31998R0088[1]

A Tanács 88/98/EK rendelete (1997. december 18.) a Balti-tenger, a Baeltek és az Øresund vizei halászati erőforrásainak védelme érdekében egyes technikai intézkedések megállapításáról

A Tanács 88/98/EK rendelete

(1997. december 18.)

a Balti-tenger, a Baeltek és az Øresund vizei halászati erőforrásainak védelme érdekében egyes technikai intézkedések megállapításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó Szerződésre és különösen annak 43. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére [1],

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [2],

(1) mivel a Balti-tenger, a Baeltek és az Øresund vizei halászati erőforrásainak védelme érdekében egyes technikai intézkedések megállapításáról szóló 1986. június 12-i 1866/86/EGK tanácsi rendeletet [3] gyakran és alapjaiban módosították; mivel átláthatósági és ésszerűségi okokból az említett rendeletet meg kell erősíteni;

(2) mivel a halászat és akvakultúra közösségi rendszerének létrehozásáról szóló 1992. december 20-i 3760/92/EGK tanácsi rendelet [4] 2. és 4. cikke alapján a Tanács feladata, hogy a rendelkezésre álló tudományos megfontolások fényében olyan védelmi intézkedéseket fogadjon el, amelyek az élő tengeri erőforrások fenntartható módon történő racionális és felelős kiaknázásának biztosításához szükségesek; mivel e célból a Tanács meghatározhat a halászfelszerelést és annak használati módjait érintő technikai intézkedéseket;

(3) mivel az említett technikai intézkedések közösségi szintű megállapításához meg kell határozni az elveket és bizonyos eljárásokat úgy, hogy minden tagállam irányítani tudja a felségterületéhez vagy joghatósága alá tartozó tengervizeken folytatott halászati tevékenységeket;

(4) mivel a 83/414/EGK tanácsi határozat [5] jóváhagyta a Közösség csatlakozását az Egyezményt aláíró államok képviselőinek Konferenciájáról készült Jegyzőkönyvvel módosított, a Halászatról és a Balti-tengerben és a Baeltekben lévő Élő Erőforrások Védelméről szóló, a továbbiakban "Gdanski Egyezményként" hivatkozott Egyezményhez;

(5) mivel a Gdanski Egyezmény a Közösségre vonatkozóan 1984. március 18-án lépett hatályba, és a Közösség elfogadta Dánia és a Német Szövetségi Köztársaság valamennyi, a Gdanski Egyezményben megállapított jogát és kötelezettségét;

(6) mivel a Gdanski Egyezmény által létrehozott Nemzetközi Balti-tengeri Halászati Bizottság a létrehozása óta nagyszámú intézkedést fogadott el a balti-tengeri halászati erőforrások védelmére és irányítására vonatkozóan, és 1985. szeptember 20-i, 1986. december 8-i, 1987. december 21-i, 1988. október 29-i, 1993. szeptember 20-i, 1994. szeptember 20-i és 1995. szeptember 11-i levelében értesítette a szerződő feleket a technikai intézkedések módosítására vonatkozó bizonyos ajánlásokról;

(7) mivel a Gdanski Egyezmény úgy rendelkezik, hogy a Közösségnek hatályba kell léptetnie az említett ajánlásokat a Balti-tenger, a Baeltek és az Øresund vizeiben az Egyezmény XI. cikkében szabályozott kifogásolási eljárás fenntartásával;

(8) mivel a kis halak fogásának minimalizálására a leghatékonyabb eszköz a halászat megtiltása olyan területeken, ahol azok nagy koncentrációban fordulnak elő,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A földrajzi terület meghatározása

(1) Ez a rendelet a Balti-tenger, a Baeltek és az Øresund Nyugatra a Hasenøre földnyelvtől a Gniben Pontig, a Korshage-től a Spodsbjerg-ig, és a Gilbjerg földnyelvtől a Kullenig húzott vonal által határolt vizeiben élő halászati erőforrások fogására és kirakodására vonatkozik. Nem vonatkozik az alapvonalakon belüli vizekre.

(2) A rendelet az alábbiakra vonatkozik:

- az (1) bekezdésben leírt földrajzi területen élő közösségi halászokra,

- minden halászra e területnek azokon a vizein, amelyek a tagállamok felségterületéhez vagy joghatósága alá tartoznak.

(3) A földrajzi területet 11, 22-32-ig számozott albontásra osztják, amelyek leírását az I. melléklet tartalmazza.

2. cikk

Halászati tilalom bizonyos fajokra vonatkozóan bizonyos földrajzi területeken bizonyos időszakokban

(1) Tilos a fedélzeten tartani az alább felsorolt időszakokban a vizekben fogott alábbi halfajokat:

Halfajok | Vizek | Tilalmi időszak |

Érdes lepényhal (Platichthys flesus) | 26. albontás | február 1-jétől április 30-ig |

Érdes lepényhal | 28. és 29. albontás az északi szélesség 59°30'-től délre | február 1-jétől április 30-ig |

Érdes lepényhal | 32. albontás | február 1-jétől június 30-ig |

Nőstény érdes lepényhal | 22. albontás, kivéve a II. mellékletben ismertetett földrajzi területet | február 1-jétől április 30-ig |

