1972. évi IV. törvény

a bíróságokról

Bíróságaink jelentős mértékben hozzájárulnak a Magyar Népköztársaság állami, társadalmi és gazdasági rendjének védelméhez, az állampolgárok jogainak és törvényes érdekeinek biztosításához.

A Magyar Köztársaság társadalmi és gazdasági fejlődése, az államélet és a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének feladatai, a jogok érvényesülésének, a kötelezettségek teljesítésének, a törvényesség megvalósulásának további követelményei szükségessé teszik új törvény megalkotását a bíróságok szervezetéről és működéséről.[1]

A Magyar Köztársaság társadalmi és gazdasági fejlődése, az államélet és a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének feladatai, a jogok érvényesülésének, a kötelezettségek teljesítésének, a törvényesség megvalósulásának további követelményei szükségessé teszik új törvény megalkotását a bíróságok szervezetéről és működéséről.[2]

A törvény célja, hogy az igazságszolgáltatás - alkotmányban meghatározott - feladatainak és alapelveinek érvényesüléséhez biztosítsa a szervezeti feltételeket. A törvény a bíráskodás egységének megvalósításával, a bírák választásának bevezetésével, a bírói hivatás gyakorlásához hatékony biztosítékok megteremtésével az igazságszolgáltatás társadalmi hatásának növelését, a szocialista törvényesség érvényesülését szolgálja.

Az országgyűlés ezért a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET

AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS GYAKORLÁSA

A bíróság feladata

1. §[3] A Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatás a bíróságok feladata.

2. § (1) A bíróság az igazságszolgáltatás gyakorlása során

a)[4] védi és biztosítja a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét, az állampolgárok, valamint az állami, társadalmi és gazdasági szervek (szervezetek) jogait és törvényes érdekeit, bünteti a bűncselekmények elkövetőit;

b) neveli az állampolgárokat a törvények tiszteletére, az állampolgári fegyelemre, és a társadalmi együttélés szabályainak megtartására.

(2)[5] A bíróságok működésük során a törvényesség követelményeit juttatják érvényre.

(3) A bíróság elősegíti azoknak az okoknak és körülményeknek a megszüntetését, amelyek az eljárás adatai szerint a jogsértések elkövetését lehetővé teszik.

A bírósági út

3. § (1) A bíróság dönt

a) a büntető ügyekben,

b) a polgári jogi ügyekben,

c) a családjogi vitákban,

d) a munkaügyi vitákban és a szövetkezeti tagsági viszonnyal kapcsolatos jogvitákban.

e)[6] azokban az egyéb ügyekben is, amelyeket törvény a hatáskörébe utal.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt ügyekben törvényben vagy minisztertanácsi rendeletben meghatározott esetekben más szerv is eljárhat. Az állampolgárok alapvető jogait és kötelességeit érintő ügyben azonban e szerv határozata ellen a felek - jogszabályban meghatározott esetekben - a bírósághoz fordulhatnak.

4. §[7] A bíróság - ha törvény ettől eltérően nem rendelkezik - felülvizsgálja a közigazgatási határozat (Pp. 324. § (2) bekezdése) törvényességét.

5. § (1) Ha a bíróság valamely ügyben hatáskörét vagy ennek hiányát megállapítja, vagy az ügy érdemében határoz, ez a döntés minden más szervre kötelező.

(2) Ha a bírósági útra tartozó ügyben, a bíróság eljárását megelőzően más szerv jár el és a bírósági eljáráson kívül jogerőre emelkedett határozat ellen emelt ügyészi óvásnak az eljáró szerv nem ad helyt, az ügyész az elutasító határozat ellen a bírósághoz fordulhat.

Az igazságszolgáltatás alapelvei

6. § (1)[8] A Magyar Köztársaságban a törvények és más jogszabályok valamennyi bíróságra egyaránt kötelezők.

(2) Minden állampolgár ügyében ugyanazok a bíróságok járnak el, tekintet nélkül társadalmi helyzetére, valamint nemzetiségére.

(3)[9] A bíróság ítéletét a Magyar Köztársaság nevében hozza.

7. § (1) A bírósági eljárás nyelve a magyar. A magyar nyelv nem tudása miatt senkit hátrány nem érhet.

(2) A bírósági eljárásban mindenki anyanyelvét használhatja.

8. §[10] A bíróság tárgyalása - ha törvény kivételt nem tesz - nyilvános. A bíróság a tárgyaláson hozott határozatát - ha törvény kivételt nem tesz - nyilvánosan hirdeti ki.

9. § (1) A vádlottat megilleti a védelem és a védőválasztás joga. Az eljárási törvényben meghatározott esetekben a védő részvétele kötelező.

(2) A bírósági eljárás során a fél vagy az érdekelt személy, jogai érvényesítése érdekében a jogszabályban meghatározott módon képviselőt bízhat meg.

10. § (1) A bíróság első fokon hozott határozatát - ha törvény kivételt nem tesz - a fél, az érdekelt, valamint az ügyész megfellebbezheti.

(2)[11]

11. § (1) A bíróság tanácsban jár el, az eljárási törvényekben meghatározott ügyekben azonban egyesbíró is eljárhat.

(2) Az első fokon eljáró bírósági tanács egy hivatásos bíróból és két népi ülnökből áll. Törvényben meghatározott ügyekben más összetételű tanács is eljárhat. A tanács elnöke hivatásos bíró.

(3) A másodfokon eljáró bírósági tanács három hivatásos bíróból áll.

12. § A népi ülnököknek az ítélkezésben a hivatásos bírókkal azonos jogaik és kötelezettségeik vannak. Egyesbíróként és a tanács elnökeként csak hivatásos bíró járhat el.

13. §[12] A Magyar Köztársaságban a bírói tisztséget választással töltik be. A bírák visszahívhatók.

14. §[13] (1) A Magyar Köztársaságban a bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve.

(2) A hivatásos bírák nem lehetnek tagjai pártnak és politikai tevékenységet nem folytathatnak. A népi ülnökök a megbízatásuk időtartama alatt kötelesek bármilyen politikai tevékenység folytatásától tartózkodni.

(3) A hivatásos bírót és az igazságszolgáltatásban való részvételével összefüggő cselekmény miatt a népi ülnököt a köztársasági elnök hozzájárulása nélkül letartóztatni, ellene büntetőeljárást indítani vagy rendőrhatósági kényszerintézkedést alkalmazni - a tettenérés esetét kivéve -nem lehet.

(4) A (3) bekezdésben felsorolt intézkedések foganatosításához szükséges köztársasági elnöki hozzájárulás megadását a legfőbb ügyész indítványozza; ehhez ki kell kérnie az igazságügyminiszternek és a legfelsőbb bírósági bíró esetében a Legfelsőbb Bíróság elnökének véleményét is.

II. FEJEZET

A BÍRÓSÁGOK

A bírósági szervezet

15. § (1)[14] Az igazságszolgáltatást a Legfelsőbb Bíróság, a megyei bíróságok, a helyi bíróságok, a munkaügyi bíróságok gyakorolják. Budapesten megyei bírósági hatáskörben a Fővárosi Bíróság, helyi bírósági hatáskörben pedig kerületi bíróságok járnak el. Városokban helyi bírósági hatáskörben városi bíróság működhet.

(2)[15] A bíróság szervezése, összevonása, megszüntetése és illetékességi területének megállapítása az Országgyűlés hatáskörébe tartozik.

(3) A bíróság elnevezését általában székhelye határozza meg.

Járásbíróság

16. § Bírósági útra tartozó ügyekben - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - első fokon a járásbíróság (városi, kerületi bíróság, a továbbiakban együtt: járásbíróság) jár el.

17. §[16] (1) A helyi bíróságnál elnök, hivatásos bírák és népi ülnökök működnek, továbbá elnökhelyettesek, csoportvezető és csoportvezető-helyettes bírák működhetnek

(2) A helyi bíróságot az elnök vezeti. Igazgatási feladataira a 21. § (3) bekezdésében foglaltak megfelelőén irányadóak.

Megyei bíróság

18. § (1) A megyékben, a megye területére kiterjedő illetékességgel megyei bíróság, Budapesten a Fővárosi Bíróság (továbbiakban együtt: megyei bíróság) működik.

(2) A megyei bíróság jár el első fokon az eljárási törvények által hatáskörébe utalt ügyekben; másodfokon elbírálja a járásbíróság és a munkaügyi bíróság határozatai ellen bejelentett fellebbezéseket.

19. §[17] A megyei bíróságnál elnök, elnökhelyettes, kollégiumvezetők, tanácselnökök, hivatásos bírák és népi ülnökök működnek, csoportvezető és csoportvezető-helyettes bírák működhetnek. A Fővárosi Bíróságon kollégiumvezető-helyettesek működhetnek.

20. §[18] (1)[19] A megyei bíróságon büntető, polgári, gazdasági és közigazgatási kollégium, valamint az Országgyűlés által kijelölt megyei bíróságon katonai tanács működik. Két vagy több kollégium összevontan is működhet.

(2)[20] A kollégium az ugyanabba az ügyszakba beosztott hivatásos bírák testülete, amelyet a kollégiumvezető vezet. A kollégium tagjai a megyei bíróság bírái, továbbá a megye területén működő bíróságoknak a kollégium tagjai által öt évre megválasztott bírái. A kollégiumok üléseire a kollégium vezetője, a tárgyalt kérdéstől függően, más szakembereket is meghívhat.

(3)[21] A kollégium a megyei bíróság területén az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében elemzi a bíróságok gyakorlatát, véleményt nyilvánít a vitás jogalkalmazási kérdésekben, szükség esetén a Legfelsőbb Bíróságnál elvi irányítást kezdeményez, továbbá részt vesz a bíróságok igazgatásában.

