A Győri Ítélőtábla Pf.20234/2015/7. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 80. §, 81. §, 239. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 339. §, 345. §, 355. §, 360. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 59. §] Bírók: Bajnok István, Lezsák József, Mészáros Zsolt

Kapcsolódó határozatok:

Győri Törvényszék P.20833/2011/177., *Győri Ítélőtábla Pf.20234/2015/7.*, Kúria Pfv.21480/2016/5.

***********

Győri Ítélőtábla

Pf.I.20.234/2015/7/I. szám

A Győri Ítélőtábla a Horváth Antal Ügyvédi Iroda által képviselt I.r., II.r., V.r., VI.r., VII.r., VIII.r., IX.r., XI.r., XII.r., XIII.r., XIV.r., XV.r., XVI.r., XVII.r., XVIII.r., XIX.r., XX.r., XXI.r.,XXII.r., XXIII.r., XXIV.r., XXV.r., XXVI.r, XXVII.r., XXVIII.r.,XXIX.r., XXX.r., XXXI.r., XXXII.r., XXXIII.r., XXXIV.r., XXXV.r., XXXVI.r., XXXVII.r., XXXVIII.r., XL.r., XLI.r., XLII.r., XLIII.r., XLIV.r., XLV.r., XLVI.r., XLVII.r., XLVIII.r., XLIX.r., L.r., LI.r., LII.r., LIlI.r.,LIV.r., LV.r., LVI.r., LVII.r., LVIII.r., LIX.r., LX.r., LXI.r., LXII.r., LXIII.r., LXIV.r., LXV.r., LXVI.r. felpereseknek a Dr. Écsi & Dr. Fekete Ügyvédi Iroda által képviselt alperes ellen kártérítés iránt a Győri Törvényszék előtt folyamatba tett perében a 2015. december 1. napján P.20.833/2011/177. szám alatt hozott ítélet ellen az alperes részéről 178. szám alatt benyújtott fellebbezés, a felperesek részéről Pf. 3. szám alatt benyújtott csatlakozó fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének megfellebbezett rendelkezéseit a per fő tárgya tekintetében azzal hagyja helyben, hogy az alperes az elsőfokú ítéletben írt marasztalási összegeket a felpereseknek - a jogi képviselőjük által megadott ügyvédi letéti számlára történő teljesítéssel - köteles megfizetni.

Az alperes által a felpereseknek az elsőfokú ítélet szerint fizetendő késedelmi kamat fizetésének kezdő időpontját megváltoztatja, és azt 2010. március 1. napjában határozza meg.

Mellőzi az alperesnek a felperesek javára az elsőfokú perköltségben történő marasztalását és akként rendelkezik, hogy a peres felek maguk viselik az elsőfokú eljárásban felmerült perköltségeiket.

Kötelezi az ítélőtábla az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felpereseknek mint együttes jogosultaknak - a jogi képviselőjük által megadott ügyvédi letéti számlára történő teljesítéssel - 1.143.000 (Egymillió-egyszáznegyvenháromezer) forint másodfokú perköltséget.

A feljegyzett 2.500.000 (Kettőmillió-ötszázezer) forint fellebbezési illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint Település 1 nagyközség ... utcai útvonalán halad az országos közúthálózat szerint 86. számú Település 2-Település 3-Település 4 II. rendű főút, ami megfelel az E65 számú nemzetközi főúti számozásnak. A perbeli ingatlanok a 86. számú főút Település 1, ...utcai szakaszán a 158+500-160+100 km-szelvényben - körülbelül annak 1,6 kilométeres szakaszán - helyezkednek el az út mindkét oldalán váltakozva.

A főút Település 1 nagyközségi átkelési szakasza 2010-2011. évben az "A" Zrt. megbízásából felújításra került, melynek során a nem megfelelő minőségű, alacsony teherbírású pályaszerkezet átépítésre, megerősítésre és 11,5 tonnás tengelyterhelési közúti forgalom részére alkalmas állapotra épült át. A felújítás során a településre beérkező gépjárműveket a lakott terület határain sebességcsökkentő, ún. lassító szigetekkel próbálták a lakott területen kívüli 90 km/óra sebességről a lakott területen érvényes 50 km/óra sebességre kényszeríteni. A település központjában, a polgármesteri hivatal környezetében a közúti gépjárművek sebessége 30 km/órára van korlátozva. Település 1 községen áthaladó járművek, különösen a nehéz tehergépkocsik a lakott területen belül érvényes sebességkorlátozást általában nem tartják be. Település 1 nagyközségben a ... utca kialakítása már az 1800-1900-as években megtörtént, és bár a 86. számú főút az elmúlt ötven évben mindig főút jellegű útvonal volt, a 2004. évi uniós csatlakozást követően az átmenő tranzit teherforgalom ugrásszerűen megnövekedett.

