31996R1292[1]

A Tanács 1292/96/EK rendelete (1996. június 27.) az élelmiszersegélyezési politikáról, az élelmiszersegélyek kezeléséről és az élelmezésbiztonság elősegítésére szolgáló különleges műveletekről

A TANÁCS 1292/96/EK RENDELETE

(1996. június 27.)

az élelmiszersegélyezési politikáról, az élelmiszersegélyek kezeléséről és az élelmezésbiztonság elősegítésére szolgáló különleges műveletekről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 130w. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára ( 1 ),

a Szerződés ( 2 ) 189c. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően,

mivel jelenleg, csakúgy, mint a korábbiakban mindig, az élelmiszersegélyezés a Közösség fejlesztési-együttműködési politikájának fontos területe;

mivel a fejlődő országoknak, különösen a nyomor enyhítését és végső célként az élelmiszersegélyek fölöslegessé tételét szem előtt tartó élelmiszer-stratégia kialakításával integrálniuk kell az élelmiszersegélyeket az élelmezésbiztonság javítását célzó politikájukba;

mivel a Közösség és tagállamai koordinálják az élelmiszersegélyezési programokat illető fejlesztési-együttműködési politikáikat és a kifejezetten az élelmezésbiztonság fokozását célzó műveleteiket; mivel a Közösség, tagállamaival együtt részese bizonyos, e tárgykörbe tartozó nemzetközi megállapodásoknak, és különösen az Élelmiszersegély-Egyezménynek;

mivel az egészséges és aktív életet elősegítő étrendhez való általános és folyamatos hozzájutás biztosítását hosszú távon megcélzó regionális, országos és családi szintű élelmezésbiztonság a nyomor elleni harc fontos eleme, és mivel fontos, hogy ezt minden, a fejlődő országokat megcélzó program hangsúlyozza;

mivel nem szabad, hogy az élelmiszersegélyezés bármilyen kedvezőtlen hatást gyakoroljon a kedvezményezett országok szokásos termelési- és importstruktúrájára;

mivel az élelmiszersegélyt és az élelmezésbiztonságot támogató műveletek a Közösség fejlesztési-együttműködési politikájának fontos elemei, és ezeket, mint célokat, figyelembe kell venni valamennyi, a fejlődő országokat valószínűleg érintő közösségi politika területén, különös tekintettel a gazdasági reformok és a strukturális alkalmazkodás szempontjaira;

mivel a férfiak és a nők különböző feladatokat látnak el a háztartások élelmiszerellátásában, az élelmezésbiztonság megvalósítását célzó programok kialakításánál módszeresen számba kell venni eltérő szerepüket;

mivel a nőket és a közösségeket jobban be kell vonni az országos, regionális vagy helyi és a háztartási szintű, az élelmezésbiztonság megvalósítását célzó erőfeszítésekbe;

mivel az élelmiszersegélyeknek a kielégítő és megfelelő étrendhez való hozzájutást biztosító, és a helyi étkezési szokásokkal, valamint a termelési és kereskedelmi rendszerekkel összhangban kell lenniük, különösen az élelmiszerválságok idején, mivel az élelmiszersegélyezésnek az élelmiszerek lakosság általi felhasználhatóságát és hozzáférhetőségét javító hatékony eszközöknek kell lenniük, valamint bele kell illeszkedniük a fejlesztési politikába;

mivel az élelmiszersegély egyik központi eleme a Közösség a fejlődő országokban az élelmiszerválságok megelőzését, vagy azok leküzdését segítő politikájának, mivel megvalósításánál figyelembe kell venni annak lehetséges társadalmi és politikai hatásait;

mivel az élelmiszersegély-műveletek csak akkor vezetnek hosszú távú megoldásokhoz, ha azokat integrálják a helyi termelés és kereskedelem újraindítását célzó fejlesztési tevékenységekbe;

mivel az élelmiszersegélyek hatékonyabbá tétele és a helyi termelési, elosztási, szállítási és értékesítési kapacitásokra gyakorolt kedvezőtlen hatások kivédése érdekében javítani kell az elemzést, a probléma felmérését, a tervezést és az ellenőrzést;

mivel az élelmiszersegélyezést a Közösség fejlődő országokkal való együttműködési politikájának tényleges eszközévé kell tenni, lehetővé téve, hogy a Közösség teljes mértékben részt vegyen a többéves fejlesztési projektekben;

mivel ezért szükséges, hogy a Közösség képes legyen a rendszeres és globális segélyezésre, és abban a helyzetben legyen, hogy megfelelő esetekben, a fejlesztési politikájával kapcsolatos meghatározott, többéves programok alapján vállalni tudja minimális termékmennyiségek fejlődő országokba való szállítását és kötelezettségek vállalását a nemzetközi szervezetek irányában;

mivel bizonyos körülmények között, az élelmiszersegélyek alternatívájaként, a Közösség - a környezet, a kistermelők és a halászok érdekei védelme mellett - az élelmiszersegélyek nagyobb rugalmasságával, az élelmezésbiztonságot érintő műveletek pénzügyi támogatásával, különösen a mezőgazdálkodás és az élelmiszertermelés fejlesztésével fokozhatja a fejlődő országoknak az élelmezésbiztonság megteremtésére irányuló erőfeszítéseit;

mivel a Közösség az élelmezésbiztonság megteremtését célzó tevékenységek finanszírozása révén, az élelmiszertermékek, vetőmagok, mezőgazdasági eszközök, felhasználandó anyagok és megfelelő termelési eszközök mobilizálásával, valamint raktározási programokkal, korai figyelmeztető rendszerekkel, az erőforrások mobilizálásával, felügyelettel, valamint műszaki és pénzügyi segítségnyújtással támogathatja a fejlődő országok vidéki és városi területei rászorultjait;