(4)[22] A kollégium tagjai szavazati joggal rendelkeznek, a meghívottak a tárgyalt kérdésben tanácskozási joggal vesznek részt. A kollégium határozatképes, ha tagjainak legalább kétharmada jelen van. Határozatát a jelenlevő tagok több, mint a felének nyílt szavazatával hozza, szavazategyenlőség esetén a kollégiumvezető szavazata dönt.

(5)[23] A katonai tanács elnöke hivatásos katonai bíró, ülnökei katonai népi ülnökök.

21. § (1) A megyei bíróságot az elnök vezeti.

(2)[24] A megyei bíróság elnöke igazgatási felügyeletet gyakorol a megyei bíróság területén működő helyi bíróságok és munkaügyi bíróság felett.

(3)[25] A megyei bíróság elnöke a bírói függetlenség sérelme nélkül

a) biztosítja a bíróság működésének személyi és tárgyi feltételeit;

b) ellenőrzi az eljárási határidők megtartását;

c) gondoskodik az ügyviteli szabályok és a bíróságok igazgatásával kapcsolatos jogszabályok megtartásáról;

d) meghatározza a vezetése, illetve a felügyelete alatt álló bíróságok munkarendjét, és gondoskodik annak betartásáról;

e) irányítja a bíróságok pénzügyi, gazdasági tevékenységét;

f) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a hatáskörébe utal.

Munkaügyi bíróság

22. § Munkaügyi bíróság működik a fővárosban és a megyékben.

23. § (1) A munkaügyi bíróság

a)[26] elbírálja a munkaügyi döntőbizottság, illetve a szolgálati felettes határozata ellen benyújtott kereseteket;

b) eljár azokban a munkaügyi vitákban, amelyek - külön jogszabályban meghatározott esetekben - közvetlenül terjeszthetők a munkaügyi bíróság elé;

c)[27] eljár a szövetkezeti tagsággal összefüggő jogvitákban.

(2)[28] A munkaügyi bíróság határoz az eljárását megelőzően döntő más szerv (munkaügyi, stb.) jogerőre emelkedett határozata ellen benyújtott ügyészi óvás [5. § (2) bek.], valamint új eljárás kezdeményezése tárgyában.

(3) A munkaügyi bíróság érdemi határozata ellen csak az eljárási törvényben meghatározott ügyekben van helye fellebbezésnek.

24. § (1)[29] A munkaügyi bíróságnál elnök, hivatásos bírák és népi ülnökök működnek, továbbá elnökhelyettes működhet.

(2) A munkaügyi bíróság egy hivatásos bíróból és két népi ülnökből álló tanácsban jár el.

25. § A munkaügyi bíróságot az elnök vezeti.

Katonai bíróság

26. §[30]

27. §[31]

28. §[32]

A Legfelsőbb Bíróság

29. §[33] A Magyar Köztársaság legfőbb bírósági szerve a Legfelsőbb Bíróság.

30. § (1) A Legfelsőbb Bíróság

a)[34]

b)[35] másodfokon elbírálja azokat a fellebbezéseket, amelyeket a Legfelsőbb Bíróság, a megyei bíróságok első fokú határozatai ellen nyújtottak be;

c)[36]

(2) A Legfelsőbb Bíróság elvi irányítást gyakorol a bíróságok ítélkezése felett (III. Fejezet).

31. §[37] A Legfelsőbb Bíróságon elnök, elnökhelyettes, kollégiumvezetők, tanácselnökök, hivatásos bírák működnek.

32. § (1)[38] A Legfelsőbb Bíróság büntető, polgári, gazdasági, munkaügyi, közigazgatási tanácsokban ítélkezik. Az eljáró tanács három hivatásos bíróból áll. Az eljárási törvényben meghatározott első fokú ügyekben más összetételű tanács vagy egyesbíró is eljárhat.

(2)[39]

(3)[40]

33. § (1) A Legfelsőbb Bíróságot az elnök vezeti.

(2) A Legfelsőbb Bíróság elnöke

a)[41] bármely bírósági ügy iratait az eljárás bármely szakában magához kérheti; ügyeket másodfokú elbírálásra a Legfelsőbb Bíróság hatáskörébe vonhat;

b) kezdeményezheti, hogy a Legfelsőbb Bíróság valamely jogértelmezési kérdésben adjon elvi irányítást.

34. § (1)[42] A Legfelsőbb Bíróság elnökét a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés hat évre választja.

(2)[43] A Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesét a Legfelsőbb Bíróság elnökének javaslatára a köztársasági elnök öt évre nevezi ki.

35. § (1) A Legfelsőbb Bíróság legmagasabb elvi irányító testülete a teljes ülés, amelyet a Legfelsőbb Bíróság elnöke évente legalább egyszer hív össze.

(2) A teljes ülés elnöke a Legfelsőbb Bíróság elnöke, tagjai a Legfelsőbb Bíróság hivatásos bírái.

(3)[44]

36. § (1) A teljes ülés

a) megtárgyalja a kollégiumok működéséről szóló beszámolókat és elvi irányítást ad az ítélkezés egységének biztosítása érdekében;

b) megválasztja a fegyelmi tanács tagjait és póttagjait, meghallgatja a Legfelsőbb Bíróság fegyelmi tanácsa elnökének a beszámolóját a fegyelmi eljárásokról.

(2) A teljes ülés határozatképes, ha a Legfelsőbb Bíróság bíráinak legalább a kétharmada jelen van; határozatait szótöbbséggel hozza.

37. § (1)[45] A Legfelsőbb Bíróságon büntető, polgári, gazdasági, munkaügyi, közigazgatási kollégium működik. A kollégium a Legfelsőbb Bíróság elnöke által ugyanabba az ügyszakba beosztott bírák testülete.

(2)[46] A kollégiumot a kollégiumvezető vezeti.

(3)[47]

(4) A kollégium ülése határozatképes, ha azon tagjainak legalább kétharmada jelen van; állásfoglalását szótöbbséggel hozza.

[48]

38. §[49]

39. §[50]

40. §[51]

A bírósági határozatok végrehajtása

41. §[52] (1) A határozatok végrehajtásáról a bíróság gondoskodik.

(2)[53] A bíróság részéről - a bíró feladatkörében eljárva - a törvényben meghatározott, a végrehajtás elrendelésével és foganatosításával összefüggő egyes eljárási cselekményeket a végrehajtási ügyintéző végzi el, aki a helyi bíróságnál, illetőleg a megyei bíróságnál működik.

42. § A polgári ügyben, munkaügyi vitában hozott marasztaló határozat és bírói egyezség, valamint a büntető ügyben hozott vagyoni kötelezettséget megállapító határozat végrehajtása - ha jogszabály nem tesz kivételt - a bírósági végrehajtó feladata.

43. § (1) A bírósági végrehajtó a járásbíróság és a megyei bíróság mellett működik.

(2) A bírósági végrehajtó működését a bíróság elnöke ellenőrzi.

(3) A bírósági végrehajtónak a hatáskörében tett intézkedése az állami, gazdasági és társadalmi szervezetekre, valamint az állampolgárokra kötelező.

43/A. §[54] (1)[55] A büntetések és az intézkedések végrehajtása során a bíróságra háruló feladatokat a büntetésvégrehajtási bíró és a hivatásos pártfogó látja el.

(2) A bűntetésvégrehajtási bíró és a hivatásos pártfogók a megyei bíróságon működnek.

44. § (1) A szabadságvesztést és a halálbüntetést a büntetésvégrehajtási intézetekben hajtják végre.

(2) A büntetésvégrehajtási intézetek működése

felett az igazságügyminiszter gyakorol felügyeletet.

III. FEJEZET

A BÍRÓSÁGOK IRÁNYÍTÁSA ÉS IGAZGATÁSA

A Legfelsőbb Bíróság jogköre és feladatai

45. § A Legfelsőbb Bíróság a törvényesség biztosítása és a jogalkalmazás egysége érdekében elvi irányítást gyakorol a bíróságok ítélkezése felett.

46. § (1) A Legfelsőbb Bíróság az elvi irányítás körében

a) irányelveket és elvi döntéseket hoz,

b) állásfoglalások és bírósági határozatok közzétételével a bíróságoknak iránymutatást ad.

(2) A Legfelsőbb Bíróság az elvi irányítás érdekében

a)[56] felhasználja az ítélkezés, továbbá a bejelentések és a panaszok elbírálása során szerzett tapasztalatokat, és közvetlenül is tájékozódik az ítélkezési gyakorlatról,

b) képviselője útján részt vesz a megyei bíróság kollégiumának ülésein,

c) figyelembe veszi az igazságügyminiszter és a legfőbb ügyész elemzése alapján feltárt adatokat,

d) hasznosítja az állami, valamint a társadalmi szervek kezdeményezéseit, tájékoztatásait és adatszolgáltatásait, valamint a tudományos kutatások eredményeit.

47. § A Legfelsőbb Bíróság teljes ülése irányelvet, illetőleg elvi döntést ad ki, ha az ítélkezési gyakorlat egységének biztosítása érdekében, jogértelmezési kérdésben elvi irányítás szükséges.

48. § Az irányelv és az elvi döntés a bíróságokra kötelező. Az irányelvet és az elvi döntést a hivatalos lapban közzé kell tenni.

49. § A Legfelsőbb Bíróság kollégiuma irányelv vagy elvi döntés megállapítását nem igénylő kérdésben, a jogalkalmazás egységének elősegítése végett kollégiumi állásfoglalást hoz.

Az igazságügyminiszter jogköre és feladatai

50. § (1) Az igazságügyminiszter felügyeletet gyakorol a bíróságok általános működése felett. A felügyelet gyakorlása a bírói függetlenség elvének érvényesülését nem sértheti. Ez a rendelkezés irányadó a bíróságok elnökeinek vezetési és felügyeleti tevékenységére is.

