A Székesfehérvári Törvényszék B.61/2014/68. számú határozata csalás bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 10. §, 13. §, 33. §, 47. §, 80. §, 81. §, 318. §] Bírók: Godó Erzsébet, Jónás Lászlóné, Soós Gyula

Székesfehérvári Törvényszék

7.B.61/2014/68. szám

A csalás bűntette és más bűncselekmények miatt A.I. vádlott ellen folyamatban volt eljárásban a Székesfehérvári Törvényszék Székesfehérváron, 2014. november 5., december 4., 2015. január 29., június 9. szeptember 10., 2016. március 10. és május 26. napján megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A.I. vádlott- aki (személyi adatok)

bűnös: 2 rb. csalás bűntettében (2012. évi C. tv. Btk. 373. § (1) bekezdés, (3) bekezdés a./ pontja),

ezért a bíróság a vádlottat halmazati büntetésül

300 (háromszáz) órai közérdekű munka büntetésre í t é l i.

A közérdekű munka büntetést fizikai munkakörben kell letöltenie - hetente legalább egy napon - heti pihenőnapján, vagy szabadidejében - díjazás nélkül.

Amennyiben a közérdekű munkát a vádlott önhibájából nem végzi el, úgy azt, illetve annak hátralévő részét szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Négy órai közérdekű munka egy napi szabadságvesztésnek felel meg.

A törvényszék kötelezi a vádlottat, hogy a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül fizessen meg B.Z. ( T., T.u. X. szám szám alatti lakos) magánfélnek 1.700.000,- (egymillió-hétszázezer) Ft-ot, ennek 2010. február 9-től járó évi törvényes kamatát, és külön az államnak felhívásra 102.000,- (százkettőezer) Ft illetéket.

K.J. magánfélnek (Sz., P.u. X. számtartózkodási helye:Szé., B. u.X. szám) alatti lakosnak 1.862.500,- (egymillió-nyolcszázhatvankettőezer-ötszáz) Ft tőkét, ennek 2010. február 9. napjától járó évi törvényes kamatát, és külön felhívásra az államnak 111.750,- (száztizenegyezer-hétszázötven) Ft illetéket.

A bűnügyi költségként felmerült 291.718,- (kétszázkilencvenegyezer-hétszáztizennyolc) Ft-ot a vádlott köteles megfizetni az államnak felhívásra.

I n d o k o l á s

A Székesfehérvári Városi Ügyészség eredetileg a B.4094/2010/10. számú vádiratában A.I. vádlott vádlott 2012. április 2. napján 1 rb., a Btk. 318. § (1) bekezdésébe ütköző, és az (5) bekezdés a./ pontja szerint minősülő jelentős kárt okozó csalás bűntettével (II. tényállás), és

1 rb., a Btk. 318. § (1) bekezdésébe ütköző, és a (4) bekezdés a./ pontja szerint minősülő nagyobb kárt okozó csalás bűntettével (I. tényállás) vádolta.

Időközben a Székesfehérvári Járási Ügyészség a 2014. január 23. napján kelt vádmódosításában 2 rb. különösen nagy kárt okozó csalás bűntette kísérletével vádolta a vádlottat, mint a Btk. 13. § (1) bekezdése szerinti tettest, 2 rb., egy esetben folytatólagosan elkövetett (I. tényállás) a Btk. 373. § (1) bekezdésébe ütköző, és az (5) bekezdés a./ pontja szerint minősülő különösen nagy kárt okozó csalás bűntettének a Btk. 10. § szerinti kísérletével azzal, hogy a vádirati tényállást változatlan tartalommal fenntartotta, mely szerint a vádlott jogtalan haszonszerzési célzattal a tényállás tényleges teljesítése szándéka, és a termény tényleges megléte vonatkozásában a sértetteket tévedésbe ejtve kötötte meg a 130 tonna, a 700 tonna, valamint a 3500 tonna repce adásvételére vonatkozó szerződéseket. Az elkövetési érték 130 tonnára vonatkozó szerződés esetében 8.840.000,- Ft áfa nélkül, a 700 tonnára vonatkozó szerződés esetében 47.600.000,- Ft áfa nélkül (I. tényállás), míg a 3500 tonnára vonatkozó szerződés esetében 259.000.000,- Ft áfa nélkül (II.tényállás).

