BH 2006.8.251 A törlési per megindításának határidejét a közvetlen jogszerző javára szóló bejegyzési határozatnak az eredeti jogosult részére történő kézbesítésétől, illetve a jognak a közvetlen szerző javára történt ingatlan-nyilvántartási bejegyzésétől kell számítani [1997. évi CXLI. tv. 63. §].

Az I. r. alperes és B. M. 1989. május 26-án tartási szerződést kötött a B. D. u. 11. I. em. 11. szám alatti tanácsi bérlakás bérleti jogának folytatására. A bérlő a bérleti jog folytatásához szükséges egy év eltelte előtt elhunyt, ezért az I. r. alperesnek a bérleti jogviszony folytatásának a megállapítására irányuló kérelmét elutasították. A lakásban tartózkodó I. r. alperesnek egy másik lakást utaltak ki, majd a lakás rosszhiszemű, jogcím nélküli használójának minősítették. Vele szemben két alkalommal is végrehajtási eljárás indult, mely azonban megszűnt. Az I. r. alperes továbbra is a lakásban lakott.

Az I. r. alperes az állítása szerint részére postán megküldött, nem vitásan hamis kiutaló határozat és bérleti szerződés alapján az 1999. február 24-én létrejött szerződéssel 525 825 forint vételárért megvette a perbeli lakást a felperestől. Az I. r. alperes tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásba az M. számú határozattal került bejegyzésre.

Az ingatlan megvásárlásához szükséges összeget a II. r. alperes bocsátotta az I. r. alperes rendelkezésére, majd az 1999. április 1. napján létrejött szerződéssel 3 800 000 forint vételárért megvásárolta a lakást az I. r. alperestől. A II. r. alperes tulajdonjogának bejegyzése iránti kérelmet és az adásvételi szerződést 1999. április 7-én nyújtotta be a földhivatalhoz, tulajdonjogát az 1999. május 19-én kelt határozattal jegyezték be.

A II. r. alperes a 2000. október 19-én létrejött adásvételi szerződéssel 16 500 000 forint vételárért a perbeli ingatlant a III. r. alperesnek adta el. Tulajdonjoga 2001. január 15-én az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre került.

A felperes keresetében az adásvételi szerződések semmisségének a megállapítását, az eredeti állapot helyreállítását, tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését és az alperesek kötelezését kérte az ingatlan birtokába bocsátására. Állítása szerint az I. r. alperes nem volt a lakás bérlője, ezért a vele kötött adásvételi szerződés jogszabályba ütközik. A II-III. r. alperesek pedig azért nem szerezték meg az ingatlan tulajdonjogát, mert az I. r. alperes nem volt tulajdonos és a tulajdonjogot csak az ingatlan tulajdonosától lehet megszerezni.

A II-III. r. alperesek ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Arra is hivatkoztak, hogy a felperes az I. r. alperes tulajdonjogának bejegyzéséről szóló határozat kézbesítésétől számított hatvan napos határidőn túl indította meg a törlési pert.

Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy a felperes és az I. r. alperes, az I-II. r. alperesek között, valamint a II-III. r. alperesek között megkötött adásvételi szerződések semmisek. Megkereste a földhivatalt a III. r. alperes tulajdonjogának törlése és a felperes tulajdonjogának a bejegyzése érdekében és kötelezte a III. r. alperest, hogy a lakást harminc napon belül ürítse ki és bocsássa a felperes birtokába.

A II-III. r. alperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

Indokolásában kifejtette, hogy az I. r. alperes által a vételkor bemutatott kiutaló határozat és bérleti szerződés hamis volt. A felperes és az I. r. alperes között létrejött adásvételi szerződés tehát a lakástörvény rendelkezéseibe ütközik, ezért az semmis.

Álláspontja szerint a II-III. r. alperesek sikerrel nem hivatkozhatnak arra, hogy az ingatlan-nyilvántartásban bízva jóhiszeműen és ellenérték fejében szereztek tulajdonjogot. Az I. r. alperes tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba 1999. április 23-án jegyezte be a földhivatal. Az ingatlan-nyilvántartás közhitelességéről szóló vélelem a tulajdonjog bejegyzését kérő széljegyhez nem kapcsolódik, ezért a II. r. alperes nem hivatkozhat arra, hogy az ingatlan-nyilvántartás adataiban bízva szerzett tulajdonjogot. A III. r. alperes azonban már alappal hivatkozik a jóhiszeműen, a nyilvántartásban bízva és ellenérték fejében való tulajdonszerzésre, mert a II. r. alperes tulajdonjoga 1999. május 19-én kelt határozattal került az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre. A felperes a törlési pert ezen időponttól számított három éven belül megindította, ezért nem volt akadálya a II-III. r. alperesek tulajdonjoga törlésének, miután az I-II. r., valamint a II-III. r. alperesek között létrejött adásvételi szerződés, mint lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés semmis.

A jogerős ítélet ellen - annak megváltoztatása és a felperes keresetének az elutasítása érdekében - a II-III. r. alperesek terjesztettek elő felülvizsgálati kérelmet. Arra hivatkoztak, hogy jogerős ítéletében a bíróság tévesen értelmezte a törlési kereset megindításának határidejére vonatkozó rendelkezéseket. A felperes adásvételi szerződésének bejegyzéséről szóló határozatot a felperes részére megküldték. A keresetet azonban a felperes hatvan napon belül nem indította meg. A felperes az ingatlan­-nyil­vántartásról szóló törvény 63. §-ának (2) bekezdésében meghatározott hatvan napos határidőt elmulasztotta, emiatt eredménnyel nem kezdeményezheti az adásvételi határozatok semmisségének a megállapítását. A II-III. r. alperesek is alappal hivatkoznak a jóhiszeműen ellenérték fejében történő tulajdonszerzésre. Utaltak arra is, hogy a felperes szándékosan figyelmen kívül hagyta a rá vonatkozó rendelkezéseket akkor, amikor a lakást az I. r. alperesnek eladta. Jogellenes döntésének összes anyagi következményét nem lehet áthárítani a II-III. r. alperesekre a szerződések érvénytelenségének a megállapításával és az eredeti állapot helyreállításával.

A felperes ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.

A II-III. r. alperesek felülvizsgálati kérelme alapos, mert a jogerős ítélet jogszabálysértő.