(2)[57] Az igazságügyminiszter rendszeresen tájékoztatja a munkaügyi minisztert és a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkárát a munkaügyi bíróságok ítélkezési gyakorlatának tapasztalatairól.

(3) A bíróság szervezetére és eljárására vonatkozó szabályokat, valamint a büntetőjogi, a polgári jogi, a családjogi és az igazságszolgáltatás körébe tartozó más jogszabályokat az igazságügyminiszter készíti elő, illetőleg a hatáskörébe tartozó jogszabályokat kiadja.

51. §[58] (1) Az igazságügyminiszter ellátja az igazságszolgáltatással kapcsolatos jogalkotási feladatokat. Ennek keretében

a) előkészíti a bíróságok szervezetére és eljárására vonatkozó, valamint a büntetőjogi, polgári jogi, családjogi és az igazságszolgáltatás körébe tartozó más jogszabályokat,

b) kiadja a hatáskörébe tartozó jogszabályokat,

c) a jogalkotási feladatok ellátásához szükséges körben a bíróságok közreműködésével elemzi a jogszabályok hatályosulását.

(2) Az igazságügyminiszter, a bírói függetlenség sérelme nélkül

a) biztosítja a bíróságok működéséhez szükséges személyi és anyagi feltételeket,

b) irányítja és ellenőrzi a bíróságok elnökeinek igazgatási tevékenységét; szabályozza a bírósági ügyvitel rendjét.

(3)[59]

(4)[60] Az igazságügyminiszter ellátja azokat a feladatokat, amelyeket külön jogszabály a hatáskörébe utal.

Bírói testületek[61]

51/A. §[62] (1) A bíróságok igazgatásában közreműködik

a) a megyei összbírói értekezlet (a továbbiakban: össz-bírói értekezlet);

b) a kollégium,

c) a megyei (fővárosi) bírói tanács (a továbbiakban: megyei bírói tanács);

d) az Országos Bírói Tanács.

(2) Az összbírói értekezlet évente egyszer átfogóan értékeli a megye bíróságainak működését. A megyei bírói tanács és a megyei bíróság elnöke tájékoztatja az összbírói értekezletet a bíróságok igazgatásával kapcsolatos tevékenységéről. Az összbírói értekezletet össze kell hívni, ha a bírák egyharmada, a megyei bíróság elnöke, az Országos Bírói Tanács elnöke, illetve az igazságügyminiszter azt kezdeményezi.

(3) A megyei bírói tanács és az Országos Bírói Tanács (a továbbiakban együtt: bírói tanács) tagjait, póttagjait az összbírói értekezlet titkos szavazással, az első alkalommal három évre, ezt követően öt évre választja. A bírói tanács tagját legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani.

(4) A megyei bírói tanácsnak 5-13, a bírák által meghatározott, páratlan számú tagja és 3-11 póttagja van. A megyei bírói tanácsnak az lehet a tagja, aki az érvényes szavazatoknak több, mint a felét megkapta.

(5) Az Országos Bírói Tanácsnak 21 tagja és 20 póttagja van. Az összbírói értekezlet megyénként egy tagot és egy póttagot, a fővárosban két tagot és egy póttagot választ. Az Országos Bírói Tanácsnak az lehet a tagja, aki az érvényes szavazatoknak legalább kétharmadát megkapta.

(6) Nem választható a bírói tanács tagjává az a bíró, aki jogerős fegyelmi határozat hatálya alatt áll, illetve ezt követően két évig.

(7) Nem választható a megyei bírói tanács tagjává a megyei bíróság elnöke és elnökhelyettese.

(8) Megszűnik a bírói tanácsi tagság

a)[63] a bírói szolgálati viszony megszűnésével;

b) a tagságról való lemondással,

c) a tagságból való felmentéssel;

d) a fegyelmi büntetést kiszabó határozat jogerőre emelkedésével.

(9) A tagságból való felmentéshez a megyei bírói tanács tagság esetén az érvényes szavazatoknak több, mint a fele, az országos bírói tanácsi tagság esetén több, mint kétharmada szükséges.

(10) Megszűnik a megyei bírói tanácsi tagság a (7) bekezdésben meghatározott munkakörbe kinevezéssel.

51/B. §[64] (1) A bírói tanács az elnökét és helyettes elnökét a tagjai közül választja.

(2) A bírói tanács határozatképes, ha a tagjainak legalább a kétharmada jelen van. A bírói tanácsi tagság megszűnése esetén, illetve a tartósan akadályozott tag helyett a bírói tanács által kijelölt póttag jár el.

(3) A bírói tanács az üléseit szükség szerint, de évenként legalább négy alkalommal tartja. A tagok több, mint felének írásbeli javaslatára a bírói tanácsot össze kell hívni.

(4) Az ülést a bírói tanács elnöke, távollétében a helyettes elnök vezeti.

(5) A bírói tanács ülése a bírák számára nyilvános. A megyei bírói tanács ülésén a megyei bíróság elnöke részt vesz. A bírói tanács a jelenlévő tagok kétharmadának szavazatával zárt ülés tartását határozhatja el.

(6) A bírói tanács a határozatát a jelenlévő tagok több, mint felének, az egyetértési jog gyakorlása esetében, legalább kétharmadának nyílt szavazatával hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A jelenlévő tagok több, mint felének a javaslatára a bírói tanács titkos szavazást is elrendelhet.

(7) Az egyetértési jog gyakorlásának határideje az arra irányuló iratnak a bírói tanács részére történt kézbesítésétől számított harminc nap. A határidő elmulasztása egyetértésnek minősül.

(8) Ha a bírói tanács tagjainak száma - ide értve a póttagokat is - kétharmad alá csökken, új választást kell tartani.

51/C. §[65] (1) A megyei bírói tanács egyetértése szükséges

a) a megyei bíróság területén működő helyi bíróságok éves költségvetési tervének előterjesztéséhez;

b) a megyei bíróság költségvetésének a helyi bíróságok közötti felosztásához,

c) a bér- és létszámfejlesztésnek a helyi bíróságok közötti felosztásához.

(2) Az Országos Bírói Tanács egyetértése szükséges

a) a bíróságok éves költségvetési tervének előterjesztéséhez;

b) a bírósági költségvetésnek a megyei bíróságok közötti felosztásához;

c) a bér- és létszámfejlesztésnek a megyei bíróságok közötti felosztásához.

(3) Az Országos Bírói Tanács véleményt nyilvánít a bíróságokat és a bírókat érintő jogszabály-tervezetekről.

IV. FEJEZET

A BÍRÓ JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI

A bíró alapvető jogai és kötelességei

52. § (1)[66] A bíró alapvető kötelessége, hogy a Magyar Köztársasághoz, annak népéhez és alkotmányához hű legyen; a jogszabályokat megtartsa, tisztségében részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen járjon el. A bíró köteles mindenkor tisztségéhez méltó magatartást tanúsítani.

(2) A bíró ítélkező tevékenysége során független; ennek biztosítása érdekében csak ebben a törvényben meghatározott módon lehet tisztségétől megfosztani, vagy büntető úton felelősségre vonni.

A bíró kinevezése[67]

53. §[68] (1)[69] A bírákat a köztársasági elnök határozatlan időre nevezi ki. A legfelsőbb bírósági bírót és a katonai bírót erre a tisztségre kell kinevezni.

(2)[70] A bíró kinevezésére az igazságügyminiszter - a megyei bíróság elnökének a megyei bírói tanács egyetértésével tett javaslata alapján - tesz előterjesztést.

(3)[71] A legfelsőbb bírósági bíró kinevezésére a Legfelsőbb Bíróság elnöke az igazságügyminiszterrel, a katonai bíró kinevezésére az igazságügyminiszter a honvédelmi miniszterrel együttesen tesz előterjesztést.

(4)[72] A katonai bírót a honvédelmi miniszter - a kinevezéssel egyidejűleg - rendelkezési állományba helyezi. A katonai bíró szolgálatát a bírói tisztsége megszűnéséig az igazságügyi szervezetnél teljesíti.

54. §[73] (1) Hivatásos bíróvá az a büntetlen előéletű magyar állampolgár nevezhető ki, akinek választójoga van, a 24. életévét betöltötte, egyetemi jogi végzettsége van, és a külön jogszabályban meghatározott szakvizsgát tett. A katonai bíróvá kinevezés előfeltétele az is, hogy a kinevezendő személy a Néphadsereg hivatásos tisztje legyen.

(2)[74] A bírói kinevezést kérelmező személynek igazolnia kell a kinevezéshez szükséges adatokat és tényeket. Ha a kérelmező bírósági dolgozó, a feltételek meglétét a személyi nyilvántartás adatai tanúsítják.

55. §[75][76] (1)

A bíró esküt tesz az alábbi szöveggel:

"Én ........................ esküszöm, hogy hazámhoz a Magyar Köztársasághoz hű leszek; az Alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat megtartom; az állami és a szolgálati titkot megőrzöm, a hatáskörömbe tartozó ügyekben részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen, kizárólag a törvényeknek megfelelően járok el."

(2)[77] Az esküt a bíró a kinevezésétől számított nyolc munkanapon belül a megyei bíróság elnöke, a legfelsőbb bírósági bíró a Legfelsőbb Bíróság elnöke előtt teszi le. Ha a bíró az eskü letételében akadályozva van, a határidőt az akadály megszűnésétől kell számítani.

(3)[78] A bíró az eskü letételéig bírói munkát nem végezhet.

A bíró beosztása

56. § (1)[79] A bírót a kinevezésekor az igazságügyminiszter, ezt követően a megyei bíróság elnöke helyi bírói, munkaügyi bírói, illetve megyei bírósági bírói munkakörbe osztja be. A megyei bírósági bíró beosztásáról a kollégium előzetesen véleményt nyilvánít.

