A Legfelsőbb Bíróság Pfv.20740/2010/4. számú határozata birtokba adás (INGATLAN birtokba adása) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 206. §] Bírók: Csentericsné dr. Ágh Bíró Ágnes, Orosz Árpád, Szabó Julia

Pfv.I.20.740/2010/4. szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága dr. Győry András ügyvéd által képviselt által képviselt I. rendű, II. rendű felpereseknek dr. Pusztai Judith ügyvéd által képviselt I. rendű, II. rendű alperesek ellen ingatlan birtokbaadása iránt a Szegedi Városi Bíróságon 11.P.21.384/2009. számon folyamatban volt, majd a Csongrád Megyei Bíróság 2010. január 8-án meghozott 1.Pf.22.568/2009/4. számú jogerős ítéletével befejezett perében, az említett számú másodfokú határozat ellen az alperesek által 10. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a Csongrád Megyei Bíróság 1.Pf.22.568/2009/4. számú jogerős ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi az alpereseket, hogy egyetemlegesen - 15 nap alatt - fizessenek meg a felpereseknek mint egyetemleges jogosultaknak 100.000 (Egyszázezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt 361.200 (Háromszázhatvanegyezer-kettőszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s :

S. I. L.-né 2004. november 9-én végintézkedés hátrahagyásával hunyt el. Végrendeletében valamennyi ingó és ingatlan vagyona örököséül az alpereseket nevezte meg. Hagyatékát képezte a G. u. 9. szám alatti ingatlan is. A Szegedi Városi Bíróság 19.P.20.325/2007/15. számú részítéletével megállapította az írásbeli magánvégrendelet érvénytelenségét, ezért az örökhagyó hagyatékát a túlélő házastársának adta át törvényes öröklés jogcímén, aki 2006. november 21-én végintézkedés hátrahagyása nélkül elhunyt. Hagyatékát a közjegyző a 2008. március 18-án jogerőre emelkedett K.53018-0/45/2008/7-II. számú hagyatékátadó végzésével törvényes oldalági öröklés jogcímén egymás között egyenlő arányban a felpereseknek adta át, tulajdonjogukat a földhivatal az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezte. Az ingatlant 2005. május óta az alperesek lakják gyermekeikkel együtt. Az alperesek a fent hivatkozott perben előterjesztett viszontkeresetükben az örökhagyónak nyújtott tartás elszámolása iránt hagyatéki hitelezői igény címén 5.575.853 forint megfizetésére kérték kötelezni a felpereseket. A Szegedi Városi Bíróságon jelenleg P.20.706/2009. szám alatt van folyamatban ez a peres eljárás.

A felperesek 2008. május 20-án az alpereseket írásban felszólították, hogy a perbeli ingatlant ingóságaiktól kiürített állapotban adják birtokukba. Az alperesek válaszlevelükben közölték: azt nem kívánják elhagyni, a hagyatéki hitelezői igény elbírálása iránt folyamatban lévő per jogerős befejezését követően az ingatlant szándékukban áll megvásárolni.

A felperesek keresetükben a Ptk. 112. §-ára és 98. §-ára hivatkozással kérték, hogy a bíróság kötelezze az alpereseket a perbeli ingatlan elhagyására azzal, hogy 30 nap alatt ingóságaiktól kiürített állapotban adják a felperesek birtokába.

Az alperesek érdemi ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték, hivatkoztak arra, hogy a végrendelet érvénytelenségének megállapítását kimondó jogerős ítélet ellen perújítási kérelmet terjesztettek elő, a hagyatéki hitelezői igény elbírálása iránti per jelenleg folyamatban van, továbbá a Szegedi Városi Bíróságon P.20.706/2009. számon folyamatban lévő peres eljárásban ráépítés jogcímén tulajdoni igényt érvényesítenek a jelen per felpereseivel szemben.

Módosított viszontkeresetükkel kérték, hogy a bíróság kötelezze a felpereseket csereingatlan tulajdonukba adására a G. sor, Cs. utca, Sz. utca, Sz. utca által határolt területen belül.

A felperesek a viszontkereset elutasítását kérték, védekezésük szerint az alperesek irányában elhelyezési kötelezettségük nincs.

Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alpereseket, hogy 30 napon belül a G. u. 9. szám alatti ingatlanból hozzátartozóikkal együtt költözzenek ki és azt ingóságaiktól kiürített állapotban adják a felperesek birtokába. Az alperesek viszontkeresetét elutasította.

Az ítélet indokolása szerint a felperesek nem engedélyeztek szívességi használatot az alperesek részére, közöttük az ingatlan használatára semmilyen megállapodás nincs, birtoklására nem rendelkeznek jogcímmel. Ezzel szemben a felpereseket mint az ingatlan tulajdonosait megilleti a Ptk. 112. § (1)-(2) bekezdése alapján a használat és birtoklás joga. A viszontkereset elutasításának indokolása szerint az alperesek cserelakásra semmilyen jogcímen nem tarthatnak igényt, a másik perben érvényesített hagyatéki hitelezői - kötelmi - igény még annak sikeressége esetén sem alapoz meg tulajdoni igényt. A per tárgyalásának felfüggesztésére irányuló kérelmet elutasította, tekintettel arra, hogy a másik perben folyamatban lévő kötelmi igény nem előkérdése a jelen per elbírálásának.

Az alperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét azzal hagyta helyben, hogy az állam által viselt elsőfokú eljárási illeték összegét 361.200 forintra leszállította.

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást ítélkezése alapjául elfogadta és az arra alapított döntéssel is mindenben egyetértett, azt a Pp. 253. § (2) bekezdésére hivatkozással, de lényegében annak helyes indokai alapján hagyta helyben.

A fellebbezés kapcsán kiemeltek szerint S. I. L. 2005. március 22-ei, az alperesek által a fellebbezéshez csatolt nyilatkozatának - melyben álláspontjuk szerint elismerte a néhai házastársa által tett végrendelete érvényességét - nincs jelentősége a jelen per elbírálása szempontjából. Ennek oka, hogy ezt a nyilatkozatot a Szegedi Városi Bíróság a 19.P.20.325/2007/15. számú részítéletével már elbírálta, az abban foglaltakat és a nyilatkozat keletkezésének körülményeit értékelte. Az alperesek az ingatlan használatára semmilyen jogcímmel nem rendelkeznek, a felperesek ezzel szemben a Pp. 98-99. §-ai alapján tulajdonosi jogosítványaik körében jogosultak a használatára és birtoklására.