BH 1992.2.113 A bíróság a fél által benyújtott beadványban előadott kérelmet tartalma szerint veszi figyelembe [Pp. 3. § (1) bek.].

Az elsőfokú bíróság 1990. november 26-án kelt ítéletét az alperesi képviselő a visszaérkezett tértivevény tanúsága szerint 1990. december 3. napján átvette. Ezáltal az ítélet az alperessel közöltté vált. Az alperes az ítélet ellen a rendelkezésre álló határidőben fellebbezést nem jelentett be, így az ítélet 1990. december 19-én jogerőre emelkedett. A felperes a jogerős ítélet alapján 1991. január 22-én kelt 10. sorszámú végzésével az ítélet szerinti marasztalási összeg és járulékai erejéig az alperessel szemben végrehajtást rendelt el. E végzést az alperes 1991. február 8-án vette át.

A végzés kézbesítése után az alperes 11. sorszám alatt 1991. február 13-án fellebbezést jelentett be. A fellebbezésében a támadott határozat alszámát nem tüntette fel. A fellebbezés tartalma szerint az ítéletet támadta, érdemben vitatva az ítélet helytállóságát. A fellebbezési kérelem pedig részint a végzés hatályon kívül helyezésére, részint pedig az ítélet megváltoztatására és a kereset elutasítására irányult. E fellebbezésben az alperes az ítélet elleni fellebbezési határidő vétlen elmulasztása miatt igazolással nem élt.

Az elsőfokú bíróság 12. sorszámú végzésével az alperes fenti fellebbezését az ítélet elleni érdemi fellebbezésnek tekintette, és azt elutasította. A végzés indokolása szerint az ítélet elleni fellebbezés elkésett, ezért a Pp. 137. §-a (helyesen: Pp. 237. §-a) alapján el kellett utasítani.

E végzést az alperes fellebbezéssel támadta, kérve a végzés hatályon kívül helyezését. Fellebbezését arra alapította, hogy az elsőfokú bíróság az ítéletet részére nem kézbesítette, így határidőben nem is élhetett fellebbezéssel. A felperes a fellebbezésre észrevételt nem tett.