(2)[80] A legfelsőbb bírósági bírót a Legfelsőbb Bíróság elnöke - a kollégium véleményének előzetes meghallgatásával - osztja be.

(3)[81] A megyei bírósághoz a katonai bírót az igazságügyminiszter osztja be.

(4)[82] A bírót - hozzájárulásával - az igazságügyminiszter az Igazságügyi Minisztériumba és a Legfelsőbb Bíróságra is beoszthatja; a legfelsőbb bírósági bírónak, illetve a bírónak a Legfelsőbb Bíróságra való beosztásához a Legfelsőbb Bíróság elnökének egyetértése szükséges. Az Igazságügyi Minisztériumba és a Legfelsőbb Bíróságra beosztott bíró nem ítélkezhet.

(5)[83]

57. §[84] (1) A bíróság elnökének, elnökhelyettesének, valamint kollégiumvezetőjének a hozzátartozója a vezetésük vagy felügyeletük alá tartozó bíróságon (kollégiumban) bíróként nem működhet.

(2) Az (1) bekezdésben szabályozott összeférhetetlenség szempontjából hozzátartozó az egyenes ágbeli rokon és annak házastársa, az örökbe fogadó és a nevelőszülő, az örökbe fogadott és a nevelt gyermek, a testvér, a házastárs, az élettárs, a házastárs egyenes ágbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa.

58. §[85] (1) A bíró beosztása határozatlan időre szól.

(2) A bíró beosztásáról írásban kell rendelkezni. A beosztási okmánynak tartalmaznia kell a bíró szolgálati helyét, beosztását, az esetleges vezetői munkakört, a személyi alapbér összegét a fizetési osztály, fokozat és a szolgálati idő kezdetének a megjelölésével, a soron következő fizetési fokozatba való előlépés időpontját, a pótlékok jogcímét és összegét.

(3) A bírót kétévenként, ezen belül legfeljebb hat hónapra lehet igazságszolgáltatási érdekből - bírói beosztásba - ideiglenesen más szolgálati helyre kirendelni. A kirendelést - a megkezdése előtt legalább tizenöt nappal - a bíróval írásban közölni kell, megjelölve a kirendelés helyét, kezdetét és időtartamát.

(4) A bírót más szolgálati helyre a kérelmére lehet áthelyezni.

(5) A kirendelésre és az áthelyezésre más megyei bíróság területén működő bírósághoz az igazságügyminiszter, egyébként a megyei bíróság elnöke jogosult. A más megye területén működő bírósághoz való áthelyezéshez szükséges a fogadó megyei bíróság elnökének és helyi bírósági bíró esetén a helyi bíróság elnökének, megyei bírósági bíró esetén a kollégiumnak az egyetértése.

58/A. §[86] A bíróság elnöke a bíróság és az egyes tanácsok ügybeosztását - az ügyszak szerint illetékes kollégium vezetője véleményének a figyelembevételével - naptári évenként előre megállapítja.

A bírósági vezetők kinevezése

59. §[87] (1)[88] A bíróságok elnökeit és elnökhelyetteseit, továbbá a csoportvezető bírákat a kinevezett bírák közül az igazságügyminiszter nevezi ki és menti fel.

A megyei bíróság elnökét, elnökhelyettesét, a kollégiumvezetőt, a Fővárosi Bíróság kollégiumvezetőhelyettesét, a Pesti Központi Kerületi Bíróság elnökét és elnökhelyettesét az igazságügyminiszter a bírák közül öt évre nevezi ki.

(2) A Legfelsőbb Bíróság kollégiumvezetőjét a Legfelsőbb Bíróság elnöke öt évre, a tanácselnökét határozatlan időre nevezi ki.

(3) A helyi bíróság elnökét, elnökhelyettesét, a csoportvezető és a csoportvezető-helyettes bírót, a munkaügyi bíróság elnökét, elnökhelyettesét és a megyei bírósági tanácselnököt a megyei bíróság elnöke a bírák közül nevezi ki. A kinevezés öt évre, a tanácselnök esetében határozatlan időre szól.

59/A. §[89] (1) Pályázat útján kell betölteni a megyei bírósági elnöki, elnökhelyettesi, kollégiumvezetői, tanácselnöki, csoportvezető és csoportvezető-helyettesi, a Fővárosi Bíróság kollégiumvezető-helyettesi, a helyi bírósági elnöki, elnökhelyettesi, csoportvezetői és csoportvezető-helyettesi, valamint a munkaügyi bírósági elnöki és elnökhelyettesi állást.

(2) A pályázatot a kinevezésre jogosult írja ki. A pályázatnak a pályázat elnyeréséhez szükséges valamennyi feltételt tartalmaznia kell.

(3) A pályázó alkalmasságáról

a) a megyei bírósági elnöki állás esetében az összbírói értekezlet;

b) a megyei bírósági elnökhelyettesi állás esetében a megyei bíróság elnöke a bírói tanáccsal egyetértésben;

c) a kollégiumvezetői, csoportvezetői, csoportvezetőhelyettesi, tanácselnöki, a Fővárosi Bíróság kollégiumvezető-helyettesi állás esetén a kollégium;

d) a helyi bírósági, a munkaügyi bírósági elnöki állás esetében a helyi bírák a bírói tanácssal egyetértésben;

e) a helyi bírósági elnökhelyettesi, a csoportvezetői és a csoportvezető-helyettesi állás esetében a helyi bíróság elnöke, a munkaügyi bíróság elnökhelyettesi állás esetében a munkaügyi bíróság elnöke a bírói tanáccsal egyetértésben foglal állást, és javaslatot tesz a kinevezésre.

(4) Ha nincs alkalmas pályázó, vagy a kinevező a javaslatot nem fogadja el, új pályázatot kell kiírni.

(5) Az új pályázat eredménytelensége esetén a kinevezésre jogosult a vezetői állást megbízás útján tölti be. A megbízás legfeljebb egy évre szólhat.

59/B. §[90] (1) Pályázat útján kell betölteni a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesének, kollégiumvezetőjének és tanácselnökének az állását. A pályázatot a Legfelsőbb Bíróság elnöke írja ki.

(2) A pályázatot a Legfelsőbb Bíróság elnöke az elnökhelyettesi állás esetében a Legfelsőbb Bíróság teljes ülése véleményének figyelembevételével, a kollégiumvezetői és a tanácselnöki állás esetében a kollégium véleményének figyelembevételével bírálja el.

59/C. §[91] (1) A vezető a vezetői tisztségéről lemondhat. A lemondási idő három hónap. A munkáltatói jogkör gyakorlója és a vezető ennél rövidebb lemondási időben is megállapodhat.

(2) A lemondás a vezető ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárás lefolytatását nem akadályozza.

A bíró szolgálati viszonya[92]

60. §[93] (1)[94] A bíró szolgálati viszonya a kinevezéssel jön létre; a szolgálati viszony kezdete a kinevezés napja. A katonai bírónak a honvédségi szolgálati viszonya a hivatásos állományba vétellel keletkezik.

(2)[95] A bíró szolgálati viszonya felmentéssel, a bíróságnak közügyektől eltiltást kimondó jogerős ítéletével, továbbá a bíró halálával szűnik meg. A köztársasági elnök a saját jogú nyugellátásra, illetőleg a baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosult bíró szolgálati viszonyát a bírói tisztségből való felmentés nélkül is megszüntetheti.

(3) A nyugdíjas bíró újbóli alkalmazásának és beosztásának jogát az igazságügyminiszter - legfelsőbb bírósági bíró esetében a Legfelsőbb Bíróság elnöke - gyakorolja.

(4)[96]

60/A. §[97] A bíró kinevezésétől számított három év elteltével a megyei bíróság elnöke megvizsgálja a bíró tevékenységét. Ha a bíró a tisztségének ellátására alkalmatlan, a megyei bíróság elnöke a 70/A §-nak megfelelően jár el.

61. § Ha e törvény másként nem rendelkezik, a bírák tekintetében a munkáltató jogait az igazságügyminiszter, a legfelsőbb bírósági bíró tekintetében a Legfelsőbb Bíróság elnöke gyakorolja.

62. § (1) A bíró nem végezhet olyan tevékenységet, amely bírói tisztségével nem egyeztethető össze.

(2) A bíró tudományos, művészi, irodalmi és oktatómunka kivételével más kereső foglalkozást nem folytathat.

(3)[98] A bíró nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja, továbbá gazdasági társaság személyes közreműködésre kötelezett tagja.

(4)[99][100] Ha a bírót országgyűlési, önkormányzati képviselőjelöltként, illetőleg polgármesterjelöltként nyilvántartásba vették, ettől az időponttól a választás befejezéséig, illetőleg megválasztása esetében mandátuma igazolásáig bírói szolgálati viszonya szünetel. A szünetelés időtartama szolgálati időnek minősül.

62/A. §[101] (1) A bíró munkaideje heti 40 óra. A bíróság elnöke kérelemre engedélyezheti, hogy a bíró a munkáját csak a tárgyalási napjain végezze a munkahelyén.

(2) A bírót a munkaidején túl teljesített ügyeletért és készenlétért díjazás illeti meg. A díj összege a bírónak az ügyeletben töltött órákra jutó alapbére, készenlét esetén ennek az ötven százaléka. Ha a bíró az ügyeletet, illetve a készenlétet pihenőnapon, munkaszüneti napon teljesíti, kétszeres összegű díjazásra jogosult.

62/B. §[102] (1) A bíró idegennyelv-ismereti pótlékra jogosult, ha a munkakörének ellátásához a nyelvismeret hasznos, és az adott nyelvből az állami nyelvvizsga letételét igazoló bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű igazolással rendelkezik.

