ÍH 2006.115 KÖZÉRDEKŰ KERESET AZ EGYENLŐ BÁNÁSMÓD KÖVETELMÉNYÉNEK MEGSÉRTÉSE MIATT

I. Jogvédelmet igénylő hátrányos megkülönböztetésre csak olyan konkrét helyzet, tulajdonság alapján lehet hivatkozni, amely már a sérelmezett elbánást megelőzően is fennállt.

II. Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt indult eljárásban a közérdekű igényérvényesítésre jogosultnak nem kell bizonyítania, hogy oksági kapcsolat állt fenn az okozott hátrány és a jogsérelmet szenvedő csoport valamely - megkülönböztetésre alkalmas - tulajdonsága között. Az okozati összefüggés mellett törvényi vélelem szól, amely annak bizonyításával dönthető meg, hogy más, ésszerű oka volt a sérelmet kiváltó magatartásnak.

III. Oktatási intézmény fenntartója az egyenlő bánásmód követelményének megsértését nemcsak aktív magatartással, hanem valamely hátrányt kiváltó állapot fenntartásával, eltűrésével is megvalósíthatja [Ebktv. 20. § (1) bek. c) pont, 27. § (3) bek. b) pont, 8. §, 19. § (1) bek.; Kötv. 37. § (1) bek., 39. § (1) és (2) bek., 90. § (1) bek., 102. § (2) bek. f) pont, 121. § 14. pont; Ptk. 84. § (1) bek.].

M. Város Közgyűlése III-76/59.304/2004. számú határozatával igazgatásilag és gazdaságilag 2004. július 1. napjától kezdődően integrálta a B.-i Általános és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Iskolához az E.-i Általános Iskolát és a K. István tagiskolát; a K.-i Általános Iskolához az F. Henrik Általános Iskolát; a S.-i Általános és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola és Városi Pedagógiai Intézethez a J. Attila Általános Iskolát, egyidejűleg az intézmények alapító okiratait is módosította. A beiskolázási körzethatárok az igazgatási összevonásnak megfelelően módosításra nem kerültek.

M. Város Közgyűlése 2005. május 5. napján IV. 118/70.824/2005. számú határozatával ismételten módosította a nevelési-oktatási intézmények alapító okiratait, döntött arról, hogy a székhelyi és a telephelyi iskolák, körzetek között különbséget nem tesz.

A felperes - mint hátrányos helyzetű gyermekek érdekében fellépő alapítvány - kereseti kérelmében annak megállapítását kérte, hogy az alperes azzal a magatartásával, hogy a III-76/59.304/2004. számú határozatával integrálta igazgatásilag és gazdaságilag 2004. július 4-ével a B.-i Általános és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Iskolához az E.-i Általános Iskolát és a K. István tagiskolát, a K.-i Általános Iskolához a F. Henrik Általános Iskolát, valamint a S.-i Általános és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola és Városi Pedagógiai Intézethez a J. Attila Általános Iskolát úgy, hogy közben a beiskolázási körzethatárokat az igazgatási összevonásnak megfelelően nem módosította, s így a felperes által képviselt cigány, illetve hátrányos helyzetű gyermekeket jogellenesen elkülönítette, illetve a jogellenes elkülönítést fenntartotta, megsértette a felperes által képviselt tanulók, mint társadalmi csoportnak az egyenlő bánásmódhoz való jogát (1.).

Kérte annak megállapítását is, hogy az alapító okiratban és a közgyűlési határozatban megjelölttel ellentétben az alperes nem tesz megfelelő és elégséges lépéseket az integráció megvalósítása érdekében és ezzel összehasonlítható helyzetben lévő, ám etnikai származásuk, illetve társadalmi helyzetük alapján különböző gyermekeket a többségi gyermekekkel való összehasonlításban lényegesen nagyobb arányban hátrányos helyzetbe hoz (2.).

Kérte az alperes kötelezését a jogsértés abbahagyására, valamint eltiltani az ilyen és hasonló jellegű jogsértésektől (3.).

Kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest, hogy a 27.480/2003. OM Közleménynek megfelelően járjon el, továbbá a jogsértés elkövetése miatt a Magyar Távirati Irodához eljuttatott közleményben fejezze ki sajnálkozását (4.).

Arra is kérte kötelezni az alperest, hogy a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 32/E. §-a alapján valósítsák meg a székhelyi és a telephelyi iskolák bevonásával az integrációs felkészítést (5.).

A felperes keresetindítási jogosultságát a 2003. évi CXXV. tv. - a továbbiakban: Ebktv. - 20. § (1) bekezdés c) pontjára alapította.

A felperes arra hivatkozott, hogy az alperes által megvalósított igazgatási és gazdasági integráció nem járt együtt a szakmai integrációval. Az iskolába járó cigány és hátrányos helyzetű gyermekek, mind az oktatásba történő bekapcsolódás feltételei, mind az oktatásra vonatkozó követelmények megállapítása, mind pedig az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele tekintetében hátrányos megkülönböztetést szenvedtek el. Az alperes, amikor igazgatásilag összevonta a perbeli iskolákat, de a beiskolázási körzethatárokat iskolánként elkülönülten fenntartotta, látszólag ugyan eleget tett az egyenlő bánásmód követelményének, ám mulasztásával a tagiskolák cigány tanulóit közvetetten hátrányosan különböztette meg. Ez oda vezetett, hogy a tagiskolákban tanuló cigány gyermekeket jogellenesen különítette el a székhelyi intézményekben tanuló nem cigány gyerekektől. A cigány, illetve a hátrányos helyzetű gyerekeket kétféle hátrány érte: egyrészt a telephelyi iskolákban lényegesen nagyobb arányban találhatók meg, mint a székhelyi iskolákban, másrészt a telephelyi iskolákban az oktatás anyagi és személyi feltételei alatta maradnak a székhelyi iskolákéban tapasztalhatóknak.

Az alperes a kereset elutasítását kérte, arra hivatkozott, hogy a felperes nem bizonyította, hogy az iskolákban van olyan társadalmi csoport, amelynek érdekében keresetindítási joggal rendelkezne, a kereseti előadás nem alkalmas a hátrányos megkülönböztetés megállapítására még abban az esetben sem, ha bizonyította volna, hogy van olyan csoport, amelynek érdekében keresetindításra jogosult. A kifogásolt önkormányzati határozatot követően újabb közgyűlési határozat született, amely az érintett iskolák alapító okiratát módosította, ennek következtében az intézmények körzete tekintetében megszűnt a formálisan fenntartott székhely és telephely szerinti megkülönböztetés. Az integráció keretében pedig minden jogszabályi kötelezettségét betartotta, annak megvalósítása folyamatosan történik.

A bizonyítási eljárás során az alperes a felperes keresetének alapjául szolgáló szakértői véleménnyel szemben kimunkálta a székhelyi és a tagiskolákban vezetett szakkörök iskolánkénti bontását, a székhelyi iskolák és a tagiskolák tanulói részére szervezett közös kirándulásokat, a székhelyi iskolák és tagiskolák által szervezetten együttesen látogatható közös rendezvényeket, az egyes iskolákban eszközölt fejlesztéseket és az egyes iskolákba nem az adott iskola volt beiskolázási körzetéből érkező tanulók számát.

A felperes a módosító közgyűlési határozattal kapcsolatban arra hivatkozott, hogy az elérni szándékozott célt nem valósíthatta meg, hiszen meghozatalának dátumából következően akkorra már a beiratkozás megtörtént.

Az alperes erre az átmeneti időszakra vonatkozóan a szabad iskolaválasztás lehetőségére hivatkozott, továbbá előadta, hogy nem áll módjában az érintett iskolák vonatkozásában a roma származású gyerekeknek az összes tanulói létszámhoz viszonyított arányát meghatározni az 1993. évi LXXVII. tv. 7. § (1) bekezdésében foglalt tilalom miatt.