A perbeli ingatlanok mindegyike az uniós csatlakozás előtt (1950-1980 között) épült. A 86. számú főút település 1-i átkelési szakasza 2x1 forgalmi sávos, kétoldali járdával, általában árokkal, szikkasztó árokkal, de egyes szűk beépítési szakaszokon árok nélkül kialakított. A perbeli ingatlanok homlokzata és a forgalmi sáv széle közötti távolság befolyásolja az ingatlanok használhatóságát, az ingatlanokban forgalmi értékcsökkenést okoz. A huszonkét perbeli ingatlanból hét ingatlannál az ingatlan homlokzata és a forgalmi sáv széle közötti távolság öt méter, vagy annál kevesebb, hét ingatlan esetében öt és tíz méter közötti, nyolc ingatlan esetében tíz méter feletti.

A 86. számú főút járműforgalma a 2004. évi uniós csatlakozást követően jelentősen megnövekedett, aminek egyértelmű oka a tehergépkocsik, ezen belül is a legnagyobb fajtájú, ún. nyerges tehergépkocsik számának növekedése, a forgalomnövekedés mértéke mintegy 2,5-3-szoros. A fentiek miatt a perbeli lakóépületek zajterhelése az uniós csatlakozást követően megnövekedett, a nappali zajterhelés 68-70 dB, éjszaka pedig 63-67 dB. Mindkét érték határérték feletti zajterhelést jelent. A forgalomnövekedéssel járó zajterhelés növekedését ellensúlyozta a 2010-2011. évben az útburkolaton végzett munka, a zajterhelés ezután nem növekedett, de továbbra is határérték feletti maradt. Az épületszerkezetekre ható rezgés sebessége nem haladja meg az 1 mm/s értéket, és az építményekben mérhető, emberre ható rezgésterhelés nem haladja meg az 5 mm/s értéket.

A családi házas ingatlanoknál a főútvonal mentén történő elhelyezkedés az ingatlanok forgalmi értéket csökkentő tényező, a per tárgyát képező ingatlanokban a forgalmi érték változása alapvetően a környezeti állapot jelentős romlása miatt következett be, ezen belül a zajterhelés meghaladja a vonatkozó határértékeket. A közúti közlekedésből eredő zaj az emberben kellemetlen, zavaró hatást vált ki, diszkomfort érzést okoz. Műszaki állapottól függetlenül a 86. számú főút melletti elhelyezkedés az ingatlanok forgalmi értéket csökkentő tényező.

A per tárgyát képező épületekben az utcafronti helyiségekben nincs több vagy nagyobb repedés mint a 86. számú úttól távolabbi helyiségekben. Az épületek károsodása nem a forgalom okozta rezgésekből alakult ki, a forgalomnak abban legfeljebb részleges közrehatása lehet. A perbeli épületeken egyaránt előfordulnak olyan elváltozások, amelyek összefüggésbe hozhatók a megnövekedett forgalommal és olyanok is, amelyek más okra vezethetők vissza, a régi és az új hibák az épületeknél nem válnak el egyértelműen egymástól.

Az ingatlanok környezeti terhelése csökkenthető az utcai homlokzati nyílászárók cseréjével, három rétegű thermo, hőszigetelt és speciális hanggátló üvegezéssel ellátott típusra. Zajcsökkentő hatás érhető el az útburkolat korszerűsítésével, az úgynevezett BBTM aszfalt alkalmazásával is. Az M85-ös autóút Település 5 és Település 6 közötti szakaszának megvalósulásával a teherforgalom áthelyezhető a gyorsforgalmi úthálózatra, az Ml és az M85-ös utakra, és a nehéz teherforgalom korlátozásával a 86. számú főút Település 1 átívelő szakaszán teljes mértékig kiküszöbölhető. A 86. számú főút teherforgalmának végleges megoldása a 86. számú főút Település 6 és Település 4 közötti szakaszának megvalósítása lenne, azonban az országos úthálózat fejlesztési tervben ez a fejlesztési előirányzat a 2020-2027 közötti időtávban szerepel.