3279/2020. (VII. 9.) AB végzés
alkotmányjogi panasz visszautasításáról
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
végzést:
Az Alkotmánybíróság a Kúria Pfv.I.21.260/2019/4. számú végzése, valamint a Debreceni Törvényszék 1.Pkf.20.749/2019/3. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
Indokolás
[1] 1. Az indítványozó jogi képviselője (dr. Pesta János ügyvéd) útján az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján a Kúria Pfv.I.21.260/2019/4. számú végzése, valamint a Debreceni Törvényszék1.Pkf.20.749/2019/3. számú végzése és az annak alapjául szolgáló 32022/Ü/209/2019/22. számú Kjő. végzés alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt alkotmányjogi panaszt terjesztett elő.
[2] 2. Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügy előzményei és az indítványban foglaltak az alábbiak szerint foglalhatók össze.
[3] 2.1. A közjegyző-helyettes a végrehajtást kérő kérelmére végrehajtási záradékkal látta el a K32022/258/2008/0/3. ügyszámú közjegyzői okiratot. Ezt követően az adós (az alapul fekvő ügy indítványozója) végrehajtási záradék törlése iránti kérelmet terjesztett elő, amelyben előadta, hogy a közjegyzői okiratba foglalt kölcsönszerződést felmondó nyilatkozat és a záradékolás álláspontja szerint több okból törvénysértő:
[4] Egyfelől a végrehajtás kérő nyilatkozat megtételekor a kölcsönszerződés már megszűnt. Másfelől a magánokirati formában létrejött kölcsönszerződésben rögzített lejárati dátum és záradékkal ellátott, egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot tartalmazó közjegyzői okiratban rögzített lejárati dátum között eltérés van. A tartozás összegének közjegyzői okiratba foglalására szerinte nem került sor, ezért a záradékolás egyik lényeges törvényi feltétele szerinte hiányzott. Törvénysértésként értékelte egyebek mellett azt is, hogy a záradékolást nem előzte meg a végrehajtást kérő részéről fizetési felszólítás.
[5] 2.2. Az eljáró közjegyző-helyettes az indítványozó által felvetett, törvénysértésre vonatkozó aggályokat egyenként vizsgálva megállapította, hogy azok alaptalanok és a közjegyzői okirat végrehajtási záradékkal való ellátásának a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (továbbiakban: Vht.) 23/C. § (1) és (2) bekezdésében foglalt valamennyi törvényi feltétele fennállt, ezért a záradék törlése iránti kérelmet 2019. május 27. napján kelt végzésével elutasította.
[6] A végzésben a közjegyző-helyettes rögzítette, hogy a kölcsön lejáratának időpontját a közjegyzői okirat tartalmazta, és a végrehajtást kérő követelése nem idő előtti. Az eltérő lejárati dátumok körében rámutatott arra, hogy az indítványozó adós e tárgyban nem élt kijavítás iránti kérelem előterjesztésének lehetőségével.
[7] A közjegyző-helyettes megállapította azt is, hogy a végrehajtási záradékkal ellátott okirat pontosan tartalmazza a tartozás (kölcsön) és a havi törlesztő részletek összegét, továbbá a deviza átváltás árfolyamának meghatározását is.
[8] Az indítványozó fizetési felszólítás hiányára vonatkozó aggályával kapcsolatosan kifejtette, hogy a záradékolás e tekintetben is megfelelt a jogszabályi előírásoknak, mert a végrehajtást kérő a záradékolási kérelmét a teljesítési határidő letelte után terjesztette elő.
[9] A végzés az indítványozó adós több kifogásával kapcsolatban is - a töretlen bírói gyakorlatra hivatkozással - hangsúlyozta, hogy a közjegyző sem a végrehajtási záradék kiállításakor, sem a végrehajtási záradék törlésére irányuló kérelem vizsgálata és a kérelem elbírálása során nem vizsgálhatja a végrehajtási záradékkal ellátott közjegyzői okiratba foglalt szerződés egyes rendelkezéseinek, illetve egészének érvénytelenségét. Amennyiben a követelés végrehajtását az adós sérelmesnek tartja, igényét végrehajtás megszüntetése, korlátozása, illetve szerződés érvénytelensége iránti perben érvényesítheti a végrehajtást kérővel szemben. Ha pedig a fennálló tartozás összegét vitatja, szintén kizárólag a fent említett végrehajtási perekben kerülhet rá sor.
[10] Az indítványozó adós fellebbezésére másodfokon eljáró Debreceni Törvényszék 2019. július 10. napján kelt 1.Pkf.20.749/2019/3. számú végzése a közjegyző-helyettes végzését - helyes jogszabályértelmezésére és indokaira tekintettel - helyben hagyta.