Sima lepényhal (Pleuronectes platessa) | 26. albontás | február1-jétől április 30-ig |

Sima lepényhal | 27., 28. és 29. albontás az északi szélesség 59°30'-től délre | február 1-jétől április 30-ig |

Nőstény sima lepényhal | 22. albontás, kivéve a II. mellékletben ismertetett földrajzi területet, és a 24. és 25. albontás | február 1-jétől április 30-ig |

Nagy rombuszhal (Psetta maxima) | 22., 24., 25. és 26. albontás | június 1-jétől július 31-ig |

Sima rombuszhal (Scophtalmus rhombus) | 22., 24., 25. és 26. albontás | június 1-jétől július 31-ig |

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseitől eltérve a tőkehal halászatakor az abban a bekezdésben említett tilalmi időszakban fogott érdes lepényhal és sima lepényhal mellékfogásából a hajón lévő összes tőkehalfogás tömegének 10 %-os korláton belüli mennyiség a hajón maradhat.

3. cikk

Minimális halméretek

(1) Egy hal akkor tekinthető méreten alulinak, ha kisebb mint a szóban forgó halfajra és vízre a III. mellékletben meghatározott minimális méret.

(2) A hal méretét zárt szájjal az orr csúcsától a farokúszó végéig kell mérni.

(3) A minimális méretűnél kisebb hal - még ha az ilyen hal mellékfogás része is - nem tartható a hajón, vagy nem rakodható át, nem rakodható ki, nem szállítható, nem dolgozható fel, nem tartósítható, nem adható el vagy nem tárolható, nem állítható ki vagy nem kínálható értékesítésre. Ezeket a fogás után azonnal vissza kell juttatni a tengerbe még élő állapotban, amennyiben lehetséges.

(4) A (3) bekezdéstől eltérően a méreten aluli tőkehalból a hajón lévő tőkehalfogás tömegének 5 %-os határértékén belüli mennyiség a hajón maradhat.

(5) A hering és spratt halászatakor a járulékos tőkehalfogás tömege nem haladhatja meg a fogás össztömegének 10 %-át. Ebből a járulékos tőkehalfogásból a méreten aluli tőkehal legfeljebb 5 %-a maradhat a hajón.

4. cikk

A mellékfogási százalék meghatározása

(1) A 2. cikk (2) bekezdésében említett mellékfogás százalékát a szétválogatás után a fedélzeten lévő tőkehal, vagy a raktározott vagy kirakodott tőkehal összmennyisége tömegének arányában kell meghatározni.

(2) A 3. cikk (4) bekezdésében említett mellékfogás százalékát a szétválogatás után a hajón lévő, vagy a raktározott vagy kirakodott összes hal összmennyisége tömegének arányában kell meghatározni.

(3) A mellékfogások százalékának meghatározására vonatkozó részletes szabályokat a 13. cikkben említett eljárásnak megfelelően lehet elfogadni.

5. cikk

Minimális hálószemméret

(1) Tilos bármilyen vonóhálót, dán kerítőhálót, vagy hasonló olyan hálót használni vagy vontatni, amelynek szemmérete kisebb a vizekre, az érintett halfajokra vagy halfajcsoportokra vonatkozóan a IV. mellékletben megállapított méretnél.

(2) Tilos olyan lehorgonyzott úszóhálót vagy eresztőhálót használni, amelynek a szemmérete kisebb a lazac halászatára vonatkozóan a IV. mellékletben megállapított méretnél.

(3) Tilos olyan kopoltyúhálót használni, melynek szemmérete kisebb a vizekre, az érintett halfajokra vagy halfajcsoportokra vonatkozóan a IV. mellékletben megállapított méretnél.

6. cikk

A háló szemméretének mérése

(1) A hálók ellenőrzése során a szemméretet tartós, formatartó anyagból készült 2 mm vastagságú tompa idomszerrel kell megmérni. Ennek több olyan párhuzamos oldalpárral kell rendelkeznie, amelyeknek mindegyikét közbenső, 8 cm hosszon 1 cm vastagságnyit elvékonyodó oldalak kötnek össze, vagy pedig csak ék alakú oldalai lehetnek, a fent említett elvékonyodás szerinti méretben. A szélességet mm-ben kifejezve az idomszer felületébe amennyiben van ilyen, mindkét párhuzamos oldalon, és az ék alakú részen bevésik. Az utóbbi esetben, a szélességet minden 1 mm-es távolságon be kell vésni és szabályosan ismétlődő módon jelezni kell.

(2) A háló szemméretének mérése során az idomszert vékonyabb végével előre tartva, a háló síkjára merőlegesen kell bevezetni a hálószembe, hogy a hálószem hosszanti tengelyét megmérhessük, amikor átlósan hosszirányban ki van feszítve. Az idomszert a hálószem nyílásába kézi erővel kell betolni annyira, hogy az ék alakú éleket a hálószem ellenállása állítsa meg. Az egyedi hálószem mérete az idomszernek a megakadás pontjánál mért szélességével lesz azonos.

(3) A háló szemméretét legalább 20, véletlenszerűen kiválasztott, a háló hosszanti tengelye mentén elhelyezkedő, egymás utáni hálószemből álló sorozat méretének átlagértéke határozza meg. Olyan hálószemek, amelyek 10 hálószemnél és 50 cm-nél közelebb vannak az összefűzésekhez, kötelekhez vagy a zsákvégzsinórhoz, nem számítanak bele a mérésbe. Ez a távolság az összefűzésekre, kötelekre és a zsákvégzsinórra merőlegesen, a mérés irányában kifeszített hálónál mérendő.

