A Budapest Környéki Törvényszék K.701221/2021/8. számú határozata mulasztási per tárgyában. [1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 37. §] Bíró: Minya Krisztián

Budapest Környéki Törvényszék

Az ügy száma: üsz13/8.

A felperes: név1

(cím1)

A felperes jogi képviselője: név2a

név3t ügyvéd

(cím2)

Az alperes jogi képviselője: név4 kamarai jogtanácsos

Az alperes: név5l

(cím3)

A per tárgya: mulasztási per

Í T É L E T

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 50.000 (azaz ötvenezer) forint perköltséget.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy az államnak - külön felhívásra - fizessen meg 30.000 (azaz harmincezer) forint feljegyzett kereseti illetéket.

Az ítélet ellen a közléstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet a Kúriához címezve a Budapest Környéki Törvényszéken kell jogszabálysértésre hivatkozással, a jogszabályhely pontos megjelölésével, az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint előterjeszteni.

I N D O K O L Á S

[1] A név5l név5, mint elsőfokú hatóság 2018. július 29. napján kelt, PE.06/KABERD/3292-3/2018-as számú határozatával a felperes vezetési jogosultságának szünetelését rendelte el.

[2] A felperes 2018. szeptember 20-án kérelemmel fordult az elsőfokú hatósághoz, melyben vezetési jogosultsága szünetelésének visszavonását, vezetésre jogosító okmányának érvényesítését kérte. Kérelméhez pszichiáter által kiállított egészségügyi állapotot igazoló véleményt csatolt. Az elsőfokú hatóság 2018. szeptember 21. napján kelt, ügysz1/2018-as számú levelében tájékoztatta a felperest arról, hogy a kérelme - kijelölt szakértő szakvéleményének hiányában - nem teljesíthető.

[3] A felperes 2018. december 6. napján a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál mulasztási pert kezdeményezett. A bíróság 2019. július 05. napján kelt üsz2. számú végzéssel a keresetet visszautasította.

[4] A felperes 2019. április 11-én - vezetői jogosultsága szünetelésének visszavonása érdekében - újabb kérelemmel fordult az elsőfokú hatósághoz. Csatolta a Budapest Fővárosi Kormányhivatala 2019. március 14. napján kelt üsz3-es számú, a hatáskörileg hiányát megállapító és a kérelemnek az elsőfokú hatósághoz való átvételről rendelkező végzését a felperes 2019. július 26-án az alpereshez benyújtott beadványában kérte az elsőfokú hatóság mulasztásának orvoslását, vezetési jogosultsága szünetelésének visszavonását, vezetésre jogosító okmányának érvényesítését.

[5] Az alperes 2019. augusztus 26-án a üsz4-es számú megkeresésében hívta fel az elsőfokú hatóságot, hogy az eljárásról tájékoztassa, a meghozott döntésről is, egyben az ügy iratait terjessze fel.

[6] Az alperes 2019. augusztus 30-án üsz5-es számú levélben (a per tárgyát képező panasszal érintett tájékoztató levél) közölte a felperessel, hogy a 2019. július 26. napján érkezett beadványát panasznak minősítette, a panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény (Panasztörvény) alapján a panaszeljárást megindította. Tájékoztatta, hogy az ügy elbírálása, a vizsgálat előreláthatóan harminc napnál hosszabb ideig fog tartani.

[7] Az elsőfokú hatóság 2019. szeptember 27-én üsz6. számú válasziratával együtt megküldte az iratokat az alperesnek, majd 2020. január 28. napján kelt üsz72020. és üsz8-as számú végzéseivel a vezetői jogosultság szünetelésének visszavonása és a vezetésre jogosító okmány érvényesítése tárgyú eljárást megszüntette, mert az ügy érdemi eldöntése az ügyfél részéről indítható eljárásban vizsgálható előzetes kérdés - az egészségi állapotáról, az egészségügyi szakértő által készített szakértői vélemény - elbírálásától függ.

[8] Az alperes 2020. február 6-án üsz9as számú levélben tájékoztatta a felperest, hogy az elsőfokú hatóság a döntési kötelezettségének eleget tett, a döntésekkel szemben jogorvoslattal élt, erről tájékoztatást kapott. Ezért az Ákr. 121. § (1)-(2) bekezdése alapján felügyeleti eljárás megindítását nem értékelte indokoltnak.

[9] A felperes 2019. december 30. napján postai úton nyújtott be az elsőfokú bírósághoz, (jogutódja Budapest Környéki Törvényszék)hez keresetlevelet a 2019. augusztus 30. napján kelt üsz5-es számú tájékoztató levéllel kapcsolatban (az irányadó, a mulasztási perre vonatkozó kilencven napos határidőn belül). Előadta, hogy a tájékoztató levél szerint a vizsgálat harminc napnál tovább fog tartani. Az alperes a Panasztörvény 2. § (2) bekezdésben foglaltak ellenére az elintézés várható időpontját nem jelölte meg. Erre tekintettel kérte a Kp. 128. § (3) bekezdés d) és e) pontjai alapján a hatóság mulasztásának a megállapítását.

[10] Az elsőfokú bíróság előtti eljárás során a keresetét pontosította üsz10. számú tárgyalási jegyzőkönyv). A mulasztást abban jelölte meg, hogy az alperes az ügyintézés várható elintézési határidejéről nem tájékoztatta.

[11] Az alperes védiratában elsődlegesen a keresetlevél visszautasítását kérte a Kp. 48. § (1) bekezdés d) pontja alapján. Állította a Panasztörvény 1. § (2) bekezdése szerint a panasz olyan kérelem, mely egyéni jog vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, elintézése nem tartozik közigazgatási per tárgya alá, míg a panasztörvény alapján a válaszlevél nem lehet a per tárgya.

[12] Az elsőfokú bíróság, a Budapest Környéki Törvényszék üsz11. számú, (korábbi) 2021. február 18-án kelt ítéletével az alperes mulasztását megállapította. Indokolása szerint abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az alperes a közigazgatási cselekményre irányuló kötelezettségének elmulasztása megállapítható-e. Akként, hogy alperes az irányadó ügyintézési határidőre vonatkozó jogszabályban foglalt tájékoztatási kötelezettségének eleget tett-e. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a Panasztörvény a 2. § (1) és (2) bekezdésben foglaltaknak nem tett eleget, a véghatáridőről, a meghosszabodás indokairól, a felperest nem tájékoztatta, így a mulasztás megállapítható volt a Kp. 129. § (1), (4) bekezdésben foglaltakra tekintettel, mivel az alperes az irányadó tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget.

[13] Az ítélettel szemben az alperes fellebbezéssel élt. Kérte, elsődlegesen az elsőfokú bíróság előtti eljárást követően az eljárás megszüntetését, az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését, másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására való utasítását. Álláspontja szerint a Kp. 48. § (1) bekezdés d) pontja alapján a kereset visszautasításának, vagy a Kp. 81. § (1) bekezdés a) pontja alapján a per megszüntetésének lett volna helye. A panaszeljárásra vonatkozóan állította, hogy a panaszeljárásban meghozott intézkedés, annak elmulasztása, nem olyan közigazgatási cselekmény, mely közigazgatási tevékenységnek minősül, ezért közigazgatási jogvita tárgya nem lehet. Állította, hogy az elsőfokú bíróság ítéleti indokolása nem tartalmazza a történeti tényállást, annak értékelését.