BH 1997.1.34 Külföldi választott bírósági határozatnak a magyar jog szerinti végrehajtása [Vht. 208. és 210. §, az 1962. évi 25. tvr.-tel kihirdetett, New Yorkban 1958. június 10-én kelt Egyezmény II. és V. cikke].

Az elsőfokú bíróság végzésében - a Vht. 208. §-a alkalmazásával - tanúsította, hogy a végrehajtást kérő kérelme alapjául szolgáló külföldi választott bírósági határozat a magyar jog szerint a belföldi bíróság határozatával azonos módon végrehajtható.

A végzés ellen az adós fellebbezett, annak hatályon kívül helyezését, illetőleg a végrehajtás elrendelése iránti alaptalan kérelem elutasítását kérte. Az adós a fellebbezése indokaként a következőkre hivatkozott: A felek között nem jött létre választott bírósági megállapodás, mert a hajóraklevélen szereplő választott bírósági előírás nem értékelhető olyan írásbeli megállapodásként, mint amely a felek kétoldalú akaratelhatározása és nyilatkozata szerint jött létre, így nem felel meg az 1962. évi 25. tvr.-tel kihirdetett, a külföldi választott bírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, New Yorkban 1958. június 10-én kelt Egyezmény II. cikkében foglaltaknak.

A végrehajtást kérő észrevételében az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását kérte. Értékelése szerint: az Egyezmény II. cikke 1. pontjából következően a megállapodás szigorú értelmezése ellen szól az, hogy az "írásbeli megállapodás" kifejezésen a szerződésben foglalt választott bírósági kikötést, továbbá a felek által aláírt, illetőleg levél- vagy táviratváltásban foglalt választott bírósági megállapodást kell érteni. A felek - az ez irányú telexváltásból kitűnően - megállapodtak a londoni választott bíróság illetékességében, valamint alávetették magukat az angol anyagi és eljárásjogi szabályoknak.

Az adós fellebbezése az ügy érdemére vonatkozóan nem alapos.