(4) A háló szemméretét csak akkor lehet megmérni, amikor a háló nedves.

(5) Az egyedi hálószem nem tekinthető méreten alulinak, ha a fajokra, vizekre és hálótípusra vonatkozóan a IV. mellékletben felsorolt minimális méretnek megfelelő keresztmetszetű idomszer könnyedén áthalad rajta.

7. cikk

A háló rögzítései

(1) Az 5. cikk (1) bekezdésétől eltérően megengedhető bármilyen húzóhálóhoz, dán kerítőhálóhoz, vagy hasonló hálóhoz, bármilyen vitorlavászonnak, hálónak, vagy más olyan anyagnak a zsákvég alsó felének külső részéhez történő rögzítése, amelynek feladata a kopás megelőzése vagy lassítása. Az ilyen anyagot csak a zsákvég elején és oldalperemein szabad rögzíteni.

(2) Az 5. cikk (1) bekezdésétől eltérően megengedhető a zsákvég külső részéhez és a hosszabbító elemhez egy merevítő köteg hozzáerősítése. A merevítő köteg egy olyan henger alakú hálókialakítás, amely teljesen körülveszi a zsákvéget és a hosszabbító elemet. Ez készülhet a kötélvéggel vagy a hosszabbító elemmel azonos, vagy ezeknél nehezebb anyagból. A merevítő köteg szemmérete legalább kétszerese a zsákvég szemméretének, kivéve, ha minimális szemmérete nem kisebb 80 mm-nél.

A merevítő köteg rögzíthető az alábbi pontokon:

a) az elülső szegélynél; és

b) a hátsó szegélynél; és/vagy

c) befűzhető körkörösen a zsákvéghez és a hosszabbító elemhez egy hálószemsor körül; vagy

d) befűzhető hosszanti irányban egyetlen szemsor mentén.

(3) Az 5. cikk (1) bekezdésétől eltérően megengedhető az olyan meg nem fordítható háló vagy flapper használata húzóhálókban, dán kerítőhálókban és hasonló hálókban, amelynek szemmérete kisebb, mint a zsákvégé.

A flapper felszerelhető a zsákvég belsejében vagy a zsákvég előtt.

A flapper elülső rögzítési pontja és a zsákvég hátsó vége közötti távolság legalább háromszorosa a flapper hosszúságának.

8. cikk

Felszereléshasználat

(1) Az egy bizonyos időszakban egy bizonyos földrajzi területen belül nem használható halászfelszerelést a hajón olyan módon kell elhelyezni, hogy az a tiltott területen a tilalmi időszakban ne legyen használatra előkészített állapotban. A tartalékfelszerelést külön kell elhelyezni olyan módon, hogy ne legyen használatra előkészített állapotban.

(2) A halászfelszerelés akkor tekinthető használatra nem előkészítettnek, ha:

- húzóháló, dán kerítőháló vagy hasonló háló esetében:

a) a kötélvezetőt a mellvéd vagy a szerelvény belső vagy külső oldalához erősítették; és

b) a húzózsinór vagy a vontatókötél ki van kapcsolva a kötélvezetőből vagy súlyokból,

- lazachalász-felszerelés esetében:

a) a hálót egy rögzítőbilinccsel lezárt fedél alá helyezték;

b) a köteleket és horgokat zárt dobozokban tartják,

- zsákos kerítőháló esetében a főhuzal vagy alin ki van kapcsolva a hálóból.

(3) Egész évben tilos húzóhálóval, dán kerítőhálóval és hasonló hálóval halászni a következő koordinátákhoz tartozó vonallal határolt földrajzi területen:

északi szélesség 54°23' | keleti hosszúság 14°35' |

északi szélesség 54°14' | keleti hosszúság 14°25' |

északi szélesség 54°17' | keleti hosszúság 14°17' |

északi szélesség 54°24' | keleti hosszúság 14°11' |

északi szélesség 54°27' | keleti hosszúság 14°25' |

északi szélesség 54°23' | keleti hosszúság 14°35' |

(4) Az (1) bekezdéstől eltérve tőkehalra történő halászáskor csak a tőkehal halászására engedélyezett felszerelés, vagy a IV. mellékletben megállapított méretnél nagyobb szemméretű eszköz tartható a hajón. Ha olyan halászfelszerelés található a hajón, amely nem engedélyezett tőkehalra történő halászatra, a tőkehal kirakodása tilos.

9. cikk

Lazac és tengeri pisztráng halászatára vonatkozó korlátozások

(1) Lazacra (Salmo salar) vagy tengeri pisztrángra (Salmo trutta) történő halászatkor tilos:

- eresztőhálót vagy lehorgonyzott hálót használni június 15-től szeptember 30-ig az északi szélesség 59°30'-től délre a 22-28., 29. albontás és a 32. albontás vizeiben,

- eresztőhálót vagy lehorgonyzott hálót használni június 1-jétől szeptember 15-ig az északi szélesség 59°30'-től északra a 29., 30. és 31. albontás vizeiben,

- lebegő horogsort és lehorgonyzott horogsort használni április 1-jétől november 15-ig a 22-31. albontás vizeiben,

- lebegő horogsort és lehorgonyzott horogsort használni július 1-jétől szeptember 15-ig a 32. albontás vizeiben.

