A Fővárosi Törvényszék P.632410/2004/30. számú határozata jogsértés megállapítása (SZERZŐI jogsértés megállapítása) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §, 360. §, 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 5. §, 13. §, 94. §] Bíró: Csíkyné dr. Szobácsi Julianna

ööFŐVÁROSI BÍRÓSÁG

8.P.632.410/2004/30.

A Magyar Köztársaság nevében!

A Fővárosi Bíróság dr. Baltay Levente ügyvéd /2360. Gyál, Körösi út 104. szám/ által képviselt felperesnek

a Szepesi és Társai Ügyvédi Iroda /1119. Budapest, Fehérvári út 84/A. - dr. Feldmáyer Lea ügyvéd/ által képviselt alperes ellen

szerzői jogsértés megállapítása és egyéb iránt indított perben meghozta és kihirdette a következő

Í T É L E T E T :

A Fővárosi Bíróság megállapítja, hogy az alperes megsértette a felperes személyhez fűződő szerzői jogát, amely az ... című általa is szerzett dalhoz fűződik, amikor a felperes jóhírnevére sérelmes módon azt jogosulatlanul megváltoztatta az általa sugárzott M-s műsorhoz kapcsolódóan.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 500.000 Ft-ot /azaz Ötszázezer forintot/ nemvagyoni kártérítés címén, és az összeg után 2004. január 15-től a kifizetésig terjedő időre járó törvényes mértékű kamatot.

A bíróság az 5.500.000 Ft /azaz Ötmillió-ötszázezer Ft/ megfizetése iránti keresetet elutasítja.

A peres felek költségeiket maguk kötelesek viselni.

A bíróság kötelezi a felperest és az alperest, hogy külön felhívásra fizessenek meg az államnak 180.000-180.000 Ft /azaz Egyszáznyolcvanezer-Egyszáznyolcvanezer Ft/ illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt a Fővárosi Ítélőtáblához címzett, a Fővárosi Bíróságnál 4 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye, amelyet a másodfokú bíróság kérelemre - a tárgyalás mellőzésének a törvényben meghatározott eseteiben is - tárgyaláson bírál el, illetőleg a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelemre tárgyaláson kívül bírál el.

I N D O K O L Á S :

Az "..." című dalt az AMSZ, közös jogkezelő szervezet nyilvántartása szerint zeneszerzőként FM, szövegíróként , a felperes szerezte.

A peres eljárásban tanúként meghallgatott HP előadása szerint a ... zenekar dala, az ... című mű hangszerelője volt. Ez a dal is úgy született, mint más esetben is. A zenei alapötleteket, a harmóniát, és az énekhez kapcsolódó dallamot a zenekar egyik gitárosa, FM készítette, a dalszöveget, mint minden más esetben is, a felperes. A zenekari próbákon, ahol a tanú a hangszerelésben működött közre, az eredeti zenei anyag is változott, csiszolódott, és a szöveges rész is. Ennek ellenére a dal lényegében ugyanaz maradt a hangszerelés után is, mint ahogyan eredetileg megszületett. Lényegében a zenekar valamennyi tagja hozzájárult a végleges forma elkészültéhez, bár szerzői jogi szempontból az nem tekinthető hozzájárulásnak a mű alkotása szempontjából.

Az alperes által üzemeltetett ... ... csatornán ... óta sugározzák a M-s című műsort.

Az alperes maga sem tagadta, hogy a M-s című műsorhoz a ... együttes ... című dalának részletét is felhasználták olyan formában, hogy csak a dallam hallható, a szöveges rész nem. Egyébként .... óta folyamatosan eleget tesznek az adatszolgáltatási kötelezettségüknek, és az AMSZ közös jogkezelő szervezethez minden esetben adatokat nyújtanak be, és jogdíjfizetési kötelezettségüket teljesítik is.

Az alperes csatolta azt aközös jogkezelő szervezettől származó levelet is, amelyben megerősítették, hogy ... óta folyamatosan adatszolgáltatási kötelezettségének az alperes eleget tesz, jogdíjfizetési kötelezettségét teljesíti, és ezzel felhasználási jogot szerez, a befizetett jogdíjat pedig a felosztási szabályzat szerint a szerzőknek a közös jogkezelő szervezet kifizette.

