A Fővárosi Ítélőtábla választási ügyben hozott 1.Pk.50.003/2017/2. számú határozata

A bírósági névjegyzékben szereplő törvényes képviselő mindaddig jogosult a választási eljárásban a jelölő szervezet képviseletére, amíg onnan nem törlik, függetlenül attól, hogy a megbízás megszűnésének időpontja a névjegyzékben szerepel-e. [Ve. 133. § (1) bek.]

A Fővárosi ítélőtábla a ... ügyvéd (cím) által képviselt kérelmező neve (kérelmező címe) kérelmezőnek, a Fővárosi Választási Bizottság által 2017. március 3. napján meghozott 5/2017. (III. 3.) FVB számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelme folytán indult nemperes eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

végzést:

A Fővárosi ítélőtábla a Fővárosi Választási Bizottság 5/2017. (III. 3.) FVB határozatát megváltoztatja, és a kérelmezőt (székhelye: nyilvántartási száma: ...) a ... egyéni választókerületében 2017. április 23. (vasárnap) napjára kitűzött időközi helyi önkormányzati képviselői választáson jelölő szervezetként nyilvántartásba veszi.

A le nem rótt 10.000 (Tízezer) forint eljárási illetéket az állam viseli. A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A ... Helyi Választási Bizottság (a továbbiakban: HVB) 2/2017. számú - 2017. február 10. napján jogerős - határozatával a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 302. § (2) bekezdése alapján 2017. április 23. napjára a ... egyéni választókerületében megtartandó időközi helyi önkormányzati képviselői választást tűzött ki.

A kitűzött időközi választáson történő jelöltállítás céljából a kérelmező 2017. március 1. napján jelölő szervezetként való nyilvántartás iránti bejelentést tett, a benyújtott P3 nyomtatványon a jelölő szervezet képviseletére jogosult személyként ... t tüntette fel, aki a nyomtatványt ezen minőségében látta el aláírásával.

A bejelentés folytán a Ve. 307/D. § (1) bekezdése értelmében eljáró HVB a kérelmező jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vételét a 16/2017. (III. 2.) számú határozatával a Ve. 132. § és 133. § (2) bekezdése alapján - a törvényes feltételek hiányában - visszautasította. A határozat indokolása szerint, a nyilvántartásba vételi kérelmet képviseleti jogosultsággal nem rendelkező személy nyújtotta be, mivel a Fővárosi Törvényszék által vezetett közhiteles nyilvántartás adataiból kitűnően ... képviseleti jogosultsága 2017. február 14. napján megszűnt.

A HVB határozata ellen a kérelmező terjesztett elő fellebbezést, melyben a határozat megváltoztatását és jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vételét kérte. A BH 1992.720, KGD 2000.295 és BH 2004.212 számú eseti döntésekre, valamint a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának véleményére (Bírósági Határozatok 2003. évi 3-4. szám) hivatkozással kifejtette, hogy a következetes bírósági gyakorlat szerint a civil szervezet törvényes képviselőjének képviseleti joga mindaddig hatályos, amíg azt a nyilvántartásból nem törlik. Az elsőfokú határozat nincs összhangban a civil szervezetek nyilvántartásában szereplő adatokkal, jelen esetben ugyanis a bíróság még nem hozott döntést a törlésről, ily módon pedig ... képviseleti joga mindenkivel szemben és minden eljárásban hatályos. A folyamatban lévő változásbejegyzési eljárásra és az abban megtartandó ügyintézési határidők hosszára tekintettel az elsőfokú határozat indokainak elfogadása azzal a következménnyel járna, hogy a párt - elesve legfontosabb jogosultságától - nem lenne képes gyakorolni a jelöltállítás jogát, hiszen a nyilvántartásba egyébként bejegyzett törvényes képviselő a HVB jogértelmezése szerint már nem, az újonnan megválasztott személy pedig - jogerős nyilvántartásba vétel hiányában - még nem járhatna el.