A tiltott terület a tilalmi időszakban meghaladja az alapvonalaktól mért négy tengeri mérföldet, kivéve a 32. albontásban, és a keleti hosszúság 22°30'-től keletre lévő területen (Bengtskär világítótorony) a finn halászati területen belül, ahol a lebegő horogsorral és lehorgonyzott horogsorral történő halászat július 1-jétől szeptember 15-ig tilos.

(2) Lazacra (Salmo salar) vagy tengeri pisztrángra (Salmo trutta) történő halászatkor tilos:

- amennyiben a halászatot lehorgonyzott lebegő hálóval vagy eresztőhálóval végzik, egyszerre hajónként több mint 600 olyan hálót használni, amelyek hosszúsága egyenként nem haladja meg az eszköz főzsinórjában mért 35 métert. A halászat céljára engedélyezett hálók számán túl maximum 100 tartalékháló tartható a hajón,

- amennyiben a halászatot lebegő horogsorral vagy lehorgonyzott horogsorral végzik, hajónként egyszerre több mint 2000 horgot használni.

A lebegő horogsoron és lehorgonyzott horogsoron lévő horgok legkisebb távolsága a horogszár és a horoghegy között legalább 19 mm.

A halászathoz engedélyezett horgok számán túl maximum 200 tartalékhorog tartható a hajón.

Általános rendelkezések

10. cikk

(1) Tilos közvetlenül tőkehalra és lepényhalfélékre (Pleuronectidae) halászni azzal a szándékkal, hogy ezeket az emberi fogyasztástól eltérő célra rakodják ki.

(2) Halfogásra nem használható robbanó, mérgező vagy bódító anyag.

(3) Tilos olyan lehorgonyzott vagy lebegő halászfelszerelést használni, amely nincs bójákkal vagy más azonosító jelekkel megjelölve.

(4) Ha a 13. cikkben említett eljárásnak és a Gdanski Egyezményből eredő kötelezettségeknek megfelelően elfogadott szabályok ezt nem engedélyezik, tilos idegen fajokat a Balti-tengerbe, a Baeltekbe és az Øresundba engedni, vagy idegen fajokra és tokra halászni. Idegen fajok azok, amelyek természetesen nem fordulnak elő a Balti-tengerben, a Baeltekben és az Øresundban.

11. cikk

Ez a rendelet nem vonatkozik a kizárólag tudományos vizsgálatok céljából végzett olyan halászati műveletekre, amelyeket a tagállam, vagy az érintett tagállamok engedélyével és felügyelete alatt végeznek, és amelyekről a Bizottságot és azt a tagállamot, vagy azokat a tagállamokat, amelyeknek a vizeiben a kutatást végzik, előre értesítették.

Az első bekezdésben meghatározott célra fogott halat, rákféléket és puhatestű állatokat el lehet adni, tárolni lehet, és ki lehet állítani, vagy értékesítésre fel lehet kínálni, feltéve, hogy:

- azok megfelelnek a II. és III. mellékletben megállapított előírásoknak, és a 3759/92/EGK rendelet [6] 2. cikke alapján elfogadott forgalmazási előírásoknak, vagy

- azokat közvetlenül az emberi fogyasztástól eltérő célra adják el.

Az első bekezdésben említett műveletek bármelyikét végző hajónak a magával kell vinnie azon tagállam által kibocsátott engedélyt, amelynek a lobogója alatt hajózik.

12. cikk

Ez a rendelet nem vonatkozik olyan halászati műveletekre, amelyeket halak, rákfélék vagy puhatestű állatok mesterséges újratelepítése vagy áttelepítése során végeznek.

Az első bekezdésben meghatározott célból fogott halak, rákfélék és puhatestűek nem adhatóak el emberi fogyasztás céljára e rendelet többi rendelkezésének megsértésével.

13. cikk

(1) A tagállamok intézkedhetnek a halállomány védelméről és kezeléséről, az ilyen intézkedések az alábbiakat érinthetik:

a) szigorúan helyi halállomány, amelyek csak az érintett tagállam halászai számára képviselnek értéket; vagy

b) olyan feltételek vagy eljárások, melyek célja, hogy a fogást technikai intézkedésekkel korlátozzák; amelyek

i. a közösségi halászati rendeletekben foglaltakat kiegészítik; vagy

ii. az ilyen rendeletekben foglalt minimális követelményeken túllépnek;

feltéve, hogy az ilyen intézkedések kizárólag az érintett tagállam halászaira vonatkoznak, összeegyeztethetőek a közösségi joggal, és összhangban állnak a közös halászati politikával, vagy a Gdanski Egyezményből eredő kötelezettségekkel.

(2) A Bizottságot megfelelő időben értesíteni kell a nemzeti technikai intézkedések bevezetésére vagy módosítására vonatkozó bármilyen tervezetről ahhoz, hogy megtehesse észrevételeit.