(2) A pótlék minden idegen nyelv után külön-külön jár. A pótlék mértéke középfokú nyelvvizsga esetén a bíró egyhavi alapbérének a nyolc, felsőfokú nyelvvizsga esetén a tizenöt százaléka.

62/C. §[103] (1) A bírót kiküldetés esetén - napidíjként - a bírák, az ügyészek, a bírósági és az ügyészségi dolgozók előmeneteléről és javadalmazásáról szóló 1990. évi LXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: előmeneteli törvény) a III. fizetési osztály 1. fizetési fokozatára meghatározott személyi alapbér egy munkanapra eső részének a harminc százaléka illeti meg. Ha a kiküldetésben töltött idő a négy órát nem haladja meg, a napidíj fele jár.

(2) A bíró a kiküldetésnél a vasúti I. osztály igénybevételére jogosult.

62/D. §[104] (1) Az előmeneteli törvény szerint a III. fizetési osztályba tartozó bíró évi harminc, a II. fizetési osztályba tartozó bíró évi harmincöt, az I. fizetési osztályba tartozó bíró évi negyven munkanap alapszabadságra jogosult.

(2) A bírót az ötvenedik életéve betöltésének évétől - a fizetési osztálytól függetlenül - évi negyven munkanap alapszabadság illeti meg.

(3) A bíró alacsonyabb fizetési osztályba való besorolása a már elért alapszabadságának mértékét nem érinti.

(4) A megyei bíróság és a helyi bíróság vezető beosztású bírái évi öt munkanap pótszabadságra jogosultak. Az évi alapszabadság és a vezetői pótszabadság együttes mértéke a negyven munkanapot nem haladhatja meg.

62/E. §[105] (1) A bíró huszonöt, harminc, illetve negyven év bírói szolgálati viszony után jubileumi jutalomra jogosult.

(2) A jubileumi jutalom huszonöt év után a bíró kéthavi, harminc év után a háromhavi, negyven év után az öthavi alapbére.

(3) A bíró részére a nyugdíjazásakor ki kell fizetni

a) a nyugdíjazás évében esedékessé váló jubileumi jutalmat;

b) a harminc év bírói szolgálati viszony után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejéből két év vagy ennél kevesebb van hátra;

c) a negyven év bírói szolgálati viszony után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejéből öt év vagy ennél kevesebb van hátra.

(4) Ha a bíró szolgálati viszonya a bíró halála miatt szűnik meg, a jubileumi jutalmat - a (3) bekezdés alkalmazásával - az örökösének kell kifizetni.

(5) A jubileumi jutalomra jogosultság szempontjából a bírói szolgálati viszony idejébe be kell számítani a közszolgálati jogviszonyban, a szolgálati jogviszonyban, a közalkalmazotti jogviszonyban és a munkaviszonyban töltött időt.

62/F. §[106] A bírák részére járó ruházati költségtérítés és egyéb juttatások részletes szabályait az igazságügyminiszter - az Országos Bírói Tanáccsal egyetértésben - rendelettel állapítja meg.

A bíró fegyelmi felelőssége

63. §[107] (1) Fegyelmi vétséget követ el az a bíró:

a) aki hivatali kötelességét vétkesen megszegi, vagy

b) aki életmódjával vagy magatartásával a bírói hivatás tekintélyét sérti vagy veszélyezteti.

(2) Ha a bíró vétkessége enyhébb fokú, és a kötelességszegés nem, vagy csak csekély mértékben járt következménnyel, a fegyelmi eljárás lefolytatásától és a fegyelmi büntetés kiszabásától el lehet tekinteni.

63/A. §[108] (1) Elévülés miatt nem folytatható le a fegyelmi eljárás, ha az eljárás kezdeményezésére jogosult a tudomására jutástól számított három hónap alatt nem indítványozza azt, vagy a cselekmény befejezése óta három év már eltelt.

(2) Ha a bíró fegyelmi vétséget megvalósító magatartása miatt büntetőeljárás indult, és az a büntetőjogi felelősséget megállapító határozattal fejeződött be, az eljárás jogerős befejezésétől számított egy éven túl nincs helye fegyelmi felelősségre vonásnak.

64. §[109] (1)[110] A bírák fegyelmi ügyeiben, a megyei bíróság, illetőleg a Legfelsőbb Bíróság bírái közül választott fegyelmi tanácsok járnak el.

A fegyelmi vétséget elkövető bíróval szemben kiszabható fegyelmi büntetések a következők:

a) feddés;

b) megrovás;

c) vezetői tisztségből való felmentés;

d) bírói tisztésgből való felmentés indítványozása.

(2) A fegyelmi büntetés kiszabásánál figyelembe kell venni a kötelességszegés súlyát és következményeit, a vétkesség fokát.

65. §[111] (1)[112] A bírák fegyelmi ügyeiben és az ezzel összefüggő kártérítési ügyeiben első fokon a megyei bíróság fegyelmi bírósága és - a Legfelsőbb Bíróság bírái és a megyei bíróság elnöke, elnökhelyettese, kollégiumvezetője, kollégiumvezető-helyettese vonatkozásában - a Legfelsőbb Bíróság fegyelmi bírósága; másodfokon a Legfelsőbb Bíróság fegyelmi bírósága, a Legfelsőbb Bíróság bírái és a megyei bíróság elnöke, elnökhelyettese, kollégiumvezetője, kollégiumvezető-helyettese vonatkozásában a Legfelsőbb Bíróság öt hivatásos bíróból álló tanácsa (a továbbiakban: fegyelmi bíróság) jár el.

(2)[113] Az Igazságügyi Minisztériumba, illetőleg a Legfelsőbb Bíróságra beosztott bírák felett az igazságügyminiszter, illetőleg a Legfelsőbb Bíróság elnöke gyakorolja a fegyelmi jogkört. Másodfokon a a Legfelsőbb Bíróság öt hivatásos bíróból álló tanácsa jár el.

(3) A fegyelmi bíróság elnökét és 7 tagját - három évre - a megyei bíróság összbírói értekezlete, illetőleg a Legfelsőbb Bíróság teljes ülése választja.

(4) A fegyelmi bíróság elnökévé és tagjává az a bíró választható, aki bíróként legalább három éve működik, nem áll fegyelmi büntetés hatálya alatt és nem folyik ellene fegyelmi eljárás. A fegyelmi eljárás kezdeményezésére jogosult és annak helyettese e tisztségekre nem választható.

65/A. §[114] (1) A fegyelmi bíróság 3 tagú tanácsban (a továbbiakban: fegyelmi tanács) jár el, amelyet a fegyelmi bíróság elnöke alakít meg.

(2) A fegyelmi eljárás előkészítését vizsgálóbiztos végzi.

(3) A fegyelmi bíróság elnöke a naptári év végén a következő naptári évre előre beosztást készít, amelyben meghatározza, hogy a fegyelmi bírák milyen sorrendben látják el a vizsgálóbiztosi teendőket.

65/B. §[115] Fegyelmi bíróként nem járhat el:

a) aki ellen fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban az eljárás jogerős befejezéséig;

b) akinek tanúkénti meghallgatása az eljárásban szükségessé válhat;

c) az a vizsgálóbiztos, aki az ügyben eljárt;

d) aki javaslatot tett az eljárás kezdeményezésére;

e) az eljárás alá vont bíró hozzátartozója;

f) akitől az ügy elfogulatlan elbírálása egyéb okból nem várható el.

65/C. §[116] A fegyelmi bírói tisztség megszűnik:

a) a bírói tisztség megszűnésével;

b) a bíró más megyei bíróság területére való áthelyezésével vagy az Igazságügyi Minisztériumba, illetőleg a Legfelsőbb Bíróságra való beosztásával;

c) lemondással;

d) a bíró fegyelmi vagy büntető felelősségét megállapító határozat jogerőre emelkedésével.

65/D. §[117] (1) Ha olyan körülmény merül fel, amely a vizsgálóbiztosnak, illetőleg a fegyelmi tanács elnökének vagy tagjának elfogulatlanságát kétségessé teszi, a fegyelmi eljárás alá vont bíró elfogultsági kifogást terjeszthet elő.

(2) Az elfogultság kérdésében a fegyelmi bíróság elnöke által kijelölt másik tanács határoz. Ha ilyen tanács nem alakítható, vagy a kifogást a fegyelmi bíróság elnöke ellen terjesztették elő, az elfogultság kérdésében a Legfelsőbb Bíróság fegyelmi bírósága határoz.

(3) Ha elfogultság vagy kizárás miatt nem alakítható meg a fegyelmi tanács, a Legfelsőbb Bíróság fegyelmi bírósága jelöli ki az eljáró fegyelmi bíróságot.

66. §[118] Fegyelmi vétség gyanúja esetén:

a) a helyi bíróság, a munkaügyi bíróság és a megyei bíróság bírái esetében a megyei bíróság elnöke;

b) a megyei bíróság elnöke, elnökhelyettese, kollégiumvezetője, kollégiumvezető-helyettese esetében az igazságügyminiszter;

c) a legfelsőbb bírósági bíró esetében a Legfelsőbb Bíróság elnöke kezdeményezi a fegyelmi eljárás megindítását a fegyelmi bíróság elnökénél.

66/A. §[119] (1) A fegyelmi eljárás kezdeményezését a fegyelmi bíróság elnöke az érintett bíróval és - ha a kezdeményezés nem tőle származik - az igazságügyminiszterrel haladéktalanul közli.

(2) A fegyelmi tanács dönt a fegyelmi eljárás megindításáról vagy az előzetes vizsgálat elrendeléséről.

(3) A fegyelmi eljárást és az előzetes vizsgálatot a nyilvánosság kizárásával kell lefolytatni.

