A Fővárosi Ítélőtábla Bf.294/2019/9. számú határozata kábítószer-kereskedelem bűntette tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 457. §, 583. §, 590. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 82. §, 176. §, 177. §] Bírók: Mató Ágnes, Rédei Géza, Vincze Piroska

Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság

1.Bf.294/2019/9.

A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Budapesten, 2020. év február hó 11. napján megtartott tanácsülésen meghozta a következő

í t é l e t e t

A kábítószer kereskedelem bűntette miatt az I. r. vádlott és társai ellen indult büntetőügyben a Budapest Környéki Törvényszék 8.B.64/2018/38. számú ítéletét az I. rendű, a II. rendű és a III. rendű vádlottakkal szemben megváltoztatja.

Az I. rendű vádlott terhére megállapított bűncselekményt kábítószer kereskedelem bűntettének (Btk. 176. § (1) bekezdés IV. fordulat) minősíti.

Az I. rendű vádlottal szemben a kiszabott szabadságvesztés büntetést tartamát 1 (egy) évre, míg a szabadságvesztés büntetés felfüggesztésének próbaidejét 3 (három) évre mérsékli.

A II. rendű vádlottal szemben elrendelt vagyonelkobzást mellőzi és azt kizárólag a III. r. vádlottal szemben tekinti elrendeltnek.

A lefoglalással érintett 366.000,- (háromszázhatvanhatezer) forint lefoglalásának megszüntetésére és visszatartására vonatkozó rendelkezést mellőzi.

Egyebekben az ítéletet az I. rendű, a II. rendű, és a III. rendű vádlottakkal szemben helybenhagyja.

Az ítélet ellen további fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s:

[1] A Budapest Környéki Törvényszék a 2019. év szeptember hó 19. napján kihirdetett 8.B.64/2018/38. számú ítéletével az I. r. vádlott bűnösségét kábítószer-kereskedelem bűntettében (Btk. 177. § (1) bekezdés c) pont 2. fordulat cb) alpont 2. fordulat) állapította meg. Ezért őt 2 évi - végrehajtásában 5 évi próbaidőre felfüggesztett - szabadságvesztésre ítélte, továbbá I.r. vádlottal szemben 162.500,- forint erejéig vagyonelkobzást alkalmazott.

[2] A II. r. vádlott bűnösségét társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettében (Btk. 176. § (1) bekezdés 4. fordulat) állapította meg. Ezért őt 2 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 2 év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélte.

[3] A III. r. vádlott bűnösségét társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettében (Btk. 176. § (1) bekezdés 4. fordulat) állapította meg. Ezért őt a bíróság 2 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 2 év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélte.

[4] A II. r. és a III. r. vádlott esetében úgy rendelkezett, hogy e két vádlott a büntetés fele részének letöltését követően bocsátható feltételes szabadságra.

[5] A II. r. és a III. r. vádlottak vonatkozásában 366.000,- forint erejéig vagyonelkobzást is elrendelt.

[6] Az elsőfokú bíróság rendelkezett elkobzásról, az eljárás során lefoglalt bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről.

[7] A kihirdetett ítélettel szemben az ügyész jelentett be fellebbezést I. r. vádlott esetében a kiszabott büntetés súlyosítása végett, míg a II. és a III. r. vádlottal szemben a lefoglalt pénzt érintő rendelkezés pontosítása érdekében.

[8] A vádlottak és védőik a kihirdetett ítéletet tudomásul vették.

[9] A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF.806/2019/4. számú átiratában a bejelentett ügyészi fellebbezést mindhárom vádlottat érintően fenntartotta.