Ha az ilyen értesítést követő egy hónapon belül a Bizottság ezt kéri, az érintett tagállam az értesítés dátumától számított három hónapra felfüggeszti a tervezett intézkedések hatálybalépését, hogy lehetővé tegye a Bizottság számára, hogy e határidőn belül dönthessen az intézkedéseknek az (1) bekezdésben foglalt rendelkezésekkel való összeegyeztethetőségéről.

Ha a Bizottság egy olyan döntésben, amelyről értesítenie kell a többi tagállamot, úgy találja, hogy egy tervezett intézkedés nem felel meg az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseknek, az érintett tagállam nem hajthatja végre az intézkedést a szükséges változtatások megtétele nélkül.

Az érintett tagállam haladéktalanul közli a többi tagállammal és a Bizottsággal az elfogadott intézkedéseket, ahol szükséges, a megfelelő változtatások megtétele után.

(3) A tagállamok a Bizottság kérésére minden olyan információt megadnak, amely annak becsléséhez szükséges, hogy a hazai technikai intézkedések megfelelnek-e az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseknek.

(4) A Bizottság kezdeményezésére, vagy bármely tagállam kérésére az a kérdés, hogy egy tagállam által végrehajtott nemzeti technikai intézkedés megfelel-e az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseknek, vizsgálatra beterjeszthető az Irányítóbizottsághoz a 3760/92/EGK rendelet 17. cikkének megfelelően, és döntés hozható a rendelet 18. cikkében szabályozott eljárásnak megfelelően. Ha ilyen döntést hoznak, a (2) bekezdés harmadik és negyedik albekezdése értelemszerűen alkalmazandó.

(5) Ha a Bizottság úgy találja, hogy a bejelentett intézkedés nem felel meg az (1) bekezdés rendelkezéseinek, az intézkedés közlésétől számított legfeljebb egy éven belül olyan határozatot hoz, hogy a tagállam fejezze be vagy módosítsa az intézkedést a Bizottság által megjelölt határidőn belül. A (2) bekezdés negyedik albekezdésének rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.

(6) Az akvakultúrára és a partról történő halászatra vonatkozó intézkedésekről a tagállamok a Bizottságot csak tájékoztatási célból értesítik.

Az "akvakultúra" a hal, rákfélék és puhatestűek a sós vagy édesvízzel kevert tengervízben történő tenyésztése.

14. cikk

E rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat a 3760/92/EGK rendelet 18. cikkében szabályozott eljárásnak megfelelően fogadják el.

15. cikk

Az 1866/86/EGK rendelet hatályát veszti.

Az említett rendeletre történő hivatkozás erre a rendeletre történő hivatkozásként értelmezendő, és azt a VI. melléklet A. részében szereplő korrelációs táblázatnak megfelelően kell olvasni.

16. cikk

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 20. napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 1997. december 18-án.

a Tanács részéről

az elnök

F. Boden

[1] HL C 304., 1997.10.6., 32. o.

[2] HL C 296., 1997.9.29., 31. o.

[3] HL L 162., 1986.6.18., 1. o. A legutóbb az 1821/96/EK rendelettel (HL L 241., 1996.9.21., 8. o.) módosított rendelet.

[4] HL L 389., 1992.12.31., 1. o. Az 1994. évi csatlakozási okmánnyal módosított rendelet.

[5] HL L 237., 1983.8.26., 4. o.

[6] A halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló 1992. december 17-i 3759/92/EGK rendelet (HL L 388., 1992.12.31., 1. o.). A legutóbb a 3318/94/EK rendelettel (HL L 350., 1994.12.31., 15. o.) módosított rendelet.

--------------------------------------------------

I. MELLÉKLET

AZ 1. CIKKBEN EMLÍTETT FÖLDRAJZI TERÜLET ALBONTÁSAI

22. albontás

A Hasenore földnyelvtől (északi szélesség 56°09', keleti hosszúság 10°44') a Jütland keleti partján a Gniben Pontig (északi szélesség 56°01', keleti hosszúság 11°18') Zeeland nyugati partján; majd Zeeland nyugati partja és déli partja mentén a keleti hosszúság 12°00'-nél lévő pontig; onnan délre Falster szigetéig; majd Falster szigetének keleti partja mentén Gedser Odde-ig (északi szélesség 54°34', keleti hosszúság 11°58'); majd keletre a keleti hosszúság 12°00'-ig; majd délre Németország partjáig; majd dél-nyugati irányban Németország partja mentén és a Jütland keleti partja mentén az indulási pontig húzott vonallal határolt vizek.

23. albontás

Zeeland északi partján a Gilbjerg földnyelvtől (északi szélesség 56°08', keleti hosszúság 12°18') Svédország partján Kullenig (északi szélesség 56°18', keleti hosszúság 12°28'); majd déli irányban Svédország partja mentén a Falsterbo világítótoronyig (északi szélesség 55°23', keleti hosszúság 12°50'); majd a Sund déli bejáratán keresztül a Stevns világítótoronyig (északi szélesség 55°19', keleti szélesség 12°28') Zeeland partján; majd északi irányban Zeeland keleti partja mentén az indulási pontig húzott vonallal határolt vizek.

