285/B/1994. AB határozat

a 2/1986. (II. 27.) ÉVM rendelettel közzétett Országos Építésügyi Szabályzat 31. § (2) bekezdés alkotmányellenességének vizsgálatáról

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányosságának utólagos vizsgálatára beadott indítvány tárgyában meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság a 2/1986. (II. 27.) ÉVM rendelettel közzétett Országos Építésügyi Szabályzat 31. § (2) bekezdés alkotmányellenességének megállapítására és e rendelkezés megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja, ugyanezen rendelethellyel kapcsolatos alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

INDOKOLÁS

I.

A 2/1986. (II. 27.) ÉVM rendelettel közzétett Országos Építésügyi Szabályzat 31. § (2) bekezdés rendelkezése szerint "ha a már túlnyomórészt beépült telektömb területén levő egyedi telek a Szabályzat előírásainak megfelelően egyébként nem volna beépíthető, az építésügyi hatóság a területfelhasználás, illetőleg az építés engedélyezése során a telektömbön általában kialakult beépítésnek megfelelő, az övezeti előírásoktól eltérő beépítést is engedélyezhet, feltéve, hogy ez a szomszédos építési telkek beépítését nem akadályozza, és rendeltetésszerű használatukat nem zavarja. Az ilyen eseti eltérés engedélyezése során az övezetre előírt legnagyobb beépítettség mértéke legfeljebb 5%-kal léphető túl, az építmények között megengedett legkisebb távolságok pedig a 65. § és a 68. § rendelkezéseinek keretei között csökkenthetők vagy engedhetők el."

Az indítványozók a fenti rendelkezésen alapuló szomszéd építkezéssel kapcsolatos jogvitájukban hozott jogerős bírósági döntés felülvizsgálatát, alkotmányellenesség megállapítását és az idézett rendelkezés megsemmisítését kérték. Álláspontjuk szerint az államigazgatási szerv és a bíróságok eljárása a Ptk. 100. §-ába ütközés miatt törvénysértő, és az Alkotmány 13. §-ába ütközik.

Az indítványt - mivel az, mint alkotmányjogi panasz az Abtv. 48. § (2) bekezdés szerinti határidő után érkezett - az Alkotmánybíróság elkésettség okából visszautasította, és tartalmára tekintettel utólagos normakontrollra irányuló kérelemként bírálta el.

II.

Az indítvány nem megalapozott.

Az Alkotmánybíróság 1298/B/1990. AB határozatában (ABH 1991. 770-773.) hangsúlyozta, hogy az építéshez való jogot olyan jognak tekinti, amelynek gyakorlása során különösen fontos az általános szakmai (építésügyi), környezetvédelmi, biztonsági szabályok, az adott településre (településrészre) vonatkozó helyi előírások tiszteletben tartása és a közvetlen környezet, a szomszédok tulajdoni (használói) jogainak védelme.

Arra is rámutatott az Alkotmánybíróság, hogy az építési jog gyakorlása során eltérő tulajdonosi érdekek ütközhetnek. A tulajdonosi jogok, érdekek korlátozását megalapozhatja a más tulajdonos(ok) [használó(k)] jogainak, jogos érdekeinek érvényesítése.

Az indítvánnyal támadott rendelkezés kivételes helyzetre vonatkozó rendező szabály, amelynek alkalmazásánál az ellentétes érdekek ütközésének kiküszöbölésére az eljáró hatóságoknak fokozott figyelmet kell fordítaniuk. Önmagában a szabályt nem lehet az Alkotmány tulajdont védő 13. §-ába ütközőnek minősíteni. Az Alkotmánybíróság több határozatban kifejtette már azt, hogy a tulajdonjog nem korlátozhatatlan jogosultság. A tulajdonjog tartalmát és védelmét a Ptk. X. fejezete részletesen tartalmazza, és e rendelkezések keretet adnak azoknak az egyéb jogszabályoknak is, amelyek közérdek vagy jogos magánérdek érvényesülését a tulajdon szabadságával szemben lehetővé teszik.

Az Alkotmány 50. § (2) bekezdésének megfelelően a közigazgatási határozatok törvényességét a bíróság ellenőrzi. A bíróság egyedi jogerős döntéseinek felülvizsgálatára az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre. Az alkotmányjogi panaszra indult eljárásban is a jogalkalmazás alapjául szolgáló jogszabályt (törvényt, rendeletet) vizsgálná. Tekintettel arra, hogy a jogalkalmazás alapjául szolgáló jogszabály alkotmányellenessége nem volt megállapítható, az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.

Budapest, 1994. október 20.

Dr. Schmidt Péter s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Vörös Imre s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Zlinszky János s. k.,

előadó alkotmánybíró

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére