BH 2022.2.47 I. Amennyiben a másodfokú bíróság a felülbírálat során nem jut el az anyagi jogi felülbírálatig, fel sem merül az elsőfokú bíróság ítéletének és eljárásának anyagi pervezetéssel összefüggő vizsgálata.

Kapcsolódó határozatok:

Pécsi Járásbíróság P.20692/2019/40., Pécsi Törvényszék Pf.20259/2020/6., Kúria Pfv.21336/2020/5. (*BH 2022.2.47*)

***********

II. A Pp. 172. § (3) bekezdése szerinti megállapítási kereset eljárásjogi feltételeinek vizsgálata nem tartozik az anyagi pervezetés körébe, azzal összefüggésben a bíróságot anyagi pervezetési kötelezettség nem terheli. [2016. évi CXXX. tv. (Pp.) 172. § (3) bek., 237. § (1)-(5) bek., 369. § (1)-(4) bek., 370. § (4) bek.]

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes és akkori - a perben nem álló - élettársa mint vevők, valamint az alperes mint eladó 2017. december 12-én ingatlan adásvételi előszerződést (a továbbiakban: perbeli előszerződés) kötöttek a perbeli ingatlanra vonatkozóan. A kivitelezést az adásvételi szerződés mellékletét képező műszaki leírásban meghatározott szerkezetkész állapotig az alperes, míg a befejező építési munkák elvégzését a felperes élettársa vállalta. A vételárat a szerződő felek bruttó 10 000 000 forintban határozták meg, amelyből a vevők az előszerződés aláírásakor 2 000 000 forintot teljesítettek, ebből 1 000 000 forintot foglalóként.

[2] A vételár fennmaradt 8 000 000 forint összegű részét a vevőknek a szerződés 3.3. pontja szerinti ütemezésben, részletekben kellett megfizetniük. A 3.4. pont értelmében, amennyiben a vevők a fizetési ütemek bármelyikével 15 munkanapot meghaladó késedelembe esnek, az eladó jogosult a szerződéstől a foglalóra vonatkozó rendelkezések alkalmazásával, írásban, mindennemű előzetes felszólítás nélkül elállni. Ebben az esetben az elállás közlését követő 30 napon belül elszámolásnak volt helye.

[3] A felek a szerződésben a műszaki átadás-átvétel és a birtokátruházás folyamatát is meghatározták.

[4] Az alperes és a felperes 2018. május 7-én - a szerződésben rögzített átadás-átvételi eljárás mellőzésével - jegyzőkönyvet vettek fel arról, hogy e napon a szerkezetkész épület kifogástalan minőségben és mennyiségben elkészült. A nagyszoba korlátja, az épület homlokzati vékonyvakolata és színezése azonban még nem volt készen.

[5] A vevők erre az időpontra 8 000 000 forintot fizettek ki. A fennmaradt 2 000 000 forintból a felperes 2018. július 6-ig 1 000 000 forintot teljesített, a további 1 000 000 forint kapcsán a szerződő felek szóban úgy állapodtak meg, hogy abból 500 000 forintot 2018. július 6-án, további 500 000 forintot a későbbiekben megrendelt pótmunkák elvégzését követően, a végső elszámoláskor jogosultak és kötelesek teljesíteni.

[6] A szerződők személyét a felek 2018. július 6-án a perbeli előszerződést közös megegyezéssel módosították úgy, hogy vevői pozícióban kizárólag a felperes maradt.

[7] Az alperes 2019. január 23-án valamennyi, a perbeli előszerződésben és az azt módosító okiratban megjelölt műszaki leírásban és az előszerződés 2.3. pontjában írt munkálatot, valamint a felperes által megrendelt pótmunkákat elvégezte, utóbbiakról 2019. január 30-án 563 613 forint összegű számlát állított ki, majd 2019. február 18-án - 2019. február 26-i fizetési határidővel - a jogszerűen visszatartott 500 000 forint megfizetésére hívta fel a felperest.