24. albontás

A Stevns világítótoronytól (északi szélesség 55°19', keleti hosszúság 12°28') Zeeland keleti partján a Sund déli bejáratán át a Falsterbo világítótoronyig (északi szélesség 55°23', keleti hosszúság 12°50') Svédország partján; majd Svédország déli partja mentén a Sandhammaren világítótoronyig (északi szélesség 55°24', keleti hosszúság 14°12'); onnan a Hammerodde világítótoronyig (északi szélesség 55°18', keleti hosszúság 14°47') Bornholm északi partján; majd Bornholm nyugati és déli partja mentén egy a keleti hosszúság 15°00'-nél található pontig; onnan délre Lengyelország partjáig; majd nyugati irányban Lengyelország és Németország partja mentén a keleti hosszúság 12°00'-nél lévő pontig; majd északra az északi szélesség 54°34', és keleti hosszúság 12°00'-nél lévő pontig; majd nyugatra Gedser Odde-ig (északi szélesség 54°34', keleti hosszúság 11°58'-ig); onnan Falster szigetének keleti és északi partja mentén a keleti hosszúság 12°00'-nél található pontig; onnan északra Zeeland déli partjáig; majd nyugati és északi irányban Zeeland nyugati partja mentén az indulási pontig húzott vonallal határolt vizek.

25. albontás

Svédország keleti partján az északi szélesség 56°30'-nél lévő ponttól és keletre haladva Öland szigetének nyugati partjáig; majd Öland szigetétől délre haladva a keleti parton az északi szélesség 56°30'-nél lévő pontig, keletre a keleti hosszúság 18°00'-ig; majd délre Lengyelország partjáig; majd nyugati irányban Lengyelország partján a keleti hosszúság 15°00'-nél lévő pontig; majd északra Bornholm szigetéig; majd Bornholm déli és nyugati partjai mentén a Hammerodde világítótoronyig (északi szélesség 55°18', keleti hosszúság 14°47'); majd a Sandhammaren világítótoronyig (északi szélesség 55°24', keleti hosszúság 14°12') Svédország déli partján; majd északi irányban Svédország keleti partja mentén az indulási pontig rajzolt vonal által határolt vizek.

26. albontás

Az északi szélesség 56°30' és keleti hosszúság 18°00'-nél található ponttól és attól keletre a korábbi Szovjetunió nyugati partja felé haladva; majd déli irányban a korábbi Szovjetunió és Lengyelország partjai mentén a lengyel parton a keleti hosszúság 18°00'-nél lévő pontig; majd északra az indulási pontig húzott vonal által határolt vizek.

27. albontás

Svédország keleti szárazföldjén az északi szélesség 59°41' és keleti hosszúság 19°00'-nél lévő ponttól és attól délre haladva Gotland szigetének északi partjáig; majd déli irányban Gotland nyugati partja mentén az északi szélesség 57°00'-nél lévő pontig; majd nyugatra a keleti hosszúság 18°00'-ig; majd délre az északi szélesség 56°30'-ig; majd nyugatra Öland szigetének keleti partjáig; majd Öland szigetétől délre haladva annak nyugati partján az északi szélesség 56°30'-nél lévő pontig; majd nyugatra Svédország partjáig; majd északi irányban Svédország keleti partja mentén az indulási pontig húzott vonal által határolt vizek.

28. albontás

Az északi szélesség 58°30' és keleti hosszúság 19°00'-nél lévő ponttól, és attól keletre haladva a Saaremaa sziget nyugati partjáig; majd Saaremaa szigetétől északra haladva az annak keleti partján az északi szélesség 58°30'-nél lévő pontig; majd keletre a korábbi Szovjetunió partjáig; majd déli irányban a korábbi Szovjetunió nyugati partja mentén az északi szélesség 56°30'-nél lévő pontig; majd nyugati irányban a keleti hosszúság 18°00'-ig; majd északra az északi szélesség 57°00'-ig; majd keletre Gotland sziget nyugati partjáig; majd északi irányban a Gotland északi partján a keleti hosszúság 19°00'-nél lévő pontig; majd északra az indulási pontig húzott vonal által határolt vizek.

29. albontás

Svédország keleti szárazföldi partján az északi szélesség 60°30'-nél lévő ponttól és attól keletre haladva Finnország szárazföldi partjáig; majd déli irányban Finnország nyugati és déli partjai mentén a déli szárazföldi parton a keleti hosszúság 23°00'-nél lévő pontig; majd délre az északi szélesség 59°00'-ig; majd keletre a korábbi Szovjetunió szárazföldi partjáig; majd déli irányban a korábbi Szovjetunió nyugati partja mentén az északi szélesség 58°30'-nél lévő pontig; majd nyugatra a Saaremaa sziget keleti partjáig; majd Saaremaa szigettől északra haladva az annak nyugati partján az északi szélesség 58°30'-nél lévő pontig; majd nyugatra a keleti hosszúság 19°00'-ig; majd északra a Svédország keleti szárazföldi partján az északi szélesség 59°41'-nél lévő pontig; majd északi irányban Svédország keleti partja mentén az indulási pontig húzott vonal által határolt vizek.

30. albontás

Svédország keleti partjánál az északi szélesség 63°30'-nél lévő ponttól keletre Finnország szárazföldi partjáig; majd déli irányban Finnország partja mentén az északi szélesség 60°30'-nél lévő pontig; majd Nyugatra Svédország szárazföldi partjáig; majd északi irányban Svédország keleti partja mentén az indulási pontig húzott vonal által határolt vizek.

