A Budapest Környéki Törvényszék P.20619/2017/9. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. Bíró: Sebestyén Andrea

Budapest Környéki Törvényszék

27.P.20.619/2017/9.

A Budapest Környéki Törvényszék, mint elsőfokú bíróság a dr. ... Ügyvédi Iroda (fél címe Ügyintéző: dr. ...) által képviselt felperes neve (....) felperesnek - a ... jogtanácsos (....) által képviselt alperes neve (....) alperes ellen személyiségi jog megsértése miatt indult perében meghozta a következő

Í T É L E T E T

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 20.000.- (húszezer) forint perköltséget, valamint külön felhívásra az államnak 30.000.- (harmincezer) forint kereseti illetéket.

Az ítélet ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a Fővárosi Ítélőtáblához címzett, de a Budapest Környéki Törvényszéken benyújtandó fellebbezésnek van helye,

- az a fél, aki a kapcsolatot papír alapon tartja a bírósággal, a fellebbezést írásban köteles benyújtani,

- az a fél, aki elektronikus úton tartja a kapcsolatot a bírósággal, a fellebbezést elektronikus úton köteles benyújtani.

A jogi képviselet kötelező az Ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet, valamint az ügy érdemében hozott végzések ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést), továbbá a Kúria előtti eljárásban a Pp. 235.§.-ában meghatározott fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) és a felülvizsgálati kérelmet (csatlakozó felülvizsgálati kérelmet) előterjesztő fél számára.

Ha a jogi képviselet kötelező, a jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan, kivéve a Pp. 73/B. § (2) bekezdésében szabályozott eseteket, vagy ha az adott perbeli cselekményre nézve a meghatalmazott útján történő eljárást kizárja.

A bíróság tájékoztatja a peres feleket arról, hogy a másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére vonatkozik, vagy csak a le nem rótt illeték megfizetésével, vagy a teljesítési határidővel kapcsolatos, illetőleg ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul. A felek ezekben az esetekben is kérhetik a tárgyalás tartását.

A peres felek a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmükben kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását.

I N D O K O L Á S

A bíróság a per adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperessel szemben a alperes neve - az alperes - .... számon különösen nagy értékre elkövetett sikkasztás bűntette miatt nyomozást folytat. A nyomozás határidejét a ... Főügyészség ....számú határozatával 2018. március 15. napjáig meghosszabbította. A nyomozás további meghosszabbítására vonatkozó előterjesztését az alperes elküldte az illetékes ügyészségnek, a büntetőeljárás jelenleg is folyamatban van.

A felperes jogi képviselője dr. ... magánszemélyként fizetési meghagyás kibocsátását kezdeményezte a jelen per alperese, a alperes neve és ... kötelezettekkel szemben dr. ... közjegyző előtt azzal, hogy a kötelezett a fenti összeggel azért tartozik, mert "2016. október 19. napra megidéztek, azon megjelentem, de a kihallgatás a kötelezettek hibájából elmaradt, ezzel nekem felesleges költségeket okoztak, amiket kártérítésként érvényesítek az aznapi elmaradt haszonként jelentkező kiesett keresményemmel együtt."

A fizetési meghagyással szemben jelen per alperese ellentmondást terjesztett elő, melyben

indoklásul előadta, hogy dr. ... és felperes neve ellen ....számon eljárást folytatnak a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 372. § (1) bekezdésébe ütköző és az (5) bekezdés a) pontja szerint minősülő különösen nagy értékre elkövetett sikkasztás bűntettének gyanúja miatt. Az eljárás során rendelkezésre álló bizonyítékok alapján dr. ... (ügyvéd) gyanúsítottként került idézésre. Az ellene folyamatban lévő eljárásban a Be. 46. § a) pontja alapján védő részvétele kötelező, ezért védő kirendeléséről határoztak.

dr. ... 2016. október 19-én 09 órakor megjelent a BKMRFK-on, védelméről nem gondoskodott meghatalmazás útján. dr. ...val közlére került, hogy az ellene folyamatban lévő eljárásban védő részvétele kötelező, ezért részére védő került kirendelésre, melyről szóló határozat átadásra került. Továbbá tájékoztatva lett arról, hogy a részére kirendelt védő az eljárási cselekményen egyéb elfoglaltsága miatt megjelenni nem tud, mely azonban a gyanúsított kihallgatása végrehajtásának nem akadálya. dr. ... úgy nyilatkozott, hogy az eljárási cselekményen a kirendelt védője nélkül nem vesz részt, azt kérte eljárótól, hogy egy előzetesen egyeztetett időpontban kerüljön sor a gyanúsított kihallgatására, melyen a kirendelt védője is meg tud jelenni. Gyanúsítotti pozícióban, melyet számára a kiküldött idéző meghatároz, költségtérítésre igényt nem tarthat. Tanúkénti idézés és kihallgatás esetén lenne lehetősége utazási költség felszámítására, melyet a jegyzőkönyv tartalmaz.

A felperes a fizetési meghagyással indult eljárásban módosított keresetében annak megállapítását kérte a Ptk. 2:51.§ (1) bekezdés a) pontja alapján, hogy dr. ... közjegyzőhöz 2016. november 30-án keltezett és ténylegesen 2016. december 2. napján postára adott, majd 2017. január 04-én jogi képviselő útján elektronikusan megküldött beadványával titoktartási kötelezettségét megsértve alperes a felperes személyiségi jogait (magánélet, becsület- és jó hírnév tiszteletben tartásához való jog, magántitok és személyes adatok védelméhez való jog) megsértette (Ptk. 2:42. § (2) bekezdése, 2:43. § b), d) és e) pontja, 2:45. § (1)-(2) bekezdése, 2:46. § (1)-(2) bekezdése), és erre tekintettel kérte kötelezni az alperest 200.000.-forint sérelemdíj, valamint annak 2016. december 6. napjától a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű, a Ptk. 6:48. § (1) bekezdése szerinti késedelmi kamata megfizetésére.

Kérte továbbá a Ptk. 2:51. § (1) bekezdés b) pontja alapján eltiltani alperest a további jogsértéstől. Kérte alperes perköltségben marasztalását.

Előadta, hogy az alperessel szembeni sérelemdíj iránti igény az alperesnek a felperessel szemben folytatott büntetőeljárás során fennálló titoktartási kötelezettségének megsértésén alapul. Tény, hogy alperes a felperessel szemben büntetőeljárást folytat, ez közhatalmi tevékenység. Az alperesnek a közhatalom gyakorlása körében áll fenn titoktartási kötelezettsége, amit megsértett. A felperessel szemben folytatott büntetőeljárás adatai és részletei tekintetében a büntetőeljárás során az alperest a rendőrségről szóló1994. évi XXXIV. törvény 21. § alapján titoktartási kötelezettség terheli, még felperes nevét illetően is és a Be.74/B.§ (5) bekezdése alapján büntetőeljárásról felvilágosítás csak annak adható, akinek az eljárás lefolytatásához, illetve annak eredményéhez jogi érdeke fűződik, és annak is csak az ügyész engedélyével. A jelen ügyben a fizetési meghagyásos eljárásban másik jogosulttal szemben eljáró közjegyzőnek és alkalmazottainak semmilyen érdeke nem fűződik a felperessel szembeni büntetőeljárás lefolytatásához, vagy eredményéhez. Ennek kapcsán tájékoztatás iránti kérelmet sem terjesztettek elő és a tájékoztatást az ügyész sem engedélyezte. Hivatkozott továbbá a Független Rendészeti Panasztestület 32/2017.(III.30.) számú állásfoglalására.