mivel továbbra is támogatni szükséges az élelmezésbiztonság regionális megközelítéseit, beleértve az azonos régiókhoz tartozó országok közötti természetes kiegészítő jelleg kihasználása érdekében történő helyi beszerzéseket; mivel az élelmiszerek regionális kereskedelmének előmozdítása és az integráció elősegítése érdekében az élelmezésbiztonság területén folytatott politikának regionális dimenziót kell adni;

mivel az élelmiszerek helyi beszerzése növeli a hatékonyságot és csökkenti a költségeket, valamint az élelmiszerek nagy mennyiségben, nagy távolságokon át történő szállítása által esetleg okozott környezeti károkat;

mivel az élelmiszertermelés genetikai potenciálját és biológiai változatosságát meg kell őrizni;

mivel a Közösség élelmiszersegélyezési politikájának igazodnia kell a geopolitikai változásokhoz és a fogadó országokban zajló gazdasági reformokhoz;

mivel jegyzéket kell készíteni azon országokról és szervezetekről, amelyek Közösség segélyműveleteinek elvégzésére szóba jöhetnek;

mivel e célból rendelkezni kell a nemzetközi, regionális és nem kormányzati szervezetek számára biztosítandó Közösségi segélyekről is; mivel e szervezeteknek számos, az élelmiszersegély műveletek sikerét garantáló feltételnek kell megfelelniük;

mivel az egyes tervezett intézkedések alkalmazásának megkönnyítése, és annak érdekében, hogy azok hozzá legyenek igazítva a kedvezményezett ország élelmezésbiztonságát célzó politikához, intézkedni kell a tagállamok és a Bizottság közötti, az Élelmiszersegélyezési és Élelmezésbiztonsági bizottságon belüli szoros együttműködésről;

mivel az élelmiszersegély-műveletek végrehajtása érdekében teendő lépések meghatározásánál a végrehajtási eljárásokat a közös politika és stratégia keretén belül hozzá kell igazítani minden egyes kedvezményezett terület sajátosságaihoz;

mivel az élelmiszersegélyek megfelelőbb kezelése, azoknak a kedvezményezett országok érdekeihez és szükségleteihez való szorosabb hozzáigazítása és a döntéshozatali és végrehajtási eljárások javítása érdekében kívánatos az élelmiszersegélyezési politikáról és az élelmiszersegélyezés irányításáról szóló, 1986. december 22-i 3972/86/EGK tanácsi rendelet ( 3 ), az élelmiszersegély szállítmányok helyetti, az élelmiszerekkel kapcsolatos alternatív műveletek végrehajtásáról szóló, 1984. június 19-i 1755/84/EGK tanácsi rendelet ( 4 ), a raktározási programok és a korai figyelmeztető rendszerek megvalósításáról szóló, 1988. augusztus 4-i 2507/88/EGK tanácsi rendelet ( 5 ), az élelmiszeripari termékek vagy vetőmagvak nemzetközi, vagy nem kormányzati szervezetek által történő beszerzésére vonatkozó társfinanszírozási műveletek végrehajtásáról szóló, 1988. augusztus 4-i 2508/88/EGK tanácsi rendelet ( 6 ), az élelmiszersegélyezési politikáról és az élelmiszersegélyezés irányításáról szóló 3972/86/EGK rendelet végrehajtási szabályainak megállapításáról szóló, 1987. május 21-i 1420/87/EGK tanácsi rendelet ( 7 ) új jogszabályokkal való felváltása,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

Az élelmiszersegélyekre és az élelmezésbiztonságot támogató műveletekre vonatkozó célok és általános iránymutatások

1. cikk

(1) A fejlődő országokkal való együttműködési politikája alapján, valamint annak érdekében, hogy megfelelően tudjon válaszolni az élelmiszerhiány vagy élelmiszerválság következtében kialakult bizonytalan élelmiszerellátási helyzetekre, a Közösség élelmiszersegély-műveleteket és az élelmiszerellátást támogató műveleteket hajt végre a fejlődő országokban.

A humanitárius természetű élelmiszersegély műveleteket a humanitárius segítségnyújtásra vonatkozó szabályok keretein belül kell végrehajtani; azok nem esnek e rendelet hatálya alá. Súlyos válság esetén, szoros koordináció mellett, a Közösség segélyezési politikájának valamennyi eszközét alkalmazni kell az érintett népességcsoport javára.

(2) Az e rendelet alapján végzett műveleteket a közösségi segélyek keretei között rendelkezésre álló, az élelmezésbiztonságra és az élelmiszersegélyezésre esetlegesen hatást gyakorló egyéb intervenciós eszközökkel összevetve, az érintett eszközök kívánatos voltának és hatásosságának elemzését követően, az ilyen eszközökkel koordináltan kell értékelni.

A Bizottság gondoskodik arról, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó műveletek végrehajtása az egyéb adományozók intervenciójával szorosan koordinálva történjék.

(3) Az élelmiszersegély-műveletek és az élelmezésbiztonságot elősegítő műveletek céljai különösen a következők:

- a szegénység enyhítését célzó élelmezésbiztonság elősegítése, a fejlődő országok és régiók lakosságának családi, helyi, országos és regionális szinten történő megsegítése,

- a kedvezményezett népesség táplálkozási színvonalának növelése és a kiegyensúlyozott étrendhez való hozzájutás elősegítése,

- a népesség ivóvízzel történő ellátásával kapcsolatos fáradozások figyelembe vétele,

- az élelmiszerek népesség általi hozzáférhetőségének és elérhetőségének elősegítése,

- hozzájárulás a kedvezményezett országok vidéki és városi régiói kiegyensúlyozott gazdasági és társadalmi fejlődéséhez a nőknek és a férfiaknak a háztartásokban és a társadalom szerkezetében betöltött szerepe különleges figyelembevételével; a Közösség segélyműveleteinek végső célja, hogy a kedvezményezettek saját fejlődésük előmozdításában aktív szerepet töltsenek be,

- a kedvezményezett országok saját élelmiszer-termelésük fejlesztésére vonatkozó törekvéseinek regionális, országos, helyi és családi szinten történő támogatása,

- az élelmiszersegélyektől való függőség csökkentése,

- az élelmiszer-termelés vagy a vásárlóerő fokozásán és növelésén keresztül az élelmiszerellátásban megvalósuló függetlenség támogatása,

- a fejlődést célul tűzve a nyomor leküzdésével kapcsolatos kezdeményezésekhez történő hozzájárulás.