31. albontás

Egy, a Svédország keleti partjánál az északi szélesség 63°30'-nél lévő ponttól a Bothnia-öböltől Északra haladva Finnország nyugati szárazföldi partján az északi szélesség 63°30'-nél lévő pontig; majd Nyugatra az indulási pontig húzott vonal által határolt vizek.

32. albontás

Egy, a Finnország déli partjánál, a keleti hosszúság 23°00'-nél lévő ponttól a Finn-öböltől Keletre haladva a korábbi Szovjetunió nyugati partján az északi szélesség 59°00'-nél lévő pontig; majd nyugatra a keleti hosszúság 23°00'-ig; majd északra az indulási pontig húzott vonallal határolt vizek.

--------------------------------------------------

II. MELLÉKLET

A 2. CIKKBEN EMLÍTETT EGYES FÖLDRAJZI TERÜLETEK HATÁRAI

Földrajzi területek határai az Øresundban, a Nagy Beltben és a Kis Beltben a nőstény érdes lepényhalra és a nőstény sima lepényhalra történő halászat tekintetében:

- Falsterbo világítótorony - Stevns világítótorony

- Jungshoved - Bøgenæssand

- Hestehoved világítótorony - Maddes Klint

- Skelby templom - Flinthorne Odde

- Kappel templom - Gulstav

- Risingehale - Ærøhale

- Skjoldnæs - Pøls Huk

- Christian X híd, Sønderborg

--------------------------------------------------

III. MELLÉKLET

A 3. CIKK (1) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT LEGKISEBB MÉRETEK

Halfajok | Vizek | Minimális méret |

Tőkehal (Gadus morhua) | Az északi szélesség 59°30'-től délre lévő minden albontás | 35 cm |

Érdes lepényhal (Platichthys flesus) | 22-25. albontás | 25 cm |

26-28. albontás | 21 cm |

29. és 32. albontás az északi szélesség 59°30'-től délre | 18 cm |

Sima lepényhal (Pleuronectes platessa) | 22-25. albontás | 25 cm |

26-28. albontás | 21 cm |

29. és 32. albontás az északi szélesség 59°30'-től délre | 18 cm |

Nagy rombuszhal (Psetta maxima) | 22-32. albontás | 30 cm |

Sima rombuszhal (Scophthalmus rhombus) | 22-32. albontás | 30 cm |

Angolna (Anguilla anguilla) | 22-32. albontás | 35 cm |

Lazac (Salmo salar) | 22-32. albontás | 60 cm |

--------------------------------------------------

IV. MELLÉKLET

AZ 5. CIKKBEN MEGHATÁROZOTT LEGKISEBB HÁLÓSZEMMÉRET

Halfajok | Vizek | Háló típusa | Minimális hálószemméret A hosszú átló hossza |

Tőkehal (Gadus morhua) | 22-32. albontás | Kopoltyúhálók | 105 mm |

22-32. albontás | vonóhálók, dán kerítőhálók és hasonló hálók | 105 mm |

22-32. albontás | Húzóhálók, dán kerítőhálók és hasonló hálók | 120 mm |

Lepényhalfélék (Pleuronectidae) | 22-27. albontás | Húzóhálók, dán kerítőhálók, hasonló hálók és kopoltyúhálók | 120 mm |

28. albontás | Húzóhálók, dán kerítőhálók, hasonló hálók és kopoltyúhálók | 110 mm |

29. és 32. albontás az északi szélesség 59°30'-től délre | Kopoltyúhálók | 100 mm |

Húzóhálók, dán kerítőhálók és hasonló hálók | 110 mm |

22-32. albontás | Húzóhálók, dán kerítőhálók és hasonló hálók | 105 mm |

Hering (Clupea harengus) | 22-27. albontás | Húzóhálók, dán kerítőhálók és hasonló hálók | 32 mm |

28. és 29. albontás az északi szélesség 59°30'-től délre | Húzóhálók, dán kerítőhálók és hasonló hálók | 28 mm |

30-32. albontás és 29. albontás az északi szélesség 59°30'-től északra | Húzóhálók, dán kerítőhálók és hasonló hálók | 16 mm |

Spratt (Sprattus sprattus) | 22-32. albontás | Húzóhálók, dán kerítőhálók és hasonló hálók | 16 mm |

Lazac (Salmo salar) | 22-32. albontás | Lehorgonyzott lebegő hálók és eresztőhálók | 157 mm |

--------------------------------------------------

V. MELLÉKLET

SPECIÁLIS SZELEKTÁLÓ ESZKÖZÖK

A speciális, a IV. mellékletben részletezett szemméretű húzóhálók, dán kerítőhálók és hasonló hálók szelektivitásának biztosítása érdekében az alábbi kétféle szelektáló ablaktípus engedélyezett:

Szelektáló ablak (1. típus)

A tőkehalhalászatban alkalmazott húzóhálók és dán kerítőhálók zsákvégéhez két műanyag bevonatú teljesen nyitott rombusz alakú hálószemes szelektáló ablakot kell rögzíteni. A hálónyílás nem lehet kisebb, mint 105 mm. A szelektáló ablakot külön hálóval kell rögzíteni (a normál rombusz alakú háló és a szelektáló ablak hálószemei között). A háló szemméretét ezen a külön hálón a szelektáló ablak szemoldalának és négyzetgyök kettőnek a szorzata adja.