Erre tekintettel a Székesfehérvári Járásbíróság az eredetileg ott indított eljárást a 9.B.388/2012/44. szám alatt 2014. január 28. napján megtartott tanácsülésen - megállapítva azt, hogy ez a cselekmény már a törvényszék hatáskörébe tartozik - azt áttette.

A lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeképpen az ügyész a perbeszédében indítványozta, hogy a törvényszék a már hivatkozott történeti tényállást fogadja el ítéleti tényállása alapjául, és A.I. vádlott vádlottat 2 rb. csalás bűntettében a Btk. 373. § (1) bekezdés, (3) bekezdés a./ pontja alapján mondja ki bűnösnek. E perbeszédében az ügyész a Székesfehérvári Járási Ügyészség 2014. január 23-án előterjesztett vádmódosítását a 2 rb. különösen nagy kárt okozó csalás bűntette kísérletére vonatkozóan - megállapítva azt, hogy törvényszéki hatáskörbe tartozik - túllépte hatáskörét, így tehát ez olyannak tekintendő, mintha vádmódosítás sem történt volna. Kizárólag a Fejér Megyei Főügyészség lett volna jogosult ilyen módon megváltoztatni az ügyészség által helyesnek vélt minősítést, de erre nem került sor. Így tehát az eredetei vádnak megfelelően, de már az új, 2012. évi C. tv. anyagi jogi szabályok szerint indítványozta megállapítani a vádlott bűnösségét a Btk.-2 §-ára figyelemmel 2 rb. a Btk. 373. § (1) bekezdésébe ütköző, és a (3) bekezdés a./ pontja szerint minősülő csalás bűntettében.

---ooo---

A bíróság a következő tényállást állapította meg:

A.I. vádlott vádlott magyar állampolgár, magyar anyanyelvű, az általános iskola 8 osztályát végezte el, ápoló szakmát szerzett, mezőgazdasági termékbrókerként tevékenykedett Magyarország területén, nős, két felnőtt és két kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik, akikkel azonban nem tartja a kapcsolatot. Vagyontalan, műtőssegéd, gipszmester tanfolyamot végzett 2016. április 9-én, amelyről igazolást is csatolt. 2015. március 25. napjától a X.Y. Kórház és Rendelőintézet alkalmazásában műtőssegédként dolgozik, amelyből 130.000,- Ft + jutalék bére származik havonta. Büntetett előéletű, mert őt

1. a Győri Városi Bíróság 2005. május 30. napján jogerősen a B.337/2003/91. számú ítéletével üzletszerűen elkövetett csalás bűntette és magánokirat-hamisítás vétsége miatt egy évi és kettő hónapi - végrehajtásában három évi próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre ítélte,

2. a Pesti Központi Kerületi Bíróság 2008. július 18. napján jogerős, 311.B.4789/2004/18. számú ítéletével gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztásának vétsége miatt 70.000,- (hetvenezer) Ft pénzbüntetésre ítélte,

3. a Pesti Központi Kerületi Bíróság 2009. február 25. napján jogerős 24.B.3752/2008/14. számú ítéletével adócsalás bűntette és más bűncselekmény miatt 6 hónapi, végrehajtásában 2 évi próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte, mely felfüggesztett börtönbüntetés próbaideje 2011. február 25. napján telt volna le eredményesen.

Időközben a Kaposvári Törvényszék a 11.B.458/2013. számon folyamatban lévő büntetőügyben, melyben adócsalás bűntette miatt vádolták, előzetes letartóztatásba került 2014. május 28. napjától, majd ezt a kényszerintézkedést időközben megszüntették, és azóta szabadlábon védekezik.

I. tényállás:

B.Z. a tolnai székhelyű C.Bt.. ügyvezetőjeként újsághirdetésben, illetve az interneten keresztül figyelt fel 2009. decemberében az A.G. Kft-re, amely cég repce- és napraforgómagot hirdetett eladásra.

B.Z. 2010 januárjában telefonon felvette a kapcsolatot az A.G. Kft. ügyvezetőjével, A.I. vádlott vádlottal, majd telefonon történt egyeztetés során közölte B.Z.nal, hogy V-on eladó napraforgómag van a tulajdonában, amelyet követően B.Z. közölte, hogy ezt megvásárolja tőle, azonban előzőleg személyesen kíván arról meggyőződni, hogy a termény ténylegesen létezik, és annak minőségéről. Ennek megfelelően a vádlott és B.Z. szóban megegyeztek abban, hogy V-n találkoznak, és ekkor B.Z. megtekintheti az eladó terményt.