66/B. (1) A vizsgálóbiztos köteles a tényállás megállapításához szükséges valamennyi körülményt tisztázni. Ennek érdekében meghallgatja az eljárás alá vont bírót, tanúkat hallgathat ki, szakértő közreműködését veheti igénybe és egyéb bizonyítást végezhet. A bíróság irataiba betekinthet, a bíróság dolgozói kötelesek részére a szükséges tájékoztatást megadni.

(2) A vizsgálóbiztos az eljárásáról írásbeli jelentést készít a fegyelmi tanács részére.

66/C. §[120] (1) A vizsgálóbiztos jelentésének előterjesztését követő tizenöt napon belül a fegyelmi tanács dönt a fegyelmi eljárás megindításáról vagy megtagadásáról, illetőleg a felfüggesztéséről. Ha büntetőeljárás indult, annak jogerős befejezéséig a fegyelmi eljárás felfüggeszthető.

(2) Az eljárás alá vont bíró képviseletével más bírót megbízhat.

(3) A tárgyalásra az eljárás alá vont bírót és képviselőjét meg kell idézni, az igazságügyminisztert és az eljárás kezdeményezőjét a tárgyalás időpontjáról értesíteni kell. Az idézéssel, illetve értesítéssel együtt a vizsgálóbiztos jelentését is kézbesíteni kell.

(4) Ha az eljárás alá vont bíró a szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg a tárgyaláson, és a mulasztását alapos okkal nem mentette ki, azt a távollétében is meg lehet tartani.

66/D. §[121] (1) A fegyelmi tanács indokolással ellátott határozatával a fegyelmi eljárás alá vont bírót a fegyelmi vétség alól felmenti, vagy vétkesnek mondja ki és büntetést szab ki, kivéve, ha a 63. § (2) bekezdése alapján a fegyelmi büntetés kiszabásától eltekint, illetőleg az eljárást megszünteti.

(2) Ha a fegyelmi eljárás tárgyává tett cselekmény miatt büntető bíróság jogerős határozatával már megállapította a bíró felelősségét, a fegyelmi tanács nem állapíthatja meg, hogy az eljárás alá vont bíró nem követte el a terhére rótt cselekményt.

(3)[122] Ha a bíró szolgálati viszonya időközben megszűnt, a fegyelmi tanács a fegyelmi vétség elkövetését megállapíthatja, de a határozat fegyelmi büntetést nem tartalmazhat.

(4) Bírói tisztségből való felmentés indítványozása fegyelmi büntetés esetében a bíró állásából való felfüggesztését fenn kell tartani vagy el kell rendelni. Más fegyelmi büntetés kiszabadása esetében az első fokú fegyelmi határozatban a felfüggesztést meg kell szüntetni.

66/E. §[123] (1) A határozat ellen a kézbesítéstől számított nyolc nap alatt lehet fellebbezést bejelenteni.

(2) Fellebbezésre jogosult az eljárás alá vont bíró, a helyi, a munkaügyi és a megyei bírósági bírák vonatkozásában az igazságügyminiszter, valamint az eljárás kezdeményezője.

(3) A másodfokú fegyelmi tanács az első fokú fegyelmi határozatot - annak kártérítésről rendelkező részére is kiterjedően - helybenhagyja, megváltoztatja vagy az eljárást megszünteti, illetve a másodfokú eljárásban nem pótolható lényeges eljárási szabálysértés esetén a határozatot hatályon kívül helyezi, és az első fokú fegyelmi tanácsot új eljárásra, és új határozat hozatalára utasítja.

(4) Egyebekben a másodfokú eljárásra és határozatra az első fokú eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

67. §[124] (1) A fegyelmi bíróság a bírót állásából felfüggeszti, ha a bírót előzetes letartóztatásba helyezték vagy vele szemben ideiglenes kényszergyógykezelést rendeltek el. A felfüggesztés más fontos okból is elrendelhető.

(2) A felfüggesztésről hozott határozat ellen az eljárás kezdeményezője, az eljárás alá vont bíró és az igazságügyminiszter a másodfokú fegyelmi tanácshoz a határozat közlésétől számított nyolc napon belül fellebbezéssel élhet, amelynek nincs halasztó hatálya. A másodfokú fegyelmi tanács a fellebbezést nyolc napon belül elbírálja.

(3) A bírói tisztségből való felfüggesztés idejére a bírót átlagkeresete illeti meg. Ennek legfeljebb 50%-át négy hétre vissza lehet tartani. A teljes átlagkeresetet vissza kell tartani a bírói tisztségből való felmentés indítványozását kimondó fegyelmi határozat kézbesítésétől annak jogerőre emelkedéséig. A munkabér visszatartásáról a fegyelmi tanács határoz, határozata ellen nincs helye fellebbezésnek.

(4) Nem jár munkabér a felfüggesztésnek arra az időtartamára, amelyre a bíró akkor sem kapna munkabért, ha a felfüggesztésre nem került volna sor.

(5)[125] A visszatartott munkabért a fegyelmi határozat jogerőre emelkedése után ki kell fizetni, kivéve, ha a fegyelmi eljárás a bírói tisztségből való felmentés indítványozását kimondó fegyelmi határozattal zárul. Ugyanígy kell eljárni, ha a bíró szolgálati viszonya időközben felmentése folytán megszűnt.

67/A. §[126] A fegyelmi eljárás költségmentes.

67/B. §[127] A fegyelmi tanácsnak a vezetői tisztségből való felmentésre vonatkozó fegyelmi határozatát a kinevezésre jogosult hajtja végre.

67/C. §[128] A hatályos fegyelmi büntetést a bíró személyi anyagában kell nyilvántartani.

67/D. §[129] (1) A bíró a bírói tisztségből való felmentés indítványozása fegyelmi büntetés esetében három évig, a vezetői tisztségből való felmentés fegyelmi büntetés esetében két évig, megrovás esetében egy évig a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll.

(2) A fegyelmi büntetés hatálya alól az eljárás alá vont bírót kérelmére az első fokon eljárt fegyelmi bíróság mentesítheti, ha az (1) bekezdés szerinti idő fele már eltelt, feltéve, hogy a bíró újabb fegyelmi büntetésben nem részesült.

(3) A fegyelmi eljárás, vagy büntetés hatálya miatt elmaradt magasabb fizetési osztályba vagy fokozatba történő előlépés a mentesülés vagy mentesítés időpontjában esedékes. A következő előlépés időpontját - a fegyelmi eljárás vagy büntetés miatti szünetelés figyelmen kívül hagyásával - az eredeti időponttól számítva kell megállapítani.

67/E. §[130] (1) A jogerős fegyelmi határozat ellen az eljárás alá vont bíró és képviselője, a fegyelmi eljárás kezdeményezésére jogosult és az igazságügyminiszter új eljárást kezdeményezhet, ha olyan tényre vagy bizonyítékra, illetőleg jogerős határozatra hivatkozik, amelyet korábban nem bíráltak el, feltéve hogy elbírálás esetében az más határozatot eredményezett volna.

(2) Az új eljárást az első fokú fegyelmi tanácsnál lehet kezdeményezni, amely az első fokú eljárás szabályainak megfelelő alkalmazásával jár el.

(3)[131] Új eljárás kezdeményezésének a bíró terhére csak a bíró életében és csak az elévülési időn belül van helye.

(4)[132] A fegyelmi eljárásban hozott határozattal szemben ügyészi óvásnak nincs helye.

67/F. §[133] (1) Az Igazságügyi Minisztériumba, illetőleg a Legfelsőbb Bíróságra beosztott bíró fegyelmi ügyében e törvényt a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A fegyelmi eljárás az igazságügyminiszter, illetőleg a Legfelsőbb Bíróság elnökének határozatával indul meg. Az eljárást az igazságügyminiszter, illetőleg a Legfelsőbb Bíróság elnöke által kijelölt bírák folytathatják le, és javaslatukat döntés végett a fegyelmi jogkör gyakorlója elé terjesztik.

A bíró kártérítési felelőssége[134]

67/G. §[135] (1) A bíró a szolgálati viszonyából eredő kötelezettségének vétkes - szándékos vagy súlyosan gondatlan - megszegésével okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik.

(2) A bíró háromhavi személyi alapbére erejéig felel, ha a kárt súlyosan gondatlan magatartásával okozta. Szándékos károkozás esetén a teljes kárösszegért felel.

A bíró felmentése[136]

68. § (1)[137] A bírói tisztségből való felmentésre irányuló indítványt, illetőleg a fegyelmi tanács felmentésre vonatkozó indítványát az igazságügyminiszter, katonai bíró felmentésével kapcsolatban a honvédelmi miniszterrel együttesen - legfelsőbb bírósági bíró felmentésével összefüggésben a Legfelsőbb Bíróság elnöke az igazságügyminiszterrel együttesen - terjeszti a köztársasági elnök elé.

(2)[138] A katonai bírónak a Magyar Honvédségnél fennálló szolgálati viszonya - a lemondása kivételével - csak abban az esetben szüntethető meg, illetőleg az a törvény erejénél fogva a hivatásos szolgálat felső korhatárának elérése miatt csak akkor szűnik meg, ha bírói tisztsége megszűnik.

69. § (1)[139] A bírót a tisztségéből fel kell menteni, ha a szolgálati viszonyát jogellenesen megszüntette. A szolgálati viszony jogellenes megszüntetésének minősül, ha a bíró azt lemondás nélkül vagy az irányadó felmentési idő lejárta előtt szüntette meg, továbbá, ha a bírói esküt az 55. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül nem tette le.

(2)[140] A bírót tisztségéből fel lehet menteni, ha a fegyelmi vétség elkövetése miatt a felmentést a fegyelmi tanács indítványozza.

70. § A bírót tisztségéből fel kell menteni, ha a bíró

a) tisztségéről lemond és felmentését kéri,

b) tisztségének ellátására tartósan alkalmatlanná vált.