A szelektáló ablakot a zsákvég mindkét oldalán rögzíteni kell; a zsákvég hátsó vége és az ablak közötti távolság 40-50 cm. Az ablak hosszúsága a zsákvég teljes hosszának 80 %-a, az ablak magassága pedig 50 cm magas. Az ablakot oly módon kell felszerelni, hogy az ablak felső és alsó szegélye közötti távolság 15-20 cm legyen.

Szelektáló ablak (2. típus)

Meghatározás

Az ablakokat a zsákvégbe épített téglalap alakú léhésdarabok alkotják. A zsákvégben két ablak van.

Méret

Mindegyik ablak legalább 45 cm széles a teljes hosszúság mentén. Mindegyik ablak legalább 3,5 m hosszú az oldalakon mérve (lásd a 2. ábra 1. rajzát).

Léhésanyag

A háló legkisebb szemmérete az ablakban 105 mm. Ezek a hálószemek négyzet alakúak, azaz az ablak mind a négy oldalát kötőfonal alkotja (lásd a 2. ábra 2. rajzát). A léhést úgy kell beszabni, hogy a kötőfonalak a zsákvég hosszirányához képest párhuzamosan és merőlegesen helyezkedjenek el (2. rajz). Az ablak szélessége nyolc nyitott négyzet alakú hálószem méretével azonos. Az ablak hosszúsága 57-62 négyzet alakú hálószem méretével azonos (lásd a 2. ábra 2. rajzát).

Elhelyezkedés

A zsákvéget a jobb és a bal oldal mentén elhelyezett szegélykötelek felső és alsó panelre osztják (lásd a 2. ábra 1. rajzát). A két ablak az alsó panelen helyezkedik el, közvetlenül a szegélykötélnél, az alatt (lásd a 2. ábra 1. rajzát). Az ablakok a zsákvégtől legalább 2 méternyire, de 2,5 méternél nem távolabb végződnek.

Az ablak elülső vége nyolc hálószem szélességben csatlakozik a normál zsákvéghálóhoz (lásd a 2. ábra 3. rajzát). Az egyik oldalt a szegélykötélhez vagy közvetlenül a szegélykötél mellett csatlakoztatják, a másik oldalt pedig a normál zsákvég alsó paneljének léhésanyagához csatlakoztatják, a hálószemek csomómentes egyenes vonalának csomóit követve.

Hálószemméret az egész zsákvégben

A zsákvég minden része meg kell hogy feleljen a 105 mm-es legkisebb hálószemméret követelményének.

1. ábra

Szelektáló ablak - 1. típus

+++++ TIFF +++++

2. ábra

Szelektáló ablak - 2. típus

+++++ TIFF +++++

Anégyzet alakú hálószemekből álló magassága 0,48 m

+++++ TIFF +++++

A zsákvégkeresztmestszete

+++++ TIFF +++++

2. rajz: A négyzet alakú hálószemekből álló ablakok léhésanyagaAjánlott előírás

+++++ TIFF +++++

3. rajz: Az ablak beszabása a zsákvégekbeAjánlott előírás

--------------------------------------------------

VI. MELLÉKLET

A. RÉSZ

KORRELÁCIÓS TÁBLÁZAT

1866/86/EGK RENDELET | E rendelet |

1. cikk | 1. cikk |

2. cikk (1) bekezdése | 2. cikk (1) bekezdése |

2. cikk (1a) bekezdése | - |

2. cikk (2) bekezdése | 2. cikk (2) bekezdése |

3. cikk | 3. cikk |

4. cikk | 4. cikk |

5. cikk | 5. cikk |

6. cikk | 6. cikk |

7. cikk | 7. cikk |

8. cikk | 8. cikk |

9. cikk | 9. cikk |

10. cikk | 10. cikk |

11. cikk | 11. cikk |

12. cikk | 12. cikk |

13. cikk | 13. cikk |

14. cikk | 14. cikk |

- | 15. cikk |

- | 16. cikk |

I. melléklet | I. melléklet |

II. melléklet | II. melléklet |

III. melléklet | III. melléklet |

IVa. melléklet | - |

IVb. melléklet | IV. melléklet |

V. melléklet | V. melléklet |

- | VI. melléklet |

B. RÉSZ

AZ 1866/86/EGK RENDELETET MÓDOSÍTÓ RENDELETEK

| HIVATALOS LAP |

SZÁM | oldal | dátum |

A Tanács 1987. július 23-i 2244/87/EGK rendelete | L 207. | 15 | 1987.7.29. |

A Tanács 1988. július 18-i 2178/88/EGK rendelete | L 191. | 7 | 1988.7.22. |

A Tanács 1989. április 5-i 887/89/EGK rendelete | L 94. | 4 | 1989.4.7. |

A Tanács 1991. július 15-i 2156/91/EGK rendelete | L 201. | 1 | 1991.7.24. |

A Tanács 1995. szeptember 18-i 2250/95/EK rendelete | L 230. | 1 | 1995.9.27. |

A Tanács 1996. szeptember 16-i 1821/96/EK rendelete | L 241. | 8 | 1996.9.21. |

--------------------------------------------------