31985D0368[1]

A Tanács határozata (1985. július 16.) a szakképesítéseknek az Európai Közösség tagállamai közötti összehasonlíthatóságáról

A Tanács határozata

(1985. július 16.)

a szakképesítéseknek az Európai Közösség tagállamai közötti összehasonlíthatóságáról

(85/368/EGK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 128. cikkére,

tekintettel a közös szakképzési politika megvalósítása általános elveinek megállapításáról szóló 63/266/EGK tanácsi határozatra [1] és különös tekintettel annak nyolcadik elvére,

tekintettel a Bizottság 1984. július 17-én módosított javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére [2],

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [3],

mivel a 63/266/EGK határozat nyolcadik elve a szakképzés elvégzését igazoló bizonyítványok és egyéb dokumentumok kölcsönös elismerésének lehetővé tételét célozza;

mivel az oklevelek, bizonyítványok és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok kölcsönös elismeréséről szóló 1974. június 6-i tanácsi állásfoglalás [4] előírja, hogy az egyenértékűnek elismert képesítésekről kimutatás készüljön;

mivel a kölcsönös elismerés hiánya hátráltató tényezőként hat a Közösségen belül a munkaerő mozgására, ha korlátozza az egyik tagállamban állást keresők lehetőségét, hogy egy másik tagállamban szerzett szakképesítésre hivatkozzanak;

mivel a Közösség szakképzési rendszereiben jelentős különbségek tapasztalhatók; mivel ezeket a rendszereket állandóan hozzá kell igazítani a technikai változásoknak a munkavállalási és álláslehetőségekre gyakorolt hatásai következtében előálló új helyzetekhez;

mivel az Európai Közösségnek az 1980-as évekre vonatkozó szakképzési politikájáról szóló 1983. július 11-i tanácsi állásfoglalás [5] megerősítette a politikák konvergenciájának szükségességét a szakképzés terén, miközben elismerte a tagállamok képzési rendszereinek sokféleségét, és a rugalmas eljárás szükségességét a Közösség részéről;

mivel a Bizottság számára a Szakképzési Tanácsadó Bizottság segítségével lehetővé vált, hogy hivatkozási pontként megállapítsa a képzési szintek szerkezetét, amely az első lépést jelenti a 63/266/EGK határozat nyolcadik elvében lefektetett célok elérése érdekében, mivel azonban ez a szerkezet nem tükrözi a tagállamokban kifejlesztett összes képzési rendszert;

mivel az említett szerkezeten belül a szakmunkások és egyes kiválasztott foglalkozási csoportok esetében el lehetett készíteni a tényleges munkaköri leírásokat és azonosítani lehetett a tagállamok egymásnak megfelelő szakképesítéseit;

mivel a szakképzési ágazattal tartott konzultációk bizonyítékot szolgáltattak arra, hogy ezek az eredmények értékes információkkal láthatják el a cégeket, a munkavállalókat és a hatóságokat a szakképesítések összehasonlíthatóságáról;

mivel ez az alapmódszer alkalmazandó a többi foglalkozásnál, vagy foglalkozási csoportnál a Szakképzési Tanácsadó Bizottság tanácsára, valamint a munkaadók, a munkavállalók és a szakképzési ágazatban érintett hatóságok közreműködésével;

mivel ezért lényeges, hogy gyors haladás történjen a szakmunkások szakképesítésének összehasonlíthatóságában, és a munkát a lehető leggyorsabban más képzési szintekre is ki lehessen terjeszteni;

mivel célszerű minden szükséges véleményt, különösen a Szakképzési Tanácsadó Bizottságét kikérni, az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ szakmai segítségét igénybe venni és lehetővé tenni, hogy a tagállamok és a Bizottság a meglévő eljárásoknak megfelelően járjon el;

mivel a Szakképzési Tanácsadó Bizottság kinyilvánította véleményét az 1983. január 18-19-i ülésén;

mivel a Bizottságnak a Polgárok Európájáról szóló, 1985. március 29-30-án tett jelentése 21. bekezdését is figyelembe kell venni;

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Azon célkitűzés megvalósításáért, hogy a munkavállalók a képzettségüknek jobban hasznát vehessék, különös tekintettel egy másik tagállamban történő megfelelő foglalkoztatásuk érdekében, a Szerződés 128. cikke alapján szükséges, hogy a tagállamok közös megállapodásra jussanak a munkavállalókat érintő munkaköri leírások sajátosságainak vonatkozásában, ezért elengedhetetlen a tagállamok és a Bizottság közös fellépése a Közösségen belüli szakképesítések összehasonlíthatóságának megteremtése, és a témával kapcsolatos jobb tájékoztatás érdekében.

