A Kúria Mfv.10763/2012/3. számú precedensképes határozata fegyelmi határozat hatályon kívül helyezése tárgyában. [1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) 68. §, 120. §] Bírók: Bicskei Ildikó, Stark Marianna, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina

A határozat elvi tartalma:

A szolgálati rendben foglaltaktól való eltérés csak akkor valósít meg fegyelemsértést, ha megállapítható az elkövető vétkessége is. 1996. XLIII. Tv. 68. § (1) b)

***********

Mfv.II.10.763/2012/3.szám

A Kúria a dr. Kállai Tibor ügyvéd által képviselt felperesnek - a dr. ... jogtanácsos (BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság)által képviselt ... Megyei Katasztrófavédelmi Iga zgatóság (mint a ...i Városi Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság jogutóda) alperes ellen fegyelmi határozat hatályon kívül helyezése iránt a Miskolci Munkaügyi Bíróságon 5.M.1/2012. szám alatt megindított és másodfokon a Miskolci Törvényszék 1.Mf.21.254/2012/3. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen az alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - a 2013. október 9. napján megtartott nyilvános tárgyalás alapján - meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Kúria a Miskolci Törvényszék 1.Mf.21.254/2012/3. számú ítéletét hatályában fenntartja.

A felülvizsgálati eljárás illetéke az államot terheli.

I n d o k o l á s

A felperes hivatásos szolgálati viszonyban 1999. szeptember 1-től teljesített tűzoltói szolgálatot. A jogelőd alperes parancsnoka 2011. szeptember 14-én szolgálati feladatainak hanyag ellátása és az elöljáró parancsának megtagadása fegyelemsértés alapos gyanúja miatt fegyelmi eljárás lefolytatását rendelte el vele szemben, melynek eredményeként a ...i Városi Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság Tűzoltóparancsnoka 2011. október 25-én kelt határozatában feddés fenyítésben részesítette a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) 68. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak, a munkaköri leírás általános fejezet 3. és a munkaköri fejezet 4. pontjába, valamint a Hivatásos Tűzoltóságok Szolgálati Szabályzatának kiadásáról szóló 1/2006.(VI.26.) ÖTM rendelet 7. § j) pontjában foglaltak megsértése miatt. Az elöljáró parancsának megtagadása miatt indított fegyelmi eljárás - fegyelemsértés hiányában - megszüntetésre került.

A felperessel szemben kiszabott fenyítés alapjául szolgáló tényállás szerint a szolgálati rend 46. számú mellékletének 3. pontja előírja, miszerint "seprés minden nap 07.30-ig, kivétel esős, csapadékos időben". A felperesnek szolgálatparancsnokként feladatát képezte a laktanya külső körletének takaríttatása, a szemét összeszedetése. 2011. szeptember 8-án G.Zs. tűzoltó főtörzsőrmester, a szolgálati rendben előírt időpontig csak a szemetet szedte össze, a leveleket nem seperte össze erős széljárásra hivatkozva, melyet a felperes tudomásul vett. Ezen a napon a laktanya előtti terület eltakaríttatását 13.30-kor hajtatta végre. A fenyítő határozat terhére rótta, hogy nem győződött meg arról, hogy a beosztottja szubjektív tényként közölt széljárás valós és fizikai akadályt jelentett-e és hogy egyáltalán megkísérelték-e a takarítást.

A felperes a fegyelmi határozat ellen panasszal élt, melyet a ... Város Polgármestere 2011. november 30-án kelt határozatával helybenhagyta. Indokolásában foglaltak szerint G.Zs. a 2011. szeptember 8-án tett "nem megfelelőségi" jelentésben mindösszesen azt rögzítette, hogy a reggeli körlet takarítása gondatlan volt. Arról, hogy az erős szél miatt nem került sor takarításra, csak 2011. szeptember 14-én kelt jelentésben tett először említést. Az első- és másodfokú határozat szerint sem bírt relevanciával a szél erőssége, mivel ilyen kitétel a szolgálati rendben nem szerepel.

A felperes keresetében a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezését kérte.

A Miskolci Munkaügyi Bíróság 5.M.1/2012/7. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította.

A megállapított tényállás szerint G.Zs. tanúként vallotta, hogy a perbeli reggelen a szemetet összeszedte, de a lehullott faleveleknek az elseprését nem tudta 7.30-ig elvégezni a szélfújás miatt. Azt, hogy a szél miatt nem tudta a leveleket összeseperni, már reggel 7 órakor szóban jelentette a felperesnek. A felperes ezt a tájékoztatást tudomásul vette és közölte, hogy amikor az időjárás megengedi, akkor hajtsa végre a levél összetakarításával kapcsolatos feladatot. B.Z. tűzoltó főhadnagy - mint a felperes elöljárója - reggel 8 órakor az eligazításon megvárta, hogy a jelentéseket megtegyék, majd ezt követően kinézett az ablakon, ahonnan pont a laktanya előtti területet látta és akkor észlelte, hogy a leveleknek az összetakaríttatása még nem történt meg. A felperes ekkor azt jelentette, hogy nem tudja, hogy végrehajtották-e a laktanya előtti seprési munkát. Ekkor a felperes elöljárója tájékoztatta a felperest, hogy megnézi a videorendszeren, hogy egyáltalán történt-e valamilyen munkavégzés. Miután a videofelvételről meggyőződött, hogy 7.30 perc előtti időben nem volt semmilyen takarítási munkavégzés a laktanya előtti területen, ezért felszólította a felperest, hogy azt végezzék el és adjon jelentést. A felperes ezt követően nehezményezte, hogy szóvá tette a takarítás elmulasztását, illetőleg erről jelentést kért. Ekkor a felperes nem hivatkozott semmi olyan körülményre, amely akadályát képezte volna annak, hogy az ott lévő leveleket eltakaríttassa. A reggeli eligazításon a felperes arra sem hivatkozott, hogy G.Zs. tájékoztatta arról, hogy mi miatt nem tudta a takarítási munkát elvégezni.

A munkaügyi bíróság jogi álláspontja szerint amennyiben a felperes - mint szolgálatparancsnok - észlelte, vagy tudott arról, hogy valamilyen szolgálati feladat ellátásában akadályoztatva van, akkor B.Z. tűzoltó főhadnagynak kellett volna ezt a körülményt jelentenie. Tekintettel arra, hogy a szolgálati rendben csak a csapadék esését jelölték meg a takarítás alóli kivételnek, abban a szélfújás nem szerepel - melynek konkrét erőssége 7-7.30 közötti időben nem nyert bizonyítást - így a felperesnek kötelezettsége lett volna intézkedni a takarítási munka befejezéséről a megadott időpontig. Ha a felperes jelentette volna az eligazításon, hogy miért engedélyezte a sepregetés elmulasztását, akkor nem lett volna szükség arra, hogy a videofelvételen visszanézzék a 7-7.30 közötti időt.

Mindezekre tekintettel a munkaügyi bíróság szerint a felperes fegyelemsértést követett el és indokolt és arányos volt vele szemben a legenyhébb fenyítés alkalmazása.