A Pécsi Ítélőtábla Bf.40/2013/14. számú határozata csalás bűntette tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 301. §, 339. §, 1978. évi IV. törvény (Btk.) 20. §, 47. §, 274. §, 276. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 42. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 335. §, 348. §, 352. §, 354. §, 371. §, 372. §] Bírók: Domonyai Alexa, Halász Etelka, Krémer László

Pécsi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság

Bf.II.40/2013/14. szám

A Pécsi Ítélőtábla Pécsett, a 2013. évi november hó 15. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta, és a 2013. évi november hó 28. napján nyilvánosan kihirdette az alábbi

í t é l e t e t :

A másodfokú bíróság a csalás bűntette és más bűncselekmények miatt I.rendű vádlott és társa ellen indult büntetőügyben a Pécsi Törvényszék 10.B.445/2011/70. számú ítéletét az alábbiak szerint változtatja meg:

- a vádlottak az 1978. évi IV. törvény 274.§ (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott közokirat-hamisítás bűntettét helyesen az 1978. évi IV. törvény 20.§ (2) bekezdése szerinti társtettesekként követték el;

- a vádlottak tényállás 1. pontjában leírt cselekményeinek az 1978. évi IV. törvény 276.§-ában meghatározott folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségeként történő minősítését mellőzi;

- a vádlottak tényállás 2. pontjában leírt cselekményeit az 1978. évi IV. törvény 276.§-ában meghatározott, társtettesként és folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségének is minősíti;

- kötelezi a vádlottakat, hogy tizenöt napon belül kártérítés jogcímén fizessenek meg egyetemlegesen a zrt1 (..... ,........ . szám alatti) magánfélnek 76.887.041 (hetvenhatmillió-nyolcszáznyolcvanhétezer-negyvenegy) forintot, valamint a fenti összeg után a 2005. évi december hó 6. napjától a kifizetés napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot, továbbá az államnak - az állami adóhatóság külön felhívására - 900.000 (kilencszázezer) forint le nem rótt illetéket;

- kötelezi a vádlottakat, hogy tizenöt napon belül fizessenek meg egyetemlegesen a nyrt1. (......., ........ utca ...... szám alatti) magánfélnek kártérítés jogcímén 16.889.417 (tizenhatmillió-nyolcszáz-nyolcvankilencezer-négyszáztizenhét) forintot, valamint ezen összeg után a 2005. évi november hó 30. napjától a kifizetés napjáig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot, illetve perköltség jogcímén további 380.000 (háromszáznyolcvanezer) forintot, valamint az államnak - az állami adóhatóság külön felhívására - 900.000 (kilencszázezer) forint le nem rótt illetéket;

- a magánfelek polgári jogi igényét ezt meghaladó részében elutasítja;

- a kiszabott szabadságvesztés tartamába I.rendű vádlott esetében helyesen a 2010. évi január hó 12. napjától a 2012. évi október hó 11. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt kell beszámítani.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja azzal, hogy az abban Btk.-ként megjelölt jogszabályon az 1978. évi IV. törvényt kell érteni.

A kiszabott szabadságvesztés tartamába I.rendű vádlott esetében beszámítja az elsőfokú bíróság ítéletének kihirdetésétől a 2013. évi február hó 12. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt is.

Kötelezi I.rendű vádlott at, hogy fizesse meg az államnak a másodfokú eljárásban felmerült 6.000 (hatezer) forint bűnügyi költséget.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen I.rendű vádlott és védője enyhítés, II.rendű vádlott és védője felmentés érdekében jelentett be fellebbezést. Utóbbi vádlott védője a nyilvános ülésen az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését kérte.

A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség átiratában a magánfelek által előterjesztett polgári jogi igények elbírálására, a tényállás 2. pontjában írt cselekménynek a csalás bűntette mellett társtettesként és folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségeként történő minősítésére, egyebekben az elsőfokú ítélet helybenhagyására tett indítványt. A fellebbviteli főügyészség nyilvános ülésen jelen lévő képviselője az írásban előterjesztett indítványt azzal egészítette ki, hogy az elbíráláskori anyagi jogszabályok alkalmazására tett előterjesztést.

A másodfokú bíróság a jogorvoslattal megtámadott határozatot a Be.348.§ (1) bekezdése értelmében a megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül. Nem volt tárgya a másodfokú eljárásnak a Be.348.§ (2) bekezdésére figyelemmel a sikkasztás bűntette vonatkozásában hozott, és első fokon jogerőre emelkedett felmentő rendelkezés.

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást az iratok tartalma, valamint ténybeli következtetés alapján - figyelemmel a Be.352.§ (1) bekezdésének a) pontjára - az alábbiak szerint egészítette ki, illetve helyesbítette:

A kft2 és a kft3 székhelye és fióktelepe helyesen 2005. január 11. és 2005. szeptember 29. napja között egyezett meg (ténybeli következtetés útján megállapított tény).

A ......., ..... utca ... szám alatti irodaház egyik irodájára vonatkozó bérleti szerződés megkötésére helyesen 2005. október 3-án került sor.

(Szerződés a nyomozati iratok 1797-1801. és 1955-1959. oldalain.)

A zrt1-el 2005. április 6-án megkötött, 50 millió forintos keretösszegű kisvállalkozói hitelszerződés a kft4 részére teljesített szolgáltatások ellenértékének a meghitelezésére szolgált. Általa a vevő (kft4) részére kibocsátott, általa elismert, még le nem járt fizetési határidejű, a bankra engedményezett számlák nettó értékének 100%-a volt igénybe vehető a mindenkori hitelkeret erejéig.

(Hitelszerződés a nyomozati iratok 53-61. oldalain.)

A 2005. június 29-én kelt, 2005. augusztus 11-én 30 millió forintos keretösszegre módosított kisvállalkozói hitelszerződés pedig a vevő (rt1.) részére havi két alkalommal kibocsátott, a vevő által elismert, még nem lejárt fizetési határidejű, a bankra engedményezett számlák nettó értékéből az 1.250.000 forintot meghaladó rész 100 %-ának megfizetését tette lehetővé, a mindenkori szabad hitelkeret erejéig.

(Hitelszerződés módosítása a nyomozati iratok 67-85. oldalain.)

II.rendű vádlott a 2005. évi november hó 16. napját megelőzően helyesen nem évekig, hanem hónapokig intézte a hitelösszegek lehívását.

(Ténybeli következtetés útján megállapított tény.)

Az rt1. mint vevő vonatkozásában felmerült 26.887.041 forint kár teljes egészében a helyesen 2005. november 23-án benyújtott 11 db hamis számla felhasználása okán következett be. A rt1. ugyanis 2005. augusztus 15-e után a kft2-vel nem, mindössze a kft3-vel állt gazdasági kapcsolatban. A kft2 utolsó (185. számú) valós tartalmú számlájának ellenértékét a gazdasági társaság pedig már a hamis számlák benyújtása előtt, 2005. november 5-én átutalta a zrt1 részére.

A zrt1 a 26.887.041 forintot a hamis számlák benyújtásának napján, 2005. november 23-án írta jóvá a kft2 számláján. Amennyiben az utalás nem a hamis számlák bruttó értékéhez, hanem - a szerződés szerint - a nettó érték 1.250.000 forintot meghaladó részéhez igazodott volna: 13.114.907 forinttal kisebb kár következett volna be.