70/A. §[141] (1)[142] A 70. § b) pontjában meghatározott esetben a tisztségének ellátására tartósan alkalmatlanná vált bírót a megyei bíróság elnöke, illetve a Legfelsőbb Bíróság elnöke felszólítja, hogy a tisztségéről mondjon le.

(2)[143] Ha a bíró a tisztségéről nem mond le, a megyei bíróság elnöke az alkalmatlanság kérdésében a kollégium döntését kéri. Ha a kollégium a bírót alkalmatlannak nyilvánítja, a megyei bíróság elnöke, illetve a Legfelsőbb Bíróság elnöke indítványt tesz a bíró felmentésére.

71. § A bírót tisztségéből fel lehet menteni, ha

a)[144]

b) a bíró öregségi vagy rokkantsági nyugdíjra válik jogosulttá.

71/A. §[145] (1) A bírót végkielégítés illeti meg, ha tisztségéből egészségügyi alkalmatlanság miatt mentik fel.

(2) A végkielégítés összege, ha a bírói szolgálati viszonyban töltött idő[146]

a) az öt évet nem haladja meg, öthavi;

b) a nyolc évet nem haladja meg, héthavi;

c) a tizenkét évet nem haladja meg, kilenchavi;

d) a húsz évet nem haladja meg, tizenegy havi;

e) a húsz évet meghaladja, tizenhárom havi személyi alapbérének megfelelő összeg.

71/B. §[147] (1) A bíró lemondása esetén - a nyugállományba helyezés iránti kérelmet kivéve - a felmentési idő három hónap. Az igazságügyminiszter, legfelsőbb bírósági bíró esetében a Legfelsőbb Bíróság elnöke a bíró kérelmére ennél rövidebb felmentési időhöz is hozzájárulhat, továbbá a bírót a felmentési időre vagy annak egy részére felmentheti a munkavégzési kötelezettség alól.

(2) A tisztségére alkalmatlanná vált bíró felmentési ideje egy hónap, ennek tartamára a munkavégzési kötelezettség alól fel kell menteni.

(3) Nyugállományba helyezés esetén a bíró felmentési ideje hat hónap; a bírót a munkavégzési kötelezettség alól három hónapra fel kell menteni. Az igazságügyminiszter, legfelsőbb bírósági bíró esetében a Legfelsőbb Bíróság elnöke a bírót ennél hosszabb időre vagy a felmentési idő egészére is felmentheti a munkavégzési kötelezettség alól.

(4) Ha a bírót a munkavégzési kötelezettség alól felmentették, erre az időre az átlagkeresete illeti meg.

71/C. §[148] A nyugállományba helyezett bíró a nyugdíjazását közvetlenül megelőzően betöltött beosztásának és vezetői tisztségének a megnevezését a "nyugalmazott" jelzővel jogosult viselni.

A bírói szolgálati viszonyból eredő jogvita

71/D. §[149] Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a bíró a szolgálati viszonyából eredő igényének az érvényesítése érdekében munkaügyi vitát kezdeményezhet. A munkáltatói jogokat gyakorló vezető intézkedése ellen a bíró a közléstől, ennek hiányában a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül fordulhat a munkaügyi bírósághoz.

Személyi nyilvántartás

71/E. §[150] (1) A bírákról a (2) bekezdésben foglalt tartalommal személyi nyilvántartást kell vezetni.

(2) A személyi nyilvántartás a bíró erkölcsi bizonyítványát, önéletrajzát, fényképét, a személyi adatlapot, a beosztási és a vezetői kinevezési okiratokat, a 60/A. §-ban írt vizsgálat megállapításait tartalmazó iratot, valamint a hatályos fegyelmi büntetésről szóló határozatot tartalmazza. A személyi adatlap tartalmát a törvény melléklete határozza meg. A mellékletben szereplő adatokon kívül - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - adatszerzés nem végezhető, ilyen adatot nem lehet nyilvántartani.

(3) A bírák személyi nyilvántartásának központi feladatait az Igazságügyi Minisztérium látja el. A legfelsőbb bírósági bíró adatait a Legfelsőbb Bíróságon kell nyilvántartani. A személyi nyilvántartás - e törvény felhatalmazásának hiányában - más nyilvántartási rendszerrel nem kapcsolható össze.

(4) A bíró a róla készült személyi nyilvántartást bármikor megtekintheti, jogosult a nyilvántartott helytelen adatok helyesbítését és a jogellenesen nyilvántartott adatok törlését kérni, illetve a jogellenesen kért adat közlését megtagadni. A nyilvántartásba egyébként csak a munkáltatói jogokat gyakorló vezető, valamint - megbízása alapján - a vezetői döntéseket előkészítő és végrehajtó igazságügyi minisztériumi, illetőleg bírósági dolgozó tekinthet be.

(5) A bírónak a személyi nyilvántartásban szereplő adatairól és az iratok tartalmáról - a bíró neve és a beosztására vonatkozó adat kivételével - nem igazságügyi szerv, illetve magánszemély részére nem lehet tájékoztatást adni.

(6) A személyi nyilvántartást a bíró szolgálati viszonya megszűnését követően 50 évig kell őrizni.

A népi ülnök

72. § (1) Népi ülnöknek megválasztható az a büntetlen előéletű, feddhetetlen magyar állampolgár, akinek választójoga van és 24. életévét betöltötte.

(2)[151]

73. §[152] (1) A népi ülnököket a bíróság illetékességi területén állandó lakóhellyel (a továbbiakban: lakóhely) és választójoggal rendelkező magyar állampolgárok, a bíróság illetékességi területén működő helyi önkormányzatok képviselőtestületei, társadalmi szervezetek - kivéve a pártokat - jelölik.

(2) A fiatalkorúak büntető ügyeiben eljáró bíróság pedagógus ülnökeit a bíróság székhelyén működő alapfokú és középfokú nevelési-oktatási intézmények jelölik.

(3)[153] A katonai népi ülnököket a fegyveres erők és a rendőrség illetékes parancsnokai jelölik.

(4) Az (1)-(2) bekezdés esetében a jelölt a jelölés elfogadásáról írásban nyilatkozik. A nyilatkozat tartalmazza a születési helyét és idejét, anyja nevét, családi állapotát, iskolai végzettségét, szakképzettségét, foglalkozását, munkahelye nevét és címét, havi átlagkeresetét.

(5) A jelölt lakóhelye szerint illetékes polgármester megállapítja, hogy a jelöltnek van-e választójoga. A jelölt büntetlen előéletét a lakóhelye szerint illetékes rendőrkapitányság igazolja.

74. §[154] (1) A helyi bíróság népi ülnökeit a bíróság székhelye szerint illetékes települési önkormányzat képviselőtestülete, a megyei bíróság és a munkaügyi bíróság népi ülnökeit a megyei (fővárosi), megyei jogú városi közgyűlés a bíróság illetékességi területe szerinti települések lakosságszámának megfelelő arányban választja meg. A kerületi bíróságok népi ülnökeit a bíróság illetékességi területe szerinti települési önkormányzatok képviselőtestületei a lakosság számának megfelelő arányban, a Budakörnyéki Bíróság népi ülnökeit a Pest megyei Közgyűlés választja meg. A választás módjára a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 12. §-ának (4) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(2)[155] A katonai népi ülnököket, rendfokozatuknak megfelelően tisztigyűlésen, tiszthelyettesi gyűlésen választják.

(3) A népi ülnökök megbízatása négy évre szól.

75. § (1)[156] A népi ülnökök választását a köztársasági elnök tűzi ki.

(2) A korábban megválasztott népi ülnökök megbízatása az új ülnökválasztástól számított harminc nap elteltével jár le.

(3)[157] Az igazságügyminiszter állapítja meg, hogy a választó szerv melyik bírósághoz hány népi ülnököt választ.

76. § (1) A népi ülnököt a bíróság elnöke hívja be és osztja be az ítélkező tanácsokba.

(2)[158] A népi ülnököt tisztsége gyakorlásának idejére a munkabére (munkadíja), illetőleg tiszteletdíj illeti meg, amelyet a bíróságok költségvetésének terhére meg kell téríteni.

(3) A megválasztott népi ülnök bírói esküt tesz.

(4)[159] A bíróság elnöke a bírósághoz megválasztott valamennyi népi ülnök részére évenként legalább egyszer, egyébként akkor, ha ezt időszerű feladatok megbeszélése megkívánja, értekezletet tart (ülnöki értekezlet).

77. § (1) A népi ülnök megbízatása annak lejárta előtt megszűnik visszahívással, felmentéssel, a bíróságnak a közügyektől eltiltást kimondó jogerős ítéletével, továbbá az ülnök halálával.

(2)[160] A népi ülnököt a bíróság elnökének javaslatára az őt megválasztó szerv hívja vissza.

(3)[161] A katonai népi ülnök megbízatása lejár, ha szolgálati viszonya fegyelmi úton szűnik meg.

A bírósági fogalmazó és bírósági titkár

78. § (1) A bírói tisztség ellátásához szükséges gyakorlati ismeretek megszerzése végett a bíróságokon fogalmazók működnek.

(2)[162] A jogi szakvizsgát sikerrel letett fogalmazó bírósági titkárként működhet.

79. § (1)[163] A bírósági fogalmazót és a bírósági titkárt a megyei bíróság elnöke, illetőleg a Legfelsőbb Bíróságra a Legfelsőbb Bíróság elnöke nevezi ki.

(2) Bírósági fogalmazóvá az a nagykorú magyar állampolgár nevezhető ki, aki büntetlen előéletű, feddhetetlen és jogi egyetemi végzettsége van.

80. §[164] (1)[165] A bírósági titkár a bíróság hatáskörébe tartozó polgári nemperes eljárásban eljárási cselekményt végezhet és határozatot hozhat, büntető ügyekben pedig az ügy érdemét nem érintő eljárási cselekményt végezhet.