(4) A Közösség segélyeit a lehető legszorosabban kell integrálni az érintett országok fejlesztési politikájába, különös tekintettel a mezőgazdaság és a mezőgazdasági eredetű élelmiszerek termelésének fejlesztésére, valamint az ilyen országok élelmiszer-stratégiájába. A Közösség segélyei a kedvezményezett országok nyomorral, élelmezéssel, reproduktív egészségüggyel, környezetvédelemmel és rehabilitációval kapcsolatos politikáját támogatják, különös tekintettel a programok főleg krízishelyzeteket követő folyamatos fenntartására. Az akár értékesített, vagy ingyenesen szétosztott segélyek nem zavarhatják meg a helyi piac működését.

I. CÍM

Élelmiszersegély-műveletek

2. cikk

(1) A szállított élelmiszereknek az élelmiszersegélyek keretén belüli egyéb művelettel együtt a lehető legnagyobb mértékben tükrözniük kell a kedvezményezett népesség étkezési szokásait, és nem gyakorolhatnak kedvezőtlen hatást a kedvezményezett országra.

A termékek kiválasztásánál mérlegelni kell az élelmiszerek mennyisége maximalizálásának módját annak érdekében, hogy a lehető legtöbb embert érjük el, figyelembe véve a termékek minőségét a megfelelő tápanyag-szint biztosítása érdekében.

A közösségi segélyként szállítandó termékek, és azok mobilizálásával valamint a segély szétosztásával kapcsolatos eljárások kiválasztásánál figyelembe kell venni az élelmiszerhez való hozzájutásnak a kedvezményezett országokat érintő társadalmi aspektusait, és különösen tekintettel kell lenni a legsebezhetőbb csoportokra, valamint a nőknek a háztartásokban betöltött szerepére.

(2) Az élelmiszersegélyeket elsősorban az ilyen segélyeket igazoló valódi szükségletek objektív értékelése alapján kell szétosztani, mivel ez az egyetlen módja azon csoportok élelmiszerellátásának javítására, amelyeknek nincsenek eszközeik vagy lehetőségeik arra, hogy élelmiszerhiányukat maguk szüntessék meg. E célból, más fontos megfontolásokat nem kizárva, a következő kritériumokat kell mérlegelni:

- élelmiszerhiány,

- az élelmiszerhelyzettel kapcsolatos, az emberi fejlődésre és a tápanyag-mutatókra alapozott mérőszámok,

- egy főre jutó jövedelem és különösen szegény népcsoportok léte,

- a kérdéses lakosság jólétének szociális mutatói,

- a kedvezményezett ország fizetési mérlegének helyzete,

- a javasolt művelet gazdasági és társadalmi hatása, valamint költségei,

- az élelmiszerellátással kapcsolatos hosszú távú politika megléte a kedvezményezett országban.

(3) Az élelmiszersegélyeket, ahol ez szükséges, a rövidtávú, többéves fejlesztési projektek, ágazati tevékenységek, illetve fejlesztési programok megvalósításától függően kell folyósítani, elsőbbséget biztosítva azoknak, amelyek a kedvezményezett országokban a tartós, hosszú távú élelmiszertermelést és az élelmezésbiztonságot célozzák meg az élelmiszerpolitika és stratégia keretein belül. Adott esetben e segély az ilyen projektek, tevékenységek vagy programok megvalósításához való közvetlen hozzájárulás formáját öltheti. Amennyiben a közösségi segélyt értékesítésre szánták, a kiegészítő jelleget a partner alapoknak a Közösség és a kedvezményezett ország, vagy ahol ez helyénvaló, a segélyben részesülő testület, vagy nem kormányzati szervezet által elfogadott célokra való felhasználással kell biztosítani. Amennyiben az élelmiszersegélyt valamely többéves fejlesztési program támogatásaként biztosítják, a segély a kérdéses programhoz kapcsolódóan több éven keresztül nyújtható. A segély az alapvető élelmiszerek szétosztása mellett vetőmag, műtrágya, földművelő szerszámok, egyéb eszközök és alapanyagok beszerzésére, tartalékok képzésére, műszaki és pénzügyi segítségre, illetve figyelemfelhívó és képzési programokra használható fel.

(4) Az élelmezésbiztonságot célzó programok kulcsfontosságú elemeként élelmiszersegély az egyéni gazdálkodók készleteinek és az országos tartalékok megkülönböztetett figyelembevételével, a kedvezményezett országokban a biztonsági tartalékok kialakítására vonatkozó erőfeszítések támogatásaként, a regionális tartalékok egyidejű létrehozása mellett is adható.

(5) A partner alapokat a közösségi segélyeszközökkel azonos módon kell kezelni.

A strukturális alkalmazkodást megvalósító országok esetén, és a Tanács megfelelő állásfoglalásaival összhangban, a különféle fejlesztési segélyeszközök révén létrehozott partner alapok olyan forrásokat képeznek, amelyeket a reformprogram összefüggésében egy egységes és koherensen alkalmazott költségvetési politika részeként kell kezelni.