A Fővárosi Választási Bizottság (a továbbiakban: FVB) a fellebbezést alaptalannak találta, és ezért a HVB elsőfokú határozatát az 5/2017. (III. 3.) számú határozatával helybenhagyta. A döntés indokolásában az FVB rámutatott arra, hogy a szervezet által bejelentett adatok a képviseletre jogosult személyt illetően eltértek a bírósági nyilvántartás tartalmától, a fellebbezésben hivatkozott eseti döntések pedig - figyelemmel arra is, hogy az azok alapjául szolgáló jogszabályok már hatályukat vesztették - irrelevánsak voltak.

Az FVB 5/2017. (III. 3.) számú határozatával szemben, törvényes határidőben a kérelmező terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak megváltoztatását és a ... egyéni választókerületében 2017. április 23. napjára kitűzött időközi helyi önkormányzati választáson jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vételét kérte. Álláspontja szerint a támadott határozat a Ve. 132. §-ába és 133. § (2) bekezdésébe ütközik, mivel a jelölő szervezetként való nyilvántartásba vétel iránti kérelmet - a törvényes feltételeknek eleget téve - képviseleti jogosultsággal rendelkező személy nyújtotta be. A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) 86. § (1) bekezdésére hivatkozással hangsúlyozta, hogy a bírósági nyilvántartás közhiteles, ennek megfelelően az oda bejegyzett . harmadik személyek irányában fennálló általános képviseleti joga mindaddig hatályos marad, amíg azt a bíróság jogerősen nem törli. Utóbbi körülmény jelen ügyben nem áll fenn, mert ennek tárgyában a Fővárosi Törvényszék csupán 2017. március 2. napján hozta meg a 4.Pk.60.163/2013/24 . számú - még nem jogerős - végzését. Ezzel összefüggésben az FVB tévesen mellőzte a felhívott eseti döntésekben megjelenő elvek figyelembevételét és alkalmazását, hiszen az új Ptk. és a Cnytv. hatálybalépése sem változtatott a bírósági nyilvántartás konstitutív és közhiteles jellegén, az azokból levezetett jogértelmezés ezért továbbra is irányadó. A bejelentés és a nyilvántartás adatai közti eltérésre vonatkozó megállapítás megalapozatlan és a Ve. 133. § (1) bekezdésével ellentétes, a nyilvántartásban ugyanis a bejelentés idején - de még jelenleg is - egyedül ... szerepel képviselőként. Az FVB jogértelmezése mindemellett az Alaptörvény 28. cikkében foglalt követelményeknek sem felel meg, mivel annak eredményeképp az a párt, amelyik - egyébként jogszerű módon - a választási időszakban kezdeményez a képviseletére is kiterjedő változásbejegyzési eljárást, ténylegesen nem gyakorolhatná a jelöltállítás alapvető jogát.

A felülvizsgálati kérelem alapos.

Az ítélőtábla mindenek előtt rögzíti, hogy a jelen ügyben felmerülő jogkérdésre figyelemmel a törvényes feltételeknek való megfelelést a Ve. 119. § (2) bekezdésének azon - a 301. § értelmében a helyi önkormányzati képviselők választásán is alkalmazandó - rendelkezése alapján kell vizsgálni, amely szerint a jelölő szervezetet a képviseletére jogosult személy jelentheti be. A Ve. 119. § (2) bekezdése által meghatározott képviseletre jogosult személyén - ahogyan azt Kvk.II.37.146/2014/2. számú határozatában a Kúria is megállapította - a szervezet képviseletére a bírósági nyilvántartás szerint jogosult személy értendő. Ezzel összhangban a jelölő szervezet bejelentésére szolgáló - a 4/2014. (VII. 24.) IM rendelet 10. számú mellékletét képező - P3 formanyomtatvány is a bírósági nyilvántartásban képviselőként feltüntetett személy általi aláírást követeli meg, a Ve. 133. § (1) bekezdése pedig a bejelentés adatainak a civil szervezetek bírósági nyilvántartásával való összevetését írja elő.