2. cikk

(1) A Bizottság a tagállamokkal történő szoros együttműködésben ellátja az 1. cikkben ismertetett célok teljesítése érdekében szükséges feladatokat a szakképesítéseknek a különböző tagállamok közötti összehasonlíthatóságával kapcsolatosan, különös tekintettel a különleges foglalkozásokra vagy foglalkozási csoportokra.

(2) A képzési szinteknek a Bizottság által, a Szakképzési Tanácsadó Bizottság segítségével felállított szerkezete referenciaként szolgálhat ezen munkához. Az említett szerkezet szövege a jelen határozat mellékletét képezi.

(3) A 2. cikkben említett munkának mindenekelőtt a közösen egyeztetett foglalkozásokhoz vagy foglalkozási csoportokhoz tartozó szakmunkások foglalkozási minősítésére kell összpontosulnia.

(4) A határozat hatályát a Bizottság javaslata alapján fokozatosan ki lehet terjeszteni más képzési szinteket érintő feladatok ellátására is.

(5) A megüresedett állások betöltéséhez és a munkavállalói pályázatok nemzetközi elbírálásához alkalmazott európai rendszerrel kapcsolatban használt SEDOC nyilvántartást lehetőség szerint minden esetben közös összehasonlítási keretként kell felhasználni a szakmai rendszerezésnél.

3. cikk

A Bizottság a következő eljárást alkalmazza a szakképesítések összehasonlíthatóságának megállapításával kapcsolatos feladatai ellátása során, szoros együttműködésben a tagállamokkal, a munkáltatók és a munkavállalók közösségű szintű szervezeteivel:

- az érintett foglalkozások, vagy foglalkozási csoportok kiválasztása a tagállamok vagy a közösségi szintű megfelelő munkaadói vagy munkavállalói szervezetek javaslata alapján;

- a kölcsönösen elfogadott közösségi munkaköri leírások összeállítása az első francia bekezdésben említett foglalkozások vagy foglalkozási csoportok vonatkozásában;

- a különböző tagállamokban elismert szakképesítések megfeleltetése a második francia bekezdésben említett munkaköri leírásokkal;

- az alábbi információkat tartalmazó táblázatok létrehozása:

a) a SEDOC és a nemzeti besorolási kódok;

b) a szakképzés szintje;

c) a szakma megnevezése és a megfelelő szakképesítés minden egyes tagállam vonatkozásában;

d) a szakképzésért felelős szervezetek és intézmények;

e) az oklevelek, bizonyítványok és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok kibocsátásában vagy érvényesítésében hatáskörrel rendelkező hatóságok vagy szervezetek;

- a kölcsönösen elfogadott közösségi munkaköri leírások és összehasonlító táblázatok közzététele az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában;

- a 4. cikk (3) pontja alapján egységesített információs ívek összeállítása minden egyes foglalkozásra vagy foglalkozási csoportra vonatkozóan, amelyet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában kell közzétenni;

- a megállapított összehasonlíthatóságra vonatkozó információk továbbadása minden hatáskörrel rendelkező testület részére, nemzeti, regionális és helyi szinten, valamint az érintett foglalkozási ágazatban.

Ezt a tevékenységet egy közösségi szintű átfogó adatbázis létrehozásával lehet elősegíteni, ha a tapasztalat alapján ez az adatbázis szükséges.

4. cikk

(1) Minden tagállam koordinációs bizottságot jelöl ki, lehetőleg a már létező intézményekre alapozva, amelyek a szociális partnerekkel és az érintett szakmai ágazattal történő szoros együttműködésben biztosítják az információk megfelelő továbbadását az érdekelt testületek részére. A tagállamok kijelölik továbbá azt a testületet is, amely felelős a más tagállamokban működő koordinációs bizottságokkal és a Bizottsággal történő kapcsolattartásért.

(2) A tagállamok koordinációs bizottságai rendelkeznek hatáskörrel a megfelelő intézkedések meghozatalára annak érdekében, hogy tájékoztassák a nemzeti, regionális és helyi testületeket, a más tagállamokban munkát vállalni kívánó állampolgáraikat és a más tagállam állampolgáraiként tevékenykedő munkavállalókat a szakképzésről, valamint a meghatározott szakképesítések egymásnak való megfelelőségéről.

(3) A (2) bekezdésben említett testületek minden tagállamban kérés esetén rendelkezésre bocsátják a 3. cikk hatodik francia bekezdésében megadott modell szerint elkészített információs ívet, amelyet a munkavállaló a saját országában készült bizonyítvánnyal együtt bemutathat a munkáltatónak.

(4) A Bizottság tovább tanulmányozza az európai szakképzési igazolvány bevezetésének lehetőségét, amelyet a Bizottság a Polgárok Európájáról szóló 1985. március 29-30-i jelentésének 21. bekezdésében szorgalmazott.