Ebben az összefüggésben, amint haladást érnek el az ellenőrző eszközök, a költségvetés megtervezése és megvalósítása hatékonyságának javításában, illetve a közkiadások felülvizsgálatának megvalósításában, a Közösség a partner alapok igénybevételétől az általánosabb elosztás felé mozdulhat el. Az előzőekben említettek sérelme nélkül ezen alapokat a Közösségnek az ilyen alapokra vonatkozó általános segélyezési eljárásaival összhangban kell kezelni, elsőbbséget adva az élelmezésbiztonság politikájának és a programoknak.

II. CÍM

Az élelmezésbiztonságot támogató műveletek

3. cikk

Amennyiben a körülmények indokolják, a Közösség az élelmiszerhiánnyal küzdő fejlődő országokban az élelmezésbiztonságot támogató műveleteket hajthat végre.

E műveleteket a kedvezményezett országok, a Bizottság, a nemzetközi vagy regionális szervezetek vagy a nem kormányzati szervezetek hajthatják végre.

E műveletek célja, hogy különösen az alacsony jövedelmű és súlyos élelmiszerhiánnyal küzdő országokban a rendelkezésre álló források felhasználásával támogassák az élelmiszer-stratégia, vagy más, az érintett népesség élelmiszerellátását elősegítő intézkedések kidolgozását és megvalósítását, és ezzel arra ösztönözzék őket, hogy csökkentsék függőségüket egyes élelmiszerekkel, valamint az élelmiszersegélyekkel szemben. E műveleteknek elő kell segíteniük azt, hogy növekedjen az érintett országok legszegényebb rétegeinek életszínvonala.

Az élelmezésbiztonságot támogató műveletek pénzügyi és műszaki segítségnyújtás formájában, az e rendeletben szabályozott feltételekkel és eljárásokkal összhangban valósulnak meg. E műveleteket az egyéb közösségi fejlesztési segélyekkel finanszírozott célkitűzésekkel és műveletekkel való összhangjuk és kiegészítő jellegük fényében kell megtervezni és értékelni. A műveleteknek valamely többéves terv részét kell képezniük.

4. cikk

Az e rendeletben szabályozott közösségi élelmiszersegélyekre jogosult fejlődő ország a részére nyújtott - vagy nyújtható - élelmiszerek egy részét vagy egészét az élelmezésbiztonságot támogató közvetlen, vagy a nemzetközi, regionális vagy nem kormányzati szerveken keresztül megvalósuló műveletek formájában kaphatja meg, tekintetbe véve különösen az ország termelési, fogyasztási és tartalékolási szokásokban bekövetkezett változásokat, a lakosság élelmiszer-helyzetét és az egyéb adományozók által nyújtott élelmiszersegélyeket.

5. cikk

Az élelmezésbiztonságot támogató műveletek az 1. cikkben megállapított célokkal összhangban a fenntartható és hosszú távú, élelmezésbiztonságot célzó műszaki és pénzügyi segítség formáját öltik, többek között az alábbiak finanszírozását segítve:

- vetőmagvak, szerszámok és az élelmiszerek termeléséhez lényeges alapanyagok mobilizálása,

- különösen a nőket megcélzó vidéki hiteltámogatási programok,

- népesség ivóvíz ellátását célzó programok,

- megfelelő szintű raktározási programok,

- mezőgazdasági és élelmiszertermékek értékesítését, szállítását, elosztását vagy feldolgozását érintő műveletek,

- magánszektort támogató, országos, regionális vagy nemzetközi szintű kereskedelmet fejlesztő intézkedések,

- alkalmazott kutatás és helyszíni szakoktatás,

- az élelmiszertermelésnek a környezet figyelembe vételével történő fejlesztésére vonatkozó projektek,

- főként a nőket, a termelők szervezeteit és a mezőgazdasági munkásokat megcélzó kísérő, figyelemfelhívó és műszaki segítségnyújtási és helyszíni szakoktatási tevékenységek,

- nőket és a termelők szervezeteit támogató intézkedések,

- a kedvezményezett országokban található nyers- és alapanyagokból történő műtrágyagyártásra vonatkozó projektek,

- helyi élelmiszersegély-struktúrákat támogató programok, beleértve a helyszíni oktatási programokat.

III. CÍM

Korai figyelmeztető rendszerek és raktározási programok

6. cikk

A Közösség támogathatja a már létező országos korai figyelmeztető rendszereket, támogathatja a fejlődő országok élelmiszerhelyzetével kapcsolatos, már működő nemzetközi korai figyelmeztető rendszereket, és kivételes, megfelelően indokolt esetekben a 27. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően ilyen rendszereket működtethet. A Közösség ezen országokban az e rendelet hatálya alá tartozó élelmiszersegély-műveletek végrehajtására tanácsadó programokat működtethet vagy a tagállamok, nemzetközi, regionális vagy nem kormányzati szervezetek által vállalt hasonló intézkedéseket támogathatja.

E műveleteknek összhangban kell állniuk a Közösség egyéb fejlesztési segélyeszközeivel, beleértve az élelmiszersegélyek értékesítésével létrehozott partner alapok felhasználását, és összeegyeztethetőnek kell lenniük a Közösség fejlesztési politikájával.

E műveletek célja a kedvezményezett országok élelmezésbiztonságának megerősítése. Segíteniük kell az érintett országokban a lakosság legszegényebb rétegei életkörülményeinek javítását, és alkalmazkodniuk kell ezen országok fejlesztési céljaihoz, különösen az élelmiszer-politikájukhoz.

A Közösség e műveletekben pénzügyi és/vagy műszaki segítségnyújtás formájában, az e rendeletben szabályozott feltételeknek és eljárásoknak megfelelően vesz részt.