[10] Az ügyészi álláspont szerint az elsőfokú ítéletre vezetett záradék, mely szerint az ügydöntő határozat a II. r. és a III. r. vádlottak tekintetében - a vagyonelkobzásra vonatkozó rendelkezés kivételével - jogerőre emelkedett téves. A Be. 457. §-a szerint a fellebbezés az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését abban a részben függeszti fel, amelyet a fellebbezés folytán eljáró bíróság felülbírál. Mivel az ügyészi fellebbezés a II. és III. rendű vádlottak tekintetében az elsőfokú ítéletnek az egyszerűsített felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezését sérelmezte, ezért a II. és a III. rendű vádlottak tekintetében az ügyészi fellebbezés bejelentése a Be. 583. § (3) bekezdésének b) pontja szerint történt.

[11] Ilyen esetben a Be. 590. § (3) bekezdése szerint a fellebbezés korlátozott terjedelmű ugyan, de még ebben az esetben is a Be. 590. § (5) bekezdése alapján a másodfokú bíróság megvizsgálja az ún. feltétlen hatályú eljárási szabálysértéseket, a bűnösség megállapítására, a cselekmény minősítésére vonatkozó rendelkezést, valamint - az 590. § (6) bekezdése szerinti esetben - a büntetés kiszabására vagy intézkedés alkalmazására vonatkozó rendelkezést is, végül az 590. § (7) bekezdése alapján hivatalból dönt valamennyi, az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező kérdésben, valamint a szülői felügyeleti jogra és a polgári jogi igényre vonatkozó rendelkezésekről. Ebből következik, hogy jelen ügyben a másodfokú bíróságnak az elsőfokú ítéletnek olyan rendelkezéseit is felül kell bírálnia, amelyek az elsőfokú bíróság álláspontja szerint jogerőre emelkedtek.

[12] Tekintettel arra, hogy az ügyészség az I. r. vádlott esetében csak a büntetés mértékét kifogásolja, II.r és III. r. vádlottakat érintően pedig a lefoglalt pénzre illetőleg a vagyonelkobzásra vonatkozó rendelkezést, a fellebbezés elbírálása során a Be. 590. § (3) és (7) bekezdése irányadó.

[13] Az ügyészség álláspontja szerint a törvényszék az eljárásjogi szabályokat betartásával folytatta le eljárását, figyelemmel volt a 2017. évi XC. tv. (Be.) 2018. július 1. napjával történő hatályba lépésére.

[14] Ügyfelderítési kötelezettségének az ügyészi és védelmi indítványokat figyelembe véve lelkiismeretesen eleget tett. A Be. 607. § (1) és a Be. 608. § (1) bekezdésében írt hatályon kívül helyezési ok nem merült fel.

[15] A tényállásból a 18. életévét éppen hogy betöltött I. r. vádlott bűnösségére levont következtetés is okszerű, cselekményének minősítése törvényes.

[16] A büntetés kiszabása során az I. r. vádlott terhére és javára írható körülményeket alapvetően megfelelően vette számba a törvényszék, azonban ahogyan arra az első fokon eljárt ügyész fellebbezésének indoklása utal, nem volt figyelemmel a generális prevenció szempontjaira, amikor az enyhítő szakasz alkalmazásával a legminimálisabb mértékű szabadságvesztést szabta ki e terhelttel szemben, s annak végrehajtását még fel is függesztette. E terhelt a vádbeli időben rendszeresen értékesítette a kábítószert, mely tevékenységét édesapja közbeavatkozása szakította csak meg.

[17] Indokolt vele szemben ezért - még mindig az enyhítő § alkalmazásával - lényegesen súlyosabb, de a törvényi minimumot el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés alkalmazása és ehhez igazodóan a közügyektől történő eltiltása.

[18] A vagyonelkobzást - a megfogalmazásból kitűnően - a törvényszék a II. és a III. r. vádlottakat érintően egyetemlegesen alkalmazta, holott erre mód nincsen, annak összegét elkövetőként kell megállapítani (BH 2010.173).

[19] Helyesen utal arra is az ügyészi fellebbezés, hogy az ítélet 5. oldalán az összeg lefoglalásának megszüntetésére és a pénz visszatartására vonatkozó rendelkezés mellőzendő.

[20] Az egyéb rendelkezések az ügyészség szerint törvényesek.