ÍH 2022.17 SZERZŐ VAGYONI JOGAI, MUNKAVISZONYBAN KÉSZÍTETT SZERZŐI MŰ

Ha a mű megalkotása a szerző munkaköri kötelessége, a munkáltatóval kötött külön megállapodás hiányában nem illetik meg a szerzői vagyoni jogok.

Annak megítélésénél, hogy a szerző munkaköri kötelezettségébe tartozik-e a mű megalkotása, a munkaszerződésnek, a munkaköri leírásnak, valamint a munkáltató által adott utasításnak van jelentősége. [1999. évi LXXVI. tv. 30. § (1) bekezdés, 58. § (4) bekezdés, 2012. évi I. tv. 42. § (2) bekezdés a) pont, 45. § (1) bekezdés]

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint felperes az alperes alkalmazásában állt 2002. április hó 1. napjától irodavezetői, 2006. június hó 9. napjától minőségirányítási vezető és irodavezető munkakörben.

Felperes kidolgozott egy belső naprakész kommunikációs és valós idejű modellt, amely 2006. évtől működött az alperesnél e-mailes rendszerben, ennek révén a cég vezetői és az adott kérdésben érintett vezetők egyidejűleg látták és nyomon követhették az egyes döntések végrehajtásának menetét, így a cégvezetők a gazdasági társaság pénzügyi helyzetét illetően is aktuális információval rendelkeztek. A modell alapján az alperes alkalmazásában álló informatikus a webes programozást, szoftver fejlesztést nem tudta megvalósítani.

A felperes munkaszerződését felek 2009. december 1. napján közös megegyezéssel módosították, alperes a felperest ettől az időponttól cégvezetői munkakörben foglalkoztatta. A felperes munkaköri leírása szerint - egyéb feladatok mellett - feladatát képezte a gazdaságosság és hatékonyság fokozására vonatkozó intézkedések kidolgozása, hatáskörébe tartozott a kft. információs és adatfeldolgozási rendszer kialakításában, fejlesztésében való döntés.

Az alperes 2010. július hó 3. napján szoftver fejlesztési és karbantartási szerződést kötött a H. Kft.-vel az alperes működéséhez szükséges, online rendszerben működő, belső és külső internetes elérési felhasználók egyidejű munkavégzésére alkalmas kommunikációs szoftver (ProOnline Projekt Menedzser Szoftver) kifejlesztésére. A megállapodás 10. pontja értelmében az alperes részéről a termék kifejlesztésében a felperes működött közre.

A ProOnline rendszer használata 2010. szeptemberében megkezdődött, a H. Kft. 2010. november hó 2. napjára az ügyviteli rendszer fejlesztési munkáit, 2010. november hó 25. napjára a projektmenedzser fejlesztési munkáit, 2011. májusára a ProOnline szabadságolási modult készítette el.

A H. Kft. 2011. december hó 1. napján a vállalat pénzügyi folyamatainak megreformálására vonatkozó ProCash Online szoftverfejlesztési javaslatát küldte meg felperesnek. Alperes ezen a napon tartott taggyűlésén felperes tájékoztatta a tagokat a pénzügyi felügyeletet támogató ProCash Online cégirányítási rendszer kifejlesztéséről. A taggyűlés határozatban rögzítette, hogy a rendszer piaci értékesítését tervezi.

A szoftverrendszer fejlesztése tekintetében a felperes projektvezetői feladatokat kapott, feladata a projekt koordinálása és irányítása volt.

Felperes 2011. december hó 1. napján a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál önkéntes műnyilvántartásba vétel iránt terjesztett elő kérelmet, a papír alapon benyújtott mű címe az alábbi volt: "Új kommunikációs modell a vállalatirányításban, pénzügyi irányításban".

Felperes 2012. évtől hatályos munkaköri leírása szerint feladatát képezte a társaság gazdasági-stratégiai tervezésének irányítása, az igazgatási-adminisztratív egységek munkájának irányítása, ellenőrzése.

Az alperes és a H. Kft. 2012. március hó 9. napján szoftver fejlesztés-karbantartási szerződést kötött a ProCash Online vállalat irányítási szoftver - online módon, belső és külső internetes elérési felhasználók egyidejű munkavégzésére alkalmas módon működő rendszer - alperes részére történő kifejlesztéséről.