A közösségi segéllyel támogatott műveleteket a nemzetközi szakintézmények által irányított, már létező programokat figyelembe véve, azokkal megegyező módon kell értékelni.

7. cikk

A Közösség és tagállamai az élelmiszersegélyére jogosult fejlődő országok megsegítése érdekében támogatást nyújthat nemzetközi, regionális vagy nem kormányzati szervezetek tevékenységéhez, a raktározási programokhoz, illetve a korai figyelmeztető rendszerekhez.

8. cikk

A közösségi segély a következő intézkedések finanszírozását segítheti:

- az érintett országok élelmiszerhelyzetének jobb megértését célzó korai figyelmeztető rendszerek, illetve a termés-, készlet- és piaci folyamatokra, a háztartások élelmiszer helyzetére és az érintett népesség helyzetére vonatkozó adatgyűjtési rendszerek,

- a veszteségek csökkentését és a szükséghelyzetekben elegendő tárolási kapacitás biztosítását előirányzó, a raktározási rendszerek fejlesztését célzó tevékenységek. E tevékenységek magukban foglalhatják az élelmiszersegélyezési tevékenységeket, vagy az élelmezésbiztonságot támogató műveleteket segítő, az élelmiszereknek az ilyen országokban való kezeléséhez szükséges infrastruktúra, különösen a zsákoló, kirakodó, fertőtlenítő, kezelő és raktárhelyiségek létesítését,

- a fenti tevékenységekkel kapcsolatos előzetes tanulmányok és képzési programok.

II. FEJEZET

Az élelmezésbiztonságot támogató élelmiszersegélyezési, raktározási és korai figyelmeztető rendszerekkel kapcsolatos műveletek végrehajtási eljárásai

9. cikk

(1) Az e rendelet alapján végrehajtott műveletekhez nyújtott közösségi támogatásra jogosult országok felsorolását a melléklet tartalmazza. Ebben a vonatkozásban elsőbbséget élveznek a népesség legszegényebb rétegei és a súlyos élelmiszerhiánnyal küzdő alacsony jövedelmű országok.

A Tanács a Bizottság javaslatára, minősített többséggel eljárva módosíthatja ezt a listát.

A támogatási szerződésekre való jogosultságot a jogosultsági szabályok és az azoktól való eltérésre vonatkozó szabályok határozzák meg a külső közösségi támogatásokhoz való hozzáférésről szóló, 2005. december 14-i 2110/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( 8 ) foglaltak szerint.

(2) A műveleteik végrehajtásához e rendelet szerint közvetlen vagy közvetett közösségi finanszírozásra jogosult non-profit nem kormányzati szervezeteknek a következő követelményeknek kell megfelelniük:

a) a nem kormányzati szervezeteknek jogosult országban működő autonóm szervezeteknek kell lenniük az adott ország hatályban lévő törvényei szerint;

b) jogosult országban található székhellyel kell rendelkezniük. Ennek a székhelynek kell lennie a társfinanszírozott műveletekre vonatkozó tényleges döntéshozás központjának;

c) bizonyítaniuk kell, hogy az élelmiszersegélyezési műveleteket eredményesen hajtják végre, különösen

- adminisztratív és pénzügyi irányítási képességeik,

- a javasolt művelet lebonyolítására való műszaki és logisztikai felkészültségük,

- az adott nem kormányzati szervezet közösségi finanszírozással vagy a tagállamok finanszírozásával végrehajtott műveleteinek az eredményei,

- az élelmiszersegélyezés és az élelmezésbiztonság terén szerzett tapasztalatuk,

- a fogadó országban való jelenlétük és az adott ország vagy fejlődő országok ismerete révén;

d) vállalniuk kell, hogy eleget tesznek a Bizottság élelmiszersegélyek elosztására vonatkozó feltételeinek.

10. cikk

(1) A Közösség részt vehet a kedvezményezett ország, a Bizottság, a nemzetközi vagy regionális szervezetek vagy nem kormányzati szervezetek által végrehajtott, az I., II., és III. címben (az I. és II. fejezetben) leírt típusú, a biztos élelmiszerellátást támogató műveletek finanszírozásában.

(2) Társfinanszírozási műveleteket a kedvezményezett ország, a nemzetközi vagy regionális szervezetek vagy a nem kormányzati szervezetek kérésére lehet végrehajtani, amennyiben e műveletek tűnnek a legmegfelelőbb eszköznek azon csoportok biztos élelmiszerellátásának fokozására, amelyek mód és lehetőség hiányában önmaguk nem tudnak megbirkózni az élelmiszerhiánnyal. A nemzetközi szervezeten keresztül végrehajtott vagy harmadik országgal társfinanszírozott szerződéses eljárásokban való részvételt a 2110/2005/EK rendelet határozza meg.

(3) Az I., II. és III. címben meghatározott közösségi műveletek megtervezésénél a Bizottság különös figyelmet fordít:

- a projekt tervezése során a fenntartható hatásra és a gazdasági életképességre való törekvésre,

- a célok és a megvalósítás mutatói világos meghatározására és ellenőrzésére.

11. cikk

(1) A termékeket a fogadó országban vagy a (mellékletben felsorolt) fejlődő országok valamelyikében kell mozgósítani, melynek lehetőség szerint a fogadó országgal megegyező földrajzi régióhoz kell tartoznia. Az e rendelet szerint beszerzett áruk és anyagok származását a származási szabályok és az azoktól való eltérésre vonatkozó szabályok határozzák meg a 2110/2005/EK rendeletben foglaltak szerint.

(2) Kivételesen, a 27. cikkben szabályozott eljárásnak megfelelően, az e cikk (1) bekezdésében előírtaktól eltérő ország piacán is be lehet szerezni a termékeket:

- ha a termék szükséges fajtája vagy mennyisége nem áll rendelkezésre a Közösség vagy egyetlen fejlődő ország piacán sem,

- súlyos élelmiszerhiány esetén, amennyiben a vásárlások valószínűleg növelik a művelet hatékonyságát.

(3) Amennyiben az élelmiszert a kedvezményezett, vagy valamely fejlődő ország piacán szerzik be, lépéseket kell tenni annak biztosítása érdekében, hogy az ilyen vásárlások ne borítsák fel az érintett ország vagy bármely más, a régióba tartozó fejlődő ország piacát és ne befolyásolják kedvezőtlenül azok lakosságának élelmiszerekkel való ellátását. E beszerzéseket, különös tekintettel az érintett országgal kapcsolatos, vagy regionális szintű élelmezésbiztonság elősegítésére, a lehető legszorosabban integrálni kell a Közösség ezen országokba irányuló fejlesztési politikájának végrehajtásába.

12. cikk

Amennyiben a kedvezményezett országban az élelmiszer importot részlegesen, vagy teljes mértékben liberalizálták, a közösségi segélynek összhangban kell állnia az ország politikájával és nem szabad torzítania a piacot.

Ezen esetekben a közösségi hozzájárulás az érintett ország magánvállalkozói számára megnyitott devizakeret formájában nyilvánul meg, feltéve, hogy a művelet a nyomor enyhítését célzó társadalom- és gazdaságpolitika, valamint mezőgazdasági politika hatókörébe tartozik (beleértve az alapvető élelmiszerek importjára vonatkozó stratégiát is). A kedvezményezetteknek igazolniuk kell, hogy a rendelkezésükre bocsátott eszközöket megfelelően használták fel. A vállalkozások egymást kiegészítő jellegének biztosítása érdekében a kis- és középvállalkozók elsőbbséget élveznek. A Bizottság a műveletek végrehajtási hatásköre által megengedett mértékig a kis- és középvállalkozókat pozitívan diszkrimináló rendelkezéseket fogadhat el.

Az ilyen segélyre a 11. cikkben megállapított alapelvek vonatkoznak.

13. cikk

(1) A Közösség fedezheti az élelmiszersegélyek szállításával kapcsolatos költségeket.

(2) Amennyiben a Bizottság indokoltnak tartja, hogy a Közösség viselje az élelmiszersegély országon belüli szállításával kapcsolatos költségeket, a következő általános kritériumokat veszi figyelembe:

- súlyos élelmiszerhiány,

- az élelmiszersegély súlyos élelmiszerhiánytól szenvedő, alacsony jövedelmű országba történő szállítása,

- az élelmiszersegélyt a 10. cikkben említett nemzetközi vagy regionális szervezeteknek, vagy nem kormányzati szervezeteknek szánják,

- a kérdéses élelmiszersegély hatékonysága növelésének szükségessége.

(3) Amennyiben az élelmiszersegélyt a kedvezményezett országban értékesítik, a Közösség csak kivételes körülmények között fedezheti az országon belüli szállítási költségeket.

(4) Kivételes körülmények között a Közösség az élelmiszersegély-műveletek légi szállításának költségeit is fedezheti.

14. cikk

Amennyiben az érintett élelmiszersegély műveletek zavartalan végrehajtása ezt megkívánja, a Közösség fedezheti a végső szétosztás költségeit.

15. cikk

A közösségi segélyt vissza nem térítendő támogatás formájában kell folyósítani. A segély fedezheti a műveletek végrehajtásának külföldi és helyi költségeit, beleértve a fenntartási és működési költségeket.

Az e rendelet hatálya alá tartozó műveletek adó-, illeték- és egyéb terhektől mentesek.

Bármely partner alapot az e rendeletben megállapított céloknak megfelelően kell felhasználni és azokat a Bizottsággal egyetértésben kell kezelni. A kedvezményezett ország illetékes hatósága elszámolást vezet az alapok összegyűjtéséről és felhasználásáról, és azokról számadással tartozik.

16. cikk

A közösségi hozzájárulás az e rendelet hatálya alá tartozó műveletek hatékonyabbá tételéhez szükséges kísérő tevékenységekre különösen a felügyeletre, ellenőrzésre és vizsgálatra, szétosztásra és helyszíni szakoktatásra terjedhet ki.

17. cikk

Az e rendelet szerinti pályázati eljárásokban történő részvételre való jogosultságot a jogosultsági szabályok és az azoktól való eltérésre vonatkozó szabályok határozzák meg a 2110/2005/EK rendeletben foglaltak szerint.

E rendelet végrehajtása során a Bizottság a kérdéses műveletek nyilvánosságát azok megfelelő közzétételével garantálja. A Bizottság gondoskodik arról, hogy a közvetítő szervezetek műveleteit is megfelelő módon közzétegyék.

18. cikk

A Bizottság felhatalmazhatja egy képviselőjét, hogy az a nevében társfinanszírozási megállapodásokat kössön.

19. cikk

(1) Az e rendelet hatálya alá tartozó segélyek szétosztásának, összegyűjtésének és megvalósításának feltételeit a Bizottság állapítja meg.

(2) Segélyt csak akkor lehet nyújtani, ha a kedvezményezett ország, a nemzetközi vagy regionális szervezet, vagy a nem kormányzati szervezet eleget tesz e feltételeknek.

20. cikk

A Bizottság minden szükséges intézkedést megtesz az élelmiszersegély-programok és műveletek, és az élelmezésbiztonságot támogató műveletek megfelelő végrehajtása érdekében.

E célból a tagállamok és a Bizottság minden szükséges segítséget megadnak egymásnak és minden fontos információt egymás rendelkezésére bocsátanak.

