A Budapest Környéki Törvényszék P.20706/2008/33. számú határozata ingatlan-nyilvántartási bejegyzés törlése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 602. §, 632. §, 649. §] Bíró: Lehoczky Judit

Pest Megyei Bíróság

13.P.20.706/2008/33. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Pest Megyei Bíróság a Skapinyecz Ügyvédi Iroda (dr. Skapinyecz János ügyvéd - 1126 Budapest, Hertelendy u. 4/A. II/9. szám) által képviselt ......... (név) ........ (cím) felperesnek - a Holló és Némethi Ügyvédi Iroda (dr. Németh Sándor ügyvéd - 1026 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 67. fszt. 1. szám) által képviselt ........ (név) ....... (cím) alperes ellen ingatlan-nyilvántartási bejegyzés törlése iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A bíróság a keresetet elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperes részére 15 napon belül 500.000 (ötszázezer) forint perköltséget.

A le nem rótt illetéket és szakértői díjelőleget az állam viseli.

Az ítélet ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül írásban, ennél a bíróságnál 3 példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni, amit a ........ Ítélőtábla bírál el. A másodfokú bíróság tárgyalás tartása nélkül dönt a fellebbezés tárgyában, amennyiben a felek egyezően ezt kérik, vagy fellebbezésük kizárólag a teljesítési határidőre, a perköltségre, a le nem rótt illetékre vagy az ítélet indokolására vonatkozik és tárgyalás megtartását nem kérik.

A bíróság felhívja a feleket, hogy fellebbezésüket jogi képviselő útján nyújtsák be, ellenkező esetben a bíróság hatálytalannak tekinti és érdemi vizsgálat nélkül hivatalból elutasítja. A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását kérhetik.

I n d o k o l á s:

Néhai .......... örökhagyó a felperes testvére volt.

Az örökhagyó 1993. november 10. napján végrendeletnek nevezetten akként nyilatkozott, hogy "mivel házastársak vagyunk, elhalálozásom esetén a feleségemre hagyom, .........., ....... (név) részére a nevemre szóló kárpótlási jegyemet és az utána járó részesedést, amit a ............, ......... út ..... szám alatt lévő bróker értékpapír forgalmazási- és befektetési pillér alapba betettem." Azt aláírta az örökhagyó és néhai .......... (név)

Néhai ............. és néhai .......... két okirati tanú jelenlétében 1993. december 11. napján kockás papírra írottan akként rendelkeztek, hogy mivel házastársak és családjuk nincs, elhalálozásuk esetén az elhalálozott házastársnak a vagyonát az élő házastárs örökli.

Az örökhagyó és felesége, néhai ............ (név) az 1999. évtől az alperesi otthonban éltek.

A néhai 1999. augusztus 12. napján az alperesi fejléccel és pecséttel, valamint az alperes képviselője aláírásával ellátott formanyomtatványon nyilatkozatot tett, melyben kijelentette, hogy halála esetére (amennyiben vele együtt élő házastársa korábban már elhunyt vagy arra valamilyen oknál fogva képtelen) a felesége vagy a mindenkori vezetőség illő eltemettetéséről gondoskodik, viseli annak költségeit, gondoskodik a lakás üresen történő átadásáról. Kijelentette, hogy ez ideig az otthon fenntartójának nem adott le végrendeletet, amennyiben halála a végrendelet leadása előtt bekövetkeznék, kérte az otthon mindenkori vezetőségét értesíteni és ingóságai örököseként tekinteni.

Az örökhagyó felesége 2006 novemberében elhunyt.

A néhai 2007. január 4. napján írásbeli magánvégrendeletet hagyott, mely szerint a korábbi szóbeli végrendeletét megerősítve akként rendelkezik, hogy minden ingóságát az alperesre hagyja, mely jelenleg is otthona, minden készpénzvagyonát, amely többek közt az ..... és .......... ........... vezetett ............-........... számú lakossági folyószámlán található, szintén az alperesre hagyja. A magánvégrendeletet tanúként aláírta az örökhagyó és azt tanúként írta alá az alperes két alkalmazottja, ......... és ............ (név).

A végrendeletben meghatározott számla felett - mely ............ és ......... nevén volt - az ...... és .......... 2008. január 22. napján kelt igazolása szerint a néhai unokaöccse, ........... 2006. április 10. napjától jogosult volt rendelkezni.

......... (név) 2007. április 30. napján elhunyt, dr. ............. közjegyző a hagyatékát a 2007. december 12. napján kelt ..../Kjő/..../....../.... számú végzésével - tekintettel arra, hogy a felperes a végrendelet érvényességét vitatta - ideiglenes hatállyal az alperesnek adta át.

A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, miszerint néhai ....... (név) 2007. január 4. napján kelt magánvégrendelete érvénytelen. Kérte továbbá az alperest perköltségben marasztalni. A keresete jogalapját a Ptk. 17. §-ában, 649. § (1) bekezdés c) pontjában, 602. § (1) bekezdés b) pontjában, 649. § (1) bekezdés a) pontjában, 632. § (1) bekezdésében határozta meg.

A keresetét arra alapozta, hogy az örökhagyó a végrendelkezés időpontjában cselekvőképtelen állapotban volt, az elmebeli állapota miatt az ügyei viteléhez szükséges belátási képesség teljes mértékben hiányzott. Az örökhagyó 2005-től agyi érelmeszesedésben és következményes dementiában, elbutulásban szenvedett. A rokonait az utóbbi két évben nem ismerte meg, vele érdemben kommunikálni nem lehetett, felesége 2006-ban bekövetkezett halálát követően a hagyatéki leltár felvétele során unokaöccse képviselte. Hivatkozott arra, hogy a néhai nem szeretett az otthonban lenni, az alperes alkalmazottai tisztességtelen befolyással vették rá az örökhagyót a végrendelkezésre, amelyet bizonyít, hogy a néhai külön kérdés nélkül kizárta, hogy az otthonra hagyja a vagyonát. A tisztességtelen befolyást bizonyítja továbbá, hogy az örökhagyó az unokaöccsét, .......... (név) nem említette meg a végrendeletben, noha korábban a bankszámlája kezelésével is megbízta és örökösévé kívánta tenni. Aggályosnak tartotta, hogy a végrendelet a hagyaték tárgyait nem részletezte. Arra is hivatkozott, hogy az alperes tisztességtelen magatartással megakadályozta az örökhagyó szabad akaratának kinyilvánítását, továbbá az örökhagyó tévedett nyilatkozata tartalmában, ilyen nyilatkozatot egyáltalán nem akart tenni. Álláspontja szerint a végrendelet érvénytelen, mert az otthon eszközeivel készült, az otthon épületében, nem merült fel adat arra, hogy a végrendelet elkészítésekor a néhai elhagyta volna az otthont. Végül utalt arra, hogy a végrendelet formai okból ugyancsak érvénytelen, mert azt nem az örökhagyó írta alá és az egyik tanú címe nem állapítható meg.

Az alperes a kereset elutasítását és a felperes perköltségben marasztalását kérte.

A kereset nem alapos.