A felperes munkaviszonya az alperesnél 2012. október hó 12. napján közös megegyezéssel megszűnt.

Felperes keresetében a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 16.§ (1) és (4) bekezdése, a 94.§ (1) bekezdés a) pontja és (2) bekezdése alapján a felhasználás jogosulatlan átengedése miatt a jogsértés megtörténtének megállapítását és az alperes 40.000.000 forint kártérítés és ennek 2013. július 6. napjától számított késedelmi kamata megfizetésére kötelezését kérte. Kereseti tényállítása szerint a munkaviszonya fennállása alatt kidolgozta a ProOnline és a ProCash Online internet alapú vállalati döntést támogató és pénzügyi felügyeletet biztosító rendszer modelljét, amely szellemi tulajdonát képezi, az alperes azonban a használatot további gazdasági társaságoknak engedte át.

Alperes a kereset elutasítását kérte hivatkozással arra, hogy a szoftverfejlesztés bonyolítása a felperes munkaköri kötelezettsége volt, a felperest a szerzői vagyoni jogok nem illetik meg, ezért az Szjt. 58.§ (4) bekezdése folytán a felhasználás után díjazást nem igényelhet.

Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével a felperes keresetét elutasította. Elsődlegesen vizsgálta, hogy a felperes létrehozott-e szerzői jogvédelem alá eső művet, amennyiben igen, mi az a mű, ami a szerzői jogvédelem tárgya, és azt a felperes munkaviszonyban hozta-e létre. Kiemelte, hogy a felperes nem igazolta, hogy mi volt a 2011. december hó 1. napján "Új kommunikációs modell a vállalatirányításban, pénzügyi irányításban" elnevezéssel tudományos műként, Y1100396. ügyszámú tanúsítvánnyal önkéntes műnyilvántartásba vett mű tartalma, mivel a tanúsítvány nyilvántartási számával ellátott boríték nem volt sérülésmentes, azt a felperes nyitott állapotban mutatta be. Márpedig az Szjt. 94/B.§ (2) bekezdése, a 26/2010. (XII. 28.) KIM rendelet 4.§ (1) és (2) bekezdése szerint igazoláshoz az így elhelyezett műpéldány csak akkor használható fel, ha a zár és a boríték sérülésmentes állapotban van. Azt megállapította az elsőfokú bíróság, hogy a 2013. május hó 6. napján benyújtott kérelem alapján a felperes az Y1300396. ügyszámú tanúsítvánnyal önkéntes műnyilvántartásba vett mű szerzője.

Álláspontja szerint, mivel a felperes kérelme alapján közjegyzői nemperes eljárásban eljárt igazságügyi szakértő az Y1100396. ügyszámú tanúsítvánnyal ellátott művet vizsgálta, a szakvélemény a perben nem volt értékelhető, mivel ez a mű a perben a fent kifejtettek miatt nem volt figyelembe vehető.

Megállapította, hogy felperes 2006. évtől alkalmazott az alperesnél egy e-maileken alapuló vállalatirányítási kommunikációs rendszert, de ennek online megvalósítása szoftver hiányában nem volt lehetséges. Kiemelte, hogy a szoftver megalkotása a H. Kft.-vel 2010. július hó 3. napján megkötött szerződés alapján történt meg. Utalt arra, hogy felperes nem bizonyította, hogy a szerződés megkötésekor a vállalatirányítási elgondolása már kidolgozott formában létezett, és önálló szerzői védelemben részesült, ezért a szoftver felhasználásával összefüggésben a felperes díjazásra nem tarthat igényt. Megjegyezte, hogy felperesnek cégvezetői munkaköri kötelezettségei körébe tartozott olyan információs és adatfeldolgozási rendszer kialakítása, amellyel a cég gazdaságossági, hatékonysági mutatói növelhetők. Hivatkozott arra, hogy a perben az sem bizonyított, hogy a létrehozott szoftver szerzői jogvédelem alá esik, azonban a további bizonyítást e tekintetben mellőzte, mivel az Szjt. 58.§ (4) bekezdése szerint a munkaviszonyból folyó kötelezettsége teljesítéseként elkészített szoftverre az Szjt. 30.§ (3) és (4) bekezdése nem vonatkozik.