[11] A jogerős bírói végzéssel szemben az indítványozó mind alkotmányjogi panaszt, mind felülvizsgálati kérelmet, illetve felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet előterjesztett. Az Alkotmánybíróság egyesbírói eljárás keretében született végzésével a panaszindítványt a folyamatban lévő felülvizsgálati eljárásra tekintettel visszautasította. A Kúria Pfv.I.21.260/2019/4. számú végzése a felülvizsgálati és felülvizsgálat engedélyezése iránt kérelmeit ugyancsak visszautasította, mert indokolása szerint a Vht. 214. §-a a végrehajtási záradék törlése tárgyában nem teszi lehetővé a felülvizsgálatot, és a kivételes engedélyezés feltételei sem vizsgálhatók.
[12] 2.3. Az indítványozó mindezen előzmények után terjesztette elő a jelen alkotmányjogi panaszeljárás tárgyát képző indítványát a Kúria és a törvényszék döntése ellen.
[13] Az indítványban és annak kiegészítésében az indítványozó több vélt jogszabálysértést és önellentmondást, illetve vélt ténybeli tévedésen és iratellenes megállapításon alapuló indokolási elemet megjelölt a közjegyzői végzésben, amelyekre nézete szerint a bírósági indoklásnak külön-külön ki kellett volna térnie. Leginkább azt sérelmezte, hogy a bíróság a fellebbezésében előadott indokait mellőzve, csupán összefoglalóan az elsőfokú határozat indokaira utalt vissza. Úgy véli, ha a bíróság érdemben áttekintette volna fellebbezését, akkor alapvetően más, az indítványozó javára szóló döntést hozhatott volna. Álláspontja szerint a törvényszék megjelölt döntése megsértette a tisztességes bírósági eljárás alapjogi követelményét [Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése], azon belül az indokolt bírói döntéshez való jogot. E körben hivatkozott az Emberi Jogok Európai Bíróságának több ítéletére is.
[14] A Kúria támadott döntése tekintetében az indítványozó kifejtette, hogy a végzés jogszabálysértő módon, kiterjesztően értelmezte a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény és a Vht. szabályait a felülvizsgálat megengedhetőségének kizárását illetően, amely jogértelmezés kérelme visszautasításához vezetett. Véleménye szerint ezáltal a Kúria szintén megsértette a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot, illetve az Alaptörvény 28. cikkét.
[15] 3. Az alkotmányjogi panasz az alábbiak miatt nem befogadható.
[16] Az Alkotmánybíróság tanácsa az Abtv. 56. § (2) bekezdése értelmében mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, különösen a 26-27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29-31. § szerinti feltételeket.
[17] Az Abtv. 27. §-a (1) bekezdése értelmében a bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés sérti az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát, vagy hatáskörét az Alaptörvénybe ütközően korlátozza. A törvény szövegéből az következik, hogy a bírói döntések közül csak a bírósági eljárást - az ügy érdemében hozott, vagy egyéb határozattal - befejező döntések ellen van helye alkotmányjogi panasznak (3092/2020. (IV. 23.) AB végzés, Indokolás [24]-[25]).
[18] A tárgyi ügyben, az előbb hivatkozott AB döntéssel összhangban arra a következtetésre jutott az Alkotmánybíróság, hogy a végrehajtási záradék kiállítása nem tekinthető érdemi döntésnek, a polgári peres eljárásban érvényesítendő igény vonatkozásában nem jelentenek állásfoglalást, így olyan végzés, amely ellen nincs helye alkotmányjogi panasz előterjesztésének (3092/2020. (IV. 23.) AB végzés, Indokolás [35]).
[19] 4. Az Alkotmánybíróság, tekintettel arra, hogy a támadott végzések nem tekinthetőek az ügy érdemében hozott, illetve bírósági eljárást befejező egyéb döntésnek, az alkotmányjogi panaszt az Abtv. 27. §-a és az Ügyrend 30. § (2) bekezdés h) pontja alapján visszautasította.
Budapest, 2020. június 23.
Dr. Juhász Imre s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
Dr. Juhász Imre s. k.,
alkotmánybíró az aláírásban akadályozott
dr. Czine Ágnes
alkotmánybíró helyett
Dr. Juhász Imre s. k.,
alkotmánybíró az aláírásban akadályozott
dr. Horváth Attila
alkotmánybíró helyett
Dr. Juhász Imre s. k.,
alkotmánybíró az aláírásban akadályozott
dr. Juhász Miklós
előadó alkotmánybíró helyett
Dr. Juhász Imre s. k.,
alkotmánybíró az aláírásban akadályozott
dr. Sulyok Tamás
alkotmánybíró helyett
Alkotmánybírósági ügyszám: IV/89/2020.