május 8. napján - az idézés szerinti időpontban - I. r. felperes és a felperesi érdekelt megjelentek az elsőfokú hatóság előtt, ahol részletes nyilatkozatot tettek. Sérelmezték, hogy az alperesi érdekelt nem jelent meg a tárgyaláson. Az alperes a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyer.) 27. § (1) bekezdésére, 29. § (1) bekezdésére, valamint 29/A. § (1) és (5) bekezdéseire hivatkozva rögzítette, hogy a nagyszülői kapcsolattartási jog egy jogosultság, mely nem biztosít feltétlenül és minden körülményre tekintet nélkül jogot az unokával való kapcsolattartásra. A felek által tett nyilatkozatokból megállapítható, hogy a gyermekek találkoznak a felperesekkel az apai kapcsolattartások alkalmával a nagy távolság ellenére is, mert a felperesi érdekelt részükre biztosítja a kapcsolattartást. Az alperesi érdekelt sem tiltja, hogy a gyermekek a felperesekkel találkozhassanak. A határozat megjegyezte, hogy a bírói ítélet a felperesi érdekelt részére rendkívül tág és gyakori kapcsolattartási jogot szabályozott. Az alperes álláspontja szerint a felperesek részére biztosított, szabályozott keretek közötti kapcsolattartás nem indokolt, azt a szülőknek, illetve nagyszülőknek egymással egyeztetve a felperesi érdekelt részére biztosított folyamatos kapcsolattartás keretében szükséges megoldani, tekintettel arra, hogy a gyermekek érdeke, hogy mindkét szülővel minőségi időt tudjanak eltölteni, melyre hétvégente illetve a szünetek alkalmával nyílik lehetőség. Az alperes a döntésében a Gyer. 29/A. § (5) bekezdésére hivatkozva hangsúlyozta, hogy a gyermek érdeke mellett a kapcsolattartásra jogosult és a kapcsolattartára kötelezett méltányos érdekét és körülményeit is figyelembe kell venni a kapcsolattartásról való döntésben. Az indokolás részbeni megváltoztatását az tette szükségessé, hogy az elsőfokú hatóság a döntésében több helyen tévesen az anya kapcsolattartási jogára hivatkozott, holott az anyát, mint gondozó szülőt a gyermekkel együtt tölthető időtartam illeti meg.

Az alperes határozatával szemben a felperesek keresetet terjesztettek elő, melyben elsődlegesen az alperesi határozat megváltoztatását kérték akként, hogy az alperes kk. ... és kk. ... nevű unokáikkal a kapcsolattartást szabályozza oly módon, hogy folyamatos kapcsolattartás jogcímén legyenek jogosultak az unokáikkal minden páros hónap első páratlan hetén péntek 17 órától vasárnap 18 óráig az elvitel jogát és a visszavitel kötelezettségét is magába foglaló kapcsolattartásra. Kérték továbbá, hogy időszakos kapcsolattartás jogcímén legyenek jogosultak az unokákkal a nyári tanszünetben július 6. napjától július 10. napjáig levő időtartamban kezdőnap 9 órától befejező nap 9 óráig az elvitel jogát és a visszavitel kötelezettségét is magánban foglaló kapcsolattartásra.