[8] Ezen utóbbi összeg megfizetésére - a fizetési határidő eredménytelen elteltére figyelemmel - az alperes 2019. március 11-ig póthatáridőt tűzött. Az említett számlát a felperes 2019. március 4-én kifizetés nélkül küldte vissza.

[9] Az alperes 2019. március 12-én a perbeli előszerződéstől elállt. Az elállási nyilatkozatot a felperes 2019. március 14-én átvette, annak jogszerűségét azonban nem ismerte el, és 500 000 forintot átutalt az alperesnek, aki azt visszautalta részére. Ezt követően a felperes 2019. március 20-án ezt az összeget ügyvédi letétbe helyezte, és 2019. március 26-án felhívta az alperest a végleges adásvételi szerződés megkötésére.

[10] Az elállásra tekintettel az alperes 2019. április 11-én a felperes által a beépített anyagok tekintetében teljesített 895 305 forintot, valamint 8 500 000 forint kifizetett vételárelőleget utalt vissza a felperesnek, 1 000 000 forint foglaló megtartása mellett.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[11] A felperes módosított keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes 2019. március 19-én kelt elállása nem volt jogszerű.

[12] Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.

Az első- és a másodfokú ítélet

[13] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. A perbeli igényt érdemben vizsgálva, a becsatolt okiratok és a lefolytatott tanúbizonyítás eredményeként azt állapította meg, hogy az alperes elállása jogszerű volt.

[14] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a per főtárgyára vonatkozó részében a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 383. § (1) és (2) bekezdései alapján - eltérő indokolással - helybenhagyta.

[15] Határozatának indokolásában rámutatott: a felperes kizárólag megállapításra irányuló kereseti kérelmet terjesztett elő, ezért mindenekelőtt a Pp. 172. § (3) bekezdésének második mondata értelmében e kereseti kérelem feltételeinek fennállását kellett hivatalból vizsgálni. A Pp.-hez fűzött kommentárra utalva kifejtette a megállapítási kereset mibenlétét és kiemelte annak két konjunktív feltételét: egyrészről azt, hogy a jogvédelem a felperest az alperessel szemben megillesse, másrészt, hogy a felperes marasztalást (teljesítést) a jogviszony természeténél fogva vagy a kötelezettség lejártának hiányában, vagy más okból ne kérhessen. Rögzítette, hogy bármelyik feltétel hiányában a kereset elutasítandó.

[16] A Ptk. 6:73. § (1) bekezdésére utalva a másodfokú bíróság hangsúlyozta, hogy a felperes a perbeli előszerződés alapján követelhette annak teljesítését, azaz az adásvételi szerződés megkötését, a bíróságtól pedig annak létrehozását. Miután a perbeli előszerződésben, illetve a későbbiek során a peres felek által meghatározott teljesítési határidő eltelt, megnyílt a felperes igénye marasztalási - azon belül annak speciális fajtája, a jogalakítási [Pp. 172. § (4) bekezdés] - kereset előterjesztésére. E jogszabályhely szerint a felek jogállapotának vagy jogviszonyának megváltoztatása - létrehozása, megszüntetése vagy módosítása - iránt akkor terjeszthető elő kérelem, ha azt jogszabály kifejezetten megengedi. E jogszabály pedig a perbeli esetben a másodfokú bíróság álláspontja értelmében a Ptk. 6:73. §-ának (1) bekezdése.

[17] A jogerős ítélet indokolása szerint minderre tekintettel a felperes megállapításra irányuló kereseti kérelmének egyik szükségképpeni feltétele (a marasztalásra irányuló kérelem lehetőségének hiánya) nem állapítható meg, ennek következménye a kereset ítélettel való elutasítása.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

[18] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezése és elsődlegesen a keresetének helyt adó határozat hozatala, másodlagosan a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása érdekében. Az ügy érdemére kiható jogszabálysértésként a Pp. 172. § (3) bekezdése és 369. § (4) bekezdése mellőzését, valamint a Ptk. 6:73. § (1) bekezdése és a Pp. 172. § (4) bekezdése téves alkalmazását jelölte meg.