III. FEJEZET

Az élelmezésbiztonságot támogató élelmiszersegély-műveletek, korai figyelmeztető rendszerek és raktározási műveletek végrehajtási eljárása

21. cikk

(1) A Tanács, a Bizottság javaslata alapján az Európai Parlamenttel való konzultációt követően minősített többséggel eljárva határozza meg a segély teljes mennyiségének a Közösségre eső részét, az élelmiszersegély-egyezményben a Közösség és tagállamainak közös hozzájárulásaként megállapított, tonnában kifejezett búzaegyenértékben, vagy annak értékében, vagy a tonna és az érték kombinációjában.

(2) A Bizottság koordinálja a Közösség és a tagállamok élelmiszersegély-egyezmény alapján történő segélyműveleteit, és biztosítja, hogy a Közösség és a tagállamok teljes hozzájárulása elérje legalább az ezen egyezményben előírt kötelezettségvállalás szintjét.

22. cikk

A Bizottság, a 27. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően az élelmiszersegélyekkel kapcsolatos általános iránymutatásokat figyelembe véve:

- összeállítja a segélyként mobilizálható termékek listáját,

- megállapítja a mobilizálásra, ellenőrzésre és értékelésre vonatkozó szabályokat,

- meghatározza az egyes kedvezményezetteknek a termékekből való részesedését mind a mennyiség mind az érték tekintetében,

- ahol szükséges, a programok végrehajtása közben módosítja azok rendeltetését.

23. cikk

A Bizottság a 27. cikkben szabályozott eljárás szerint, a 25. cikkben meghatározott korlátoknak megfelelően, határozatokat fogad el az alábbiakról:

- az élelmiszersegély folyósításáról, illetve az élelmezésbiztonságot támogató tevékenység elrendeléséről, valamint ez utóbbi feltételeinek megállapításáról,

- az élelmezésbiztonságot támogató műveletek finanszírozására a nemzetközi vagy regionális szervezeteknek, vagy nem kormányzati szervezeteknek történő hozzájárulások folyósításáról,

- a raktározási programok vagy a korai figyelmeztető rendszerekkel kapcsolatos segélyek folyósításáról.

24. cikk

(1) A Tanács 21. cikkben említett, és a 22. cikk alapján hozott határozatainak megfelelően, a Bizottság a következőkről dönt:

a) rendkívüli vagy súlyos élelmiszerhiány miatt szükségessé vált műveletekről, amikor éhínség vagy annak közelgő veszélye súlyosan fenyegeti az élelmiszerhiánnyal - mód és lehetőség hiányában - önmagában megbirkózni képtelen ország lakosságának életét vagy egészségét. A Bizottság a tagállamokkal való konzultációt követően a legmegfelelőbb módon cselekszik. A tagállamok három munkanapon belül terjeszthetik be ellenvetéseiket. Bármilyen ellenvetés estén a 26. cikkben említett bizottság a következő ülésén megvizsgálja a kérdést;

b) a segélyszállítmányokra és a segélyezés kivitelezésére irányadó feltételekről, különösen:

- a kedvezményezettekre vonatkozó általános feltételekről,

- a mobilizálásról, a szállítmányok és az egyéb intézkedések végrehajtását, illetve a vonatkozó szerződések megkötését szabályozó eljárások kezdeményezéséről.

(2) A Bizottságnak felhatalmazása van arra, hogy az (1) bekezdés a) pontja céljából minden szükséges eszközt igénybe vegyen az élelmiszersegélyek célba juttatásának felgyorsítására.

Az egy adott esetben folyósított segély mennyisége nem haladhatja meg azt a mennyiséget, amely ahhoz szükséges, hogy az érintett népesség a helyzettel általában hat hónapot meg nem haladó időszakra megbirkózzon.

A Bizottság gondoskodik arról, hogy az (1) bekezdés a) és b) pontjában előírt műveletek céljából történő élelmiszersegély mobilizálása fázisban prioritást élvezzen.

25. cikk

Az olyan műveletekkel kapcsolatos döntéseket, amelyek e rendelet alapján történő finanszírozása meghaladja a 2 millió ECU-t, a 27. cikkben szabályozott eljárásnak megfelelően kell meghozni.

26. cikk

(1) A Bizottságot a tagállamok képviselőiből álló, az Élelmiszersegélyezési és Élelmezésbiztonsági Bizottság (továbbiakban: bizottság) segíti, melynek elnöke a Bizottság képviselője.

(2) A bizottság az 1. cikkben megállapított alapelveket szem előtt tartva megvizsgálja a kedvezményezett országokban a háztartási, helyi, országos és regionális szintű élelmiszerellátással kapcsolatos pénzügyi kötelezettségvállalásra vonatkozó javaslatok hosszú távú következményeit. Ugyancsak elemzi és ellenőrzi a közösségi segéllyel támogatott élelmezésbiztonsági politikai stratégiát és megvizsgálja a közös kezdeményezésekre vonatkozó javaslatokat.

(3) A bizottság megállapítja saját eljárási szabályzatát.

27. cikk

Az e cikkre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat ( 9 ) 4. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel annak 8. cikke rendelkezéseire.

Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdésében megállapított időtartam két hónap.

28. cikk

(1) A Szerződésben említett kiegészítő jelleg alapelvének biztosítása, és az élelmiszerellátást támogató közösségi és nemzeti élelmiszersegély-rendelkezések és műveletek hatékonyságának és koherenciájának javítása érdekében a Bizottság törekedni fog arra, hogy saját tevékenységét, mind a döntéshozatal szintjén, mind a helyszínen, a lehető legszorosabban koordinálja a tagállamok tevékenységével és az Európai Unió céljaival, és erre törekedve megfelelő kezdeményezéseket tegyen.