A felperes a bírósághoz benyújtott keresetében azt adta elő, hogy az ... című eredeti daltól eltérően hangszerelt főcím zenéről megállapítható, hogy a zeneművet átdolgozták. Mint a mű egyik szerzője és az előadóművész az átdolgozásra engedélyt nem adott, és ahhoz sem járult hozzá, hogy a zeneművet a M-s főcímzenéjeként felhasználják.

Az alperes több éve folyamatosan használja a kérdéses zeneművet, és a zenemű nem csak a M-s sugárzásakor hangzik el, hanem naponta többször is hallható, hiszen az alperes a műsorajánlások alkalmával is felhasználja azt.

Az alperes a felperes kérelmére azt közölte írásban, hogy a műsor sugárzásának kezdetekor beszerezte a szükséges engedélyeket.

A felperes álláspontja azonban az volt, hogy engedélyt tőle is kellett volna közvetlenül szerezni, az alperes nem tájékoztatta a felhasználásról, hozzájárulásának hiányában pedig jogosulatlan felhasználás történt.

A keresetlevélben írt követelés szerint a felperes azt kérte, hogy a bíróság állapítsa meg a jogsértő állapot fennállását az Szjt.94.§./1/ bekezdés a./ pontja alapján, az f./ pont szerint kötelezze az alperest a gazdagodás megfizetésére, amelyet jogfenntartással 6.000.000 Ft-ban állapított meg a felperes, és az összeg után a törvényes mértékű késedelmi kamatot és költségét is kérte.

A felperes a peres eljárás folyamata alatt a keresetlevélben előterjesztett kérelmét elsődleges kereseti kérelemként tartotta fenn, másodlagosan azt kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy az a körülmény, hogy a dal szövegét elhagyták, a zenét átírták, sérti a felperesnek a mű csorbítatlanságához fűződő jogát.

Amikor a felperes bizonyítási indítványára a SzT szakvéleménye megszületett, a felperes kereseti kérelmét megváltoztatta, és az addig másodlagos kereseti kérelemnek való helyt-adást kérte, azaz annak megállapítását, hogy az alperes a felperes szerzői jóhírnevére sérelmes módon változtatta meg a zeneművet.

Ebből eredően a felperest nemvagyoni hátrány érte, a nemvagyoni kártérítés összegét változatlanul 6.000.000 Ft-ban tartotta fenn.

A felperes a bíróság felhívására összegezte eddigi zenei pályafutását, és ennek keretében a következőket adta elő:

Már 8-10 évesen indult, és több első helyezést is elért megyei népdaléneklő versenyeken. Ebben az időben már az alapokat, a szolfézst és az éneket iskolában tanulta, ahol kórustag is volt.

13 évesen az iskolatársaival zenekart alakítottak. A gimnáziumi évei alatt pedig a számára írt dalokat énekelte. Az első gimnáziumi zenekar, amelyben énekelt, a ... volt, egyetemi klubokban, fesztiválokon és pub-okban játszottak. Az ... ...iskola jazz-ének szakán tanult, és együtt énekelt olyan jazz-zenészekkel, akik külföldön is ismertek voltak.

Ezzel egyidőben a zenekarral egyre dallamosabb, "slágeresebb" dalokat készítettek, a szövegeket és a dallamokat jobbára a felperes írta. A dalok többsége egyébként FMel közös szerzeményük volt, harmadik szerzőjük ... volt. Valamennyi, a ... együttes által szerzett dalnak szerzője a szöveges részt illetően, és előadója is. Emellett a dalszerkezetekbe, a harmóniamenetekbe, és egyes hangszeres témákba is beleszólt.

1.... táján a ... Kiadónál dalait lemezen is kiadták. A zenekar ekkor vette fel a ... nevet.

Az ekkortájt szerzett, ... című dal platina album része lett, azaz több mint 30.000 példányban adták el.