(5) A Bizottság a (2) bekezdésben említett testületeknek kérésre minden segítséget és tanácsot megad a (2) bekezdésben foglalt intézkedések előkészítéséhez és meghozatalához, beleértve a vonatkozó műszaki dokumentumok hozzáigazítását és ellenőrzését.

5. cikk

- rendszeres időközönként, a tagállamokkal, valamint a munkavállalók és munkaadók közösségi szintű szervezeteivel szoros együttműködésben felülvizsgálja és korszerűsíti a szakképesítések kölcsönösen egyeztetett közösségi munkaköri leírásait és összehasonlító táblázatait,

- szükség esetén javaslatokat fogalmaz meg a rendszer hatékonyabb működtetése érdekében, beleértve más intézkedéseket is, amelyek várhatóan javítják a szakképzési bizonyítványok összehasonlíthatóságára vonatkozó helyzetet,

- szükség esetén segítséget nyújt a nemzeti hatóságok vagy a hatáskörrel rendelkező szaktestületek által tapasztalt műszaki nehézségek esetén.

6. cikk

A tagállamok a határozat elfogadásától számított két éven belül, majd ezt követően minden negyedik évben jelentést nyújtanak be a Bizottságnak a határozatnak a tagállamban történt végrehajtásáról és az elért eredményekről.

A Bizottság megfelelő időközönként jelentést nyújt be munkájáról és a határozat tagállamokban történő alkalmazásáról.

7. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok és a Bizottság a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 1985. július 16-án.

a Tanács részéről

az elnök

M. Fischbach

[1] HL 63. szám, 1963.04.20., 1338/63 o.

[2] HL C 77. szám, 1984.03.19., 11. o.

[3] HL C 35. szám, 1984.02.09., 12. o.

[4] HL C 98. szám, 1974.08.20., 1. o.

[5] HL C 193. szám, 1983.07.20., 2. o.

--------------------------------------------------

MELLÉKLET

A 2. cikk (2) pontjában említett képzési szintek szerkezete

1. SZINT

A szint elérését biztosító képzés: kötelező oktatás és szakmai alapképzés

A szakmai alapképzést oktatási intézményben, iskolán kívüli képzési program keretében, vagy vállalkozásnál lehet megszerezni. Az előírt elméleti ismeretek és gyakorlati készségek erősen korlátozottak.

Ez a képzési forma a bizonyítvány tulajdonosát elsősorban viszonylag egyszerű munka elvégzésére teszi alkalmassá, és meglehetősen gyorsan megszerezhető.

2. SZINT

A szint elérését biztosító képzés: kötelező oktatás és szakképzés(beleértve különösen a szakmai képzést)

Ez a szint olyan szintnek felel meg, amikor a bizonyítvány tulajdonosa teljes mértékben felkészült a szaktevékenység folytatására, és képes az ahhoz szükséges eszközök és technikák használatára.

Ez a tevékenység elsősorban olyan munkavégzést jelent, amelyet az adott technikai korlátok között önállóan lehet folytatni.

3. SZINT

A szint elérését biztosító képzés: kötelező oktatás és/vagy szakképzés, valamint kiegészítő műszaki képzés vagy műszaki oktatási képzés vagy más középfokú képzés

Ez a képzési forma nagyobb mértékű elméleti tudást feltételez, mint a 2. szint. A tevékenység elsősorban önállóan végezhető műszaki munkára irányul és/vagy végrehajtó, illetve koordináló feladatokat tartalmaz.

4. SZINT

A szint elérését biztosító képzés: középfokú képzés (általános vagy szakmai) valamint középfokút meghaladó műszaki képzés

Ez a képzési forma oktatási intézményekben, vagy azokon kívül szerzett magas szintű műszaki képzést jelent. Az így megszerzett képesítés magas szintű tudást és készségszintet tartalmaz. Általában nem kívánja meg a különböző érintett területek tudományos alapjainak elsajátítását. Ezek a készségek és a megszerzett tudás lehetővé teszik, hogy a bizonyítvány tulajdonosa meglehetősen önálló vagy független módon tervezési és/vagy vezetési és /vagy adminisztratív feladatokat vállaljon.

5. SZINT

A szint elérését biztosító képzés: középfokú képzés (általános vagy szakmai) és teljes felsőfokú képzés

Ez a képzési forma általában önállóan végzett szakmai tevékenység folytatását teszi lehetővé - alkalmazottként vagy önálló vállalkozóként - amely magában foglalja a foglalkozás tudományos alapjainak elsajátítását. A szakmai tevékenység folytatásához szükséges képesítések ezeken a szinteken integrálhatók.

--------------------------------------------------