Ennek érdekében a tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a nemzeti élelmiszersegély-műveleteikről és az élelmezésbiztonsági programjaikról. A Bizottság a 27. cikkben szabályozott eljárásnak megfelelően cselekedve határozza meg a tagállami műveletekre vonatkozó tájékoztatás módját.

(2) A Bizottság gondoskodik a Közösség által végrehajtott műveletek és a nemzetközi szervezetek és testületek műveleteinek koordinációjáról, különösen azoknak, amelyek az Egyesült Nemzetek szervezetrendszerének részét képezik.

(3) Az élelmezésbiztonság területén a Bizottság törekszik arra, hogy fejlessze a Közösség és a harmadik országból való adományozók közötti együttműködést és kooperációt.

(4) A Közösség és a tagállamok, valamint ez utóbbiak és a nemzetközi szervezetek, illetve a harmadik országokból származó adományozók közötti koordinációról és együttműködésről a Bizottságon belül rendszeresen információt cserélnek.

29. cikk

A Bizottság bármely más, az e rendelet hatálya alá tartozó élelmiszersegélyt vagy egyéb műveleteket érintő, a Bizottság elnöke által saját kezdeményezésre, vagy valamely tagállam képviselőjének kérésére felvetett kérdést megvizsgálhat.

A Bizottság a határozathozatalt követő egy hónapon belül tájékoztatja a bizottságot az általa elfogadott élelmiszersegély vagy élelmezésbiztonsági programokról és projektekről, jelezve a hozzájárulások nagyságát és természetét, a kedvezményezett országot és a végrehajtással megbízott partnert.

A Bizottság értesíti a bizottságot a Közösségi segélyként mobilizált termékekre vonatkozó általános iránymutatásokról.

30. cikk

A Bizottság rendszeresen értékeli a jelentős élelmiszersegély-műveleteket, hogy megállapítsa, elérték-e a műveletek előzetes felmérésénél megállapított célokat, és hogy iránymutatást adjon a jövőbeli műveletek hatékonyságának javításához. A Bizottság rendszeresen tájékoztatja a bizottságot az értékelési programokról.

A tagállamok és a Bizottság, amint lehet, kölcsönösen értesítik egymást az értékelések és azon elemzések és tanulmányok eredményéről, amelyek javíthatják a segélyek hatékonyságát. A munkát a Bizottságban elemzik. A tagállamok és a Bizottság törekednek a közös értékelés végrehajtására.

A Bizottság kidolgozza az értékelés következtetéseinek az érintett szolgálatok és szervezetek számára történő terjesztésével, valamint belső és külső közzétételével kapcsolatos eljárásokat.

31. cikk

Az egyes pénzügyi évek lezárásakor a Bizottság e rendelet végrehajtásáról éves jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentés tartalmazza a költségvetési év során finanszírozott kötelezettségvállalások, kifizetések, projektek és programok eredményeit. A jelentés, amennyire lehetséges, információt tartalmaz az azonos pénzügyi év nemzeti szintű pénzügyi kötelezettségvállalásaira vonatkozóan. A jelentés, amennyire lehetséges, tartalmazza a projektek és programok végrehajtására odaítélt szerződések legfontosabb statisztikai adatait (kedvezményezett országonkénti, nemzetiségenkénti, stb. bontásban).

A jelentés a 2., 5. és 8. cikkben előírt egyes műveleti típusokra fordított kiadások bontását is tartalmazza.

Végezetül, a jelentés tartalmazza az élelmiszersegély révén létrehozott partner alapok által vállalt műveletekre vonatkozó információt.

32. cikk

A 3972/86/EGK, 1755/84/EGK, 2507/88/EGK, 2508/88/EGK és 1420/87/EGK rendelet hatályát veszti.

Átmeneti intézkedésként, és amíg a Bizottság elfogadja a mobilizálásra vonatkozó új rendeletet, továbbra is a Közösségi élelmiszersegélyként juttatandó termékek Közösségen belüli előkészítésére és szállítására vonatkozó általános szabályok megállapításáról szóló, 1987. július 8-i 2200/87 bizottsági rendeletet kell alkalmazni ( 10 ).

E rendelet hatálybalépését követő három év elteltével a Bizottság átfogó értékelést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a Közösség által az e rendelet alapján finanszírozott műveletekről, kiegészítve azt e rendelet jövőjére vonatkozó ajánlásokkal, és ha szükséges, a módosítására vonatkozó javaslatokkal.

33. cikk

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

MELLÉKLET

1. ORSZÁGOK

2. SZERVEZETEK

3. NEM KORMÁNYZATI SZERVEZETEK

Európai nem kormányzati szervezetek (NGO), a támogatásban részesülő országok NGO-i vagy kivételesen, fejlesztésre szakosodott nemzetközi NGO-k.

( 1 ) HL C 253., 1995.9.29., 10. o.

( 2 ) Az Európai Parlament 1995. december 15-i véleménye (HL C 17., 1996.1.22.), a Tanács 1996. január 29-i közös álláspontja és az Európai Parlament 1996. május 24-i határozata (HL C 166., 1996.6.10.).

( 3 ) HL L 370., 1986.12.30., 1. o. A legutóbb a 1930/90/EGK tanácsi rendelettel (HL L 174., 1990.7.7., 6. o.) módosított rendelet.

( 4 ) HL L 165., 1984.6.23., 7. o.

( 5 ) HL L 220., 1988.8.11., 1. o.

( 6 ) HL L 220., 1988.8.11., 4. o.

( 7 ) HL L 136., 1987.5.26., 1. o.

( 8 ) HL L 344., 2005.12.27., 1. o.

( 9 ) A Tanács 1999. június 28-i határozata a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 184., 1999.7.17., 23. o.)

( 10 ) HL L 204., 1987.7.25., 1. o. A 790/91/EGK rendelettel (HL L 81.m, 1991.3.28, 108. o.) módosított rendelet.