(2)[166]

A bírósági dolgozó[167]

80/A. §[168] (1) A bíróságon a bírósági titkáron és fogalmazón kívül a nem bírói munkakörbe tartozó ügydöntő, illetve érdemi feladatot vezetőként vagy ügyintézőként - középfokú vagy szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező - bírósági tisztviselő; az ügyviteli feladatot legalább alapfokú végzettséggel rendelkező ügykezelő; minden más feladatot fizikai alkalmazott (a továbbiakban együtt: bírósági dolgozó) végez.

(2) A bírósági titkár, a fogalmazó, a tisztviselő és az ügykezelő a bírósággal szolgálati viszonyban, a fizikai alkalmazott munkaviszonyban áll.

(3) Vezető az a bírósági dolgozó, aki a munkamegosztás szempontjából elkülönült szervezeti egység vezetésére csoportvezetői, osztályvezető-helyettesi, osztályvezetői, főosztályvezető-helyettesi vagy főosztályvezetői megbízást kapott.

(4) A bírósági tisztviselővel, az ügykezelővel és a fizikai alkalmazottal határozott időre szóló szolgálati viszony, illetve munkaviszony is létesíthető.

(5) Szolgálati viszony vagy munkaviszony nem létesíthető, ha a bírósági dolgozó ezáltal a hozzátartozójával irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási viszonyba kerülne. E tilalom alól hozzátartozó bíró esetén a 61. §-ban, egyébként a 80/B. §-ban megjelölt vezető adhat különösen indokolt esetben felmentést.

80/B. §[169] Ha törvény másként nem rendelkezik, a munkáltatói és kinevezési jogok gyakorlója a bíróság elnöke.

80/C. §[170] (1) A munkavégzés jellegére utaló munkaköri elnevezéseket és a munkakör ellátásához szükséges képesítési feltételeket - ideértve a bírósági munka sajátos ismereteiről számot adó gyakorlati vizsga letételének kötelezettségét is - az igazságügyminiszter rendelettel állapítja meg.

(2) A bírósági dolgozó személyi adatairól, valamint a munkaviszonyával összefüggő tényekről a 71/E. § rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával személyi nyilvántartást kell vezetni.

80/D. §[171] (1) A bírósági dolgozót megillető javadalmazást - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az előmeneteli törvény állapítja meg.

(2) A fizikai alkalmazott esetében a munkabér megállapodás tárgya, a kötelező legkisebb munkabérre vonatkozó szabályoktól azonban érvényesen nem lehet eltérni.

80/E. §[172] (1) A bírósági dolgozót a munkaidején túl teljesített ügyeletért és készenlétért - az egyhavi alapbére alapján a 62/A. § (2) bekezdése szerint számított - díjazás illeti meg.

(2) A bírósági dolgozót kiküldetés esetén - napidíjként - az előmeneteli törvényben a VIII. fizetési osztály 2. fizetési fokozatára meghatározott személyi alapbér egy munkanapra eső részének a harminc százaléka illeti meg. Ha a kiküldetésben töltött idő a négy órát nem haladja meg, a napidíj fele jár.

(3) A bírósági dolgozó idegennyelv-ismereti pótlékra - a Bsz. 62/B. § megfelelő alkalmazásával - akkor jogosult, ha a nyelvismeret a munkakörének ellátásához szükséges.

80/F. §[173] (1) A bírósági tisztviselőt és ügykezelőt évi huszonöt munkanap, a bírósági fogalmazót évi huszonhét munkanap, a bírósági titkárt évi huszonnyolc munkanap alapszabadság illeti meg, amely - a bírósági fogalmazó kivételével - a 2. fizetési fokozattól kezdve annyi munkanappal emelkedik, amelyik számú fizetési fokozatba a bírósági dolgozó tartozik.

(2) A fizikai alkalmazott szabadságára a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 130-131. §-ait kell alkalmazni.

(3) A vezetőnek az (1)-(2) bekezdés szerinti alapszabadságon felül évente három munkanap pótszabadság jár.

(4) A bírósági dolgozó a szolgálati viszonya, illetve munkaviszonya után, a 62/E. §-ban foglaltak szerint jubileumi jutalomra jogosult.

80/G. §[174] (1) A bírósági dolgozó szolgálati viszonyára, illetve munkaviszonyára - ha e törvény másként nem rendelkezik - a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: 1992. évi XXIII. törvény) rendelkezéseit a (2) bekezdésben írt kivétellel kell alkalmazni.

(2) Az 1992. évi XXIII. törvény rendelkezései közül nem alkalmazhatók a köztisztviselők előmenetelére, besorolására, a közigazgatási alap-, illetve szakvizsgára (23-32. §), a köztisztviselő minősítésére (34-36. §), a köztisztviselő szabadságára (41. §), munkájának díjazására (42-49. §), a fizikai alkalmazott vonatkozásában a fegyelmi eljárási szabályokból az 50. §-a (2) bekezdésének b)-d) pontja, a közszolgálati nyilvántartásra (61-64. §), a Közigazgatási és Közszolgálati Tanácsra (65-66. §), az ügykezelők és a fizikai alkalmazottak közszolgálati jogviszonyára vonatkozó rendelkezések (67-70. §).

V. FEJEZET

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

81. §[175] (1) Az e törvényben, valamint az előmeneteli törvényben nem szabályozott kérdésekben a bíró szolgálati viszonyára az 1992. évi XXIII. törvénynek, a katonai bíró honvédségi szolgálati viszonyára a fegyveres erők hivatásos állományának a szolgálati viszonyáról szóló jogszabályoknak a rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az Igazságügyi Minisztériumba beosztott bíró [56. § (4) bek.] szolgálati viszonyára az 1992. évi XXIII. törvény rendelkezéseit is megfelelően alkalmazni kell.

82. § (1)[176]

(2)[177] A Legfelsőbb Bíróság elnöke felhatalmazást kap, hogy a Legfelsőbb Bíróság szervezetére és működésére vonatkozó részletes szabályokat megállapítsa.

(3)[178] A köztársasági elnök az 54. §-ban meghatározott képesítési feltételek alól felmentést adhat. A képesítési feltételek alól felmentett bíró kizárólag a Fővárosi Bíróságra, szabadalmi ügyekben való eljárásra osztható be. Az igazságügyminiszter az 57. §-ban meghatározott együttalkalmazási tilalom alól különös méltánylást érdemlő esetben felmentést adhat.

83. § (1) Ez a törvény 1973. január 1-én lép hatályba.

(2)[179] A törvény hatálybalépésével hatályát veszti a Magyar Köztársaság bírósági szervezetéről szóló 1954. évi II. törvény, továbbá a törvénykezési és az államigazgatási területbeosztás összeegyeztetéséről szóló 1951. évi 32. törvényerejű rendelet, a bíráknak a Legfelsőbb Bírósághoz való ideiglenes kirendeléséről szóló 1957. évi 57. törvényerejű rendelet, a bírósági titkárról szóló 1959. évi 43. törvényerejű rendelet, a bíróságok népi ülnökeinek választásáról szóló 1971. évi 8. törvényerejű rendelet.

(3) A társadalmi bíróságokról és a döntőbizottságokról külön jogszabályok rendelkeznek.

Melléklet az 1972. évi IV. törvényhez[180]

A bírák személyi nyilvántartásának adatköre

A bíró

I. nyilvántartási száma,

neve (leánykori név),

személyazonosító jele,

születési helye, ideje,

anyja neve,

állandó (ideiglenes) lakcíme,

családi állapota,

házastárs neve,

házastárs foglalkozása,

házastárs munkahelye,

gyermek születési ideje,

saját háztartásban van-e,

katonai rendfokozata,

katonai szakképzettség száma;

II. iskolai végzettség (legmagasabb állami iskolai végzettség),

szakképzettség,

tanfolyam (szakvizsga, szaktanfolyam),

munkaköréhez szükséges állami iskolai végzettség,

munkaköréhez előírt szakmai végzettség,

jelenlegi tanulmányok,

tudományos fokozata,

idegennyelv-ismerete.

III. igazságügyi szolgálat kezdete,

beszámított szolgálati idő kezdete,

a szolgálati időbe beszámított korábbi munkahelyek adatai:

munkahely megnevezése,

belépés dátuma,

kilépés dátuma,

beosztása,

munkaviszony megszűnésének módja;

IV. kinevezés időpontja,

erkölcsi bizonyítvány száma, kelte,

szolgálati hely:

munkaköre,

munkakör létrejöttének módja,

szakterülete,

mettől (év, hó, nap),

meddig (év, hó, nap),

FEOR-száma,

béradatok:

fizetési osztály, fizetési fokozat,

besorolás ideje,

személyi alapbér összege,

kötelező béremelés éve,

bérpótlék megnevezése,

bérpótlék összege,

egyéb juttatások a tárgyévben,

másodállásra, mellékfoglalkozásra vonatkozó adatok, letelepedési segély, illetve lakásépítési támogatás:

letelepedési segély kezdő éve,

lejárat ideje,

összege,

lakásépítési támogatás módja,

kezdő éve,

lejárat ideje,

összege,

kitüntetések:

megnevezése,

adományozás ideje,

a bíróvizsgálat időpontja,

külföldi ösztöndíjak:

ország,

kezdő és végső időpontja,

hatályos fegyelmi büntetések,

munkából való kiesések a tárgyév során:

megnevezése,

havonta összegzett napok száma,

tartós (30 napot meghaladó időtartamú, az évi rendes szabadságon kívüli) távollét:

tartós távollét megnevezése,

tartós távollét kezdete, befejezése,

munkaviszony-megszűnés:

módja,

ideje,

végkielégítés adatai.