3023/2012. (VI. 21.) AB végzés
alkotmányjogi panasz visszautasításáról
Az Alkotmánybíróság teljes ülése alkotmányjogi panasz tárgyában - Dr. Lévay Miklós alkotmánybíró különvéleményével - meghozta a következő
végzést:
Az Alkotmánybíróság az 1/1999. Büntető jogegységi határozat Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára irányuló alkotmányjogi panasz befogadását visszautasítja.
Indokolás
I.
[1] 1. Az indítványozó 2010. március 11-én a Legfelsőbb Bíróság Bhar.l.390/2009/8. számú végzésével összefüggésben terjesztett elő alkotmányjogi panaszt, melyben az 1/1999. Büntető jogegységi határozat (a továbbiakban: BJE) alkotmányellenességének vizsgálatát kezdeményezte. Az Alkotmánybíróság 2010. május 11-én felhívta az indítványozót, hogy igazolja: a végzést mikor kézbesítették a részére. A felhívást követően a panaszt - figyelemmel arra, hogy a végzést 2010. január 8-án kézbesítették, vagyis a panasz elkésett - az indítványozó jogi képviselője absztrakt normakontrollra irányuló kérelemként tartotta fenn.
[2] Az Alkotmánybíróság 2012. január 19-én az indítványozót az eljárás megszűnésének megállapításáról és arról tájékoztatta, hogy indítványát alkotmányjogi panaszként terjesztheti elő, ha ennek törvényi feltételei fennállnak. Az indítványozó 2012. március 14-én érkezett beadványában - az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján - alkotmányjogi panaszt nyújtott be, és kérte a BJE Alaptörvénybe ütközésének megállapítását.
[3] A panaszban kifejtette, hogy "a Legfelsőbb Bíróság 1/1999. BJE jogegységi határozata alkotmányellenes, az Alaptörvény B. cikk (I) bekezdésébe, valamint XXVIII. cikk (4) bekezdésébe ütközik, mert lehetővé teszi azt, hogy az elkövetéskor hatályos törvény és joggyakorlat helyett, a jogegységi határozat alapján, elbíráláskor egy súlyosabb büntetési tételű bűncselekményt alkalmazzanak, és így az elkövetéskor hatályos szabályozáshoz képest, figyelemmel a joggyakorlatra is, hátrányosabb helyzetbe hozzák a vádlottat." Utalt a Legfelsőbb Bíróság Bhar.l.390/2009/8. számú végzésével befejezett ügyre, de bírói döntés ellen nem terjesztett elő alkotmányjogi panaszt.
[4] 2. Az Abtv. 56. § (1) bekezdése előírja, hogy az alkotmányjogi panasz érdemi elbírálása előtt dönteni kell annak befogadásáról. A panaszt akkor lehet befogadni, ha az megfelel az Abtv. 26-27. és 29-31. §-aiban foglalt feltételeknek. A jelen esetben a panasz nem felel meg ezeknek a követelményeknek.
[5] A panaszt a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet benyújtani [Abtv. 30. § (1) bekezdés - az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 48. § (2) bekezdése]. A Legfelsőbb Bíróság Bhar.l.390/2009/8. számú végzésével befejezett üggyel kapcsolatban benyújtott panasz elkésett.
[6] 3. A panaszban támadott BJE a Btk. 2. §-ának visszaható hatályú alkalmazásáról szól, ha a Btk. Különös Részének valamely keretkitöltő jogszabályi rendelkezésében a bűncselekmény elkövetése után változás következik be. A rendelkező része szerint "ha a Btk. Különös Részének valamely rendelkezése ún. keretdiszpozíció, és az annak keretét kitöltő jogszabályi rendelkezésekben a bűncselekmény elkövetése után olyan mérvű változás következik be, amely a kötelezettség megszüntetésével vagy a tilalom feloldásával az addigi büntetőjogi védelmet megszünteti, e változás - a meghatározott időre szóló jogszabályok kivételével - a Btk. 2. §-ának második mondatára figyelemmel az elbíráláskor hatályban lévő büntetőjogi szabályozás visszaható hatályú alkalmazását alapozza meg."
[7] Az Abtv. 26. § (2) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság eljárása kivételesen akkor is kezdeményezhető, ha a) az alaptörvény-ellenes jogszabály rendelkezésének alkalmazása vagy hatályosulása folytán közvetlenül, bírói döntés nélkül következett be a jogsérelem, és b) nincs a jogsérelem orvoslására szolgáló jogorvoslati eljárás, vagy a jogorvoslati lehetőségeit az indítványozó már kimerítette.
[8] A jelen esetben nem állapítható meg, hogy a BJE közvetlenül, bírói döntés nélkül okozhatta volna az indítványozó által állított jogsérelmet.
[9] Mindezekre figyelemmel a panasz befogadását vissza kellett utasítani.
Budapest, 2012. május 22.
Dr. Paczolay Péter s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke, előadó alkotmánybíró
Dr. Balogh Elemér s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lévay Miklós s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Stumpf István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Balsai István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Pokol Béla s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szalay Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szívós Mária s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lévay Miklós alkotmánybíró különvéleménye
[10] Nem értek egyet sem a végzés rendelkező részével, sem annak indokolásával. Álláspontom szerint az alkotmányjogi panaszt be kellett volna fogadni és érdemben el kellett volna bírálni.
[11] A 2012. január 1-jén az Alkotmánybíróság előtt utólagos absztrakt normakontroll címén folyamatban volt ügyek indítványozói számára az Abtv. 71. § (3) bekezdése biztosítja, hogy indítványukat 2012. március 31-ig - az Abtv. 26. §-ában foglalt feltételeknek megfelelően - alkotmányjogi panasszá alakítsák. Az Abtv. 71. § (4) bekezdése szerint az ilyen ügyekben a határidőkre vonatkozó szabályokat nem kell (nyilván nem is lehet) alkalmazni. Az indítványozó a 2012. március 14-én érkezett beadványában ennek eleget tett.
[12] Az Abtv. 71. § (3) bekezdése nem tesz különbséget az ügyek között az eljárás "előélete" (korábban alkotmányjogi panaszból átalakított utólagos normakontroll vagy célzottan benyújtott utólagos normakontroll) szempontjából. Úgyszintén nem tartalmaz olyan megkötést, mely szerint az átalakítás kizárólag a 26. § (2) bekezdésére alapozva történhetne meg. Ugyanakkor a 26. § (2) bekezdése a törvény szerint egyébként is kivételes rendelkezés.
[13] Az átalakított indítvány mindenben megfelel az Abtv. 26. § (1) bekezdése szerinti, illetve az Abtv. egyéb rendelkezéseiben támasztott formai és tartalmi feltételeknek; így az indítványozó igazolta érintettségét (minthogy az alapügy terheltje volt), s az állított alapjogi sérelem (a súlyosabb jogszabály visszaható hatályú alkalmazása) pedig alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés. Az Abtv. 37. § (2) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz eljárásban - függetlenül annak típusától - az egyéb feltételek fennállása esetén a jogegységi határozat felülvizsgálatára is jogosult.
[14] A fentiek alapján az alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróságnak érdemben el kellett volna bírálnia.
Budapest, 2012. május 22.
Dr. Lévay Miklós s. k.,
alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: IV/2571/2012.